Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-22 / 196. szám
1984. augusztus 22., szerda o A felállás változott — a feladat módosult Békés megyében 1932. óta működik, előbb a polgár- mester, majd a megyei tanácsok fennhatósága, később a MÉM megalakulásával és ellenőrzésével az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet. Az előállított és forgalmazott élelmiszerek minőségi ellenőrzését végzi elsődlegesen, a gyártás folyamán, és szükség szerint a kereskedelemben. A szakfelügyeletet a MÉM és a megyei tanács látja el, ám 1983. január elsejével már nem önálló intézmény a MÉVI, hanem az állategészségügyi állomások osztályává alakult át. A módosult feladatokról dr. Hídvégi Imrénével, az Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettesével beszélgettünk : — Az Állategészségügyi Állomás önálló osztályaként végezzük lényegében ugyanazon feladatainkat, mint korábban. Az állatorvosi szolgálattól azonban átvettük a növényi eredetű élelmiszereket gyártó üzemek higiéniai ellenőrzését. — Kérem, ismertessen meg az ellenőrzések rendjével. — Munkatervet állítottunk össze, amelynek alapján a nagyobb üzemekbe gyakrabban, a kicsikbe ritkábban jutunk el. Ellenőrzéseink kiterjednek a nyersanyagok, a félkész termékek, a technológiai paraméterek vizsgálatára, felülbíráljuk a minőség- ellenőrzés helyi színvonalát, és nagyon fontos a végtermékek minősítése is. — Sokan azt mondják, szükség van az intézményre, míg mások nemmel válaszolnak ugyanerre a kérdésre. Az üzemek jelentős része azt mondja, hogy ellenőrzéseik sokszor megelőzik a bajt, mások fölösleges akadékoskodásnak tartják az ellenőrzéseket. — Magunk is érezzük, hogy melyek azok az üzemek, ahol figyelembe veszik a jelzéseinket, reagálnak azokra. Mi is látjuk, hogy a hibák oka kettős: az egyik része, amikor a hibát az adott technika, vagy a feldolgozandó nyersanyag okozza. Ezek objektív, nehezen kiküszöbölhető hibák. Sajnos, zömében a technológiai fegyelemsértés a jellemző, ami figyelmetlenségből ered, és a meó felületes munkájából. Nos, akik azt mondják, hogy szükség van erre az intézményre, azok igen gyakran szakértői véleményeket kérnek egy-egy termék összetétel-módosításánál, vagy új termék forgalomba hozatali eljárása előtt. Ez információ is számunkra a forgalomba kerülő termékekről. — Rajzoljuk fel az elmúlt év ellenőrzési mérlegét: 210 üzemet négyszázötvenhá- romszor ellenőriztünk az elmúlt esztendőben. A kereskedelemben 172 alkalommal jelentünk meg. — Melyek a leggyakoribb és visszatérő gondok az élelmiszeripari termékek ellenőrzésében, forgalmazásában? — Legtöbb hiba a tömeghiányból fakad, vagyis ez annyit jelent, hogy nincs meg a szabvány szerinti súlya a kenyérnek. Azt is kifogásoljuk, ha hiányzik, vagy részben hiányzik valamely adalékanyag, ám az is hibának számít, ha valamiből több van benne. Hogy konkrét példákkal is éljek, romlott a termékek minősége az elmúlt évhez képest a konzervgyárban. A tészták között előfordult repedezett tésztaszerkezet, vagy nem volt elegendő tészta a dobozban. A gyár vezetősége jelzésünkre intézkedett, és már kijavították ezt a hibát. Az érzékszervi vizsgálatok során előfordult, hogy találtunk sületlen kenyeret. Az elmúlt esztendőben azonban úgy tapasztaltuk, hogy javult a kenyérminőség. Sajnos, a tejipari termékek minősége folyamatosan romlik. A békéscsabai szövetkezeti üzemben az elmúlt esztendőben a vizsgálatok 33 százalékában találtunk zsírhiányos tejet, vagy gyártástechnológiai okok miatt hibát. Sajnos, gyakran jélzik nekünk, hogy büdös a tejeszacskó, ami a zárt technológia és a fertőtlenítés elégtelensége miatt fordul elő. — Hatóság-e az Állategészségügyi Állomás élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló osztálya? — Igen, élhet a figyelmeztetéssel, a fegyelmi javaslattal, amikor a vállalat rója ki a dolgozóra a büntetést, szabálysértési feljelentést tehet az illetékes tanács szabálysértési hatóságainál, valamint 1984. január elsejétől 500 forint erejéig helyszíni bírságolással is élhetünk. Az elmúlt évben 150 esetben alkalmaztunk szankciókat, 84 fegyelmi, 14 szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Ugyanakkor a minőségben megváltozott termékek ár- csökkentését is kezdeményezzük. Az elmúlt esztendőben 52 esetben volt erre szükség. Ezek közül 22-t zároltunk, amelyek forgalmazásra alkalmatlanná váltak. Számadó Julianna A Békéscsabai Konzervgyár pósteleki előkészítő Üzemében augusztus elején indul a főzőtök-feldolgozás. Napjainkig mintegy 26 vagonnal készítettek el továbbfeldolgozásra. ösz- szesen mintegy 35 vagonra számítanak. A közeli napokban megkezdődik a paprikaszezon, ebből a zöldségből várhatóan 320 vagonnal kerül a telepre Fotö: Bél« Ottó Korszerűsített ügyvitelszervezés a tejiparban A tejipari vállalatok a nyári csúcsszezonban naponta gyakran két, sőt három ízben szállítanak a boltokba, és csupán a járatok nyilvántartása tetemes adminisztrációs munkát jelent. Az üzemszervezés a kánikula időszakában különösen feladja a leckét, hiszen a tej- átvételt-átadást gyorsítani kell, és a raktári készletek mozgatása sem tűr halasztást az ilyen időszakokban. A tejipari vállalatok elektronikus számítógépek beállításával segítenek magukon. Az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában már hét vállalat alkalmaz különféle típusú komputereket. A Budapesti Tejipari Vállalatnál régóta bevált a termékek, áruk nyilvántartására, a raktározás és a szállítás korszerűsítésére és a szállítások szervezésére a számítógép. Az elmúlt időszakban további hat vállalatnál álltak át erre a megoldásra. Nemcsak a nagyobb vállalatok, a közepes üzemek is szívesen alkalmazzák a gépi adatfeldol- gozást-nyilvántartást. Egy- egy ilyen közepes üzem naponta 1500—2000 megrendelővel van kapcsolatban, és 150-féle terméket kínál eladásra. A napi tételek száma megközelíti a 70 ezret. Korábban az adminisztráció 30—40 embernek adott munkát, a számítógépek a személyzet jó részét helyettesítik. A komputerek beszerzésére fordított összeg viszonylag gyorsan, 2-3 év alatt megtérül. Az üzemek jó része már eddig is számítógépekre bízta az adminisztrációt, ám erre külső vállalatokkal kötöttek bérmunkaszerződést. A Borsod megyei Tejipari Vállalat például évente 10 millió forintot költött „bérszámolásra”, saját gépével ezt az összeget hárommillióra csökkentette. Kékvércsék szitakötő-vadászata Szitakötőre vadásznak a Hortobágyon, a mocsarak mentén a kékvércsék csapatai. A hosszú szárnyú rovaroknak most van a rajzása, ritkán előforduló nagy tömegben láthatók. A kékvércsék az elmúlt napokban helyenként több százas csapatokban csaptak le a madárcsemegére. A gyors röptű ragadozók lábbal kapják el a szitakötőket, s a levegőben szállva fogyasztják el a zsákmányt. A természetvédelmi szakemberek félezer madár együttes szitakötő-vadászatát is megfigyelték. A kékvércsék száma jelentősen megszaporodott a hortobágyi nemzeti park több, mint egy évtizedes megalapítása óta: az idén tavasszal legalább ezer párra becsülték a fészken 'ülő madarakat. Ezeknek nagyobbik része az óhati őstölgyesben — a Homoki Nagy István által filmen is megörökített „kékvércsék erdejében” — van otthon, de megtalálhatók a környékbeli kisebb erdőkben is. Minőségellenőrzés. A Gyomai Kötóipari Szövetkezetben évente több mint 100 millió forint értékű kötöttárut, főként női és gyermekpulóvereket készítenek Fotó: Fazekas László Csaknem 13 ezer új lakás az első hét hónapban Az építőipar kivitelező vállalatai és szövetkezetei az év első hét hónapjában — az ÉVM jelentése szerint — csaknem 13 ezer új otthont adtak át az országban, s ezzel idei előirányzatuk 34,6 százalékát teljesítették. Ennél valamivel előbbre tartanak az ÉVM és tanácsi vállalatok, amelyek éves átadási kötelezettségük 36 százalékát váltották valóra eddig. Időarányos tervét 12 ÉVM-vállalat teljesítette túl, és közülük a Duna—Tisza közi és a Heves megyei vállalat másfélszer annyi, a Vas megyei és a Nógrád megyei pedig mintegy kétszer annyi új otthon építését fejezte be, mint a múlt év első hét hónapjában. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek jelenleg több mint 45 ezer lakás építésén dolgoznak, s ebből az év utolsó öt hónapjában még mintegy 24 ezer otthon munkálatait kell befejezniük, hogy teljesíthessék idei átadási kötelezettségeiket. Az építőanyag-ipar túlteljesítette időarányos előirányzatát, elsősorban a sa- játház-építők körében legjobban keresett termékekből. Falazóanyagokból — főként a szombat—vasárnapi munkával — 74 millió kisméretű téglának megfelelő kézi falazóelemmel, valamint üreges és tömör téglával készítettek többet, mint tavaly ilyenkor. Ez a többlet csaknem 1900 családi ház felépítéséhez elegendő. Tetőcserépből majdnem négymillióval gyártottak többet az egy évvel ezelőttinél, ám ez is kevés, s ezért az építőanyag- kereskedelem külföldi beszerzésekkel egészíti ki a hazai ellátást. Lényegesen nagyobb a kínálat vasbeton födémgerendából, amelyből 27 százalékkal, csaknem másfél millió méterrel többet készítettek, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül megduplázták a lágyvasas vas- beton-födémgerenda termelését. Ajtóból és ablakból is bővült a termelés egy-két százalékkal, de ezekből a termékekből is importbeszerzésekkel javítják az ellátást. Várhatóan megnő a kereslet a szigetelőanyagok iránt a rövidesen életbe lépő és a korábbinál jóval szigorúbb hőtechnikai szabványok miatt. A fokozódó keresletet megelőzve az év első hét hónapjában 70 százalékkal több szigetelő gyapot és rost készült, mint a múlt év azonos időszakában. B magyar csapatnak mindig... Hagyományok és újdonságok Füzesgyarmaton Azt, hogy hintók, versenyfogatok készülnek Füzesgyarmaton, az Univerzál Ipari Szövetkezetben, nagyon sokan tudják. Mint érdekességről, többször írtak már a lapok. Most, hogy Magyar- országon, Szilvásváradon rendezték a fogathajtó világbajnokságot, még inkább előtérbe kerül ez a tény. A füzesgyarmati bognároknak, hintókészítőknek is volt — nem elhanyagolható — szerepük abban, hogyan szerepelt a magyar válogatott. — Mintegy tíz kocsit készítettünk — mondja az elnök, Szegedi Sándor — a VB-re. Teljesen egyedi darabokat, minden versenyzőnek másmilyen kellett. Voltak, akik nem kértek új fogatot, hanem a régit újították fel, javították meg. Egyébként mi is ott voltunk Szilvásváradon. Szakembereink ingyenes szervizszolgáltatásban részesítették a rászorulókat. S persze megnéztük a külföldi kocsikat. Reklámnak is jól jött a világbajnokság. Három szép hintót kiállított a Szalajka- völgyben a szövetkezet, amiket az ARTEX meg is vásárolt, s nemsokára már Ausztriában nézegethetik az érdeklődők. Tavaly mindössze két kocsit 220 ezer forintértékben exportáltak Füzesgyarmatról, az idén többet, mintegy 800 ezer forint értékben. De a szövetkezet nem ebből él meg, ebből nem is tudna. — A hintókat — magyarázza az elnök — nem a gazdaságossága, jövedelmezősége miatt készítjük, hiszen ilyesmiről nemigen beszélhetünk. Inkább erkölcsi kötelességünknek érezzük, hagyományőrzésnek. Ne „pusztuljon ki” ez az ősi szakma. Szeretnénk, ahogy eddig is, még sokáig „ellátni” a magyar fogathajtókat. Az Univerzál Szövetkezet termelésének döntő hányadát a kooperációs munkák alkotják. Az elmúlt esztendőben volt is emiatt némi gond. A piaci, a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása folytán ugyanis régi kooperációs partnerek mondtak le közreműködésükről, igen súlyos munkahiány lépett fel a szövetkezetben. — Ezen szerencsére már túl vagyunk — állítja határozottan az elnök. A tavalyi, alig több mint 45 millió forintos árbevételünkkel szemben, az idén kis híján elérjük a 120 milliót. Lényegesen több lesz a nyereségünk, és a szövetkezeti dolgozók létszáma is gyarapodott. A régi partner, a Hajdúsági Ipar Művek újra igényt tart a szövetkezet munkájára, s három esztendőre előre lekötötte az üzem kapacitásának jó részét. Emellett „megtartják” a frissebb kapcsolatokat is, annál inkább, mivel nem egy ezek közül igen jövedelmező. — A „Körös” Kazángyártó Vállalatnak és az orosházi Űj Élet Tsz-nek gázkazánburkolatot készítünk. Ezek nagyon jó terméknek bizonyultak, gyártásuk jól illeszkedik az üzemi feltételekhez. Hagyományos (és saját) termékük a húsvágó tőke. Most emellett újabb önálló termék előállítását kezdték meg, alumínium ételhordókat készítenek, négy méretben. Év végéig csaknem 20 ezret szállítanak különböző megrendelők részére, némi tőkés exportot is megvalósítva. Hogy a szövetkezet gazdálkodásában tapasztalható mérsékelt fellendülés tartós lesz-e, vagy sem, az később derül ki, ám kétségtelen, az eddigi jelek biztatóak. Szatmári Ilona Felfújhatú gázvezeték Varratok nélküli, egy km hosz- szú acél gázvezetéket lehet készíteni a kijevi Paton Intézet mérnökeinek technológiája alapján. Két acélszalagot egymásra helyeznek, majd átvezetik egy automata hegesztőgépen, amely egyesíti a szalag két oldalát. Az ily módon hegesztett szalagot azután rátekercselik egy hengerre, amelyet könnyűszerrel a fektetés színhelyére lehet szállítani. Itt a szalagot letekercselik, és 12 atmoszféra nyomású sürített levegőt fúvatnak bele. Így felfújva a szalag csőalakot vesz fel. Az új típusú csőkészités előnye az anyagtakarékosság (az acélcsövek vastagsága mindössze 2 mm, átmérője elérheti a 300 mm-t, a nyersanyag-megtakarítás jelentős), továbbá a csőfektetési munkák meggyorsulása.
