Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében készülnek az úszódaruk. Az idén tizenhat és huszonöt tonna teherbírású folyami, illetve tengeri darukat gyártanak a Szovjetunió, Románia és Csehszlovákia részére (MTI- fotó: — Fehér József felvétele) A magyar szakszervezetek békefelhívása Szeptember 1-én emlékezik meg évről év­re a világ az emberiség történetének eddigi legpusztítóbb háborújáról. Negyvenöt esz­tendeje immár, hogy kirobbant a második világháború, melynek 50 millió embertár­sunk esett áldozatául. Ma ismét a fenyegetettség légkörében él a világ. A nemzetközi imperializmus újabb fegyverkezési hajszát bontakoztatott ki. Az emberiség történetében talán még soha nem volt ennyire szükség az összefogásra, mint napjainkban, amikor az imperialista politi­ka azzal fenyegeti az emberiséget, hogy a fegyverkezési hajszát kiterjeszti a kozmosz­ra.. Az űrfegyverkezést tűzte napirendre Washington, amely az európai közép-ható­sugarú rakéták telepítésének megkezdése után előkészületeket tett arra, hogy a szá­razföld, a tenger és a levegőég után a koz­moszt is besorolja a háború lehetséges szín­terei közé. Egy esetleges új háború megsemmisítheti mindazt, amit a teremtő munka, ész és ér­telem alkotott. Közös otthonunk, bolygónk léte, a legszentebb emberi jogunk, az élet­hez való jog forog veszélyben. Ez a felisme­rés vezette a X. szakszervezeti világkong­resszus résztvevőit, amikor 1982 februárjá­ban Havannában felhívásukban így foglal­tak állást: „Meg kell akadályozni a nukleá­ris katasztrófát, és erősíteni kell a békét föl­dünkön — ez minden szinten elsőrendű fon­tosságú feladat a szakszervezeti világmozga­lom számára. A felhívás támogatásra talált szerte a vi­lágon. Szeptember elseje a békéért és lesze­relésért vívott harc szakszervezeti akció­napjává lett. A különböző irányzatú szak­szervezetek mind erőteljesebben hallatják hangjukat a béke híveinek egyre növekvő és határozottabbá váló mozgalmában. Hazánk dolgozói csaknem 40 esztendeje békében élnek, a szocialista társadalom épí­tésének útján keresik boldogulásukat, biz­tos jövőjüket. Nem engedhetjük, hogy ma­gunk, gyermekeink jövője és kemény mun­kával elért vívmányaink veszélybe kerül­jenek. Ezért fordulunk most felhívással a magyar szervezett dolgozókhoz, minden becsületes, a holnapjáért aggódó emberhez, hogy erőin­ket egyesítve, szoros összefogásban nyilvá­nítsuk ki akaratunkat a béke megszilárdí­tására, egy nukleáris és hagyományos fegy­verektől egyaránt mentes világ megterem­tése érdekében. Szeptember 1-én a munkások hatalmas nemzetközi kórusában csendüljön fel, szól­jon erőteljesen a magyar dolgozók hangja is. Tegyük szeptember 1-ét az idén is a hábo­rúellenes mozgalom olyan demonstrációjá­vá, amely mindenki számára világossá teszi, hogy félelem és szorongás nélkül, békében akarunk élni. Felelősségünk tudatában arra szólítjuk fel a magyar dolgozókat, hogy ezen a napon a világ dolgozóival együtt mutassuk meg a szolidaritás elejét, bizonyítsuk be, hogy a nemzetközi munkásösszefogás képes meg­álljt parancsolni a háborús fenyegetésnek. A békeszerető erők képesek a tárgyalóasz­talhoz kényszeríteni az imperializmus leg- agresszívebb erőit is. Célunk egy fenyegetésektől, háborútól mentes világ megteremtése. SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSÄNAK TITKÁRSÁGA Szolidaritási akciósorozat Tudományos konferencia Jubileumi rizsnapok Szarvason Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat irányelveit és tervezett prog­ramját tekintette át szerdai ülésén a Magyar Szolidaritá­si Bizottság a Hazafias Nép­front Belgrád rakparti szék­házában. Sütő Gyula, a testület tit­kára bevezetőjében rámuta­tott: az augusztus 31-én kez­dődő és november első he­tében befejeződő nagyszabá­sú akciósorozat célja, hogy a magyar nép ismét kifejezés­re juttassa a béke ügye irán­ti elkötelezettségét. Az ebben az időszakban megtartandó csaknem 150 rendezvény ar­ra is jó alkalmat teremt, hogy a lakosság legszélesebb köreiben tudatosodjék: kit terhel a felelősség a nemzet­közi helyzet éleződéséért, s ismertté váljanak a szocia­lista országok erőfeszítései, amelyeket az enyhülésért tesznek. Ezután arról szólt, hogy az év légelején megfogalmazott, a szolidaritás ügyét szolgáló feladatok túlnyomó többsé­gét teljesítették. E feladato­kat a Magyar Szolidaritási Bizottság azért tudta megol­dani, mert az állami és tár­sadalmi szervek, szerveze­tek mindig pontosan teljesí­tették önként vállalt kötele­zettségeiket. Az egyéni befi­zetések száma azonban csök­kent, s ezt a visszaesést nem indokolhatják a gazdasági nehézségek. A magyar nép eddig is meggyőződésből tá­mogatta a szolidaritás nemes ügyét, s erre alapozva jogos a kíváriság, hogy találják meg azokat a megfelelő csa­tornákat, amelyeken keresz­tül a Magyar Szolidaritási Bizottság címére eljuttathat­ják adományaikat. A most kezdődő akciósorozat az uj formák kialakítására is mó­dot nyújt. A csaknem 150 program természetesen csak keret, s megyénként — jellegzetessé­geiknek megfelelően — bő­víthetik a lehetőségeket. Bács-Kiskunban például — jelzések szerint — barátsági heteket rendeznek, amelye­ken méltatják hazánk és a Szovjetunió közötti, illetve a magyar—csehszlovák kap­csolatokat. Borsodban ifjúsá­gi békefesztivált és munkás­nagygyűlést rendeznek. Sop­ronban pedig a nemzetisé­gieket hívják össze, hogy együttesen emeljenek szót a béke ügyének előmozdításá­ért. Debrecenben korosztá­lyok adnak majd egymásnak randevút; a tervek szerint külön találkoznak a kisdo­bosok, a negyvenévesek, il­letve a nyolcvanévesek. He­vesben a külpolitikai fóru­mok mellett kiállításon mu­tatják be, hogy a szocialista országok milyen eredménye­ket értek el az építő munká­ban. Hatvanban bolgár ba­rátsági napokat hirdetnek meg. Nagykátán pedig az Afganisztánnal vállalt szoli­daritásukat tudatosíthatják a programba vett demonstrá­ció közreműködői. Tatán az orvosok gyűlnek össze, s fe­jezhetik ki békeakaratukat. Vácott, a Hámán Kató isko­lában nagygyűlésen emlé­keznek meg Vietnam nemze­ti ünnepéről, s az iskola ze­nekara koncertet ad, amely­nek bevételét egy vietnami iskola javára ajánlották fel. A Magyar Szolidaritási Bizottság ülésén jelen vol­tak a SZOT, a TOT, a nőta­nács, a SZÖVOSZ és több más szervezet képviselői, akik támogatásukról biztosí­tották a központi akciókat, ugyanakkor ismertették, hogy milyen elképzelésekkel kívánnak külön is hozzájá­rulni a szolidaritás ügyének erősítéséhez. Országos szövetkezeti találkozó Harkányban szerdán véget ért a szövetkezeti szakembe­rek országos találkozója, amelyet Pannónia ’84 néven most tizenötödik alkalom­mal rendezett meg a Tudo­mányos Ismeretterjesztő | Társulat. A nagy érdeklő­désre tekintettel egymást kö­vetően két azonos időtarta­mú és tematikájú programot szerveztek. A tanácskozáson a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek — csaknem két­száz szakembere vett részt. Fő témájául a gazdaság- irányítás riendszer tovább­fejlesztésének szövetkezeti feladatait választotta a ta­lálkozó, s ennek kapcsán olyan kérdéseket dolgoztak fel az előadók és a hallga­tók, mint az érdekképviselet és az érdekviszonyok helye a szövetkezetekben, a. válla­latirányítási rendszer kor­szerűsítése, a kisvállalkozá­si lehetőségek a szövetkeze­tekben. Tanácskoztak a szö­vetkezeti export lehetőségei­ről, továbbá kerekasztal-be- szélgetést szerveztek, ame­lyen a MÉM, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa, a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem és több külkereskedelmi válla­lat vezetői is részt vettek. A Pannónia-találkozókon az utóbbi időben nagy fi­gyelmet szentelnek a falu és a szövetkezet kapcsolatának, s általában a falvak fejlődé­sének. A mostani tanácsko­záson új oldalról vizsgálták ezt a témát: a falusi turiz­mus vonatkozásában. A szakemberek el is látogattak a Mecsek hegyei között fek­vő Magyaregregyre, ahol már évek óta üdülnek ma­gánházaknál városi emberek. A világ népessége felének legfőbb élelemnövénye a rizs, amelyből mi, magyarok évente mindössze három és fél kilogrammot fogyasztunk. A választékos táplálkozásban azonban hosszú évtizedek óta felhasználjuk. A növény ho­nosítási kísérletei az 1930- as évek első esztendőiben kezdődtek meg, a nagyüze­mi termesztés pedig har­mincöt évvel ezelőtt. E két évforduló kínálta a lehető­séget arra, hogy a mező- gazdasági tárca vezetői és a szakemberek — közöttük a téma jeles kutatói — a té­nyek ismeretében szóljanak az elődök munkájáról és meghatározzák a rizster­mesztés hazai tennivalóit. A kettős jubileum alkal­mával rendezett — nemzet­közi érdeklődésre számot tar­tó — tudományos konferen­cián, a tanácskozás megnyi­tójában dr. Kiss Károly, az Öntözési Kutató Intézet igazgatója üdvözölte a ven­dégeket — közöttük dr. Ma­gyar Gábort, a MÉM minisz­terhelyettesét, címzetes egye­temi tanárt, Csatári Bélát, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárát, dr. Szabó Sándort, a megyei ta­nács elnökhelyettesét — az előadó és az érdeklődő szak­embereket. A köszöntő szavak után dr. Magyar Gábor, a MÉM mi­niszterhelyettese, címzetes Tegnap, augusztus 29-én délután 2 órai kezdettel Bé­késcsabán az SZMT-székház- ban tartotta ülését az .Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Békés megyei bizott­sága. A résztvevőket dr. Sonkoly Kálmán, az ágazati szakszer­vezet megyebizottságának el­nöke köszöntötte, majd első napirendi pontként dr. Ácsai Pál igazgató és Gerebenics Istvánná szb-titkár előter­jesztésében a Békés megyei Tanács egészségügyi gyer­mekotthona munkaerő- és bérgazdálkodásáról tájéko­zódhattak a résztvevők. Az intézmény 1979. január 2-án kezdte működését. Jelenleg 230 fekvő és járó gyermek gondozását látják el, 170-en. Az áttérés az ötnapos mun­kahétre a dolgozókra foko­zott megterhelést rótt. „Hogy csak egynéhányat említsünk, tovább nőtt az amúgy is nagy fluktuáció, felerősödött az egyetemi tanár tartotta a be­vezető előadást, melyben a történelmi visszapillantást követően felvázolta a nép- gazdasági törekvéseket. ' A jelenleg hazánkban 20 ezer hektárnyi berendezett rizste­lepből 13 ezer 300 hektáron 29 gazdaságban termelnek rizst, Békés megyében közel 5 ezer hektáron. Ezen a te­rületen nem terem meg a hazai szükséglet. A korszerű technológia, technikai háttér lehetővé teszi, hogy ebből a termékből önellátóak le­gyünk, kiváltsuk az impor­tot. ___________ M int Magyar Gábor mon­dotta, a Nucle-Oryza, az Ory- zella, a Kákái 203-as, a Mu- tashali és az M—225-ös faj­ták jó termőképességűek, öt­hat tonna/hektár átlaghoza­mot adnak. Ennek ellenére nem lehetnek elégedettek az ágazat szakemberei a rizs- fajta-ellátottsággal, tehát szükség van a további ne­mesítésekre a nagyobb ter­mésbiztonság érdekében. Szi­gorítani kell a vetőmagszab­ványt, fokozni az előállítás ellenőrzését, javítani a ter­melési alapanyag kikészíté­sét, tisztítását, csávázását. Az importkiváltás reális cél, megvalósulásához azon­ban mintegy 6-7 ezer hektár rekonstrukciójára van szük­ség és a vetésterület 8—10 ezer hektárnyi növelésére. További lényeges feladat az egy műszakos egészségügyi intézmények és munkaterü­letek elszívó hatása, romlott a szakképzett és szakképzet- len dolgozók aránya...” — állapították meg, majd az előterjesztés azzal folytató­dott: „Szervezési intézkedé­sekkel, kisebb létszám-átcso­portosításokkal törekedtünk arra, hogy dolgozóink ré­szére egyenletesebb munka- megosztást biztosítsunk, en­nek ellenére jelentősen meg­növekedett a túlórák száma és a belső helyettesítések szükségessége.” Szó esett arról is, hogy a létszámgazdálkodást nehezíti az egész napos kiesések ma­gas aránya. A szakdolgozók átlagkeresete igen alacsony. A fáradságos munka anyagi és erkölcsi elismerését szol­gálja, hogy a jutalmazási kereteken túl, a bérmegta­karítás megengedett hánya­dát is kifizették, jutalom cí­mén. ágazat komplex gépesítése, a termelési színvonal emelése. A rizs honosítási kísérle­teinek első kutatói: Herke Sándor, Óbermayer Ernő és Somorjai Ferenc. Munkássá­gukról Simonná dr. Kiss Ibolya, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője szólt. Idézte Óbermayer Ernőt, aki öt év­tizeddel ezelőtt belátta, hogy a kísérleti eredmények csak a gyakorlati alkalmazásban válnak reális értékké. Állítja ezt Simonná dr. Kiss Ibolya is, aki maga 25 éve dolgozik ezen a területen, s a közel­múltban vehette át dr. Ván- csa Jenő, MÉM-minisztertől azt a magas kitüntetést, amelyet a kutatási eredmé­nyek gyakorlati megvalósítá­sáért kapott. A fél évszáza­dos kutatói hagyományok után is azt állítja a kutató­nő, hogy ez az a növény, amely ma is bőségesen meg­hálálja a ráfordított munkát, s az élelmezési növények kö­zött a legtöbb kalóriát adja egy hektáron. Töretlen am­bícióra, munkára buzdította nemesítéssel foglalkozó kol- légiát, hiszen az utóbbi esz­tendőkben nemesített és ná­lunk is jó termésátlagokat adó fajtákat rövid idő alatt alkalmazták a termelőüze­mek a népgazdasági célok elérésének érdekében. A délelőtti programot kö­vetően a tudomány és a gya­korlat mindennapja került színtérre. Azt vizsgálták a szakemberek, miként lehet a legnagyobb termésátlago­kat a legoptimálisabb ter­mesztés mellett előállítani. A japán előadó a palántázással szemben előtérbe került di- rektvetésről tartott korrefe­rátumot, az olasz szakember a gépesítés lehetőségeiről szólt. _ M a, augusztus 30-án, a tegnapi tanácskozás után lát­nivalókkal is szolgált a kon­ferencia, hiszen termelőgaz­daságokban, a kutatóintézet kisparcelláin, a szeghalmi Fehér Lajos Tsz lézerezett rizstelepein győződhettek meg a rizságazat eredmé­nyeiről és gondjairól. — számadó — A résztvevők hozzászólá­saikban elismeréssel szóltak az intézményben folyó mun­káról. Többen támogatták a felvetést, miszerint a gyer­mekotthonokat „az egészség­ügyön belül helyes lenne megkülönböztetetten kezelni, s megteremteni egy átlagos­nál magasabb bérszínvonal kialakításának lehetőségét”. A bizottság tagjai helyesel­ték a megállapítást: hogy „jó lenne, ha az egészségügyi gyermekotthonokat szakmai gyakorlatra kijelölt intéz­ménnyé nyilvánítanák”. Az ülésen ezt követően a résztvevők jóváhagyták az 1984—85. évi tisztségviselői oktatási tervet, majd döntés­re bocsátották a nyugdíjasok részére biztosított központi segélyezési keret alapszer- venkénti lebontását és az 1984. II. félévi soron kívüli gépkocsik elosztását. N. Á. Dr. Magyar Gábor előadásában a rizstermesztés fejlesztésé­nek lehetőségeit vázolta fel Fotó: Gál Edit Munkaerő- és bérgazdálkodásról tárgyaltak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom