Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-24 / 198. szám
1984. augusztus 24., péntek £\Cl o Battonyai asztalosok A profil nem változott, de változik > hét kérdése: Miért hasznos a szervestrágyázás? Iskolapadokat és nyílászárókat készít immár évek óta a kis, mindössze 140 fős Battonyai Asztalosipari Szövetkezet. Persze, nem mindig voltak ilyen kevesen: — Az utóbbi négy esztendőben — mondja az elnök, Fortuna István — csökkent így le a létszám. Most azonban már jó ideje megállt e folyamat, sőt, ellenkező előjelűvé vált, illetve válhatna, ha akarnánk. Mi viszont úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben, gazdasági környezetben nem indokolt a létszám növelése. A szabályozók inkább csökkentésre ösztönöznek. Vagyis a 140 dolgozó a feltételekhez, adottságokhoz mérve elegendő. A szövetkezet így mintegy 42 millió forintnyi értéket termel meg évente. — A nyereségtervünket sajnos — jegyzi meg az elnök —, nem tudjuk teljesíteni. Négy év fél millió forintos eredményt terveztünk a tavalyi 4,3 millióval szemben, és realizálódik előreláthatólag, körülbelül a fele. A társadalombiztosítási járulék, az amortizációs költségek — köztudott — meg„Nem a stílust kell kölcsönvenni Japánból az igazi ikebanához, s nem is különféle japáni és európai képzőművészeti irányok versenyét kell erőltetni a virágok nyelvén, hanem azt az egyetlen törvényt kell szem előtt tartani: ahogyan cseppben a tenger, parányban a végtelen egész, úgy áradhat-apadhat egyetlen szál virágban is az egész csodálatos világ.” — írja Ivaki Tosiko Ikebana című könyvének zárófejezetében (Natura Könyvkiadó, Budapest, 1978.). E mondat egy csodálatos kiállításnak is lehetne lényege, amelyet ezrek nézhettek meg az elmúlt hétvége három napján a Békési 2. sz. Általános Iskola földszinti termeiben. Az ifjúsági ház és a költségvetéemelkedtek. A mi profilunk pedig nem változott. Nincs új termékünk, amire „ráterhelhetnénk” a friss költségeket. A farostlemez, a festék és az egyéb anyagokára is emelkedett, amit szintén nem tudunk árainkban érvényesíteni. Most azonban változik a helyzet. Hamarosan új termékek sorozatgyártását kezdi meg a battonyai üzem. — Jobb hőszigetelésű, úgynevezett méretegységesített nyílászárókat készítünk a belföldi piacra. A BOTORÉRT Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére pedig majd konyhabútorokat szállítunk. Konyhai berendezéseket régebben már készített a szövetkezet, most újra nagyobb kereslet mutatkozik iránta. Ez a munka egyelőre az előkészítés szakaszában van. Ügy tervezzük, hogy 1985-től a régi termékeknek mintegy 60 százalékát új típusokra cseréljük. Az iskolabútorok gyártása marad. A főként az új iskolákban egyre kedveltebb műanyag táskatartós változatnak „ egyedüli előállítói. Most is „tanévkezdés előtti hajrá” van az üzemben. si üzem közösen hirdette meg az I. Békés megyei virágkötészeti versenyt és kiállítást. Egyetlen szál virágban ts az egész csodálatos világ: nos, Békés és Csongrád megye legügyesebb kezű virágkötői tudásuk legjavát nyújtva mutatták meg ennek igazát. Négy kategóriában versenyeztek szombaton kora hajnaltól délig. A meglepetés,. a díszkoszorú, a menyasszonyi csokor és a szabadon választott kategóriákban igazi művészi alkotások születtek. Fájó szívvel kellett tudomásul vennünk, hogy ezeket a műveket csak ilyen rövid ideig lehet látni. A két és fél nap talán mégis elég volt arra, hogy a békési verseny és — Szombat-vasárnap is dolgozunk, szállítunk, hogy legyen mire ülni a gyerekeknek az iskolákban. Sajnos, mindig akad valami, amit nem lehet kapni, és ez nagyon megnehezíti a dolgunkat. Hiányoznak a vasanyagok, zártszelvények, a kasírozott bútorlap. A padoknak viszont iskolakezdésre el kell készülniük. Bízunk benne, hogy ez sikerül a battonyai asztalosoknak. Láthatóan nagy az igyekezet a műhelyekben. Még egy szép formás paripa is besegít a munkába. Békésen álldogál az asztalosműhely közepén. — Anyagmozgatásra használjuk — magyarázza a nem mindennapi nevű Tompán Angyelkó, a műszaki vezető helyettese —, ő húzza be a raktárból a faanyagot. Mindenesetre meglepő, de kedves látvány, a szelíd lovacska a zúgó-visító fűrészgépek között. Mert itt aztán nincs csend. Dolgoznak a masinák, az eredmény pedig: szállításra váró padok, ablakkeretek. kiállítás elérje nem titkolt célját. Dr. Nagy Béla, a Kertészeti Egyetem professzora megnyitójában ezt így fogalmazta: a közönség lesse el a formákat és fogásokat, hogy aztán azt felhasználva emberibbé, szebbé, igazabbá tehesse környezetét, otthonát; teljesebbé személyiségét és életét. Akik hallgattak a rendezők hívó szavára, és megnézték ezt a maga nemében megyénkben egyedülálló virágparádét, bizonyára sokáig emlékezni fognak a békési Gulyás Józsefné szőlőtőből és örökzöldekből összeállított együttesére, a gyulai Elekes Krisztina gerbera- kompozícióira, a szegedi Fohsz Jánosné kötéseire, amelyhez flamingó és papagájvirágot, kardvirágot és szegfűt, gerberát és kálát, no meg az ünnep inspirációjára búzakalászokat használt fel. Vagy Csuta Eszter (Békés) meghatóan szép és ünnepi menyasszonyi csokrára, amelyet — talán szokatlan módon — vörös muskátliból alkotott. A meglepetés-kategória kötései közül talán egyet sem lehetett igazán kiemelni: a cserépkorsókban és -kulacsokban, butellákban, régi szenesvasalókban elhelyezett virágszálak szépsége lenyűgözött. A koszorúk — amelyek önmagukban is a gyász kegyeletes hangulatát idézik — most inkább fel- emelően, mint lehangolóan hatottak. Fekete Józsefné (Gerendás) szalmavirágból kötött, Szatmári Lászlóné (Békés) szudáni fű bugájára kokárdavirágokat tűző, és Restyéné Békési Rózsa (Gyula) mezei virágokból készített koszorúi az ünnepélyességet, az igaz emberséget sugározták. S mert verseny volt, így minden kategóriában eredményt is hirdettek. Az ösz- szesítés alapján ennek a szép rendezvénynek a győztese Béni Lászlóné (Dévaványa) lett, a második díjat Fohsz Jánosné (Szeged), a harmadik díjat pedig Restyéné Békési Rózsa (Gyula) vehette át. A zárónapon adták át a közönség díját, amelynek nyertese Csuta Eszter lett, megelőzve Fohsz Jánosnét és Szatmári Lászlónét. Oláh Lajos, a békési költségvetési üzem vezetője úgy nyilatkozott, hogy folytatják a most megkezdett virágkötő versenyt. Jövőre a nyár közepén rendezik meg a másodikat, s télen száraz virágokból is tartanak vetélkedést. Hagyományt akarnak teremteni. Céljuk tiszteletre méltó: egyrészt a virágkötészet kultúráját terjeszteni Békés megyében is, másrészt kiérdemelni egy országos, esetleg nemzetközi verseny rendezési jogát. (Nemesi) Jó tíz-tizenöt évvel ezelőtt élénk vita alakult ki a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek körében a szerves- trágyázás szükségességéről. Voltak, akik amellett kardoskodtak: itt az olcsóbb műtrágya, minek akkor a szerves trágyával foglalkozni a nagyüzemben, úgy is csak a gond, a baj van vele. Mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, a másik oldal is védte az igazát, mely szerint a szervestrágyázás apáink évszázados hagyománya, ezért szükség van rá a talajerő visszapótlásában. Aztán a hetvenes évek elején bekövetkezett az emlékezetes olaj- és energiaárrobbanás, ettől az időtől kezdve emelkedni kezdtek a műtrágyaárak. Egyre több helyen láttak hozzá a szerves trágya szakszerű erjesztéséhez, kezeléséhez. Az érés után pedig az akkor meglevő — bizony sokszor hiányos — eszközökkel a kijuttatáshoz. Egy, a hetvenes években készült felmérés szerint hazánkban évente mintegy 20 millió tonna szerves trágya keletkezik, s mindez 60 ezer tonna nitrogént, 50—60 ezer tonna foszfor- és 100—120 ezer tonna kálium-hatóanyagot tartalmaz. Ez a tény annál is inkább fontos, mivel tudvalevő, hogy nem rendelkezünk foszfor- és káliumlelőhellyel. Ezekből a tápanyagokból importra szorulunk, ami nem kis terhet jelent évről évre a népgazdaságnak. A szerves trágya a nagyüzemekben termelődik az állattenyésztés melléktermékeként. A talajok szerves- anyag-tartalmát gazdagítja, javítja a tápanyagszolgáltatő képességüket és vízgazdálkodásukat, valamint növeli Import helyett hazai Az Ipari Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara másfél év leforgása alatt augusztus 27—31. között immár negyedik alkalommal szervez kiállítást az eddig importált, de ma már hazai- lag előállított termékekből. Ezúttal a vegyipari ágazat termelői és forgalmazói mutatják be a hazai körülmények között is gazdaságosan előállítható, és az eddig importált termékekkel azonos értékű gyártmányaikat. A vegyipari cikket előállító 30 vállalat, szövetkezet és kutatóintézet, illetve a forgalmazók bemutatója az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat, Budapest VIII., Rákóczi út 57. sz. alatti bemutatóházában augusztus 27—31. között naponta 10-től 16 óráig tekinthető meg. mikroelemkészletüket. Javítja a talaj szerkezetét is a jól kezelt, beérett istállótrágya, s ezáltal könnyebbé válhat művelhetőségük is. A szakemberek körében közismert tény, hogy a műtrágyázás következtében egyre inkább savanyodnak talajaink. A mésztrágyázás mellett — ami igen költséges eljárás — a jó minőségű istállótrágya is segíthet a savanyodás elleni küzdelemben. Az utóbbi időben jelentősen átalakultak a mezőgazdasági nagyüzemek állattenyésztési ágazatai, megváltoztak a technológiák. Így a létrejött koncentrált állattartó telepekkel rendelkező gazdaságokban sok helyütt okoz gondot, hogy mi legyen az alom nélküli tartás során keletkező hígtrágyával. A nagy víztartalommal bíró hígtrágya eltávolítása rendkívül költséges. Bár több felhasználási technológia ismeretes az országban, igazán jó, s mindenki számára megnyugtató megoldást még nem sikerült találni. Napjainkra a felhasználás módszerei sem alakultak még ki mindenütt. A koncentrált több ezres állománnyal rendelkező telepeken a folyamatos felhasználást és a néhány napos tárolást biztosítani szükséges, így aztán, ahol lehetőség van rá, közvetlenül a telepek mellett, úgynevezett puffer- területeket hoznak létre, ahová minden esetben kijuttathatják a hígtrágyát. Megyénkben jó példával találkozunk a kondorosi Egyesült Tsz sertéstelepén, ahol kiöntözik a keletkezett hígtrágyát. Kedvezőek a tapasztalatok Nagykamaráson is, ahol a szalmaszűréses módszert alkalmazzák. Sajnos, eddig még megyénk több nagyüzemében nem sikerült Az aratás befejeztével a Budapesti Vegyiművekben megkezdődött a folyékony, úgynevezett szuszpenziós műtrágyák gyártása az őszi talaj-előkészítő munkálatokhoz. A mostani őszön a búza érésének késése miatt a gyártósorok a szokásosnál később indultak, igazodva a másodvetést megelőző szántás, illetve az őszi fejtrágyázás megkezdéséhez. Az idei őszre a vállalattól 16 ezer köbméter folyékony műtrágyát rendeltek a környező gazdaságok és szövetkezetek. A Budapesti Vegyiművekben azonban felkészültek arra is, hogy ha szükséges, ennél többet adhassanak át a felhasználóknak. A szükségleteket ugyanis nem e téren megnyugtató megoldást találni. Mindez pedig nemcsak üzemi, hanem környezetvédelmi szempontból is mielőbb igen fontos lenne. Békés megyében a becslések szerint évente mintegy 1—1,5 millió tonna istállótrágya termelődik a nagyüzemekben és a háztájikban. Ezt a mennyiséget a közös gazdaságok felhasználják: így egy-egy esztendőben mintegy 30—35 ezer hektáron istállótrágyáznak. Ma még találkozunk olyan üzemekkel — szerencsére a számuk egyre csökken —, ahol a szükséges műszaki feltételek a kiszóráshoz nem biztosítottak. A gazdaságok elsősorban a trágyaigényes növények: cukorrépa, kukorica, a zöldségfélék és helyenként a búza alá adják a szerves trágyát. Ilyenkor augusztusban, a gabonabetakarítási időszak után a legkedvezőbb istállótrágyázni. Az üzemekben ekkor még nincsenek lekötve a szállítóeszközök. így az előre elkészített trágyázási tervek alapján folyamatosan haladhatnak a munkák. Fontos követelmény, hogy a kihordás után egy napon belül alászántásra kerüljön az istállótrágya. Ezzel is csökkenthetők a veszteségek. A szállítási költségek emelkedése miatt elsősorban az állattartó telepek közelében gazdaságos a trágyafelhasználás. Napjainkban az emelkedő műtrágyaárak miatt a mező- gazdaságban egyre inkább felismerik a szervestrágyázás szükségességét a szakemberek. Fontos ez azért, mivel ebben a melléktermékben, ha szakszerűen, gondosan kezelik, jelentős energia testesül meg. Ügy érzem, ha valamennyi megtermelt szerves trágyát kijuttatunk a földekre, akkor nemcsak hozzájárulunk a terméseredmények növeléséhez, hanem a népgazdaság anyag- és energiatakarékossági programjából is kiveszi részét a mező- gazdaság. Verasztó Lajos lehet előre pontosan felmérni, mert a kijuttatott műtrágya mennyisége és a műtrágyázás időtartama az időjárástól is függ. Jelenleg naponta több, mint 250 köbméter folyékony műtrágyát szállítanak el a vállalattól Pest, Komárom és Fejér megye gazdaságainak, szövetkezeteinek tartálykocsijai, s viszik ki a táblákra. A választék is megfelelő. Olyan folyékony műtrágyákat kínálnak, amelyek különféle arányban tartalmazzák a nitrogént, a foszfort és a káliumot, s ezekből aszerint vásárolnak a felhasználók, hogy náluk melyikből mennyit igényel a talaj, a jövő évi termés megalapozásához. Csuta. Eszter bájos muskátli menyasszonyi csokra Egy szép és aktuális augusztus 20-i dekoráció Fotó: Veress Erzsi —szí— Virágparádé Békésen II vegyiművek felkészültek az őszi munkákra A muronyi Lenin Tsz-ben is szervestrágyáznak Fotó: Fazekas László
