Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-03 / 181. szám
1984. augusztus 3., péntek o igHslUWiTc? Nemzetközi áruszállítás közúton A nemzetközi közúti áru- fuvarozásban jelentős szerepet tölt be a gyulai határátkelő, mely a Keletet, Közel- Keletet köti össze Nyugat- és Észak-Európával. Köznyelven szólva a határátkelő — szakkifejezéssel élve a FEP, azaz forgalomellenőrző pont — tevékenysége igen sokszínű és összetett, több szerv együttes munkájával igyekszik segíteni a zavartalan és gyors továbbhaladást. Határőrök, pénzügyőrök, állategészségügyi dolgozók, IBUSZ-tisztviselők és a Közlekedési Minisztérium munkatársai végzik sokrétű, ám mégis összehangolt munkájukat. A határőrök az útlevélkezelésen túl együtt dolgoznak a vámosokkal, rájuk hárul többek között a vízum kiadása, s a határőrizeten kívül különféle belügyi feladatokat is ellátnak. A pénzügyőrök — vámosok — munkájának lényege az áruforgalom vámellenőrzése, ezen belül a külföldi teherszállító gépjárművek útadóinak kiszabása-beszedése, azok nyilvántartása a megtett út hosszától, a kamion ön- és raksúlyának függvényében. Rájuk hárul a vám- és devizagazdálkodással kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése és felderítése, természetesen együttműködve a határőrökkel. A gyulai határátkelő 1970. július 1-én nyílt meg, s 1972- től üzemel a mai helyén. Éjjel-nappal fogadja az utasokat, a kamionokat, s egyre többet. Évente több mint 620 ezren lépik itt át hazánk határát, mintegy 28 ezer a ki- és a belépő kamion, csaknem 112 ezer személygépkocsi gördül át az országhatáron. Mindezen adatokat figyelembe véve megállapítható: a több tucat magyar határátkelő közül a gyulai a közepes szintű forgalmat lebonyolítók sorába tartozik. Ez alkalommal egy napon a teherforgalmat kísértük figyelemmel. — A kamionforgalom 98 százaléka tranzitként megy keresztül az országon, a legkülönfélébb árukat szállítják — kezdi Balogh Endre pénzügyőr százados. — A belépő teherforgalomnál a vámjog- szabályokat érvényesítjük, a kifelé haladóknál a devizaelőírások megtartását ellenőrizzük ... — ... természetesen a határőrök közreműködésével — toldja meg Solymosi István pénzügyőr százados, s így folytatja: — A legforgalmasabb a szombat és a vasárnap, volt olyan napunk, amikor kétszáz kamion lépett nálunk az országba, vagy lépett ki tőlünk. Ennek, véleményünk szerint, az az oka, hogy mind Nyugaton, mind pedig Keleten a hét elején rakják meg a járműveket, s ezek a hét végére érnek hozzánk — fűzi tovább gondolatait magyarázatként Solymosi István, miközben együtt indulunk megnézni: mi is a helyzet pillanatnyilag az áru- szállításban Amire az ember első pillanatban felfigyel, az a kamionok elején és végén a kék színű, téglalap alakú táblán a TIR felirat, annak a francia szónak a rövidítése, mely jelzi: a jármű a nemzetközi forgalom követelményeinek megfelel. A befelé tartó soron egymás után különböző nemzetiségű kamionok sorakoznak. Bábeli a hangzavar. Bolgár, török, német, román beszéd vegyül a magyarral. Feltűnik, hogy a sorompó túloldaláról érkező járművek lépésben gördülnek. Megtudom: tengelysúly- ellenőrzés nélkül nem léphetnek át magyar területre, vagyis ez az első mozzanat az ellenőrzések sorából. — Minden belépő kamionnak ellenőrizzük a hosszát, a magasságát, az ossz-, illetve a tengelysúlyát — magyarázza Popp László, a Szolnoki Közúti Igazgatóság tengely- súlymérő kirendeltség munkatársa. Digitális kijelzésű, automatikus mérleg könnyíti munkájukat, mely rögzíti . az adatokat. — Ha kicsi a tengelysúly-többlet, akkor elnézőek vagyunk, ha nagyobb, akkor progresszív mértékben nő a bírság összege, vagy nem jöhet tovább, mint ez a török kamion — int az előttünk álló monstrumra. Ez esetben a bírság 9 ezer 700 » forint lenne. Töpreng: fizessen, vagy forduljon vissza, s rakja át a pamutbálákat? Az utóbbit választja, néhány kollégája siet segítségére. A bulgár kamion vezetője az előbbit választja: — Probléma nyema. Fizetni, áru siet — int a paradicsomrakományra. Persze ez a fizetés a szocialista országok együttműködésének értelmében megelőlegezett összeg. — A bírság fizetését a pilóták attól függően vállalják, hogy milyen árut szállítanak. A romlandóval sietni kell, ezért inkább a pénzt leszurkolják — szólal meg Papp László. Újabb török kamion gördül át a határon: Istambul- ból Manheimbe szállít diny- nyét. Miközben az okmányokat rendezgeti a gépkocsi vezetője, Vanek Gyula pénzügyőr főhadnagy a fülkét vizsgálja át. Az egyik zugból több száz leit halászik elő. Természetesen nem hagyják szó nélkül. A túloldalról NSZK-rend- számú kamion érkezik, vezetője Ak Tahsin török állampolgár. Alig múlt 31 éves, 8 éve fuvarozza a legkülönbözőbb árukat az NSZK-ból. Most éppen gépelemeket szállít Frankfurtból Irak egyik nagyvárosábá. Kedélyes fiatalember, ha törve is, de beszél magyarul. — Erre járok előre és visz- sza — mutatja. — Szeretem magyar embert, mert ő is sokat dolgoz . . . Tudod barát itt jó... Nekem van sok iskolám, négy gyerek, van asszony, saját ház, autó, pénzem. Én szeretni titeket magyar ... — Hol tanultál meg magyarul? — Úton, van mini lexikon — kotorja elő a német—magyar szótárt. — Meg aztán közös múlt... De volt fut- ballrevans. Istambul 0—6 ... Katasztrófa... — magyarázza széles gesztikulációval, miközben invitál: nézzem meg belülről is az autóját. Pedáns rend, tisztaság. — Főnök igényes, ha van rendetlenség, nem ad munkát ! — emeli fel mutatóujját. A fülkében mini tévé, hűtőszekrény, autósrádió több tucat szalaggal, a fekvőhelyen gondosan összehajtott pizsama, s előkerül egy magyar szakácskönyv is. — Tudok én főzök úton, így marad meg pénz gyerekeknek. Gyula felől bolgár kamion érkezik. Utasa, a 20 év körüli NDK-beli lány még Csehszlovákiában stoppolta, a bolgár tengerpartra igyekszik. Hosszú utat tettek meg eddig, szemmel láthatóan jól „összemelegedett” a 40 körüli pilótával. Az okmányok rendben is vannak, csupán a lány pénzével' van gond: százforintos címletekben akarja kivinni az otthon váltott magyar fizetőeszközt. Ezt a hazai előírások tiltják. Miután felváltotta, folytathatják útjukat. — Nem mindig ilyen egyszerű és könnyű a napunk — magyarázza Balogh Endre. — A közelmúltban több mint 5,9 millió forint értékű csempészárut foglaltunk le: 2 ezer üres és műsoros video kazettát, valamint nyugati személygépkocsi-alkatrészeket rejtett el kettősfalú kamionjában az egyik nyugatnémet gépkocsit vezető török sofőr. — mondja az útlevélkezelő határőr őrmester, miközben int a kutató határőrnek: kezdje meg feladatát. Csuta Ferenc — civilben karosszéria-lakatos — nagy türelemmel és szakértelemmel vizsgálja át a járművet. A gyors munka nyomán átlagosan negyed órányit, úgymond egy kávészünetre szakítják meg útjukat Gyulánál a határon ki-, vagy belépő járművek. S ez így megy a nap 24 óráján át határaink védelmében, a devizagazdálkodás szabályainak megtartása érdekében. Szekeres András Az országbal epést követően következik a tengclysúlymérés Balogh Endre az okmányokat ellenőrzi Mit visz a kamion — a szerszámosládában? A szerző felvételei Kisvállalkozások és nagyvállalatok ■ ■alamelyest csillapodik tak a viták a kisvál- ® lalkozások körül. Nyilván azért is, mert már menet közben is kiderült, hogy nem végeznek e társaságok, társulások haszontalan munkát, s legfőképpen nem óhajt minden nagyipari munkás és szövetkezeti tag gmk-ban, vagy szakcsoportban dolgozni. (Hogy miért nem? Mert vannak akiknek ennél többet ér a szabad idejük, s vannak olyanok is, akik más úton-módon jutnak a havi keresményüket kiegészítő — s manapság már nélkülözhetetlen — jövedelemtöbblethez .. .) Kiderült az is, hogy az esetek nagy többségében szó sincs a gyakorta felháborodással emlegetett mesés jövedelmekről, szó van viszont arról, hogy a tisztes jövedelemtöbbletért ugyancsak tisztességes teljesítményt kell nyújtani. Máskülönben miként lenne lehetséges, hogy e kisvállalkozások árbevételei tavaly majdnem megötszöröződtek, és nem azért, mert e társaságok gombamódra szaporodnak, hanem mert a teljesítményeik jóval magasabbak, mint például a nagyiparban szokásos átlag. Az adatokat egyébként a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságán készült és a kisvállalkozások tavalyi működését taglaló elemzéséből idézem. Készítői kategorikusan cáfolják azt a hiedelmet is, hogy a vállalatok munkaerő-gazdálkodói számára a kisvállalkozások valóságos végveszélyt jelentenek. Feketén-fehéren bizonyítható, hogy nincs — s hadd tegyem hozzá: sajnos nincs — számottevő verseny a nagyvállalatok és a kisvállalkozások között. Az utóbbiak nem jelentenek különösebb aggodalomra okot adó keresletet a munkaerő- piacon: a mintegy 180 ezres létszámból mindössze 24 ezren dolgoznak főállásban a kisvállalkozásoknál. A többiek mellékállású alkalmazottak. No de mennyiért dolgoznak e társaságok fő-, vagy mellékállású tagjai? A tavalyi számok szerint a jövedelmek nagyon tág határok között mozognak. A kisvállalkozások majdnem 40 százalékánál a havi átlagjövedelem 1000 forint alatt van, és mindössze 6 százalékánál haladta meg a havi 9000 forintot. Ez a jövedelemtöbblet — akár csak ezer forint, akár annál lényegesen több — bizony hozzájárult ahhoz, hogy enyhültek az iparvállalatok és a szövetkezetek munkaerőgondjai. A vállalati gazdasági munkaközösségek és a szövetkezeti szakcsoportok ugyanis — minden ellenkező feltételezéssel szemben — igenis létszámstabilizáló hatásúak. Nem véletlen, hogy újabban elhalkultak a termelőszövetkezeti melléküzemek miatt korábban hangosan panaszkodó vállalatvezetők. Az imént jelzett jövedelemtöbblet mögött persze többnyire hasznot hajtó és a nagyiparhoz képest sokkal megfontoltabb, sokkal takarékosabb gazdálkodás fedezhető fel, Az egységnyi árbevételre jutó termelési költség jóval kisebb, mint a hagyományos gazdálkodó szervezeteknél. Az se mindegy, hogy e kisvállalkozások meglepően kevés alkalmazottat — köznyelven fogalmazva: irodis-, tát — foglalkoztatnak. Elemi érdekük ugyanis, hogy az alkalmazottak száma ne növekedjék túlságosan, mert akkor a megszerzett jövedelmet a szükségesnél többfelé kellene aprózni. Ezzel is magyarázható, hogy például a gazdasági munkaközösségeket, illetve a szakcsoportokat működtető vállalatok és szövetkezetek nyeresége tavaly több mint 10 százalékkal emelkedett, a többieké pedig 1 százalékkal csökkent. De vajon jó-e a kisvállalkozások tagjainak, hogy ilyen vállalkozás formában dolgozhatnak? Nos, nem egyértelműen... Az anyagilag nem túlzottan tehetősebbeket gyakran sújtja, hogy megrendelőik — sokkal tehetősebb nagyvállalatok — nem, vagy csak késve fizetnek az elvégzett munkáért S a kisvállalkozásokat a csőd miatti megszűnés veszélye !s fenyegeti. Két év alatt ezer vállalkozás „dobta be a törölközőt”, mert nem kaptak elegendő megrendelést, vagy mert a várható nyereséget, az üzleti érvényesülést illetően alaposan elszámították magukat. etükben ugyanis kíméletlenül érvényesül a vállalkozói kockázat, a versenyhelyzet miatti bizonytalanság .. . Csak erről a kelleténél kevesebbet beszélünk. Vértes Csaba Bitumenes szfnes zsindely a meredek tetőkre A Kemikál Építőanyagipari Vállalat a sajátházépítők anyagellátásának javítására új termékeket fejlesztett ki. Az utolsó ellenőrző próbán vizsgázik most az egyik legérdekesebb új termék: a bitumenes színes zsindely. Mérete akkora, mint a tetőcserép, vagy a tetőpala, anyaga pedig műanyag szövet, amelybe bitument préselnek, és a külső felületét fehér vagy színes mészkővel, porcelán-, üvegőrleménnyel vonják be. A bitumenes zsindely felhasználása különösen előnyös a meredek, magas tetők hal- pikkelyszerű befedésére. Ezeket a termékeket ugyanis szögezéssel erősítik a tető- szerkezet deszkázatára, tehát a meredek fedélről nem csúszhatnak le, mint a cserép, ha a lécezés nem tökéletes, vagy vetemedett. A számítások szerint — bár a deszkázáshoz több faanyag szükséges — a bitumenes zsindelyfedés valamivel olcsóbb, mint a cseréppel borított tető, s színválasztéka is kedvezőbb. Az új termék iránt — amely kizárólag hazai alapanyagokból készül — külföldiek is érdeklődnek. A vállalat a bitumenes zsindelyt bemutatja a bécsi vásáron és az őszi BNV-n egyaránt. A tervek szerint az idén mintegy 20 ezer négyzetméter tető befedésére elegendő új terméket gyártanak, a jövő évben pedig az igényeknek megfelelően több százezer, vagy akár több millió négyzetméternyit. A bitumenes zsindely várhatóan augusztus végén, szeptember elején kerül forgalomba, s a kínálat gazdagításával enyhíti a cseréphiányt. A vállalat budapesti fedéllemezgyára ebben a hónapban indította meg új üzemét, amely a korábbinál tar- tósabb alapanyagot, műgyanta-adalékkal kevert bitument állít elő, s most már ezt használják a zsindely, és a nagy épületek lapos tetőinek szigeteléséhez használt nehéz bitumenlemez készítéséhez is. Az adalékanyag lényegesen javította a szigetelőlemez minőségét, mert ennek felületén az eddiginél lényegesen nagyobb melegben sem olvad meg a bitumen, és a hidegben is tovább megtartja rugalmasságát, mint a korábbi termék. A bitumenlemezes szigetelések tartósságát növeli a vállalat új vegyszere, a regeneráló fényvédő fedőmáz is, amely a szigetelőlemezeket a nap ibolyántúli sugárzásának öregítő hatásától mentesíti. í Tonnák, kilométerek, esetek
