Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TONACS LOPJA 1984. AUGUSZTUS 19., VASÄRNAP Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM. 195. SZÁM fl békéért, a hazáért, a szocializmusért H armincöt éve már, hogy törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban a dolgozó nép érdekeit kife­jező alkotmánya után három évtizeddel ez a mostani immár a felszabadulást követő fordulat tükre, állami életünk, jogalkotá­sunk alapja, egyszóval, törvényeink törvé­nye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles ün­nepünk volt. Államalapító, bölcs törvény­hozó első királyunkra, Istvánra emlékez­tünk. S emlékezünk ma is, azzal a jó ér­zéssel, hogy már hét esztendeje az akkori államiságot jelképező koronát is újra né­pünk birtokában tudjuk. Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép történelmének súlyát nem a szá­zadok múlása adja, hanem a betöltött sze­rep, a haladás érdekében mindenkor tett erőfeszítések. Sosem láttuk világosabban, mint napjainkban, arról a tisztultabb ho­rizontú magaslatról, amelyre népünk any- nyi megpróbáltatás után az épülő szocia­lizmus jóvoltából feljutott, hogy vissza­nyúlni csak azért érdemes, ami valódi ér­ték, ami a jelent és a jövendőt szolgálja. S most ebben a szellemben, múltunk minden jó és becses vívmányára büszkén, a jó hagyományok és a mai új vonások, eszmék, hajtóerők ötvözetéből teremtjük meg azt a korszerű magatartást, amellyel népünk, hazánk jelenét és jövendőjét leg­méltóbban szolgálhatjuk. ■ Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szól­nunk, hiszen az idei — reméljük — bősé­ges kenyérnekvaló betakarítása is roppant erőfeszítéseket követelt. A minden eddiginél szorosabb összefo­gást nemcsak az időjárás sürgette és sür­geti. A sok gondot okozó világpiaci hely­zet is arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit megtermeltünk. A világgazdasági problémák súlyos terheket rónak a mi népgazdaságunkra is és ebből a helyzetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb mun­kával, megfontolt takarékossággal lábal­hatunk ki. Ne tekintse tehát senki ünnep­rontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi nemzeti egységen kívül az állampol­gári kötelességeket, a közös felelősséget külön is hangsúlyozzuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindany- nyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényelmességgel, a tehetetlenséggel szem­ben. Nem nézhetjük el a rendbontást, a pazarlást, a szervezetlenséget, a lazaságot. Társadalmi rendünk alaptörvénye nem pusztán a jogok gyűjteménye, hanem — amiről bizony néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni — a kötelességeké is. A tör­vény Népköztársaságunk minden állam­polgára számára szavatolja például a munkához való jogot, s ez vitathatatlanul az egyik legbecsesebb történelmi vívmá­nyunk. De valljuk be, hogy jóval ritkáb­ban idézzük alkotmányunknak egy másik passzusát, amely pedig szinte rímel az említett jogra: mindenkinek „kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék”. Ugyan­csak az alkotmány előírta kötelességünk „a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköz- társaság gazdasági erejének fokozása”. A jogok gyakorlásának a kötelességek teljesítése az előfeltétele. Nálunk nincs munkanélküliség — de vajon mindenki képességei szerint dolgozik-e? Vajon min­den termelőhelyen valóban az ország gaz­dasági erejét gyarapító tevékenység fo­lyik -e? Nagyon időszerű kérdések ezek, és alkotmányunk méltó ünnepléséhez hozzá­tartozik ez az önkritikus önvizsgálat is. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondja­ink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bőség illúziójával mégis le kell számol­nunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos /eredményre sem számítha­tunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelős­ségtudat, amellyel a kiutat kereső, nem­egyszer népszerűtlen intézkedésekre is vá­laszolt. A túlnyomó többség megértette, hogy a teljes jólét szocializmusába hosz- szú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látvá­nyos gazdasági gyarapodással. Dolgozóink többsége megértette, hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a váltunk­ra raktak, itthon a magunk erejéből és eszközeivel kell ellensúlyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk ren­det, fegyelmezetten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap minden percét, olyan termékeket gyártunk, amelyek a vi­lágpiacon is öregbítik hazánk jó hírnevét, s főképpen, amíg nagyobbra nem telik, ad­dig takarózzunk, ameddig mostani taka-' rönk ér. A már említett nemzeti egység további erősítését követelik külpolitikai céljaink, a béke érdekében állandóan és hittel tett erőfeszítéseink, s a békés egymás mellett élés biztosítása. A világ tele van válság­gócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetetlenné teszi a velük való békés együttélést. Fegyverkezési haj­szát Szítanak, gazdasági konfliktusokat te­remtenek, rágalomhadjáratokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetünket, megbontsák társadalmunk rendjét, egységét. Mi en­nek ellenére az alkotmány ünnepén is jól­eső tudattal adunk számot szocialista de­mokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratizmusának örvendetes fejlődésé­ről, a szabad alkotó légkörről, amely száz­ezreket ösztönöz a közös fejtörésre, a rész­vételre, felelősségvállalásra. Állandó készenlétünket növeli, hogy fel- szabadulásunk negyvenedik évfordulójá­nak megünneplésére és életünk iránytűjé­nek, szervezőjének, pártunknak a XIII. kongresszusára készülünk. Joggal hangsú­ly cfczuk mindkét esemény horderejét és a két jelentős határkő felé közeledve mindannyiunk megnövekedett felelőssé­gét. Negyven év egy nép életében nem nagy idő, de a mi számunkra az életet, az el­nyert szabadságot, a boldogulást, a példák és tapasztalatok valóságos arzenálját je­lentette ez a négy évtized. Túléltük a há­ború pusztításait, a kemény szigort, a bi­zalmatlanság esztendeit, emlékezünk az ötvenes években szított hidegháborús hisz­tériára, amelynek közvetlen, s még inkább közvetett hatásait ugyancsak megszenved­tük. Tudjuk, hogy az imperialista mester­kedések hogyan szolgálhatnak okot és ürügyet a bizalomból fakadó sok jó kez­deményezés, terv és ötlet elfojtására.« Mi megfizettük a tandíjat, önvizsgáló nagy küzdelemben állítottuk helyre a bizalmat, teremtettük meg az alkotás, a tágasabb, emberségesebb élet tiszta levegőjét, s ezt meg is fogjuk oltalmazni. T emérdek a tennivalónk, s a siker ér­dekében még szorosabbra kell zár­nunk sorainkat. Tevékenységünknek egymás jó megértésében, a közös felelős­ségben, valamint a barátainkkal való szo­lidaritásban kell gyökereznie, s az eltökélt internacionalizmusban, ami népünk oda­adó munkájával társulva megteremtette hazánk mai rangját, tekintélyét. Kékesdi Gyula Hiúsági találkozó Kilenc ifjú város vezetői­nek, fiataljainak találkozó­ja kezdődött szombaton Cell- dömölkön. Mintegy 300 ven­dég érkezett Berettyóújfalu­ból, Barcsról, Érdről, Fehér­gyarmatról, Körmendről, Lentiből, Paksról, Vásáros- naményból Kemenesalja köz­pontjába. Valamennyi tele­pülés — a vendéglátó Cell- dömölk is — 1979-ben nyerte el a városi rangot. A közös „születésnap” jó alkalom ar­ra, hogy kicseréljék tapasz­talataikat, megismerkedje­nek egymás életével. A nitrokémiai ipartelepek és a honvédség szakemberei mel­lett sok vállalat több mint 1500 embere dolgozott csaknem egy hónapon keresztül a már hagyományossá vált augusz­tus 20-i tűzijáték sikeréért. Tíz tonna pirotechnika anyagot halmoztak fel a Gellérthegyen (MTl-fotó: Weber Lajos felvétele) Megkezdődtek az alkotmánynapi programok Marjai József beszéde a miskolci ünnepi nagygyűlésen Országszerte már tegnap elkezdődtek az alkotmány­napot köszöntő ünnepségek, kulturális programok. Munkás-paraszt találkozón ünnepelte alkotmányunk születésének évfordulóját Miskolc és a környező telepü­lések lakossága. Szombaton zenés ébresztő köszöntötte a város lakosságát, majd mintegy hatezren gyűltek ösz- sze a csanyiki majális parkban, az ünnepi nagygyűlés színhelyén. A Himnusz elhangzása után Homolya Gi­zella, a Hazafias Népfrort Miskolc városi bizottságá­nak titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Borsod megye és Miskolc vezetőit. A gyűlés szónoka Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Beszédének bevezető ré­szében arra emlékeztetett, hogy immár 39. alkalommal ünnepelhetjük békében az egész országban az új ke­nyér ünnepét. — Augusztus 20-a olyan ünnep, amely a múlt, a jelen és a jövő találkozását jel­képezi — mondotta Marjai József. — A Magyar Nép- köztársaság belső és külső helyzete szilárd. A hazánk belső viszonyait jellemző, meghatározó társadalmi köz- megegyezést nagy eredmény­nek, politikánk egyik leg­főbb sikerének tartjuk. A ki­egyensúlyozott, nyugodt bel­politikai légkör, a jó társa­dalmi közérzet megőrzése ér­dekében nap mint nap cse­lekednünk kell az élet min­den területén. — Az utóbbi években a magyar gazdaság rendkívüli, és korábban ,át nem élt, ke­mény próbatételen esett át. N'épünk történelmi jelentő­ségű tette, hogy a legkritiku­sabb helyzetekben is el tudta kerülni a fenyegető, súlyos visszaesést, nemcsak meg­őriztük elért életszínvona­lunkat, de sok vonatkozás­ban megerősödtünk, meged­ződtünk, és megtartottuk fej­lődőképességünket. — Céljainkat csak a jobb és eredményesebb munká­val teremtett tartós sikerek­re alapozva, érdemi, haté­kony növekedés révén érhet­jük el. Az iparvállalatok és a mezőgazdaság exportké­pességének fejlesztése első­rendű feladat, hiszen a ma­gyar gazdaság külső környe­zete a jövőben sem kínál esélyt a könnyebb előreju­táshoz. De az egyensúly ja­vítása és megőrzése export- •képességünk és lehetőségeink gyorsabb kibontakoztatása mellett is csak a gazdasági növekedés magasabb színvo­nalán mehet majd végbe. — Társadalmunknak a hatékony, jó munkát kell el­ismernie. Nem lehet elfogad­ni azt a nézetet, amely kü­lönböző minőségű munkák számára azonos, átlagos jö­vedelmet biztosít. A haladás üteme alapvetően az elvég­zett munka minőségétől függ. Marjai József ezután az idei esztendő eddigi ered­ményeiről szólt. Mint mon­dotta, gazdasági építőmun­kánkban kedvező irányú fejlődés mutatkozik, bár ez még nem általános. Népgazdaságunk fokozatosan alkalmazkodik a szigorúbb követelményekhez. — Az elért eredmények alapján valószínű, hogy 1984-ben a gazdasági növe­kedés meghaladja a terv- előirányzatot. A gazdaság belső egyensúlyi viszonyai azonban nem erősödnek ez­zel arányosan, mert a nem­zeti jövedelem belső felhasz­nálása is magasabb lesz az előirányzottnál. Az ipari termelés növekedése az első félévben meghaladta a terve­zettet. — Mezőgazdaságunk immá­ron hosszabb ideje nem­csak arra képes, hogy a szükséges gabonát termel­je meg. A miniszterelnök-helyet­tes beszédében kitért a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdésekre is. Egyebek között hangsúlyozta: — Azon intézkedések vég­rehajtására kell a legtöbb energiát koncentrálni, ame­lyek közvetlenül szolgálják a gazdaság teljesítőképessé­gének fokozását. — Feladataink teljesítésé­hez pótolhatatlan hozzájá­rulást jelent számunkra a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunió­val kialakított, szüntelenül fejlődő együttműködés. A közelmúltban lezajlott leg­felsőbb szintű KGST-tanács- kozás új lendületet adott az együttmunkálkodáshoz az előttünk álló közös, korsza­kos feladatók kijelölésével, az együttműködés lehetősé­geinek bővítésével. Arra tö­rekszünk, és arra számí­tunk, hogy a szocialista gaz­dasági együttműködés előse­gíti majd országaink, köz­tük a Magyar Népköztársa-. ság termékei versenyképes­ségének, világpiaci pozí­cióinak javítását. Az ünnepség szónoka em­lékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt a jövő esztendőben tartja XIII. kongresszusát. A kongresszus elé olyan prog­ramot kell terjeszteni, amely mozgósítja a dolgozó népet, perspektívát ad, lehetőséget teremt a társadalmi-gazdasá­gi fejlődés felgyorsítására. S ami etihez elengedhetetlenül szükséges: meghatározza azt is, hogy ennek érdekében mit kell tenni. A gyorsabb fejlődés társadalmi érdek, természetes társadalmi igény. Hogy megvalósuljon, gondos előkészítéssel kell megala­pozni, további előrehaladá­sunkat — mondotta végeze­tül a Minisztertanács el­nökhelyettese. 1 * * * Az államalapító I. István király pécsváradi emlék­művénél koszorúzási ün­nepséget tartottak. Munkás-paraszt találkozók voltak szombaton Komárom megyében is. Az alkotmányt köszöntő háromnapos program Nyír­egyházán, a legnagyobb lakó­telepen, Jósavárosban kez­dődött meg: szombaton han­gulatos térzene, az ipari szö­vetkezetek termékbemutató­ja, valamint művészegyüt­tesek bemutatója várta a vendégeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom