Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

1984. augusztus 8., szerda Szomszédolás CÍOHGRÁD * HEGYEI HÍRLAP Csongrádi napok. Országos érdeklődésre is számot tartó változatos elfoglaltságot kí­nál a XVI. csongrádi napok rendezvénysorozata. Az első két nap is többféle „cseme­gét” ígér, mely közül ki­emelésre méltó az augusztus 11-i megnyitósorozat: köz­vetlenül a 10 napos ese­ménysor ünnepi nyitánya után a belváros új ékessé­gét, Szervátiusz Tibor Élet­fa című szobrát avatják fel, majd kiállítások — köztük Váczi György többszörösen kitüntetett könyvkötőmester munkáit bemutató tárlat — nyílnak.A Körös-toroki üdü­lőterületen szombaton dél­után rendezik meg a ME- DOSZ áltaj kezdeményezett országos kubikostalálkozót és -vetélkedőt. A versengés Széli Júlia, a Magyar Rá­dió munkatársának irányí­tásával zajlik, a programot színes műsor gazdagítja. A rendezvénysorozat fénypont­ja a Tisza város feletti sza­kaszán bemutatandó vízi­karnevál és tűzijáték, mely­re az idén augusztus 12-én kerül sor. A csongrádi na­pok augusztus 20-ig tartó rendezvénysorozatán még sok érdekes program várja az érdeklődőket. Szórakoztató zenészekről. Szegeden az Országos Szó­rakoztatózenei Központ me­gyei kirendeltségén már több mint két évtizede tartanak rendszeresen szakmai to­vábbképzési stúdiót. A szó­rakoztató zenészek számára kizárólag hangszeres képzést nyújtó foglalkozásokon több­féle hangszer és jelentős mennyiségű, illetve válasz­tékú kotta áll rendelkezésre. A közeljövőben szeretnék bevezetni az énekesképzést, valamint a zeneelméleti ok­tatást is. — SZOLNOK MEGYEI Tapétaszakiizlet Szolnokon. A jászberényi után Szolno­kon, a Szabadság tér egyik pincehelyiségében is meg­nyílt a kesztölci tapétákat és tartozékait árusító szak­üzlet. A Jószerencsét Tsz nyugati import alapanyag­ból saját maga gyártja és forgalmazza ezt az olcsó papíralapú tapétát; az or­szágban már több mint tíz ilyen üzlete van. A tapétá­zási cikkek mellett a Kép­zőművészeti Alaptól kapott posztereket is árusítanak. A Világbank hiteléből. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt a Magyar Nem­zeti Bank útján kölcsönt vett fei a Világbanktól. Eb­ből — többek között — ku­tatási (szeizmikus és fúrási) programot finanszíroznak. A közelmúltban megállapodás született az első fúrási pon­tok helyének és a fúrás ide­jének tárgyában. A Világ­banktól felvett kölcsönt csak új kutatási információk szer­zésére, illetve olyan fúrások pénzügyi fedezésére lehet felhasználni, melyekkel ed­dig kellő felszerelés hiányá­ban nem tudott megbirkóz­ni a Kőolajkutató Vállalat. A hitelt egyrészt meglevő berendezések kiegészítését szolgáló fúrási, másrészt a kutatásnál és a rétegkezelés­nél új technológiák meg­honosítását elősegítő eszkö­zökre használja fej a Kő- olajkutató Vállalat. Az esz­közök és anyagok biztosítá­sa mellett a legkorszerűbb technika alkalmazását azzal is elősegíti a Világbank, hogy a tervezés, kivitelezés során külföldi szakembere­ket is igénybe lehet venni konzulensként. Ugyanakkor lehetőség nyílik magyar szakemberek külföldi tanul­mányújára is. Nem juta- lomutakról van szó, előre el­készített program alapján készülnek fel a hazai szak­emberek, és külföldön meg­határozott feladatot teljesí­tenek. OÉLUmmRSZÁB , : Uborkaszezon a konzerv­gyárban. A Szegedi Kon­zervgyárban a 7600 tonnára szóló zöldborsó-tartósítási terv másfélszeres teljesítése után megkezdődött az ugyancsak nagy feladatot je­lentő uborkaszezon; ebből a fajta savanyúságból több mint 250 vagon készítését irányozták elő. A hozzávaló nyersanyag egy része a saját dolgozóiktól érkezik az üzembe. Több mint félszá- zan vállalták ugyanis, hogy ezt a munkaigényes mező- gazdasági terméket maguk szolgáltatják saját üzemük­nek. A vállalat közreműkö­désével az egyik termelő- szövetkezettől 200—200 négy­szögöles parcellákat bérel­tek. A vállalat termeltetési osztályának munkatársai megtanították őket a leg­megfelelőbb agrotechnikára, s ellátták valamennyiüket minőségi vetőmaggal. Szá­mosán vállalkoztak az újfaj­ta kordonos termesztésre, némelyek valóságos uborka­fákat neveltek. „Uborkame­netrendet” készítettek, ami azt jelenti, hogy a nagyobb partnergazdaságokkal össze­hangolták a vetési időt, így a szezon végéig folyamatosan ellátják az üzemet — egyes külföldi megrendelők igénye szerint — két-három centis csemegeuborkákkal is. Balázs Béla szobra. Száz esztendővel ezelőtt Bauer Herbert néven Szegeden született a magyar kultúra kiemelkedő képviselője, a költőként, íróként és film­esztétaként is jelentős kom­munista művész, Balázs Bé­la. Az elmúlt héten a cen­tenárium tiszteletére emlék­ünnepséget rendeztek a Dóm téri panteonban, ahol fel­avatták Varga Imre szob­rászművésznek az idős Ba­lázs Bélát ábrázoló szobrát. niM meurUju icntoi/tu* i HAJDÚ­BIHARI Kommt NAPLÓ Szebb a búza, jobb a liszt. A hajdúnánási „Csiha” ma­lomban a felvásárlási idő­szak előtt, június 1-től 20-ig nagyjavítást tartottak, hogy felkészülten tudják fogadni az új búzát. Az első szállít­mány július 11-én érkezett, és azóta a tárolók meg is teltek gabonával. A jelenle­gi raktárkészlet 3200 vagon. Még körülbelül 1000—1500 vagon termést várnak, és ez­zel beérkezik a malom egész évi termeléséhez szükséges anyag. Elkezdődött az ex­port is, az első szállítmány július 28-án indult külföld­re. A szocialista országokba ebben a szezonban körülbe­lül 1000—1500 vagonnal szál­lítanak. A minőségről el­mondhatjuk, hogy a tava­lyinál valamivel jobb, a szemek teltebbek, és jobb minőségű liszt várható. Fabulon parfüméria. Min­tabolttá alakította egyik deb­receni üzletét a Hajdú-Bi- har megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A Vörös Hadsereg útja elején található illatszerboltot a Kőbányai Gyógyszerárugyár- ral közösen Fabulon szak­bolttá alakították át. A vál­tozatlan alapterületű, 51 négyzetméteres üzlethez a korábbinál kissé nagyobb, 25 négyzetméteres galériát építettek Hollósiné Bálint Ágnes belső építész tervei szerint. Az üzlet korábbi antik bútorain pótlási mun­kálatokat végeztek, a védett berendezést eredeti állapo­tába helyezték vissza. Az új mintabolt augusztus 1-től áll a vásárlók rendelkezésére. összeállította: P. F. Ahol a partneri kapcsolatot alapvetőnek tartják Beszélgetés Nátor Istvánnal, a BÉKÉSSZÖVKER Igazgatójával Ez év januárja óta önálló gazdálkodó egységként te­vékenykedik a Békés megyei ÁFÉSZ-ek Árubeszerző, Ér­tékesítő, Ipari és Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállala­ta, ismertebb nevén a BÉKÉSSZÖVKER. Ebben a minő­ségében most zárta első félévét. Mint arról Nátor István igazgató tájékoztatott, idei üzletpolitikai tervükben mint­egy félmilliárd forintos árbevétel teljesítését határoz­ták meg. Ebből az év első felében 205 millió 365 ezer fo­rintot „dolgoztak le”. E teljesítés egyébként 152 millió 268 ezer forinttal haladja meg a a múlt év hasonló idő­szakának teljesítését. Még egy számadat azonban ide kí­vánkozik, mely érthetővé teszi az első félévben realizáló­dott eredményt. Nevezetesen az, hogy ez év első felében 35 százalékkal nőtt a BÉKÉSSZÖVKER forgalma. De miben látja e dinamikus fejlődést Nátor István, a válla­lat igazgatója?* II tűrelemteszl A következő beszélgetést egy parkban, a pádon ülve lestem el. A nevek természetesen nem egyeznek meg az eredeti tör­ténet szereplőinek nevével. — Biztosan tudod, hogy már egyetemista koromban Is ódz­kodtam a tesztektől. Nemegy­szer mondtam, hogy fityiszt sem ér az égés? tesztrendszer — mondta a hölgy a barátnőjé­nek. — Hát hogyne tudnám, Téri- kém. — De a bizonyosság, hogy tényleg szemétkosárba való minden egyes teszt, csak most vált tökéletessé bennem. — Miért, mi történt, talán csak nem kellett valami agya­fúrt tesztet kitöltened a munka­helyeden? — Nem, nem erről van szó. Hanem a férjemről. — Béláról? — Igen, róla. Képzeld el, a júliusi Interpressz Magazinban kitöltötte a türelemtesztet. — A te férjed és a türelem- teszt? Na ne nevettess! Az egész város arról ismeri, hogy egy kiszámíthatatlan, türelmet­len, izgága, az indulatainak gá­tat vetni nem tudó, egyszóval úgynevezett kibírhatataln alak — már ne haragudj, hogy ilyesmiket mondok az uradról. — Ugyan már. Barátnők kö­zött fölösleges szépíteni a dol­gokat. Bélát nagyon jól jelle­mezted. Bár igaz, megfeledkez­tél azokról a tagadhatatlanul po­zitív, más jellegű tulajdonságai­ról, ami értékes emberré teszi. De most nem erről, hanem a türelemtesztröl van szó. — Miért, mi jött ki neki a kitöltése után? — A következő: „On könnyed, barátságos ember, aki ideáli­san magas türelemhányadossal rendelkezik. Öröm lehet a kör­nyezetében élni, hiszen alapel­ve ez: »Élni és élni hagyni.«” — Azt ne mondd, hogy mind­ez Bélának jött ki. — Nemcsak ez, hanem a kö­vetkezők is: „Megfelelő bölcses­séggel is rendelkezik ahhoz, hogy ne engedje, hogy az apró, bosszantó dolgok megkeserítsék életét és kihozzák a sodrából.” — Te most komolyan mon­dod, hogy ez Bélának jött ki? — Halálosan komolyan ... A beszélgetés itt véget ért. Felálltam a pádról és haza si­ettem, kitölteni a türelemtesztet. Hátha nekem is kijön valami szép eredmény! (Lovász) — Mindenekelőtt abban, hogy több importárut tud­tunk beszerezni. Ugyanis si­került előbbre lépni a cseh­szlovák és román áruházi, valamint kishatár menti áru­csere-forgalom növelésében. Ez persze kedvezőbbé tette vállalatunk exportlehetősé­gét is. Az említett első fél­évi eredményekhez azonban jelentősen hozzájárult a jobb kereskedelmi munka, a költ­ségek csökkentése, de külö­nösen kapcsolatrendszerünk további bővítése, mindenek­előtt a tagszövetkezeteink­kel, vagyis az ÁFÉSZ-ekkel, akárcsak más, nem szövetke­zeti partnereinkkel. Ügy vél­jük, ez a magyarázata annak, hogy az ÁFÉSZ-ek az idei első félévben 10, sőt több, mint 50 százalékkal vásárol­tak a BÉKÉSSZÖVKER-tői nagyobb mennyiségű árut, mint 1983 hasonló időszaká­ban. A dinamikusabbá lett forgalmazáshoz az is hozzá­járult, hogy tagszövetkezete­ink, akárcsak külső partne­reink, éltek az előrendelés lehetőségével. Az előbb említettek közül a rendszeressé lett, és köl­csönös személyes partneri ta­lálkozásokat különösen fon­tosnak tartja Nátor István. Mint mondja ... — Megítélésem szerint a személyes találkozások alap­vetően hozzájárultak például ahhoz is, hogy megyénkben úgyszólván nics olyan kis­ipari szövetkezet, amelyikkel ne volna valamilyen kapcso­latunk, ami a helyi árualap növelésében jut kifejezésre. Az ÁFÉSZ-ek vezetőivel ki­alakult jó kapcsolatok pedig különösen gyümölcsözőek. Ugyanis közülük jó néhány árubeszerzési lehetőséget de­rített már fel, és ajánlott vállalatunknak. Mint megtudtuk, éppen a partnerekkel kialakult gya­kori párbeszédek vezettek el oda, hogy növelni tudta a BÉKÉSSZÖVKER az olyan áruk beszerzésének mennyi­ségét, mint például a lakos­sági építőanyag, a lakástex­tília, az energiatakarékos tü­zeléstechnikai eszközök, az étkezési cukor, a konzervipa­ri áruk, vagy a száraz tész­ta. Ezek egy részét persze a szomszédos országokból kis- határmenti árucsere útján szerezte be a szövetkezeti kö­zös vállalat. Közben mást is elmondott a BÉKÉSSZÖVKER igazga­tója. — Manapság nagyon so­kat kell az áruért menni, de még a legjobb árut sem könnyű eladni. Ezzel azt akarom mondani: lehetősé­geinkhez képest mi igyek­szünk anyagilag is érdekeltté tenni partnereinket abban, hogy nálunk vásároljanak. Ezért is hozott igazgatósá­gunk olyan határozatot, hogy a szerződéses és jövedelem­érdekeltségi 'üzletek, de a ha­gyományos boltok dolgozói is a számla végösszegéből egy­százalékos árrést kapjanak. A tranzitáruk esetében pedig valamennyi partnerünket a nagykereskedelmi árrés két­harmada illeti meg. Ugyanis ezzel kikapcsolódik egy olyan szervezet, mely csak közvetí­tő szerepet töltene be. Eb­ben — mely jelentős takaré­kosságot eredményez — vál­lalatunk jelentősét lépett előbbre. Továbbá az üres göngyölegekért differenciált költségtérítést adunk, mely a boltok dolgozóit illeti meg. De gondolom azzal is segí­tünk tőlünk vásárló partne­reinknek, hogy rendszeresen mintakollekcióikat mutatunk be. Mindez — hallottuk Nátor István igazgatótól — együtt­véve eredményezte a hat hó­nap alatt elért magas forga­lom teljesítését. Továbbá azt, hogy e forgalom mögött 23 százalékkal képződött több nyereség, mint a múlt év hasonló időszakában. Az önálló szerepkörben tehát jól indult a BÉKÉSSZÖVKER- vállalat. Ez azonban koránt­sem tette elégedetté Nátor Istvánt és munkatársait. — Mi tagadás, vannak gond­jaink is, melyekkel napon­ként meg kell küzdeni. Pedig a MESZÖV-től nagyon sok segítséget kaptunk már eddig is. így például szűkösebb pénzügyi lehetőségeink, ko­rántsem megfelelőek raktá­rozási körülményeink, és ke­vés a férfi munkaerő. Mind­ezek "ismeretében is bízunk abban hogy teljesíteni tudjuk a második félév forgalmi és nyereségtervét. Esetleg túl­teljesíteni mindkettőt. Ugyan­akkor szeretnénk előbbre lépni készletgazdálkodásunk javításában is — fejezte be tájékoztatását Nátor István, a BÉKÉSSZÖVKER.vállalat igazgatója. Balkus Imre A hétköznapok demográfiája A Központi Statisztikai Hi­vatal érdekes kiadványt je­lentetett meg Magyarország népesedése, népmozgalma címmel. Az ország demográ­fiai helyzetét felvázoló kötet néhány érdekesebb adatát mutatjuk be ez alkalommal. Öregedési folyamat A felszabadulást követő csaknem négy évtized alatt módosult hazánk népességé­nek összetétele, az ország demográfiai képe. Az ország lakóinak száma — a statisz­tikusok becslése szerint — 1945 elején 9 millió 82 ezer volt. Ez a szám 39 év alatt 1 millió 598 ezerrel (18 száza­lékkal) gyarapodott, így ha­zánk népessége jelenleg tíz­millió hatszáznyolcvanezer lakos. Az ország területe 93 036 négyzetkilométer; négyzetkilométerenként száz- tizenöten élnek, tizenhattal többen, mint 1949 elején. A lakosság csaknem egy­ötöde a fővárosban, Buda­pesten él; 37 százaléka a töb­bi 108 városban, míg 44 szá­zaléka a községekben. A fo­kozódó városiasodás követ­kezményeként Budapest la­kóinak száma 16 százalékkal, a többi városé együttesen 42 százalékkal több, mint 1960­ban volt, míg a községben lakók száma az utóbbi 24 esztendőben 12 százalékkal fogyatkozott meg. A népesség kor szerinti összetételére a többi európai országhoz hasonlóan — a teljes körűvé vált egészség- ügyi ellátás, valamint az egészségügyi viszonyok je­lentős megjavulása követ­keztében — az öregedési fo­lyamat a jellemző. Ez év ele­jén —. hogy csupán két ér­dekes és szemléltető adat­párt idézzünk a kiadványból — a férfi lakosság 23 száza­léka, a nőinek pedig 21 szá­zaléka volt 14 éven aluli; a férfiak 15 százaléka, míg a nők 21 százaléka tartozott a 60 éven felüli korcsoportba. Hők és férfiak Idén január elsején a né­pességből 5 millió 164 ezer volt a férfiak és 5 millió 515 ezer a nők száma. A nőtöbb­lét 1980 óta évenként eggyel nőtt, s 1984 elején ezer fér­fira már ezer 068 nő jutott. A gyermek-, az ifjú- és a középkorúaknái jelenleg fér- fitöbblet van. Az idős- és öregkorban pedig nőtöbblet dominál. A munkavállalási korban levő férfiaknál (15— 59 évesek) 3 millió 192 ez­ren, a nők (15—54 évesek) 2 millió 902 ezren vannak. Nagymértékben megnőtt a munkavállalási koron (55, illetve 60 éven) felüli népes­ség száma és népességen be­lüli aránya. Az 55 éven felü­li nők száma hazánkban napjainkra 1 millió 483 ezer­re, a 60 éven felüli férfiak száma pedig 778 ezerre emel­kedett. Az elmúlt 35 évben a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti meg­oszlásában a legszembetű­nőbb változás, hogy csök­kent a nőtlenek, a hajado- nok száma és aránya; ugyan­akkor emelkedett a házaso­ké, az özvegyeké és az elvál­také. Jelenleg a férfiak 23 százaléka nőtlen, a nők 14 százaléka hajadon, összesen 2 millió 700 ezer házaspáréi az országban. Számottevő az özvegy fér­fiak és nők közötti különb­ség : az özvegy nők száma öt­szöröse az özvegy férfiaké­nak. Napjainkban 150 ezer özvegy férfi és 753 ezer öz­vegyasszony él Magyarorszá­gon, továbbá 187 ezer elvált férfi és 289 ezer elvált nő (1949-ben számuk 30 ezer, il­letve 57 ezer volt.) Az aktív keresők három és fél évtized alatt bekövetke­zett 885 ezer fős növekedése teljes egészében a nép ke­resővé válásának következ­ménye; 1949-ben 1 millió 300 ezer, 1983-ban már 2 millió 200 ezer volt az aktív kere­ső nők száma. Megváltozott ilyen szempontból a népgaz­dasági ági összetétel is: 1949- ben az ország aktív keresői­nek 54 százaléka — 2 millió 200 ezer személy — dolgo­zott a mezőgazdaságban; az azóta eltelt évek alatt a gé­pesítés eredményeképpen ez a szám a felére csökkent. Ugyanezen idő alatt az ipar­ban dolgozók száma 1 millió 600 ezerről 2 millió 428 ezer­re bővült. Iskolai végzettség A kulturális forradalom je­lentős fejlődést hozott az is­kolai végzettségben: fokoza­tosan csökkent az alacso­nyabb végzettségűek aránya, és növekszik a kötelező vég­zettséget jelentő 8 általános iskolai osztályt, illetve a kö­zép- és felsőbb fokú végzet­tek aránya. Jelenleg az a helyzet, hogy a 15 éves, illetve annál idő­sebb népességből a lakosság több mint kétharmada meg­szerezte a kötelező iskolai végzettséget (az általános is­kola 8 osztályának elvégzé­sét) jelentő iskolai szintet. Nem árt emlékeztetni arra, hogy 1949-ben ez az arány mindössze a lakosság 21 szá­zalékát tette ki. A 18 éves, s annál idősebb népességben a legalább középiskolai vég­zettséggel rendelkezők ará­nya mintegy 23 százalék, vagyis négyszerese az 1949. évinek. Rendkívül dinamikus fejlődést mutat a felsőfokú iskolai képzettség is; a 25 éves és idősebb felsőfokú is­kolai végzettségűek aránya 1949-ben mindössze 2 száza­lék volt, míg napjainkban el­éri a 7 százalékot. U. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom