Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Ars: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM Előadások, paprika-tényészkerti bemutató Nagyszénáson A tanácskozás résztvevői megtekintették a kiállított különböző paprikafajtákat és -típuso­kat í Fotó: Fazekas László Nagyszénáson tegnap, csü­törtökön folytatódott a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület kertészeti társaságának zöldségtermesztési szakosztá­lya, valamint a több válla­lat és intézmény közreműkö­désével megrendezett három­napos, paprikanemesítésről és -termesztésről szóló nemzet­közi tanácskozás. A Czabán Samu Művelő­dési Ház előcsarnokában a paprikafajták és -típusok termését tekinthették meg a szakemberek. Ezt követően délelőtt 10 órakor dr. Mol­nár Béla, a MAE kertészeti társaság elnöke nyitotta meg a zsúfolásig megtelt nagyte­remben a bemutatót. A há­zigazdák nevében Hegedűs Béla, a nagyszénási Október 6. Tsz elnöke köszöntötte a tanácskozás több száz hazai és külföldi résztvevőjét. Rajki Béla, a nagyszénási Október 6. Tsz nagyüzemi paprikatermesztéséről adott számot a szakembereknek. Ezután Moór Józsefné és Sasvári Sándorné, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársai az új paprikafajták és -törzsek hajtatási és szabadföldi ter­mesztésének értékeléséről adott sok képpel és táblázat­tal illusztrált ismertetőt. A délelőtti program zárásaként dr. Zatykó Lajos, a Zöldség­termesztési Kutató Intézet főmunkatársa a paprikane­mesítés legújabb eredmé­nyeiről számolt be. ■ A Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos főmunka­társa előadását tartja Ezt követően a bemutató résztvevői a nagyüzemi pap­rikatáblákon és a -tenyész- kertekben tanulmányozták a mintegy kétszáz külföldi és magyar fajtát. A tanácsko­zás ma Budapesten folytat­ja munkáját, a szakembe­rek megtekintik a Zöldség­termesztési Kutató Intézet budatétényi osztályának te- nyészkertj^t, ahol tájéko­zódnak a víruskutatás, a fajhibridek és fajok, vala­mint a betegségekkel szem­ben ellenálló fajták nemesí­tésének helyzetéről. A há­romnapos nemzetközi ta­nácskozás délután befejezi munkáját. V. L. Tudományos tanácskozás a szórványmagyarságról Tegnap délután Budapes­ten befejeződött az a három­napos tudományos tanács­kozás, amelyet a szórvány­magyarság kutatásának hely­zetéről rendeztek Budapesten a Magyarok Világszövetségé­nek égisze alatt működő Ma­gyar Fórum kezdeményezé­sére. A találkozón a nyuga­ton élő magyarok életéről, magyarságtudatáról, a ma­gyar nemzethez fűződő érzel­mi és értelmi kapcsolatairól volt szó elsősorban. Szabó Zoltán, az MVSZ el­nökségi tagja, a Magyar Fó­rum elnöke a tanácskozásso­rozatot értékelve elmondotta, hogy az elhangzott mintegy harminc előadás ráirányí­totta a figyelmet: tudomá­nyos kutatások, megalapo­zott vizsgálódások szüksége­sek áhhoz, hogy idehaza reá­lis képünk bontakozzék ki, mindazokról, akik nyugati országokban élnek, de ma­gyarnak vagy magyar szár­mazásúnak vallják magukat. A szórványmagyarság hely­zetét — saját kutatási ered­ményeik alapján — a fóru­mon külország! tudósok, egyetemi tanárok, egyházi személyek és a történettudo­mány, a szociológia, á nép­rajz művelői világították meg. A találkozó hazai és kül­földi részvevői — akik most első alkalommal folytathat­tak tudományos eszmecserét a szórványmagyarság helyze­téről — elhatározták, hogy a jövőben egymás között is szervezettebbé teszik kutatá­saikat, és újabb tudományos találkozón számolnak be műn. kásságuk eredményeiről. A szovjet miniszter elutazott Budapestről Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására augusz­tus 5—8. között hazánkban tartózkodott Alekszandr Je- zsevszkij, a Szovjetunió traktor- és mezőgépgyártási minisztere. A budapesti tár­gyalásokon áttekintették a két minisztérium közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés hely­zetét, előirányozták az együttműködés új területei­nek feltárását és kidolgozá­sát, nagy figyelmet fordítva a Szovjetunió élelmiszer­programjának megvalósítá­sára, a nagy termelékenysé­gű és korszerű mezőgazdasá­gi gépek kifejlesztésére. Alekszandr Jezsevszkijt fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes. A szov­jet miniszter ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár győri és mosonmagyar­óvári gyárába, a MEZŐGÉP Tröszt több vállalatához és a Csepel Szerszámgépgyár­ba. Alekszandr Jezsevszkij tegnap elutazott hazánkból. A Paksi Atomerőmű fűtőelemei Tegnap a fűtőelemek be­rakásával megkezdődött a paksi atomerőmű kettes reak­tor blokkja fizikai indításá­nak mintegy másfél hónapig tartó időszaka. A munka első szakasza — üzemanyagköte­gek és a szabályozó rudak elhelyezése a reaktortartály­ba — teljesen zavartalanul történt meg. E bonyolult munkához a Paksi Atomerő­mű Vállalat szakemberei már kellő gyakorlatot szereztek annak idején, az egyes reak­tor fizikai indításakor, to­vábbá a közelmúltban ugyanott végrehajtott fűtő­elem-átrakás során. Nagy figyelmet igénylő munkájukat a kongresszusi és a felszabadulási munka­versenyben tett felajánlások­nak megfelelően, folyamato­san, három műszakban vég­zik. Kábeltelevízió Miskolcon Miskolcon megkezdték a kábeltelevíziós rendszer és stúdió megvalósításának elő­készületeit. Erről tájékoztat­ták csütörtökön Miskolc vá­ros tanácsának vezetői a saj­tó képviselőit. Mint elhang­zott: operatív bizottság ala­kult a munkálatok koordiná­lására, a pénzügyi, a műszaki és a műsortervvel kapcsola­tos teendők ellátására. Az első lépcsőben az Avas—dél lakótelep lakói és az ottani intézmények kapcsolódhat­nak be a helyi televíziós mű­sor vételébe. Az új lakótele­pen eddig már kilencezer la­kásba szerelték be az ehhez szükséges kábelrendszert. A műsorok a Miskolci Gyer­mekváros központi stúdiójá­ban készülnek majd, az adás az Avas—dél lakótelepen lé­tesített adóépületből történik. A fejlesztés második szaka­szában, a központi antenna- rendszerek kiépítése után to­vábbi lakótelepeket kapcsol­hatnak a kábeltelevíziós rendszerre. Többnyire régi, 40—50 esztendős szövőgépeken dolgoznak a Gyomaendrődi Kötőipari Szövetkezetben, melynek éves ter­melése mintegy 160—170 millió forintot tesz ki Fotó: Fazekas László Növelte termelését a vegyipar A vegyipar az esztendő el­ső hat hónapjában a terve­zettnél nagyobb mértékben növelte termelését. Az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva a vegyipari válla­latok termelésének értéke folyó áron összességében több mint 6 százalékkal emelkedett. Az előállított áruk mennyisége átlagosan ennél kisebb, de a tervezet­tet így is meghaladó ütem­ben, 3,5 százalékkal gyara­podott. Legnagyobb mértékben a kozmetikai és háztartás­vegyipar termelése nőtt, a tavalyi év első feléhez ké­pest — változatlan áron szá­mítva — most csaknem 16 százalékkal több árut kínált. Ugyancsak jelentősen bővült az előállított termékek mennyisége a szerves- és szervetlen vegyiparban, a műanyag- és a vegyiszál- gyártás területén, valamint a gyógyszeripari vállalatoknál. A vegyipar termelésének a tervezettnél gyorsabb fejlő­dését segítették a javuló ex­portlehetőségek, valamint a kapacitások bővítése, s az, hogy tovább nőtt a maga­sabban feldolgozott, értéke­sebb termékek aránya. Egye­bek között a II. negyedév­ben megkezdték a próba­üzemet a Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzemében, amely lehe­tővé teszi, hogy a kőolajból az eddiginél jóval több, ér­tékes, úgynevezett fehéráru készüljön. A krakküzem melléktermékei pedig a kül­földi értékesítésre szánt áruk mennyiségét bővítik. A DKV új üzeme volt a petrol­kémiai központi fejlesztési program utolsó nagyberuhá­zása. A hivatalosan a múlt év végén befejeződött köz­ponti program célkitűzései azonban változatlanul érvé­nyesek; a vállalatok az ed­digiekhez hasonlóan bővítik a hazai alapanyagok feldol­gozását, főként a pvc-ből, a polietilénből és a polipropi­lénből készített termékek körét szélesítik. A gyógy­szer-, növényvédőszer- és in­termediergyártás központi fejlesztési programja — amely már eddig is jelentős eredményeket hozott — to­vább folytatódik, bár az eredeti elképzeléseknél ki­csit visszafogottabb ütemben. A vállalatok változatlanul növelik azoknak a gyógysze­reknek és növényvédő sze­reknek a gyártását, ame­lyek külföldön is jól értéke­síthetők, s az eddig más or­szágokból vásárolt interme­dierek közül is mind több készül majd itthon. Kedvezően alakult a vegy­ipar exportja is az első fél évben; vállalatai a hazai ér­tékesítés növelése mellett a múlt év hasonló időszaká­hoz képest folyó áron mint­egy 9 százalékkal több árut szállítottak a szocialista or­szágokba, tőkés kivitelük pe­dig forintban számítva ösz- szességében több mint 20 százalékkal bővült. A magyar vállalatoktól a szocialista országok külke­reskedői főként aromás ter­mékeket, gumiipari árucik­keket, olefintermékeket, va­lamint gyógyszereket vásá­roltak növekvő mértékben. A tőkés országok érdeklődése a gyógyszerek és a gumiipari termékek mellett a műanyag alapanyagok és a növényvé­dő szerek iránt nőtt. Heves megyei küldöttség a Csuvas Autonom Köztársaságban Heves megyei küldöttség tartózkodik a Szovjetunió Csuvas Autonóm Köztársa­ságában. A delegációt Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára vezeti. Programjukon üzemlátogatások, baráti ta­lálkozók szerepelnek. A Csuvas Köztársaság és I Heves megye 15 éve testvér­megye. Vállalataik és kultu­rális intézményeik szoros kapcsolatának példái a cse- bokszari gépgyár és az Egri Finomszerelvény Gyár, az ottani „Gárdista” kolhoz és a Heves megyei Magyar— Szovjet Barátság Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet, to­vábbá a csebokszari és egri tanárképző főiskola együtt­működése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom