Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
NÉPÚJSÁG 1984, augusztus 19., vasárnap © L egnagyobb költőink dalolták meg, íróink foglalták szép zengésű mondatokba e táj történelmi jelentőségű hírességét, hírhedtségét. A „Verecke híres útján” Etelközből érkező ősmagyarok, élükön Árpád vezérrel itt tartották első törvényhozó gyűlésüket. „Szerét ejtették az ország dolgának”. Innen a! település neve is. 111. Béla király történetírója, Anonymus az 1200-as évek táján írt erről gesztájában, s a jóval később, 1971-ben kezdődő ásatások az írott történeti forrással egyenértékű régészeti leleteket tártak fel. Hogy mitől vált hírhedtté is e vidék? Későbbi urai, köztük a Pallaviciniek gondtalan úri kedvteléseiknek csak zselléreik olcsó munkája, kizsigerelése árán élhettek. A honfoglalás, az államalapítás szép szimbóluma mellett Pusztaszer az úri Magyarország léiét is jelképezte. A történelmi igazságszolgáltatás ünnepélyes aktusa 1945. március 29-e, amikor először az országban ennek az uradalomnak a földjét osztották szét a parasztok között. Tizennégy esztendeje Erdei Ferenc javaslatára alakult az emlékbizottság, amely méltó emléket kívánt állítani a Pusztaszeren történt sorsdöntő eseményeknek. Azóta sok minden megvalósult, és nemzeti emlékparkunk egyre szebb, gazdagabb. A bejárat monumentális épülete Szeged megyei város ajándéka, Tóth Valéria képzőművész Az új kenyér ünnepén című domborművével együtt. Az Árpád vezér emlékét őrző, 1896-ban felállított millenniumi emlékmű mellett messzire magasodik a Novák István által tervezett, épülő múzeum. Méreteit Feszti Árpád 1800 négyzetméteres, 120 méter hosszú, 15 méter magas festménye, a Magyarok bejövetele határozta meg. A II. világháborúban, Budapest ostrománál súlyosan megrongált képet a Szegedi Móra Múzeumban restaurálják, s igazi helyére majd itt kerül. Hétköznapokon, mint ottjártunkkor is, kevesebb a látogató. Máskor sok az iskolai kirándulócsoport, az ország különböző vidékeiről ide érkező. Most álltak már az augusztus 20-i ünnepre készülő sátrak, szorgalmasan dolgoztak d munkások és a katonák, hogy az ünneplő és szórakozni vágyó tömegeket felkészülten várja Úpusztaszer. Az új és régi egymásba simuló találkozásánál, az emlékek szemlélésébe feledkezve, fülembe csengenek a szegedi szabadtérin látott rockopera, az István, a király dallamai, felidéződnek az államalapító, s az ellene lázadó pogányok küzdelmei. A honfoglalásra, az államdlapításra, magyarságunk történetére emlékezzünk a művészet eszközeivel is tisztelettel, büszkén, és kritikus múltbéli pillantással. B. Zs. Életutak Öt évtized az egészségügyi alapellátásban Nehéz lenne érzelmek nélkül gondolni a Mezőberényben közel öt évtizede dolgozó, munkálkodó dr. Bak Mihályra. „Mindenki ismeri, tiszteli, szereti a községben, s 6 is mindenkit ismer. Szeptember elsején lesz 80 esztendős, de még ma is korát, egészségi állapotát meghazudtolva dolgozik” — nyilatkozta róla a nagyközségi pártbizottság titkára, Zolnai László. Miska bácsi valóban sokat tud az életről, az orvosi tudományokról. Tapasztalatai oly gazdagok, annyi mindent megért a világban, hogy bizony nem könnyű feladat újságcikk kereteibe tömöríteni életének fontos eseményeit. „Már akadozik az emlékezet, de a múlt világosan él a fejemben — írja egy levelében. — Ha valamit magamról elmondhatok, az az, hogy az alapellátás minden vonalán a megelőzést szolgáltam. Jólesett öreg fejemnek, amikor egy, a vezetésem alatt álló szülőotthonban, kétszer szült asz- szony — ma már két felnőtt lány anyja — eljött hozzám. Elhozta mind a ké’t lányát, megkért, hogy mondjam el nekik azt, amit még annak idején neki a terhestanácsadásokon és a szülőotthonból való elbocsátásakor mondtam.” Otthonának íróasztalán, könyvespolcain tudományos közlemények, kiadványok, újságok, kötetek sokasága. Állandóan figyelemmel kíséri az orvostudomány változásait, fejlődését. A publikációk között számos, az ő gyógyító munkájának, eredményeit összegzi. Mindez bizonyító cáfolata egyik múltbeli nyilatkozatának: „Azt hittem, hogy leszámoltam a tudománnyal, amikor 1937-ben községi körzeti orvos lettem.” 1929 decemberében kapott orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Két esztendeig dolgozott a fővárosi honvéd helyőrségi fogászat am- bulatóriumában, délutánonként pedig az István-kórház belosztályán tökéletesítette belgyógyászati ismereteit. Ezt az időszakot követően 1937-ig a budapesti bábaképzőben volt fizetés nélküli tanársegéd. 1937. január 7-től megszakítás nélkül dolgozik Mezőberény alapellátásában. — Johann Béla egészségügyi államtitkár követőjének vallom magam — mondja. — Az ő tanítványainak minden ténykedését a betegségek megelőzése ösztönözte. Akkoriban a rehabilitáció egészen kezdeti korszakánál tartott, de a prevenció' már nem. Tudtuk, hogy ez szorosan összekapcsolódik az egészségügyi felvilágosítással. Az egészségügyi ismeretterjesztés ösz- szefogója, lelke, a körzet egészségügyi gazdája a körzeti orvos. Segítségére lehet a védőnő, az ápolónő, a TIT, a KÖJÁL, a Vöröskereszt, az oktatás és a népművelés szakemberei, a különféle társadalmi és tö- meg.szervezetek aktívái. Támogatást kaphat tőlük, de az ő aktivitásán, szemléletén múlik az eredmény. A mezőberényiek javára odaérkezésekor hozzáfogott az egészségügyi hálózat fokozottabb szervezéséhez. Népegészségőröket képeztek fiatal lányokból, asszonyokból. Orvos társaival irányították a zöldkeresztes munkát. Gyógyította a község lakóit, segítette a cigánylakosság egészségügyi felvilágosítását. „A nincstelenek orvosát tisztelték benne. A szegény sorsú betegektől nem fogadott el pénzt, ha kellett, saját pénzén váltotta ki részükre a gyógyszert. Három motorkerékpárja volt, kettő mindig a szerelőnél, a harmadikkal járta a község utcáit” — emlékeznek a helybeliek. A második világháborúban dr. Bak Mihálynak is a frontra kellett mennie. Kórházvonaton gyógyító sebészként járta be Európa harctereit a Dontól Dániáig. Emlékeit, múltbéli kutatásait megírta és könyvében őrzi majd meg az utókornak. A felszabadulás után is nagy ambícióval látott munkához odahaza. Megszervezte a gondozási kört, irányította a közegészség- ügyi szolgálatot, szülőotthon, bölcsőde építésére agitált, ösztönözte az embereket. Községi ügyvezető orvosként, fogszakorvosként, szülőotthoni vezető orvosként dolgozott. Házról házra járva magyarázta az egészségügyi intézmények létrehozásának jelentőségét, később a törpevízmú építésének fontosságát, a sportcsarnok kialakításának lehetőségét. Szívügyének tekintette a vörösWferesztes élet fejlesztését, az önkéntes véradást. Az iskolafogászat egyik úttörőjeként csatlakozott a gyulai Cyar- mathy dr. országos jelentőségű kezdeményezéséhez. Orvostörténeti kutatásai során jelentős feltáró munkát végzett dr. Lux Jakab mezőberényi községi orvos, szabadságharcos orvos-főhadnagy életéről. Környezetének szeretete, feljebbvalóinak elismerése, kitüntetések sokasága övezi Bak dr. munkálkodását. Kezdetben a községi elöljáróság tagjaként, a tanácsok megalakulását követően pedig tanácstagként, az egészségügyi bizottság elnökeként tevékenykedett 1980-ig. Hosszú esztendők szálltak el a feje fölött, mégis hihetetlen, hogy egy emberélet során ennyit ténykedhet valaki a közért. A titok nyitja a doktor egyéniségén, a tulajdonságain túl talán e néhány szóban rejlik: „A feleségem szellemi és fizikai értelemben is mindig a munkatársam volt.” Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi
