Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
1984. augusztus 2., csütörtök o Származás és küllem alapján döntenek a szakemberek Fotó: Veress Erzsi A Kecskeméti Állattenyésztési Vállalat békéscsabai teljesítményvizsgáló állomása érdekes eseményt ígér. Bikavásárra gyűltek egybe az ország hat állattenyésztő vállalatának vezető szakemberei. A kis társaság a felkínált állatok adatait böngészi, amikor megérkezik Zsilinszky László, az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítési Intézet fiatal törzstenyésztője. Bejelenti: a mai vásáron az a két vállalat — a kecskeméti és a székesfehérvári — is választhat tenyészbikát, akik eddig nem tartottak. 1 A kecskeméti vállalat békéscsabai állomásának vezetője, Timkó Rudolf magyarázza, lassan két éve, hogy a megyei állattenyésztési felügyelőségekből hat, három-három megyét felölelő vállalatot hoztak létre. Közülük kettőnek •— a már említetteknek — eddig nem volt tenyészbikája. Ez azzal a hátránnyal járt, hogy hat megye gazdaságaiba kívülről szállították a szaporítóanyagot, s nyilván, aki eladta, az lényegesen nagyobb jövedelemhez jutott, mint társai. Közben felsorakoznak a vásárlók a teljesítményvizsgáló állomás udvarán. Az állomás vezetője, Boros Péter elmondja, hogy 22 Hols- tein-fríz bikát vezetnek fel, ha 12—14 gazdára talál, az már jó eredmény. Az idén hetven állatot szeretnének értékesíteni — egy-egy példány ára eléri a százötven- ezer forintot is. Ha nem alkalmas továbbtenyésztésre, vágóba megy 18 ezerért. Lényeges különbség! Mogyorósi József, az ÁTMI megyei felügyelője amolyan kikiáltóként szerepel. Felolvassa a felvezetett állat adatait. A bikák származásának emlegetése nem „nagy- zolás”, hiszen az előkelő angol nevek elárulják az értő fülnek, milyen tulajdonságok várhatók a majdani utódoktól. A testméreteket a felügyelő jelenlétében állapították meg az érvényes szabvány szerint, belőlük a bika fejlettségére lehet következtetni. önmagában még ez sem elég a döntéshez: a körbeálló szakemberek megmustrálják az állatot, s az állatorvos megvizsgálja a szaporítószervet. Ha minden rendben, elkel. 2 Az ügy még ennél is bonyolultabb — magyarázza ismét Timkó Rudolf —, mert az állatok tulajdonképpen az ÁTMI tulajdonában maradnak, a vevők csak használói lesznek. A kecskemétiek által választott állatok helyzete még komplikáltabb, Szombathelyre viszik őket, mert ott van megfelelő telep az elhelyezésükre. Grácia József, a kecskeméti vállalat szarvasmarha-tenyésztő főmérnöke szakértőén nézegeti a fekete-tarka jószágokat. Nem titok, a csabaiak neki drukkolnak, hiszen majdan az ő nyereségüket is a most kiválasztott jószágok növelik. Peregnek az események. Sorban jönnek a rakoncát- lankodó fekete-tarka bikák. Felvezetőjük vékony, izmos férfi, láthatóan inkább technikával, mint erőbedobással irányítja az „árut”. Elhangzanak az adatok, bizonyos nevek elhangzása felcsigázza a vevők érdeklődését. Dr. Finkl Ferenc, az ÁTMI állatorvosa pár mozdulattal elvégzi a döntő vizsgálatot; előfordul, hogy a látszólag szép állatról kiderül, nem lehet apává, megy a vágóba. Akad olyan, amelyikre már az elején rámondják: „csúnya”, „nem tetszik”, „fejletlen”. Ezek az ítéletek kis mértékben öngólnak is tekinthetők, hiszen a kitenyésztésükben „benne van” valamelyik vállalat — az ország minden részéből szedték össze napos korukban a kis bikaborjakat a csabai telepre. Niki János, a szombathelyi cég főmérnöke dicséri a csabai állomáson nevelt állatokat. Vettek már innen tizennyolcat, eddig beváltak. Ök tartják majd a kecskemétiek és a székesfehérváriak bikáit, mert az új bika tulajdonosok még nem készültek fel az állat tartására. Szívesen adnak helyet, ellátást az értékes jószágnak. 3 Elmúlt dél. Mind a 22 delikvenst megszemlélték. Elkelt belőlük 13 — ez jó eredménynek számít. A várható árbevétel egymillió-háromszázezer forint. Ebből természetesen le kell vonni a takarmányozás, tartás költségét, fizetni azoknak, akiktől beérkezett a bika napos korában. Hogy egy megyei üzemet említsünk: elkelt a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát egyik bikája. Kellemes meglepetés lesz a kombinátnak, hogy nem a vágásért, hanem a tenyészérték szerint kapnak — nagyobb — térítést. M. Sz. Zs. Takarékos új termékek — kislakás-építőknek Már sorozatban állítják elő a nyergesújfalui eternitgyár egyik új termékét, a szipernitlemezt. A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet és a gyár szakemberei közösen kísérletezték ki a cementből, azbesztből és duzzasztott per- litből készülő új építőanyagot. A könnyű, jó hő- és hangszigetelő és tűzgátló lemez alkalmas belső burkolatok és álmennyezetek készítésére, válaszfalak építésére, acélszerkezetek hővédelmére és állattartó ketrecek készítésére is. Hagyományos faipari szerszámokkal jól alakítható, fúrható és fűrészelhető. A nyergesújfalui eternitgyár selypi üzemében az idén 200 000 négyzetmétert készítenek a perlites lemezből, és felkészültek a szükség szerinti mennyiség előállítására. A nyergesújfalui vállalat másik új terméke az úgynevezett takarékos tetőfedőlemez; a fél négyzetméteres palának az alkalmazása azért előnyös, mert fölrakásához kevesebb tetőlécre, deszkára és szögre van szükség, tehát csökkenthető a kivitelezés költsége. A mintapéldányokat elsőként a székesfehérvári Alba Regia Vállalat próbálta ki családi házak építésénél, majd 30 000 négyzetmétert rendelt a nyergesújfalui gyártól. Az új tetőfedő sorozatgyártását saját erőből, meglevő gépsor fel- szerszámozásával oldja meg a nyergesújfalui üzem. Az idén több mint 20 millió négyzetméter különböző méretű tetőfedő palát készítenek Nyergesújfalun, s ebből 7,2 milliót adnak át a kereskedelemnek, a magánépítkezők ellátására. A jelenleg legkeresettebb színes tetőfedő anyagból a tavalyi 2 millióval szemben az idén 3 millió négyzetméternyit szállítanak. A termelés növelését önerőből, a tartalékok feltárásával oldják meg. Maximálisan kihasználják a berendezéseket, s az év eleje óta elért teljesítményekből arra következtetnek, hogy termelési rekorddal zárják az idei esztendőt, ám a rendkívüli erőfeszítések ellenére sem tudják minden termékfajtából az összes igényt kielégíteni. Számítógépes növényvédelem Számítógép segítségével tervezik meg az egyes szántóföldi kultúrák növényvédelmi technológiáját Baranyában. A nemzetközi viszonylatban is korszerű eljárást a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson fejlesztették ki, s évek óta igen eredményesen alkalmazzák. Ennek az újszerű tervezési rendszernek a megismertetésére országos bemutatót szerveznek augusztus 9-én a Pécsi Állami Gazdaságban. A meghívott félezer szakember ez alkalommal a kukorica komputeres növényvédelmének gyakorlatát tanulmányozhatja. A KSZE növénytermelési rendszer és a Baranya megyei Növényvédelmi Állomás munkatársai hetvenhat parcellán szemléltetik majd a különféle gyomirtási kísérleteket, köztük két parcellán a számítógépes szaktanácsadás alapján végzett növényvédelem eredményességét. Ez lesz az új módszer országos premierje. A bemutató célja tehát az, hogy olyan technológiát adjon a szakemberek kezébe, amellyel tovább növelhetik a vegyszeres gyomirtás hatásfokát. Hajtéművek tőkés exportra Vállalják a többletfeladatot Szentesi László, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára békéscsabai 3. számú gyára pártalapszervezetének titkára örömmel újságolja, hogy nemrég — tőkés exportra — több millió forint értékben olajipari hajtóművek gyártására kaptak megrendelést. Ez a második félévben terven felüli munka, és a szállítást már három hónap múlva el kell kezdeni. Ennek alapján a gyár vezetése javasolja, hogy a szocialista brigádok hazánk felszabadulása 40. évfordulója, valamint a XIII. párt- kongresszus tiszteletére vállalják a tőkésexport-meg- rendeléssel együtt a szocia- listaexport-megrendelés ütemes, és az utóbbinak december 2-ig való teljesítését. — Mi a véleménye erről a többle tfeladdtr ól? — kérdezem Kovács Pál üzemvezetőtől, aki elsősorban felelős a munka közvetlen megszervezéséért és végrehajtásáért. Gondolkozik, és mielőtt válaszolna, csak úgy magának mondja: — Másfél hónap múlva szállítani . . . — Meglesz? — Nehéz dolog ... A feltételeket minél előbb biztosítani kell. — Mik a feltételek? — Egy-egy hajtómű 650 kiló... A gyártáshoz darura, és néhány célgépre van szükség. Jó szakemberekben nincs hiány. Erre a munkára már kiszemelték többek között a Kulich Gyula nyolctagú esztergályos szocialista brigádot, amelynek vezetője Sörös Péter. Tőle kérdezem: — Most mit készít? — Szivattyútengelyt a tanknak. — Tehát ez a munka még nem függ össze az exporttal. Sörös Péter Ifjúsági kollektíváktól, KISZ-szervezetektől érkező információk jelzik: a fiatalok tenniakarással, aktívan kívánnak részt venni a mind szélesebb körűvé váló kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Az ifjúsági szövetség helyi szervezetei általában védnökséget vállalnak egy-egy kiemelkedő jelentőségű munkálat felett, KISZ-műszakok szervezésével járulnak hozzá a vállalati tervek teljesítéséhez, és a lakóhely vagy a munkahely sajátosságainak megfelelő konkrét munkába is bekapcsolódnak. — A hapi-val? Nem. — Mi az, hogy hapi? — Api a megrendelő angol cég megnevezése, a h pedig mi vagyunk, vagyis hajtómű .. . — Es — fordítom tréfára a szót —, mit gondol, happy end lesz belőle? — Remélem. A képességeink megvannak a gyártmány elkészítéséhez. — Ismeri? — Rajzon már láttam. — Igényes munka? — Igen, de merem állítani, hogy megcsináljuk. — Tetszik a brigádnak, hogy ilyen feladatot kap? — örülünk neki, és várjuk, hogy mielőbb elkezdhessük. Hajdú Jánost jó hírű esztergályosként tartják számon. Most diszpécser, ő is a brigád tagja. A hapi-ról először is az a véleménye, hogy minden új gondot okoz. Gyártás közben aztán rájönnek, hogy lehet jobban, észszerűbben csinálni. — Tudja, hogy dollárral fizetik? — Igen. örülünk is neki. Az ilyen munkával való megbízatás szerintem már rangot jelent.- Valószínű, hogy a megrendelő valahol már látott olyan gyártmányt, amit mi készítettünk. Ugyanis a vállalatunk már több világkiállításon részt vett. — Mit gondol, mit jelent ez a munka — ha sikeresen teljesítik a feladatot — a gyárnak? — Azt tudjuk, hogy az állam anyagilag is ösztönzi az exportmunkát. Nyilvánvaló, hogy a vállalat többletbevételhez jut, ami mindnyájunk javát szolgálja. Kovács Pál ehhez hozzáfűzi : — A vállalatnak egyes berendezések gyártásához imHajdu János (balról) megbeszéli egy új gyártmány elkészítésének a tervét Varjú Istvánnal A Gagarin Hőerőmű Vállalat KISZ-szervezete védnökséget vállalt az erőmű teljes, a következő ötéves tervben megvalósuló rekonstrukciója felett, s a védnökség előkészítéséhez kapcsolódó szervező-egyeztető munkát a jövő év végéig befejezik. A Lenin Kohászati Művek if júkommuriistái a gyár melléktermék- és hulladékhasznosító programját vették pártfogásukba, energiatakarékossági és környezetvédelmi napot rendeznek. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet portanyagokra is szüksége van. Azok beszerzéséhez pedig dollár kell. Ha nem teremtjük elő, leáll a munka. Urban János gépbeállító ugyancsak a brigád tagja. A hapi-ról termelési tanácskozáson már hallott, amiről így vélekedik: — Munkánk mindig volt, de ez más. Jobban próbára teszi az embereket. — Gondolja? — Lényeg a minőség, és a határidők betartása. Magyarázkodni nem lehet. Meg kell végre tanulnunk, hogy a követelményekhez igazodva dolgozzunk. — Mi történnék, ha a minőség nem lenne kifogástalan, vagy késnének? — Mi bebizonyítjuk, hogy képesek vagyunk ilyen feladat végrehajtására. Sörös Péter még hozzáfűzi: — Szerintem nem kerülnek le az irodaépület falán levő háromszoros Kiváló Gyár címet jelző csillagok. Sőt, szaporodni fognak. — Mit vállalnak a felszabadulás 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére? — Eddig azt vállalta a brigád, hogy csak minőségi munka kerül ki a keze alól, és betartja a határidőt. Most majd, ha az exporttal . kapcsolatos feladatot megkapjuk, konkrét vállalást teszünk. Olyat, ami forintban is kimutatható. Szák András, a szakszervezeti bizottság elnöke ugyancsak a hapi eredményes végrehajtására fordítja most a fő figyelmet. — Arra törekszünk — mondja —, hogy összhangot teremtsünk a munkában, és megértessük mindenkivel, nem utolsósorban ennek sikerén múlik a gyár fejlődése, jövője. Ki kell érdemelnünk, hogy újabb hasonló export- megrendelést kapjunk. Pásztor Béla Urban János Fotó: Fazekas László KISZ-esei a betakarítási időszakra kombáj nos versenyt hirdettek meg. vállalták kétmillió forint értékű alkatrész felújítását, s azt, hogy folyamatos műszakban soron kívül megjavítják az aratás közben meghibásodott gépeket. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet ifjúsági brigádja felújítja a község óvodáját. A Budapesti Közlekedési Vállalat KISZ-szervezete védnökséget vállalt a Baross kocsiszín rekonstrukciója, valamint a budavári sikló újjáépítési munkálatai felett. A fiatalok foglalkoznak továbbá a BKV 150 új Tátra villamosának folyamatos, jól szervezett beüzemelésével. KISZ-szervezetek védnökségei
