Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

o 1984. augusztus 26, vasárnap Az új kenyér ünnepén avatták fel Szeged legújabb köztéri szobrát: Pátzay Pál szegedi ihletésű Kenyérszegőjét. Az új szobor a város egykori kenyérpiacán, a Klauzál téren kapott helyet (MTi-fotó) Iskolaegészségügyi vándorgyűlés Pécsett szombaton befe­jezte munkáját az iskola­egészségügyi vándorgyűlés. A Fodor József Iskola-egészség­ügyi Társaság által szerve­zett háromnapos tudományos ülésen a gyermekbalesetek megelőzéséről, az iskolás ko­rú gyerekek egészségnevelé­séről, a falusi iskolák és a felsőoktatási intézmények or­vosi ellátásáról tanácskoztak a szakemberek. Ez alkalom­mal tartotta közgyűlését a társaság, s emlékéremmel tüntette ki az iskolaegészség­ügy fejlesztésében kiemel­kedő eredményeket elért or­vosokat. A konferencián részt vett Jacqueline Bande Knops belga professzorasz- szony, az Európai Egészség- ügyi Unió elnöke is, aki be­jelentette, hogy az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi iskola-egészség­ügyi kongresszust szervez jö­vőre Budapesten. A tudományos ülésen het­venöt előadás hangzott el. A baranyai orvosok arról a komplex szűrővizsgálatról számoltak be, amelybe húsz település gyermeklakosságát vonták be. Az adatok azt mutatják, hogy nem megfe­lelő a kicsinyek általános egészségi állapota. Gyakorla­tilag minden második gye­reknél találtak valamilyen izületi, csont- vagy izomel­változást,- továbbá tíz száza­lékuknál . halláskárosodást, húsz százalékuknál pedig szemészeti problémákat fe­deztek fel. Mindez arra késztette a baranyai szakem­bereket, hogy a szűrővizsgá­latot kiterjesszék a megye egész gyermeklakosságára, s felderítsék a rejtett betegsé­geket és rendellenességeket, amelyek fiatal korban hely­rehozhatók, meggyógyíthatok. A fővárosi gyermekideg­gondozó hálózat szakemberei az úgynevezett iskolai neuró­zissal kapcsolatos vizsgála­taikról tartottak előadást. 1956 óta vizsgálják a gyer­mekkori neurózisokat, ame­lyek kialakulását elsődlege­sen az iskolai stresszhatások­ra vezetik vissza. Régóta is­mert tény, hogy a felnőttko­ri neurózisok, pszichózisok kialakulására döntő hatással vannak a gyermekkor testi és lelki fejlődésének hibái, ezek létrejöttét azonban még sehol sem vizsgálták teljes folyamatukban. A budapesti szakemberek vállalkoztak most arra, hogy nyomon kö­vetik pácienseik további sze­mélyiségalakulását az iskolai neurózist követően. A diákok testnevelési és sportsérüléseinek megelőzé­séről az Országos Testneve­lési és Sportegészségügyi In­tézet munkatársai szóltak. Kedvezőtlen az összefüggés, hogy az egészség egyik leg­hatásosabb védőeleme, a testnevelés és a sport — visszájára fordulva — egész­ségkárosodáshoz vezethet. Az összes gyermek- és ifjúkori sérülés mintegy negyedrésze ugyanis testedzés során ke­letkezik, és többségükben külső eredetűek. A szakem­berek véleménye szerint ezek csaknem minden esetben megelőzhetők. A környezeti veszélytényezők közül a sporttér, a sporteszközök, és más tárgyak sérüléskeltő ha­tását gondos előkészülettel el lehet hárítani. Gyakoribb viszont a sporttárs által oko­zott sérülés. Ez a veszély is elkerülhető, ha a pedagógus körültekintően szervezi meg a foglalkozásokat, rendet és fegyelmet tart a diákok kö­zött. Családi kür magazin a képernyőn Családi kör magazin cím­mel jövőre új műsor jelent­kezik vasárnap délutánon­ként a televízióban. Az Is­kolatelevízió műhelyeiben formálódó, 70 percesre ter­vezett program elsősorban a családban élő, különböző ge­nerációk, a nagymamák és unokák érdeklődésére tart számot. Az első adások témái már körvonalazódtak. Bemutat­ják majd az így látják a gyerekek című műsort, amely arra keres választ: milyennek látja szüleit, nagyszüleit, saját helyzetét, szüleihez való viszonyát a tizenéves. Az Tgy látják a nagyszülők című epizódban olyan problémaköröket il­lusztrálnak a résztvevők, mint a testvéri féltékenység, a gyermekkori agresszió, vagy a büntetés-jutalmazás kényes kérdései — a nagy­szülők szemszögéből nézve. Szolgáltató funkciót is el kíván látni a magazin, se­gítséget nyújt a családok szabadidős-programjának ki­alakításához. Nem hiányzik majd az egészségügyi kérdé­sekkel foglalkozó rovat sem, amelynek napirendjén a táp­lálkozási és öltözködési kul­túra, a szokásrendszer for­málása egyaránt szerepel. A műsor készítői látoga­tásokat terveznek nevelési tanácsadókba, azzal a nem titkolt céllal, hogy a rendsze­resen visszatérő nevelési kér­dések megoldását a televízió eszközeivel is segítsék. Kémiatanárok konferenciája Szombaton Debrecenben befejeződött a kémiatanárok XI. országos konferenciája. A négynapos tanácskozáson mintegy hatszáz hazai álta­lános és középiskolai kémia­tanár vitatta meg a vegyipar fejlesztésének időszerű kér­déseit, és a kémiaoktatás fel­adatait. A konferencia idején a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen poszterkiállításon mutatták be a kémiatanítás jelenlegi gyakorlatát. A részt­vevők megismerkedhettek az új kémiai szemléltetőeszkö­zökkel, modellekkel, labora­tóriumi gyakorlaton vettek részt, s tanulmányozták a személyi számítógép alkal­mazásának lehetőségeit. Az általános és a középis­kolai tanárok külön szekció­ban vitatták meg a tantárgy oktatásának módszertani problémáit, s előadásokat hallgattak meg a kémia el­méleti és gyakorlati kérdé­seiről. A szakmai programok keretében a kémiatanárok XI. országos konferenciájá­nak résztvevői ellátogattak a Biogal Gyógyszergyárba, és a Magyar Tudományos Aka­démia Debreceni Atommag- kutató Intézetébe. Olcsóbb útépítés — számítógéppel Az UVATERV egyre széle­sebb körben alkalmazza a számítástechnikai módszere­ket, melyek segítségével je­lentős időt, anyagot és ener­giát, s így pénzt lehet meg­takarítani a kivitelezésben. A számítógép alkalmazá­sának egyik legfontosabb te­rülete a mérnöki munka, a tervezés automatizálása. Egyelőre főként a közlekedés­tervezésben, a geodéziában, az úttervezésben, a vasútter- vezésben, valamint a metró- és hídtervezésben veszik igénybe a számítógépet az UVATERV szakemberei. Az automatizált mérnöki terve­zés során a gép tárolóegysé­ge gyűjti az adatokat, a ter­vezéshez szükséges számítá­sokat szintén a számítógép végzi, a hozzácsatolt rajzgép pedig a számítások alapján elkészíti a tervrajzot. A rajz­gép igen termelékeny: 40 rajzolót képes helyettesíteni, s az általa készített rajzok és feliratok egyenletesek, ki­váló minőségűek. Az export­ra végzett tervezés során a gép alkalmas arra is, hogy a kívánt nyelven és szabvá­nyok szerint készítse el a terveket és a feliratokat. A számítógép módot ad arra, hogy a lehető leggaz­daságosabb tervek készülje­nek. Használatával számotte­vő anyag- és energiamegta­karítást lehet elérni, ugyanis a gép a szükséges adatok birtokában javaslatot ad az optimális megoldásra. így például a közelmúltban feje­ződtek be az M0 (em nullás) autópálya tanulmánytervé­nek munkálatai; a számító­gép földmunkát optimalizáló programja alapján 99 millió forinttal olcsóbban lehet a 33 kilométeres utat megépí­teni, mint azt korábban gon­dolták. Az útburkolatok meg­erősítésére is gazdaságosabb módszert dolgoztak ki a szá­mítógép segítségével az UVATERV szakemberei. Je­lenleg még igen sok aszfalt vész kárba, mivel — megfe­lelő számítások hiányában — a szükségesnél jóval többet terítenek az utakra. Az UVATERV módszerével meg lehet határozni a feltétlenül szükséges mennyiséget, a többi aszfaltot pedig további útépítő munkákban lehet hasznosítani. Az UVATERV számítóköz­pontja tág lehetőséget kínál az automatizált mérnöki ter­vezés továbbfejlesztésére. Az elgondolás az, hogy a válla­lat valamennyi szakágaza­tában fokozatosan áttérnek a számítógép rendszeres al­kalmazására. Élénk utószezon a Balatonnál A Balatonon, ahol a korábbi években augusztus 20-án meg­kezdődött a vendégsereg elván­dorlása, az idén később zárul a főidény. Még mintegy negyed- millió vendég tartózkodik az üdülőkben és a kereskedelmi szálláshelyeken. A kellemes, für­désre is alkalmas időjárás főleg a külföldi vendégeket készteti maradásra. A kempingezők kö­zül augusztus 20-a után több mint tízezren hosszabbították meg tartózkodási idejüket, i több volt az újonnan érkező vendég, mint az eltávozó. Az európai tranzit-útvonalak gép­kocsis turistái a kellemesnek ígérkező nyárvége láttán nagy számban szakítják meg útjukat, és szállást, sátorhelyet bérel­nek a Balatonnál. A Balatonnál szeptember J— 10-én a badacsonyi szürettel zár­ják a nyári főidényt. Régi tapasztalat, hogy a vizek találkozásánál élénk a haljá­rás. Tudja ezt Mészáros János nyugdíjas csongrádi halász is, aki azt a szakaszt választotta működési területéül, ahol a Hármas-Körös vize egyesül a Tiszáéval. Hajnalonként átvizs­gálja varsáit, és egy húszkilós harcsazsákmány itt nem is számít ritkaságnak (MTI-íotó: Kunkovács László felvétele) Idegenforgalmi ország 0 gyerekek kedvenc szórakozása manapság: a szem­be jövő vagy a járda mellett parkoló gépkocsik rendszámtábláiról találgatják, milyen országból érkeztek. Kétségtelen, alig van Európának olyan országa, ahonnan ne jöttek volna hozzánk vendégek. Többségük­ben turisták, akik erre az évre magyarországi nyaralást terveztek vagy több országot érintő útjuk során keresik fel hazánkat. S ami éppenséggel nem mellékes: egyre többen vannak köztük, akik már nem először jártak itt, szívesen jönnek vissza újra meg újra. Már az év első felében 27 százalékkal több külföldi érkezett hozzánk, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban. Szám szerint 3 millió 791 ezren. S ebben a szám­ban még nincs benne a július. Erről a — nyári képet alig-alig mutató, szeszélyesen hűvös — hónapról egyelőre csak annyit tudhatunk teljes bizonyossággal: még tovább nőtt a beutazók száma, s minden valószínűség szerint arányaiban is 'jóval meghaladja a tavalyit. Bármennyire befolyásolja is az időjárás az idegenfor­galmat, éppen az elmúlt július mutatja, hogy a külföl­diek nem csak a Balaton hűs hullámainak kedvéért jön­nek hozzánk. S éppen ez az örvendetes. Hiszen a jó szándék korábban is megvolt az idegenforgalmat irányító és lebonyolító intézményekben, hivatalokban, utazási iro­dákban, hfvtak-várták a külföldieket. Csak éppen sokáig — alig volt mire idehívni őket. Nem csupán az új szállodákról van szó, bár kétségte­len, hogy bizonyos — jól kereső — rétegek számára igen vonzó, hogy Magyarországon most már megtalálják ugyanazt a luxus színvonalú hotelt, amelyhez más or­szágokban hozzászoktak. Jól tudjuk azonban, hogy a ha­zánkba érkező vendégseregnek csak egy kis része veszi igénybe a legdrágább szálláshelyeket. A nagy többség beéri az alapvető kényelmet nyújtó fizető vendég-szolgál­tatással, a kempinggel, szerényebb szállodával. Ami az utóbbit illeti: ott még — finoman szólva — akadnak ten­nivalók. Mondhatjuk úgy is, hogy szerencse dolga, ki milyen színvonalú kiszolgálással találkozik. Hogy eleve udvarias-e a szállodai személyzet, vagy csak akkor, ha biztos reménye van magas borravalóra. Hogy az étlapon szereplő árakat találja a vendég a személyére szóló számlán is, vagy netán vastagabban fog a pincér ceru­zája. Hogy megkapja-e a szálláshelyen, illetve közvetlen környékén a számára szükséges napi cikkeket — vagy be kell érte járnia a messze környéket. S a sort még — sajnos — folytathatnánk. Ilyen és hasonló természetű bejegyzések bizony visz- sza-visszatérnek a szállodai vendégkönyvekben, a haza­térő külföldiek leveleiben, amelyeket a magyar utazási irodáknak, idegenforgalmi intézményeknek írnak. Tegyük hozzá: sokszor nem is felháborodott panaszként, hanem — sokkal inkább — segítő szándékkal, azért, hogy a ma­gyar illetékesek mielőbb javitsák ki a hibákat. Mert a külföldiek — s ebbe a bármely földrajzi vagy politikai égtáj felől érkezőket beleértjük — általában jól érzik magukat nálunk. Hogy a baráti országokból jövő turisták szívesen töltik itt szabadságukat, arra — sok minden mellett — bizo­nyíték az is, hogy az első félévben Csehszlovákiából 38, Lengyelországból 49, Bulgáriából 23 százalékkal többen jöttek, mint tavaly ugyanebben az időszakban, s a többi európai szocialista ország felénk irányuló idegenforgal­ma is nőtt. Egyre többen jönnek a nyugati országokból is. Csupán június 30-ig Ausztriából 20, az NSZK-ból ugyancsak 20, Olaszországból 50 százalékkal több turista jött, mint tavaly ilyenkor, s a határra érkező külföldiek aránya más országokból is jelentősen növekedett. Elmondhatjuk, hogy — sok éves munka eredménye­ként — Magyarország része lett a nemzetközi idegen- forgalomnak. Szívesen jönnek távoli országokból is hoz­zánk, mert szilárd a politikai helyzet, az országban nyu­galom van, más országokénál hasonlíthatatlanul jobb a közbiztonság. S mert az utóbbi években egy sor olyan könnyítés lépett életbe, ami egyszerűbbé teszi az idejö­vetelt: az Ausztriával fennálló kölcsönös vízummerítes- ségtől a külföldiek bejelentkezésénél • bevezetett könnyí­tésig sok minden, ami az utóbbi években így is von­zóbb úticéllá tette Magyarországot. Mi tagadás' az idegenforgalom: üzlet is. Senki sem ta­gadja, hogy az országnak szüksége van arra a pénzre, amit a külföldiek hoznak, az idegenforgalom a legol­csóbb export. Az idén e téren sincs ok panaszra: az első félévben az idegenforgalmi bevételek a KGST-országok- ból jött turistáktól 40, a tőkés országokból érkezettektől 11 százalékkal haladták meg a tavalyi első félévi össze­get a külföldiek is mind gyakrabban találkoznak sa­ját országukban magyar turistákkal. Csaknem két­millió — pontosabban 1 millió 915 ezer — magyar indult külföldre az év első felében, s a szám azóta még tovább nőtt. A KGST-országokba a tavalyinál 25 száza­lékkal többen, Jugoszláviába körülbelül ugyanannyian, más országokba az 1983-asnál 11 százalékkal többen utaztak hazánkból. Ami azt bizonyítja, hogy minden gazdasági nehézség, drágaság ellenére szeretünk utazni. Sok jelzőt aggattunk már önmagunkra. Most hozzájuk te­hetünk még egyet: idegenforgalmi ország lettünk. Vagy inkább: kezdünk azzá lenni. Hogy egészen elérjük ezt a minősítést, még van teendőnk. S nemcsak azoknak, akik hivatásszerűen foglalkoznak az idegenforgalommal. Várkonyl Endre Sarkad! ifjúsági nap Évek óta hagyomány, hogya KISZ sarkadi városi jogü nagyközségi bizottsága meg­rendezi a sarkadi ifjúsági napokat. Az eseményre au­gusztus 25-én, szombaton a cukorgyári sporttelepen ke­rült sor. A sok érdeklődőt fiatalt megmozgató ifjúsági nap reggel fél 9-kor kezdő­dött, a résztvevőket gazdag sportprogram várta. Igen sokan neveztek be az egyéni és csapatversenyekre. Lövészetből, kispályás foci­ból, célbadobásból, kapufa­rúgásból csapatversenyeket, játékos irodalmi-zenei ve­télkedőkből egyéni lövészet­ből, horgászatból pedig egyé­ni versenyeket szerveztek. A programot ezenkívül sörha­lászat, zsákbamacska, sorver­seny gazdagította. Délután a cukorgyár művelődési házi­ban polkaszinó, játékos ár­verés, táncmulatság várta » fiatalokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom