Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

1984. augusztus 1?., péntek Pénteki beszélgetések Ifj. Sánta Ferenc Tíz nyári nap Alkotótábor Szeghalmon önállóan 15 éve muzsikált először a rádióban és a tévé­ben. Virtuóz játékát meg- számlálhatatlanszor csodál­hattuk meg azóta. A rádió és a tévé nivódíjjal jutalmazta. Több énekes lemezén mű­ködött közre már. Első ön­álló nagylemeze november­ben jelenik meg. A világ bármely pontján szeretettel várják őt és zenekarát. Eu­rópa minden országában volt már, megjárta Amerikát, most Ausztráliába készül. Esténként az Atrium Hyatt- ben zenél. — Muzsikuscsaládból szár­mazik. Mikor fogott először hegedűt a kezébe? — Hétéves koromban kezd­tem el, édesapám segítségé­vel. A Sánta-dinasztia ne­gyedik prímása vagyok. Ka­posváron tanultam zeneisko­lában, majd Pécsen zene- művészeti gimnáziumba jár­tam. Ezután kerültem a Ze­neművészeti Főiskola hege­dűtanszakára. Ney Tibor volt a tanárom. Szüleim mindent megtettek taníttatásomért. Amikor új iskolába kerül­tem, cserélték a lakást, és velem együtt költöztek Pécs­re, majd Pestre. Pesten társ­bérletben laktunk két évig. Gyakran verték a falat a szomszédok, amikor órákig játszottam. — Gondolom, már gyerek­korában rengeteget gyako­rolt. Ma hogyan látja ezt, sok mindenről le kellett mondania tízévesen? — Rengetegről... Az egy rabszolgamunka volt. De ez az ára, hogy tizennyolc éves korára valaki kiforrott, érett művész legyen. Erről győz­ködtem a fiamat is, s úgy tűnik, nem eredménytelenül, hiszen 15 éves, és két éve már a Zeneművészeti Főis­kola hegedűtanszakára jár. — Mit tudtak kezdeni egy cigányprímásjelölttel a fő­iskolán? — Örömmel tanultam a klasszikus zenét, és élveztem, hogy tudom és szeretem a népzenét. Szerintem csak az lehet jó hegedűs, aki mind­egyikben otthon érzi magát. — Mit kell másképp csi­nálni a klasszikus zenében, mint a cigányzenében? — Sok mindent. De abban megegyeznek — és ez a leg­fontosabb —, hogy szív kell mindkettőhöz. Hogy más a vibrátó, meg egész másképp kell a vonóval bánni, az „csak technika”. — A főiskola óta milyen gyakran játszik klasszikus zenét? — Minden évben két és fél hónapot az NSZK-ban vagyok egy tíztagú szalonze­nekar élén. Az Átriumban es­ténként Chopint és Paganinit is játszunk. — Szereti-e elhúzni vala­kinek a nótáját? — Természetesen. Vendég­nek, barátnak szívesen ját­szom, mindig az van az eszemben, hogyha én elme­gyek szórakozni, én is szere­tek nótát kérni. Kevés em­ber van, aki igazán szereti a zenét. Ezért, ha látja a zene­kar, hogy valaki érti és sze­reti a zenénket, akkor más­hogy játszunk. — Hány hegedűje van? — Kettő. Az egyik a Spie- gel-hegedű, az lágyabb han­gú, a másik egy kicsivel ki­sebb. Sajnos, az utóbbi évek­ben négyszer tört el a ke­zem, s ha a rádióban, vagy a tévében túl sokat kell dol­goznom, ezt a könnyebb he­gedűt használom, hogy ne fáradjon el annyira. — Hogyan törhet el egy zenész keze négyszer? — Futballoztam... A he­gedű mellett a focit szerettem a legjobban kiskoromban. A Kaposvári Kinizsiben, majd a Pécsi Dózsában játszot­tam, a Dózsában Dunai II.- vel együtt. Aztán határoznom kellett: futball, vagy hege­dű. A hegedű mellett néha be-beálltam focizni. Az utol­só törés volt a legveszélye­sebb. Három és fél órás mű­téttel tudták rendbe hozni a kezemet. — Milyen „viszonyban van” a hegedűivel? — Mikor kicsi voltam, le­fekvéskor magam mellé tet­tem a hegedűmet, annyira szerettem. Ma már termé­szetesen nem teszem ma­gam melé az ágyba, de a hegedű — én legalábbis azt mondom — a második felesé­ge a magamfajta embernek. A hegedű egyébként is akkor szól szépen, ha emberi han­gon szól. Azt szeretem, mi­kor énekel és sír is a hege­dűm . . . Nehéz dolog. — Szakadt-e már húrja já­ték közben? — Egyetlenegyszer for­dult elő. Pont egy élő Vasár­napi muzsikában. Hegedűt kellett cserélnem. — Van annak valami jel­képes jelentése is, hogy egy húr elszakad? — Babonás vagyok . .. nem jelent jót. Hngár Tamás Mára enyhült a hőség. A gáton futó gépkocsiból még­is irigykedve figyelem a Se­bes-Körös e nyáron kialakí­tott szabadstrandján fürdő- zőket. Közeledik a dél. A várhelyi alkotótábor néhány lakója egy nagy fa hűvösé­ben üldögél. Köztük Varga Istvánné, a tábor egyik gaz­dájának, a Hazafias Nép­front városi bizottságának a titkára. — A KISZ-szel közösen el­ső alkalommal Káptalanfü- reden szerveztünk közműve­lődési, olvasó-, alkotótábort. Aztán — elsősorban anyagi megfontolásból — itt, Vár­helyen telepedtünk meg. En­nek már öt éve — emléke­zik. — Ez a tábor ugyan­olyan céllal szerveződött, mint az első: a dolgozó és tanuló fiataloknak kíván ön­művelési lehetőséget adni. Hat év alatt változott a résztvevők köre; a törzsta­gok mellett új érdeklődők is megjelentek. De régieket és újakat összeköt a közös ér­deklődési kör. A táborlakók négy kiscsoportban tevé­kenykednek; az olvasó, a képzőművész, a fafaragó és az úgynevezett alkotó cso­port tagjai értelemszerűen külön dolgoznak, de mégis kialakult egyfajta egységes táborjelleg. — Ezt elsősorban a közös programokkal értük el — folytatja a gondolatot Maróti Györgyné, a tábor vezető he­lyettese. — A délelőtti és délutáni csoportfoglalkozá­sok mellett csaknem- min­den este kíriálunk valami­lyen kulturális, vagy szóra­koztató programot. Ma este például Pribolyszki Mátyás citeraművészt várjuk, de volt már orgonaest, diszkó, s lesz countrybemutató, elő­adói est. Emellett a környé­ken kínálkozó kirándulási, strandolási lehetőségeket is igyekszünk kihasználni. — A tábor nyitott — szól közbe Varga Istvánné. — Szeretnénk megmutatni a település lakosságának, mi­vel foglalkozunk mi itt. So­kan kíváncsiak is erre; fő­ként hétvégeken, amikor a szabadtéri strandra kijön 600—700 ember, gyakran akad látogatónk. A TIT békéscsabai városi szervezete ősszel 10 köz­hasznú tanfolyamot indít a felnőtteknek. Az évek óta népszerű titkárnői tanfolyam is indul az idén egy-, illetve kétéves időtartammal. A te­matika mindazt tartalmazza, amit tudnia kell egy jól fel­készült titkárnőnek, admi­nisztrátornak. Az általános tagozaton többek között gaz­dasági és munkajogi isme­reteket, pszichológiát, etikát, helyesírást tanulhatnak az Nem szabad holmi iskolai tanórarendszert elképzel­nünk; a foglalkozások sem témaköreikben, sem időhatá­raikban nem merevek. Az olvasócsoport például — amelynek tagjai szakmun­kástanuló fiatalok — dél­előttre már befejezte a mun­kát, s vízközeibe vonult. „Strandszerelésben” van Tóth Imre pedagógus, a csoport vezetője is. — A mai programunk a tegnap esti zenei előadáshoz kapcsolódott — mondja. — Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor ver­seit hallgattuk, aztán ele­meztük, megvitattuk a köl­teményeket. Többen kapcso­lódtak a beszélgetésbe, de még nagyobb aktivitást vár­tam volna. Meglátszik, hogy kevés nálunk a törzsgárda- tag. Bsztalnyi faragott fej A hosszú fabarakkban két nagyobb helyiség van. Az el­ső a képzőművész csoport re­zidenciája. Erre akkor is könnyen rájönnék, ha nem agyagoznának éppen az egyik asztalnál; szanaszét hevernek ugyanis eddigi „termékeik”. — Sokféle technikát ki­próbáltunk már — mutat körbe Tiszai József körösla- dányi pedagógus, aki nem­rég vette kézbe ezt a cso­portot. — Készítettünk gra­fikát, akvarellt, linómetsze­tet. Most agyagozunk, s még hátra van a gipsz. Hogy mi­lyen témákat dolgozunk fel? Megtalálható itt a portré, a tájkép, a csendélet. A cso­port összetétele heterogén: vannak diákok és pedagó­gusok, különböző felkészült­séggel. Olyan programot kel­lett összeállítanunk, amely figyelembe veszi ezt. Két napja agyagozunk: eddig en­nek van a legnagyobb sike­re. Ügy tűnik, a csoport tag­jai szeretik látni, hogyan dolgoznak társaik, hiszen va­lamennyien a terem egyik ilyen munkakört ellátó nők. Továbbképző tagozat is in­dul, melyen a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati tudni­valókra tehetnek szert. A gyorsírási tagozaton két év alatt az említett tárgyakon kívül elsősorban a titkárnői munkához csaknem nélkü­lözhetetlen gyorsírást tanul­hatják meg a hallgatók. Kétéves műszaki rajztan­folyamot is indít a városi ismeretterjesztő szervezet, melyen kiváló szakemberek sarki asztalánál telepedtek le. Egyikük férfifejet formál, s rá-rápillant szomszédjára, akinek keze nyomán ugyan­csak portré alakulgat. Mi­vel e társaság magja több éve dolgozik a művelődési ház képzőművész szakköré­ben, ismerik egymás stílusát, munkamódszerét. Jellemző a bensőséges kapcsolat a szom­szédos szobában dolgozó fa­faragókra is. — Reggel fél hétkor kez­dünk, aztán — rugalmasan követve az ütemtervet — egész nap dolgozunk — ál­lítja Papp Ferenc, a csoport szakmai irányítója. Szorgos munkájukról árul­kodik egy asztalnyi faragott fej, díszdoboz, egy falrészt beborító tükör. Műhelymunka ez A kőépület egyik szobájá­ból élénk beszélgetést halla­ni. A kollégiumi hálókra em­lékeztető helyiségben vágni lehet a füstöt. Pedig mind­össze három fiatalember tartózkodik itt. — Miről vitatkoztak? — érdeklődöm. — Nem könnyűit meg­határozni — válaszol némi fejtörés után Kele József, aki hat éve tagja, az idén pedig vezetője az irodalmi alkotócsoportnak. „Civilben" irányításával sajátíthatják el az alapismereteket a magu­kat továbbképezni kívánók, majd — a második évben — választhatnak a géprajz és az építészét között. Az idén is indul a felvételi vizs­gára felkészítő tanfolyam. Az energiatakarékos gépko­csi- és tehergépkocsi-vezetői tanfolyamra ugyancsak vár­ják a jelentkezőket, s to­vábbra is vállalják munkás át- és továbbképző'tanfolya­mok szervezését. Első ízben hirdeti meg a TIT városi szervezete és a SZÜV a „Mikroszámítógép múzeumi gyűjteménykezelő. — Kiindulunk egy gondolat­ból, azután egész más „vi­zeken” kötünk ki. — Rendszeresen megvitat­juk egymás írásait — szól ki Dávid Imre főiskolai hall­gató az egyik földszinti ágy­ról, ahol törökülésben üldö­gél. — Műhelymunka ez tu­lajdonképpen, amely az egyetlen lehetőség nekünk, fiatal amatőr íróknak, köl­tőknek, hogy az írás leg­alapvetőbb technikai kérdé­seitől kezdve az elvekig, a publikációs lehetőségekig mindent megvitassunk. — Nagyon sokat jelent mindnyájunknak ez a közös­ség — nyílik meg faggatá­somra Gyarmati János se­gédmunkás. — A munkahe­lyemen — ha tudják is né- hányan, hogy verseket írok — nemigen törődnek ez­zel. A tábor azonban nem csak „hasonszőrűekkel” folytatott közösségi életet jelent leg­többjüknek, hanem alkotói lehetőséget is. Sőt, reményt a publikációra, hisz a városi» könyvtár gondozásában „Origó” címmel irodalmi ösz- szeállítás jelenik majd meg a legsikerültebb írásokból. Szeghalmon és környékén úgy ötvenen várnak erre a tíz nyári napra. Amikor vé­gül teljes emberként adhat­ják át magukat kedvelt te­vékenységüknek: az olvasás­nak, írásnak, rajzolásnak, fa­faragásnak. Felszabadul ilyenkor mindaz az alkotói energia, amely bennük fe­szül egész évben. kezelése és programozása Commador 64 alkalmazásá­val" című számítógépes tan­folyamát, amelyen a hall­gatók elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a gépek alkalmazási területei­ről. A hagyományos nyelv- tanfolyamok mellett először hirdetnek nyelvtanfolyamot a gyesen levőknek; a kül­földre utazóknak pedig olyan rövidített képzésre nyílik módjuk, melyen meg­tanulhatják az adott nyelv legfontosabb kifejezéseit. G. K. Gubucz Katalin Tükör készül, faragott kerettel TIT-tanfolyamok Békéscsabán Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Miről ír a Társadalmi Szemle. 8.35: Janine Micheau énekel. 8.54: új Melódia-lemezeinkből. 9.33.: Vidéki óvodások énekel­nek. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Révkalauz. 10.35: „Egy régi ismerős Pannó­niából . . ." 10.40: A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa énekel. 11.00: Gondolat. 11.45: Fúvószene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hétvégi Panoráma. 13.45: Operettkeringök. 14.01: A zene is összeköt. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: A Bíborbanszületett. X. (befejező) rész. 15.37: Részletek daljátékokból. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Operafelvételekből. 17.05: Helyszínrajz. 17.30: A Korái együttes új nagy­lemezéről. 19.15: Rádiószínház. 19.59: Hallgassuk együtt. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Cseréptörés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30: Népdalok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szervánszky Endre: Név­nap a cserénynél. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Fúvósindulók. 8.44: Slágermúzeum. 9.31: Külpolitikai arcképcsar­nok. 9.53: Lottósorsolás! 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15—13.45: Gyermekeknek. 14.00: Rivaldafényben. 15.25: Könyvről-könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: Rufus és Chaka Khan fel­vételeiből. 16.35: Jó utat! 17.32: Horthy Miklós, a fehérek vezére. 7. (befejező) rész. 18.35: Popzene sztereóban. 19.10: Sporttudósítások. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.35: Cigánydalok, csárdások. 22.00: Ritmus! A Snowball együttes felvételeiből. 22.30: Nem 'szentírás! 23.00: Gésák. Részletek Jones operettjéből. III. MŰSOR 9.00: Amikor én még. Beszélge­tés Désl Huber Istvánné- val. 9.45: Sámson és Delila. Részle­tek Saint-Saens operájából. 10.30: Szimfonikus könnyűzene. 11.05: Haydn: A teremtés. 13.07: Amiről a világ vitatkozik. 13.37: Brahms: d-moll szonáta. 14.00: 25 éves „A Szabó család”. 15.00: Zenekari muzsika. 16.35: Dzsesszfelvételekből. 17.00: Muzsikáló fiatalok. 17.30: A Magyar Rádió hangver­senysorozata — VII/6. rész. 19,05: Képes Géza: A nagy ár­nyék. 19.15: Szimfonikus zene. 20.01: Újdonságainkból. 20.35: Diszkotéka. 21.35: Opera-művészlemezek. 22.25: Rádiószínház, Lélekcsere. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól, koppanásig. 17.35: Pékek . . . Riporter: Dalo- csa István. 17.50: Volt szolnoki színészek felvételeiből. Ferenc Éva népdalokat énekel. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna. 10.05: Lányok, korcsolyák, med­vék. Szovjet film. (ism.) 11.00: Pirx kalandjai. V/2. (ism.) 11.55: Képújság. 16.20: Hírek. 16.30: Csak gyerekeknek. 17.10: Képújság. 17.15: Érzelmek sodrában. Szov­jet tévéfilm. II/l. 18.25: Reklám. 18.30: Reflektor Magazin. 19.30: Reklám. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Klondike-i mesék. Angol tévéfilm. 21.25: Magellán. Az Ifjúsági Szer­kesztőség játéka. 21.40: Péntek esti randevú. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Reklám, avagy csaknem karrier. NSZK tévéfilm. (18 éven felülieknek!) II. MŰSOR 15.45: Nemzetközi férfi atlétikai verseny. 18.00: A montreuxi dzsesszfeszti- vál. (ism.) 18.25: Képújság. 18.30: Négyes fogathajtó világ- bajnokság. 19.15: Jámbor vadak és burjánzó füvek. Szovjet film. (ism.) 19.35: Keresztkérdés. 20.00: Mihály András: Gordon­kaverseny. 20.30: Az európai ember. Olasz film. VIII/6. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Telesport. 23.15: Képújság. BUKAREST 15.05: Utazás Indonéziába. 15.30: Nyaralás. 15.30: Ünnep előtt az ország. 15.50: Autóvezetők műsora. 16.00: Német nyelvű műsor. 20.00: Hiradó. 20.20: 40 év történelme. 20.35: Részletek Tiberin Oláh ,,A bivaly” című balett­jéből. 20.50: Eredmények és távlatok, ma: Bukarest. 21.25: Dokumentumfilm. 21.45: A szocialista építés hősei a román színházban. 22.20: Hiradó. 22.30: A műsor befejezése. BELGRAD, I. MŰSOR 15.40: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Autogramok — tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Látogatóban a helyőrség­nél — zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 1-9.27: Ma éste. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Derrick — filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor — kultu­rális mozaik. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Nyári fesztiválok — ko­moly zenei adás. 20.45: Hírek. 20.50: Mellesleg szólva — doku­mentumadás. 21.50: Reklám. 21.55: Aquanauták — szovjet tu­dományos-fantasztikus film. MOZI Békési Bástya: King Kong. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8-kor: Szalamandra, 4-kor: Betyárok. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Aranygyapjú, fél 8-kor: öld meg a Sogunt! Békéscsabai Kert: Bástyasé­tány ’74. Gyulai Erkel: Kincs, ami nincs. Gyulai Petőfi: 4 és 6-kor: Szomszéd szeretők, 8-kor: Napfivér, Holdnővér. Gyulai Kert: István, a király. Orosházi Béke: Szeretők. Oros­házi Partizán: Arany a tó fe­nekén. Szeghalmi Ady: A cso­da vége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom