Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
1984. július 31., kedd II kádermunka feladatai a szakszervezetben Hz első félév áruforgalma A szakszervezeti mozgalom az elmúlt évek társadalmi, gazdasági változásai során a megyében is új helyzet elé került. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i határozata nyomán megfogalmazott megyei tennivalók a szakszervezetek szerepének további növelését szorgalmazzák, hogy még eredményesebben szervezzék és mozgósítsák tagságukat a megye előtt álló politikai és gazdasági feladatok végrehajtására, töltsék be sokoldalú nevelő szerepüket, és az eddigieknél is jobban képviseljék érdekeiket, védelmezzék jogaikat. Ez a helyzet tette indokolttá, hogy a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa áttekintse a szakszervezetekben folyó kádermunkát, meghatározza a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Ugyancsak indokolja a «kádermunkával való megkülönböztetett foglalkozást, hogy napjaink soron levő teendői közé tartozik a tisztségviselői kör megújítására, a választásokra való felkészülés. Az elkövetkezendő választás várhatóan az eddigi kádermunkánk fontos próbatétele is lesz. NÖVEKSZIK AZ IGÉNY a szakszervezeti érdekképviseletek, érdekvédelem iránt, mellyel egy időben felerősödik e mozgalmi tevékenység kritikája is. Ezenkívül jelentős cserélődés elé kell néznünk, már csak életkori okok miatt is. Végül a választás demokratizmusának szélesedése következtében bővül a választhatóság, a megválaszthatok köre mely nyilván több felkészült embert igényel. Mindezek növelik a kádermunkával kapcsolatos politikai felelősséget. A megyében közel 20 000 választott szakszervezeti tisztségviselő többsége eredményesen tevékenykedik a mozgalmi munkában, felelősséggel vállalja a mozgalom szolgálatát, egyre felkészültebbek, alapvetően megfelelnek a növekvő követelményeknek. Emelkedett körükben a fiatalok aránya — 3 ezer 500 fő 30 éven aluli — akiknek jelentős része szorgalommal és nagy ten- niakarással vállalja az elődeik által járt út folytatását. A függetlenített szakszervezeti tisztségviselők — számuk 95 fő — egyre javuló színvonalon igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. Nagy többségük megfelel a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelménynek, rendelkezik megfelelő politikai, szakmai ismerettel, tapasztalattal, és vezetői munkájában azt igyekszik hasznosítani. Javult a nők aránya, és kedvező irányú változás következett be az életkori megoszlásban. Viszont azt is látni kell, hogy az alapjában véve kedvező irányú fejlődés mellett a nehezedő helyzet, a magasabb követelmények nehezebb feladat elé állították tisztség- viselőinket, és ez egy részük- ■ nél bizonytalanságot, megtorpanást, elkedvetlenedést váltott ki. Ez is hozzájárult, hogy napjainkban a megyében is több bírálat éri a mozgalmat, benne a tisztségviselők munkáját is — a tagság részéről. LEGNAGYOBB GOND a szakszervezeti munka kulcsfontosságú területén, a szakszervezeti csoportbizalmiak körében van. Igen nagy körükben a cserélődés, több helyen alacsony szintű a bizalmi munka presztízse, és ezért nem mindig a legalkalmasabb emberek kerülnek ebbe a nem könnyű funkcióba. Ebből adódik, hogy a bizalmi munkával járó feladatoknak egy részük csak részben, vagy igen alacsony színvonalon tud eleget tenni. Tisztségviselőink egy része nehezen tud szakítani a régi módszerekkel, a megszokottal, késve ismerik fel és nehezen fogadják be napjaink követelményeit. Lassabban bontakozik ki a nagyobb önállóság, a kezdeményező és felelősségét is vállaló magatartás. Fel kell figyelni arra a jelenségre is, hogy vannak szép számmal olyanok is, akik nem szívesen vállalják az állami gazdasági vezetéssel az összeütközést, tartanak az egzisztenciájukat érintő — sokszor nem is alaptalan — visszahatásoktól. Csökkent a tisztségviselőink körében a közvetlen termelésben dolgozók aránya. Elgondolkodtató az a tény is, hogy a kiváló szakmunkások, a munkában élenjárók nem szívesen vállalnak bizalmi, főbizalmi, vagy annál magasabb funkciót. Ezért a gyakorlat sok esetben az, hogy a könnyebben mozgatható és esetleg alacsonyabb fizetésűek köréből keresik a megoldást, ami a minőségi követelményeknek nem mindig felel meg. Ez a helyzet is indokolja, hogy kicsit előre nézve már most gondolni kell a munkás tisztségviselők felkészítésére, kiválasztására, akik esetleg számításba jöhetnek utánpótlásként. A választások során biztosan előfordul, hogy valahol váratlanul szükség van felkészített tisztségviselőre. Ekkor sem kell rögtönözni, mert van javasolható kádertartalék. NEM LEHETÜNK ELÉGEDETTEK a bizalmiak, egyes reszorto- sok felkészültségével. A nagyobb ipari üzemekben javult a bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik munkahelyi felkészítése, de gond van a kis létszámú, telephely- jellegű munkahelyeken és egy-két intézmény-jellegű területen. A szakszervezeti iskola tevékenységét is korszerűsíteni indokolt, hogy a megváltozott helyzetben is lehetőleg minél több segítséget adjon a káderek felkészítéséhez, elméleti és gyakorlati ismereteik bővítéséhez. Keresni kell azokat a módszereket, rugalmas formákat, melyek a legjobban célravezetőek. Az SZMT-iskolán a legutóbbi választások óta közel két és fél ezer, zömében új tisztségviselő részesült képzésben. Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik a különböző ágazati. központi iskolai képzésben, vagy a pártbizottságok által szervezett káderképzésben vettek részt. Számszerűségében ez az arány nem mondható rossznak, de ha a tanfolyamokon belüli megoszlást nézzük, bizony, vannak gondok. Több gondot kell fordítani tisztségviselőink továbbképzésére, mert a magasabb szintű követelményeknek csak így tudunk eleget tenni. Javult a megyében a kádermunka nyilvánossága, erősödött a demokratizmusa, de még mindig szűk a káder- utánpótlás köre. A demokratizmus vonásai elsősorban csak bizonyos eljárási kérdésekben erősödték, de a kiválasztás gyakorlata és a minősítési rendszer nem tudta kellően, az elvárásoknak megfelelően segíteni a tartalmi fejlődést. A testületek szerepe is sok esetben csak formális volt a szűk információ és az alternatív javaslatok hiányában. A DEMOKRATIKUSABB KÁDERMUNKA igényét elsősorban úgy kell kielégíteni, hogy növelni kell a tagság érdemi beleszólását. Bátrabban kell élni azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül a tagság javaslatát kérjük a különböző *tisztségekbe alkalmas káderek kiválasztásában. A demokratikus vonások ilyen értelmű erősítése feltétlenül szélesíti a bázist, elősegíti sok tehetséges, a munkában is tekintélyt szerzett, nagy élettapasztalattal és tömegkapcsolatokkal rendelkező munkások felszínre kerülését, előbbre jutását. Természetesen ez nem mentheti fel a vezetők, a testületek politikai felelősségét a káderkiválasztással és káderbeállítással kapcsolatos döntéseikben. A káderek megítélésében az eddig bevált hármas követelményrendszer továbbra is alap, de annak egyes elemeit a mai kor követelményeihez szükséges igazítani. Nagyobb és elsősorban tettekben megnyilvánuló elkötelezettségre van szükség a szakszervezeti mozgalom, a szocializmus ügye iránt. Ugyanakkor kell, hogy rendelkezzenek tisztségviselőink olyan tulajdonságokkal is, mint az eligazodási készség, agitatív, mozgósító erő, vitakészség, cselekvésre késztetés, határozott kiállás a párt politikájának alakításában és végrehajtásában. Egyre többször találkozunk a napi munka során a partneri kérdés problémájával. El kell érni, hogy a tisztségviselőink valóban partnerei legyenek az állami, gazdasági vezetőknek. Ehhez pedig szakmai, mozgalmi és emberi- oldalról felkészültnek kell lenni, mert csak így tudják a dolgozók véleményeinek ismeretében mérlegelni egy- egy várható intézkedés hatását, és így tudnak a partnerek körében tekintélyt kivívni. A TAGSÁGGAL VALÖ SZOROSABB KAPCSOLAT a szakszervezeti mozgalomban is parancsoló szükség- szerűség. Az új iránti fogékonyság, a jobbra törekvés — a mozgalomban is követelmény. Tehát egyre nagyobb szükség van a szakszervezeti mozgalmi munkában is az alkotó vezetői megközelítésnek, a tudományok eredményeit is felhasználó, a megújulást szorgalmazó szemléletnek. Ma már nem elég csak lelkesedni, ennél lényegesen több kell. Az alkalmasság fontos feltétele, hogy minden szakszervezeti tisztségviselő addig maradjon beosztásában, amíg annak megfelelő színvonalon eleget tud tenni. A jövőben bátrabban és tervszerűbben kell foglalkozni a kádercserékkel, a lerendezés módjában a legnagyobb tapintatosság és humanizmus érvényesítésével. Természetesen a vezetőkkel szemben támasztott követelmények egyes elemeit továbbra is egységben kell nézni, és azt az elemet kell vezetőinkben erősíteni, ahol gondok vannak. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i határozatában a szakszervezetek pártirányításának továbbfejlesztése kapcsán a káderpolitikai elvek érvényesítését, a szakszervezetek kádermunkájának segítését továbbra is követelményként állította a pártszervek, -szervezetek elé. A határozat feldolgozása során ez a törekvés a megyében a pártalapszervi szintekig megfogalmazódott. Ez a politikai segítés a szak- szervezeti mozgalomban kedvezőbb helyzetet teremt a kádermunka továbbfejlesztéséhez, minőségi jegyeinek erősítéséhez, az eddiginél hatékonyabb káderpolitikai munka végzéséhez. A párthatározat szelleme, a 'szakszervezeti mozgalmi munka továbbfejlesztéséért érzett felelősség arra kell, hogy ösztönözze a megyében is a szakszervezeti szerveket, vezetőket, hogy az emberekkel való törődés, a mozgalmi munka személyi feltételeinek folyamatos javítása, a kádermunka megkülönböztetett helyre kerüljön a szakszervezeti mozgalom össztevé- kenységében. Szeljak György, SZMT-titkár A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a lakosság az év első felében 223,5 milliárd forint értékű árut vásárolt, folyó árakon 9,2, ösz- szehasonlító árakon pedig 0,5 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Folyó árakon az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma 7,6, a ruházati termékeké 8,5, a vegyes iparcikkeké pedig 10,9 százalékkal növekedett. A félév utolsó hónapjában, júniusban, a kiskereskedelmi forgalom 8,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. A júniusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy a keresletet a kereskedelem többségében kielégítette. Húsból és húskészítményekből volt elegendő, változatlanul gyakori volt azonban a panasz a sertés- és marhahús minőségére. Baromfiból — az olcsóbb aprólék kivételével — megfelelő kínálatot biztosított a kereskedelem. Fagyasztott és élőhalból is volt elegendő, egyes helyeken azonban hiányolták. hogy élőhalak közül csak pontyot és növényevő fajtákat árusítottak az üzletekben. A zsiradékok közül Ráma margarinból mutatkoztak átmeneti hiányok. ezt azonban a kereskedelem más margarinfélékkel pótolni tudta. Javult a hónap folyamán a zöldségSzázezrek, milliók követik egymást a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ idei mun- ka verseny-vállalásában, melyek végül is 1 milliárd 431 millió forintos tervezett árbevételben összegezve tűnnek elénk. Hogy e nagy egészből melyik kollektívára és személy szerint kire mekkora feladat hárul — a korábbi évek gyakorlata szerint — munkahelyi, illetve brigádértekezleteken ismerte meg az ÁFÉSZ 1333 főt számláló dolgozója, akik 151 brigádban állnak helyt. A kiskereskedelmi ágazatban dolgozók például tudják, hogy az év végére 682 millió forintos árbevételt kell teljesíteniük, ami a bázishoz viszonyítva 5,5 százalékkal magasabb. Ennek teljesítéséhez várhatóan hozzájárul a még több szerződéses és jövedelemérdekeltségű formában üzemelő bolt is. Továbbá az a „mozgó’* ABC, mely Mezőhegyes majorjaiban lakók jobb áruellátására lesz hivatva. A vendéglátóipari ágazatban dolgozókra 150 millió forintos árbevétel teljesítése vár, ami 8,6 százalékos növekedésnek felel meg. Hogy ez teljesüljön — több más mellett — az előfizetéses ételforgalmat 10, az étlap szerintit 5, az egyéb ételfélék forgalmát 10,9 százalékkal kell növelni. Ugyanakkor ezt segíti elő a hidegfélék kínálata, s megszűnt a burgonyahiány. A fővárosi szabadpiacokon zöldségfélékből és burgonyából a tavalyinál valamivel több volt, gyümölcsből azonban keveset b. A zöldség- és gyümölcsárak több mint 30 százalékkal meghaladták a tavalyit. A háztartási vegyi áruk kínálata tovább javult: megfelelő volt a mosó-, mosogató- és áztatószerek választéka és mennyisége, mindösz- sze a hazai öblítőszerekből nem folyamatos az utánpótlás. Kozmetikai és testápolási cikkekből bőséges és széles választékot kínál a kereskedelem, s folyamatosabbá vált az olcsóbb szappanok utánpótlása is. Megélénkült a ruházati forgalom, a múlt év júniusához képest folyó árakon T3,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelem értékesítése. A vállalatok és szövetkezetek pamutárukból kielégítették az igényeket, csecsemőruházati termékekből azonban továbbra sem volt elegendő. Akadozik az ellátás harisnyából, zokniból és harisnyanadrágokból is, amelyekből mennyiségi, szín- és mérethiányok egyaránt előfordulnak. A női és férfi nyári lábbelik kínálata kielégítő, a gyermeklábbéliké azonban változatlanul mérethiányos. A vegyes iparcikkek júniusi forgalma viszonylag mérsékelt volt.. Kézi- és bar- kácsszerszámokból, mezőkonyhai termékek készítésének bevezetése, az ételbárban az olcsóbb menük árusítása, a strandbüfében az egytálételek rendszeresítése. Sok év óta nagy hagyománya van a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nál a mezőgazdasági termeltetésnek és felvásárlásnak is. Ez kitűnik abból is, hogy ettől az ágazattól 330 millió forintos árbevétel teljesítését várja a szövetkezet. Következésképp, az üzletpolitikai terv szerint év végéig többek között fel kell vásárolni 875 tonna zöldséget és gyümölcsöt, 8 millió forint értékben. Ez a meny- nyiség 14,6 százalékkal haladja meg az előző évit. Cirokból 40 millió forintos árbevétel vár teljesítésre. E tervszámok kialakítása előtt és közben a termeltetés alapjait kellett úgy lerakni, hogy később lehetőség teremtődjék a belföldi értékesítésre szánt 520 tonna, illetve az exportra előirányzott 400 tonna cirokszakáll felvásárlására, továbbá az 1800 tonna cirokmag forgalomba hozására. Vegyes cikkekből 52 millió forint a szövetkezet idei árbevételi terve. Ez 11,9 százalékkal több, mint a múlt évi teljesítés. Az alap- tevékenységeken kívül a mellékágazatokra 267 és fél millió forint árbevétel teljesítése vár, ami a múlt évigazdasági szerárukból, kályhákból, tűzhelyekből és füstcsövekből megfelelő volt a kínálat, horganyzott cső, kés és olló, zuhanyozótálca, és fürdőszoba-berendezés azonban továbbra is kevés volt. A híradástechnikai cikkek köziül elegendő a zseb- és táskarádió, rádiós magnó, fekete-fehér televízió, változatlanul kevés azonban a lemezjátszó, az autó- és asztali rádió, valamint a színes televízió. Nem javult a hazai automata mosógépek, mélyhűtők és villanybojlerek kínálata sem. A tüzelőanyagok forgalma a múlt év azonos hónapjához hasonlóan alakult. A kínálat — az apróbb szenek kivételével — kielégítő volt, a megrendelt tüzelőt általában néhány nap alatt házhoz szállították a TÜZÉP-tele- pekről. A június 23-án befejeződött árengedményes tüzelőakcióban csaknem 680 ezer tonna szenet, és 326 ezer tonna brikettet értékesítettek. A lakosság szénből 12,8 százalékkal kevesebbet, brikettből pedig 33,5 százalékkal többet vásárolt, mint tavaly az engedményes akcióban. Az építőanyagok közül cementből, mészből kielégítették a keresletet, a falazóanyagok kínálata is javult a korábbi hónapokhoz képest, az úgynevezett E-gerendák- ból és hullámpalából azonban akadozott az áruutánpótlás. nél 4,3 százalékkal magasabb. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ dolgozó kollektívája tehát magasra állította az idei esztendő mércéjét. De ami különösen figyelmet érdemel; az 1 milliárd 431 millió forintos árbevételt — mely a múlt évinél 0,6 százalékkal magasabb — s a 48 millió forintban meghatározott nyereséget a tavalyinál csaknem 70 fővel kevesebb dolgozói létszámmal tervezik valóra váltani. Hogy ez az árbevétel, illetve nyereség év végén realizálódjék, szövetkezeti szinten a termelékenységet mindössze 4,6 százalékkal kell növelni. E feszített követelmények közepette azonban nem feledkezett meg az ÁFÉSZ vezetése a dolgozók élet- és munkakörülményeiről sem. így szociálpolitikai célokra az idén több mint 5,5 millió forintot költ a szövetkezet. Hogy az üzletpolitikai tervben rögzített vállalások miként valósulnak meg, azt most, az első félév után felelőtlenség lenne jósolgatni. Az viszont kétségtelen, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ egész kollektívája részt vett a nagyon is közös feladatmeghatározásban. És ez önmagában bizakodásra ad okot. Balkus Imre Szeghalmon, az ipartelep közvetlen közelében nagyméretű faházat telepített az ÁFÉSZ, melyben olyan élelmiszerboltot alakítottak ki, ahol reggelizni is lehet: főtt kolbászt, tejet, kakaót. Műszak után pedig a napi közszükségleti cikkeket is megvásárolhatják a paplan- és ruházati ipari üzem, a harisnyagyár, a Volán, a MÁV, a gabonatelep dolgozói Balkus Imre Magas mérce a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nél
