Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TONACS LOPJA 1984. AUGUSZTUS 19., VASÄRNAP Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM. 195. SZÁM fl békéért, a hazáért, a szocializmusért H armincöt éve már, hogy törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban a dolgozó nép érdekeit kifejező alkotmánya után három évtizeddel ez a mostani immár a felszabadulást követő fordulat tükre, állami életünk, jogalkotásunk alapja, egyszóval, törvényeink törvénye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles ünnepünk volt. Államalapító, bölcs törvényhozó első királyunkra, Istvánra emlékeztünk. S emlékezünk ma is, azzal a jó érzéssel, hogy már hét esztendeje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk birtokában tudjuk. Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép történelmének súlyát nem a századok múlása adja, hanem a betöltött szerep, a haladás érdekében mindenkor tett erőfeszítések. Sosem láttuk világosabban, mint napjainkban, arról a tisztultabb horizontú magaslatról, amelyre népünk any- nyi megpróbáltatás után az épülő szocializmus jóvoltából feljutott, hogy visszanyúlni csak azért érdemes, ami valódi érték, ami a jelent és a jövendőt szolgálja. S most ebben a szellemben, múltunk minden jó és becses vívmányára büszkén, a jó hagyományok és a mai új vonások, eszmék, hajtóerők ötvözetéből teremtjük meg azt a korszerű magatartást, amellyel népünk, hazánk jelenét és jövendőjét legméltóbban szolgálhatjuk. ■ Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hiszen az idei — reméljük — bőséges kenyérnekvaló betakarítása is roppant erőfeszítéseket követelt. A minden eddiginél szorosabb összefogást nemcsak az időjárás sürgette és sürgeti. A sok gondot okozó világpiaci helyzet is arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit megtermeltünk. A világgazdasági problémák súlyos terheket rónak a mi népgazdaságunkra is és ebből a helyzetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb munkával, megfontolt takarékossággal lábalhatunk ki. Ne tekintse tehát senki ünneprontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi nemzeti egységen kívül az állampolgári kötelességeket, a közös felelősséget külön is hangsúlyozzuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindany- nyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényelmességgel, a tehetetlenséggel szemben. Nem nézhetjük el a rendbontást, a pazarlást, a szervezetlenséget, a lazaságot. Társadalmi rendünk alaptörvénye nem pusztán a jogok gyűjteménye, hanem — amiről bizony néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni — a kötelességeké is. A törvény Népköztársaságunk minden állampolgára számára szavatolja például a munkához való jogot, s ez vitathatatlanul az egyik legbecsesebb történelmi vívmányunk. De valljuk be, hogy jóval ritkábban idézzük alkotmányunknak egy másik passzusát, amely pedig szinte rímel az említett jogra: mindenkinek „kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék”. Ugyancsak az alkotmány előírta kötelességünk „a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköz- társaság gazdasági erejének fokozása”. A jogok gyakorlásának a kötelességek teljesítése az előfeltétele. Nálunk nincs munkanélküliség — de vajon mindenki képességei szerint dolgozik-e? Vajon minden termelőhelyen valóban az ország gazdasági erejét gyarapító tevékenység folyik -e? Nagyon időszerű kérdések ezek, és alkotmányunk méltó ünnepléséhez hozzátartozik ez az önkritikus önvizsgálat is. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondjaink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bőség illúziójával mégis le kell számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos /eredményre sem számíthatunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelősségtudat, amellyel a kiutat kereső, nemegyszer népszerűtlen intézkedésekre is válaszolt. A túlnyomó többség megértette, hogy a teljes jólét szocializmusába hosz- szú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyarapodással. Dolgozóink többsége megértette, hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a váltunkra raktak, itthon a magunk erejéből és eszközeivel kell ellensúlyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk rendet, fegyelmezetten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap minden percét, olyan termékeket gyártunk, amelyek a világpiacon is öregbítik hazánk jó hírnevét, s főképpen, amíg nagyobbra nem telik, addig takarózzunk, ameddig mostani taka-' rönk ér. A már említett nemzeti egység további erősítését követelik külpolitikai céljaink, a béke érdekében állandóan és hittel tett erőfeszítéseink, s a békés egymás mellett élés biztosítása. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetetlenné teszi a velük való békés együttélést. Fegyverkezési hajszát Szítanak, gazdasági konfliktusokat teremtenek, rágalomhadjáratokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetünket, megbontsák társadalmunk rendjét, egységét. Mi ennek ellenére az alkotmány ünnepén is jóleső tudattal adunk számot szocialista demokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratizmusának örvendetes fejlődéséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztönöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségvállalásra. Állandó készenlétünket növeli, hogy fel- szabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésére és életünk iránytűjének, szervezőjének, pártunknak a XIII. kongresszusára készülünk. Joggal hangsúly cfczuk mindkét esemény horderejét és a két jelentős határkő felé közeledve mindannyiunk megnövekedett felelősségét. Negyven év egy nép életében nem nagy idő, de a mi számunkra az életet, az elnyert szabadságot, a boldogulást, a példák és tapasztalatok valóságos arzenálját jelentette ez a négy évtized. Túléltük a háború pusztításait, a kemény szigort, a bizalmatlanság esztendeit, emlékezünk az ötvenes években szított hidegháborús hisztériára, amelynek közvetlen, s még inkább közvetett hatásait ugyancsak megszenvedtük. Tudjuk, hogy az imperialista mesterkedések hogyan szolgálhatnak okot és ürügyet a bizalomból fakadó sok jó kezdeményezés, terv és ötlet elfojtására.« Mi megfizettük a tandíjat, önvizsgáló nagy küzdelemben állítottuk helyre a bizalmat, teremtettük meg az alkotás, a tágasabb, emberségesebb élet tiszta levegőjét, s ezt meg is fogjuk oltalmazni. T emérdek a tennivalónk, s a siker érdekében még szorosabbra kell zárnunk sorainkat. Tevékenységünknek egymás jó megértésében, a közös felelősségben, valamint a barátainkkal való szolidaritásban kell gyökereznie, s az eltökélt internacionalizmusban, ami népünk odaadó munkájával társulva megteremtette hazánk mai rangját, tekintélyét. Kékesdi Gyula Hiúsági találkozó Kilenc ifjú város vezetőinek, fiataljainak találkozója kezdődött szombaton Cell- dömölkön. Mintegy 300 vendég érkezett Berettyóújfaluból, Barcsról, Érdről, Fehérgyarmatról, Körmendről, Lentiből, Paksról, Vásáros- naményból Kemenesalja központjába. Valamennyi település — a vendéglátó Cell- dömölk is — 1979-ben nyerte el a városi rangot. A közös „születésnap” jó alkalom arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megismerkedjenek egymás életével. A nitrokémiai ipartelepek és a honvédség szakemberei mellett sok vállalat több mint 1500 embere dolgozott csaknem egy hónapon keresztül a már hagyományossá vált augusztus 20-i tűzijáték sikeréért. Tíz tonna pirotechnika anyagot halmoztak fel a Gellérthegyen (MTl-fotó: Weber Lajos felvétele) Megkezdődtek az alkotmánynapi programok Marjai József beszéde a miskolci ünnepi nagygyűlésen Országszerte már tegnap elkezdődtek az alkotmánynapot köszöntő ünnepségek, kulturális programok. Munkás-paraszt találkozón ünnepelte alkotmányunk születésének évfordulóját Miskolc és a környező települések lakossága. Szombaton zenés ébresztő köszöntötte a város lakosságát, majd mintegy hatezren gyűltek ösz- sze a csanyiki majális parkban, az ünnepi nagygyűlés színhelyén. A Himnusz elhangzása után Homolya Gizella, a Hazafias Népfrort Miskolc városi bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Borsod megye és Miskolc vezetőit. A gyűlés szónoka Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Beszédének bevezető részében arra emlékeztetett, hogy immár 39. alkalommal ünnepelhetjük békében az egész országban az új kenyér ünnepét. — Augusztus 20-a olyan ünnep, amely a múlt, a jelen és a jövő találkozását jelképezi — mondotta Marjai József. — A Magyar Nép- köztársaság belső és külső helyzete szilárd. A hazánk belső viszonyait jellemző, meghatározó társadalmi köz- megegyezést nagy eredménynek, politikánk egyik legfőbb sikerének tartjuk. A kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai légkör, a jó társadalmi közérzet megőrzése érdekében nap mint nap cselekednünk kell az élet minden területén. — Az utóbbi években a magyar gazdaság rendkívüli, és korábban ,át nem élt, kemény próbatételen esett át. N'épünk történelmi jelentőségű tette, hogy a legkritikusabb helyzetekben is el tudta kerülni a fenyegető, súlyos visszaesést, nemcsak megőriztük elért életszínvonalunkat, de sok vonatkozásban megerősödtünk, megedződtünk, és megtartottuk fejlődőképességünket. — Céljainkat csak a jobb és eredményesebb munkával teremtett tartós sikerekre alapozva, érdemi, hatékony növekedés révén érhetjük el. Az iparvállalatok és a mezőgazdaság exportképességének fejlesztése elsőrendű feladat, hiszen a magyar gazdaság külső környezete a jövőben sem kínál esélyt a könnyebb előrejutáshoz. De az egyensúly javítása és megőrzése export- •képességünk és lehetőségeink gyorsabb kibontakoztatása mellett is csak a gazdasági növekedés magasabb színvonalán mehet majd végbe. — Társadalmunknak a hatékony, jó munkát kell elismernie. Nem lehet elfogadni azt a nézetet, amely különböző minőségű munkák számára azonos, átlagos jövedelmet biztosít. A haladás üteme alapvetően az elvégzett munka minőségétől függ. Marjai József ezután az idei esztendő eddigi eredményeiről szólt. Mint mondotta, gazdasági építőmunkánkban kedvező irányú fejlődés mutatkozik, bár ez még nem általános. Népgazdaságunk fokozatosan alkalmazkodik a szigorúbb követelményekhez. — Az elért eredmények alapján valószínű, hogy 1984-ben a gazdasági növekedés meghaladja a terv- előirányzatot. A gazdaság belső egyensúlyi viszonyai azonban nem erősödnek ezzel arányosan, mert a nemzeti jövedelem belső felhasználása is magasabb lesz az előirányzottnál. Az ipari termelés növekedése az első félévben meghaladta a tervezettet. — Mezőgazdaságunk immáron hosszabb ideje nemcsak arra képes, hogy a szükséges gabonát termelje meg. A miniszterelnök-helyettes beszédében kitért a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekre is. Egyebek között hangsúlyozta: — Azon intézkedések végrehajtására kell a legtöbb energiát koncentrálni, amelyek közvetlenül szolgálják a gazdaság teljesítőképességének fokozását. — Feladataink teljesítéséhez pótolhatatlan hozzájárulást jelent számunkra a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított, szüntelenül fejlődő együttműködés. A közelmúltban lezajlott legfelsőbb szintű KGST-tanács- kozás új lendületet adott az együttmunkálkodáshoz az előttünk álló közös, korszakos feladatók kijelölésével, az együttműködés lehetőségeinek bővítésével. Arra törekszünk, és arra számítunk, hogy a szocialista gazdasági együttműködés elősegíti majd országaink, köztük a Magyar Népköztársa-. ság termékei versenyképességének, világpiaci pozícióinak javítását. Az ünnepség szónoka emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a jövő esztendőben tartja XIII. kongresszusát. A kongresszus elé olyan programot kell terjeszteni, amely mozgósítja a dolgozó népet, perspektívát ad, lehetőséget teremt a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsítására. S ami etihez elengedhetetlenül szükséges: meghatározza azt is, hogy ennek érdekében mit kell tenni. A gyorsabb fejlődés társadalmi érdek, természetes társadalmi igény. Hogy megvalósuljon, gondos előkészítéssel kell megalapozni, további előrehaladásunkat — mondotta végezetül a Minisztertanács elnökhelyettese. 1 * * * Az államalapító I. István király pécsváradi emlékművénél koszorúzási ünnepséget tartottak. Munkás-paraszt találkozók voltak szombaton Komárom megyében is. Az alkotmányt köszöntő háromnapos program Nyíregyházán, a legnagyobb lakótelepen, Jósavárosban kezdődött meg: szombaton hangulatos térzene, az ipari szövetkezetek termékbemutatója, valamint művészegyüttesek bemutatója várta a vendégeket.
