Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM A gyulai városi tűzoltó-parancsnokság dolgozói mossák a Fehér-Körös hídját Gyula határában Fotó: veress Erzsi Ünnepélyes megnyitó Természetjáró építők találkozója Araczki János megyénk múltjáról, jelenéről beszél Fotó: Veress Erzsi Jé a csabai csípős kolbász, gyenge minőségű a cement A KERMI-vizsgálatok féléves tapasztalatai Mint arról beszámoltunk, az idén Békés megye ad ott­hont a tizenegyedik alka­lommal megrendezett építő­ipari dolgozók természetjáró találkozójának. Az ünnepé­lyes megnyitóra augusztus 2- án a késő esti órákban ke­rült sor Békéscsabán az if­júsági és úttörőházban. A természetjárókat és a ven­dégeket Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára üdvözölte. Ott volt az ese­ményen Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Varga Imre, az SZMT titkára, dr. Lörinczi Géza, a Magyar Természet- barát Szövetség főtitkára, a SZOT, a megyei KISZ-bi- zottság és a városi tanács képviselője. Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese me­gyénk múltját, lakóinak küz­delmes életét idézte. Hang­súlyozta: a Körösök vidéke olyan táj, amely a felületes szemlélőnek nem mutatja meg igazi arcát. Szépségét csak az fedezheti fel, aki több időt tölt szűkebb hazánkban. Röviden ismertette a mező- gazdaság, az élelmiszer- és könnyűipar eredményeit, szólt a népművészeti, nem­zetiségi hagyományokról, az irodalmi és a művészeti élet kimagasló képviselőiről. Ezután Takács László, az Építők Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének titkára megnyitotta a XI. termé­szetjáró találkozót. Beszédé­ben kifejtette: a testnevelés és a sport fontos helyet fog­lal el. a szakszervezeti mun­kában. A munkahelyi olim­pia bevezetése óta jelentő­sen fejlődött ez a tevékeny­ség. Jelenleg a szakmához tartozó szervezett dolgozók 46 százaléka sportol rend­szeresen vagy alkalomszerű­en. A természetjáró túrákon, kirándulásokon évente 60 ez­ren vesznek részt. Végül a kecskeméti szov­jet helyőrségi, klub együtte­se szórakoztatta a szép szá­mú közönséget. S. S. A KERMI az év első felé­ben 871 üzletben, raktárban, vendéglátóhelyen ellenőrizte a már forgalomban levő áruk minőségét, a tárolás, kezelés, raktározás módját; ezenkívül 2434 új hazai és 1810 import termékről ad­tak szakvéleményt az inté­zet szakemberei. A forgalomban levő élel­miszerekről megállapították, hogy nagy többségük ugyan megfelel a szabványnak, mi­nőségük azonban — különö­sen a húskészítményeké — továbbra is változó. Egyen­letesen jó minőségűnek ítél­ték a téli szalámit, a csabai csípős kolbászt, a kenős árukat és a különféle főtt, füstölt készítményeket. A kolbászfélék minősége rom­lott, a felvágottaké és vörös áruké közepes. A szakemberek 63 helyen több mint 10 ezer kiló ke­nyér minőségét ellenőrizték, s ennek 93 százalékát meg­felelőnek találták. Minőségi hibát a megvizsgált mennyi­ség 2, súlyhiányt 4 és sza­bálytalan címkézést 6 száza­lékánál állapítottak meg. A korábbiaknál kevesebb a szabványosnál kisebb pék­sütemény: míg 1982 első fél­évében ilyen ok miatt a megvizsgált zsemlék, kiflik 20, tavaly az első hat hó­napban 4, most csak 2 szá­zalékát kellett kivonatni a forgalomból. A korábbiaknál kevesebb hiányosságot tapasztaltak a KERMI-ellenőrök a vendég­látóhelyeken. Minőségi és mennyiségi hibát az esetek 20 százalékában észleltek, míg a múlt év azonos idő­szakában minden második adagnál megállapítottak hiá­nyosságot. Kedvezőtlenebb a kép a sörök, szörpök, üdítő italok és az eszpresszókávé ellenőrzésekor: a sörök 40 százalékánál mennyiségi hi­ányt állapítottak meg, a szörpök háromnegyed része kevesebb száraz anyagot tar­talmazott az előírtnál, az üdítő italokhoz a szükséges­nél kevesebb tömény szörpöt használtak fel, a kávék egy­ötöde pedig az előírtnál ke­vesebb kávéőrleményt tar­talmazott. A cipők minősége ebben a félévben is elég sok kifo­gásra adott okot: a meg­vizsgált hétezer pár lábbeli közül a női cipők 16, a gyer­mekcipők 43 százaléka nem felelt meg a követelmények­nek. A leggyakoribb hiba a felső bőr foltossága, a fedő­réteg repedezettsége, páron belüli szín- és méreteltérés. A háztartási gépek közül ebben a félévben elsősorban a különféle hazai és import hűtőszekrényeket és fagyasz­tókat, valamint a háztartá­si kisgépeket ellenőrizték. Hatósági intézkedésre okot adó gyártási hibát csak el­vétve tapasztaltak, változat­lanul sok azonban — bár a múlt évihez képest csökkent — a kíméletlen szállításból, gondatlan árukezelésből ere­dő sérülés. Ilyen hibát a megvizsgált gépek tíz száza­lékánál fedeztek fel az el­lenőrök, s ezeket a készülé­keket — köztük jó néhány drága importrendezést — csak a hiba kijavítása után értékesíthették az üzletek. A megvizsgált bútorok 80 százaléka felelt meg a minő­ségi előírásoknak, ami keve­sebb, mint a múlt év első felében, amikor ez az arány 89 százalék volt. A hibák főként technológiai hiányos­ságokból adódtak: hézagos alkatrészillesztést, nem meg­felelő felületkezelést, szövet­gyűrődést tapasztaltak gya­korta az ellenőrök. A kifo­gásolt termékeket 10—30 százalékos árengedménnyel engedték csak árusítani. A TÜZÉP-telepeken 23-féle építőanyag minőségét ellen­őrizték, ezek közül mindösz- sze nyolcféle — a cement, a mozaiklap, a beton füstcső, a gipsz, a homok, a kavics, a kőpor és a nádszövet — felelt meg a követelmények­nek. A telepeken nagyon sok építőanyag megy tönk­re, illetve rongálódik a nem megfelelő tárolás miatt. Több esetben tapasztalták, hogy a vasbeton gerendák és elemek összetörnek a kímé­letlen szállítás, rakodás kö­vetkeztében. A tetőfedő cse­repeknek 30 százaléka re­pedt, a bitumenes fedélle­mezek fele összenyomódott, töredezett. Az ajtók, abla­kok is számos esetben adtak okot a hatósági intézkedés­re. Gyártási hibák miatt az ellenőrzött ajtók és ablakok mintegy 30 százaléka nem elégítette ki a követelmé­nyeket. A kifogásolt termé­keket 10—40 százalékos ér­tékcsökkenéssel árusíthatták a telepeken. Az új hazai gyártmányok 79, az import előminták 80 százalékát ítélte a KERMI- szakvélemény forgalomba hozatalra alkalmasnak. Mi­nőségi hibák miatt a hazai gyártmányok kilenc, az im­portcikkek tíz százalékát árusításra alkalmatlannak minősítették. Nem feleltek meg például a követelmé­nyeknek egyes édesipari ter­mékek, cipők, az importáruk közül a nem flórtartalmú kordbársonyok, illetve né­hány híradástechnikai cikk. Penzai iidiilövendégek megyénkben Esőre várnak a kukoricák A Szakszervezetek Megyei Tanácsa néhány éve megál­lapodást kötött penzai test­vérmegyénkkel, hogy min­den esztendőben csereüdül­tetést szerveznek. Az idén hat szovjetunióbeli dolgozó pihen hazánkban és Békés megyében. A balatoni üdülés és a Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát megtekin­tése után tegnap, augusztus 3-án Békéscsabára érkeztek a vendégek. Az SZMT-székházban Nagy István, az SZMT elnö­ke, dr. Varga Imre, az SZMT titkára és Gácsi Péter, a MEDOSZ Békés megyei bi­zottságának politikai mun­A Váci Mihály nevét vise­lő szocialista brigádok orszá­gos találkozója kezdődött pénteken a Tatabányai Szén­bányák rendezésében. Több mint 200 szocialista brigád választotta az országban névadójának a korán el­hunyt, Kossuth-díjas költőt. Hagyományteremtő szándék­kal évenként egyszer meg­rendezik e brigádok országos találkozóját, amelyen szám­ba veszik névadójuk szelle­mi örökségét ápoló tevékeny­ségüket. katársa fogadta a testvérme­gye képviselőit. Ott volt az eseményen Rusznák Pál, a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat Ságvári End­re Szocialista Brigádjának vezetője. Ez a kollektíva ugyanis jó kapcsolatot alakí­tott ki és versenyben van egv hasonló Penza megyei brigáddal, amelynek a veze­tőjével most találkozhatott. Dr. Varga Imre tájékoztat­ta a vendégeket Békés me­gye mezőgazdaságáról, ipará­ról, munkásmozgalmi hagyo­mányairól, a szakszervezeti munka időszerű feladatairól. Méltatta a két nép barátsá­gát, az együttműködés to­vábbi erősítését. A háromnapos tatabányai találkozón gazdag program várta a vendégeket. Többek között neves irodalomtörté­nészek tartanak előadást Vá­ci Mihály munkásságáról. A tatabányai bányászszínpad bemutatja a költő műve alapján színpadra rendezett játékot. Fórumon vitatják meg a szocialista brigádok munkahelyi művelődésének lehetőségeit. A találkozó részvevői megkoszorúzzák a költő tiszteletére felállított emlékfát. Alkotótábor Békésen Egerből, Budapestről, Sze­gedről is érkeznek ma — a megyeiek mellett — amatőr képzőművészek Békésre, ahol a városi művelődési központ szervezte képzőmű­vészeti alkotótábor munká­jában vesznek részt. A tá­bor vezetője az idén is — immár negyedik alkalommal — Lóránt János Munkácsy- díjas festőművész, az egri Ho Shi Minh Tanárképző Főiskola tanára lesz. Most különböző képzőmű­vészeti technikák alkalma­zásával a munka és az em­ber kapcsolatát dolgozzák fel a két hétig tartó tábor la­kói. A tavaly kezdett Kép­zőművészeti műfajok filmen sorozat újabb darabját is celluloid-szalagon rögzítik: „A sokszorosított nyomda- technika a képzőművészet­ben” címmel. (Ezt a filmet — elkészülte után — első­sorban iskoláknak ajánlják a szervezők, szeptembertől.) A tábor ideje alatt szakmai előadások, kulturális és egyéb szabadidős progra­mok is lesznek. A 30 amatőr képzőművész augusztus 18-ig tevékenyke­dik a dánfoki ifjúsági tábor­ban, s a két hét alatt ké­szült alkotásaikból ugyan­ezen a napon kiállítás nyí­lik a békési Jantyik Mátyás Múzeumban. P. F. Fejlődésének legkritiku­sabb szakaszához érkezett a kukorica: virágzik a nö­vény, illetve megkezdődött a cső képzésének időszaka. A mezőgazdászok — a nyári határszemlék tanúsága sze­rint — lehetőségeikhez ké­pest mindent megtettek a növény eddigi fejlődésének biztosításáért, ebben az idő­szakban azonban a kukori­ca minden gondoskodásuk ellenére kicsúszhat a kezük­ből. A növény most rendkí­vül érzékeny, mindenekelőtt nagy mennyiségű vízre van szüksége. Már az úgyneve­zett címerhányást megelőző­en 10 nappal is erőteljesen emelkedik a nedvességfelvé­tel, amely a megterméke- nyülést követő 20 napban to­vábbra is magas. Ebben az időszakban a tápanyagok erőteljes áramlása figyelhe­tő meg, ehhez pedig nedvek­re van szükség. Nagy kér­dés, hogy a jelenlegi szá­razságban hogyan vészeli át a legfontosabb hazai takar­mánynövény ezt a fejlődési szakaszt. A szakemberek szerint a nehézséget főként az okoz­za, hogy miután hiányos volt a téli csapadékellátás, a ku­koricának az a gyökérfelüle­te, amely akár 2,5 méteres mélységből is képes felhozni a vizet, most alig talál a ta­lajban lent tárolt nedvessé­get. A kukorica felső gyö­kérzónát is kifejleszt, ez a talajfelszín közelében „fog­ja el” a nedvességet, még olyan kis mennyiséget is, mint amit a hajnali harmat­képződés ad. Július végén és augusztus elején is sokfelé hiányzott a talaj felső és al­só rétegéből is a víz, úgy­hogy a kukorica a rosszabb vízgazdálkodású talajokon az aszály képét mutatja. Azt, hogy mi lenne opti­mális ebben a szakaszban, a tudományos szakemberek mérései bizonyítják; a kifej­lett növény 21 fokos hőmér­sékleten naponta 1,8 kg víz elpárologtatására képes, 27 fokos melegben már 3 kiló felett van a párolgás. A szo­rosabban ültetett hibrid ku­koricáknál a zárt növényál­lomány valamelyest védel­met biztosít a kánikula el­len, a párolgási értékek azonban ilyenkor is maga­sak. Jelenleg szó sem lehet ilyen vízkibocsátásról, mivel sokfelé csakis a növény életben maradásához szüksé­ges nedvesség tárolódott a talajban. Nagy kérdés az is, hogy miképpen jut hozzá a kukorica a tápanyagokhoz, hiszen a tenyészidő kezde­tén szükséges nitrogénfelvé­tel a jelenleginek mindössze tizedét teszi ki. A virágzás­kor a kukorica foszfáttartal­ma is vándorol — a levélből és a szárból a magba —, s ehhez szintén vízre van szükség. Elkelne hát az eső, a Du­nántúl egyes vidékein meg­nyugtató csak a helyzet, má­sutt, különösen az Alföldön rendszeres csapadék-után­pótlásra lenne szükség. * * * Békés megyében is tovább tart az elmúlt hetek, hóna­pok aszályos időjárása. Mint a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyán elmondották, nagy a csapadékhiány a földeken. Különösen Szarvas és térsé­ge, valamint Orosháza kör­nyéke szenved sokat a ned­vesség hiánya miatt. Szarvason és környékén emi­att már megindultak a siló­zógépek, vágják a kukoricát, mentve ezzel a még^elhasz- nálható zöldtakarmányt. A megye néhány üzemé­ben öntözik a kukoricatáb­lákat. így például a békés- szentandrási szövetkezetek­ben éjjel-nappal működnek az öntözőberendezések. A szakemberek véleménye sze­rint a jelentős légköri aszály miatt csak ott érdemes ön­tözni. ahol már hetek-hóna- pok óta folyamatosan vég­zik ezt a nagy munkát. Országos brigádtalálkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom