Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-25 / 173. szám
1984. Július 25., szerda Várszínházi ősbemutató Módos Péter: ... és itt a földön is Régészek Örménykúton Éljen az ügy! Üjra meg újra, bele nem fáradva, mindig a felfedezés örömével: itt, nálunk, a történelmi téglafalak között színház van! Rangos nyári szórakozás, lélekformáló esemény. Nevetés és megrendülés, hogy jobbak legyünk egy-egy estére, és általunk jobb legyen talán a világ is. Köszönet érte mindenkinek, akik éltetik e szellemi műhelyt, becsalogatva bennünket is, nézőket. Várjuk a nyarakat, mit kínál a Gyulai Várszínház, és jó tudni, hogy várakozásunkban aligha csalódunk. Túl a tavalyi 20. évad számvetésein, idén, a 21. nyáron is hű maradt önmaga mércéjéhez a mindig változó, de felfrissültén is vissza-visszatérő társulat. Sokszínű nyári évad végén jelentős esemény lett az utolsó bemutató, Módos Péter: ... és itt a földön is című történelmi drámájának életre keltése, ősbemutató, magyar szerző első színpadi megmérettetése. Drámai sorsú nép vagyunk. Ismételten bebizonyosodik, hogy történelmünk bármely korszakát figyeljük, mindig feszültségektől vibráló üzeneteket hallunk. Sikolyt, jajkiáltást, harci zajt. Legtöbbször nemzetünk fennmaradása volt a tét. Földünkért vicsorgó hatalmak és kába önpusztítás között kellett élnünk Túlélni vészterhes időket, hogy belesodródjunk újabb veszélyekbe. Talán csoda is kellett, hogy egyáltalán megmaradtunk E megismétlődő csodák egyikét írta meg Módos Péter. Az államalapítás utáni időket, István király uralkodásának végső szakaszát és a halálakor szétfröccsent anarchiát. Külső erők fenyegetését és a belső marakodás rémét. Szerencsés kézzel választott témát a szerző, hiszen munkája általános érvényű tanulságot, mának is szóló üzenetet hordoz. Amikor a bemutató előadás végén vastaps köszöntötte a színpadra hívott Módos Pétert, talán színháztörténeti pillanatnak lehettünk tanúi: új szerzőt avatott a Gyulai Várszínház! Ott, akkor, csak az ünneplés lehetett megérdemelt jussa, ám hogy választott útján továbblépjen, sikerek és bukások lángjában-jegében kell edződnie. A kezdet biztató! Történelmi drámák esetében fontos, hogy összhang legyen a téma — az elmúlt korok élete — és a megvalósítás, a színpadi mű között. Volt rá példa, szomszédba se kell menni érte, amikor torz szemlélet . szülötteként jelentős darab íródott. Saját múltunkat becsmérlő, önköpködő színházat termett ez az áramlat. Véleményem szerint káros színházat. Jelenünk értékeléséhez éreznünk kell a múltat is, honnan jöttünk, s hová vezet az út. Elbillennek az arányok, bizonytalanná válnak a gondolatok, ha bármely téveszme sugallatára hamis optikán vizsgáljuk történelmünket, s vetítjük azt a jelen nézőinek. Módos Pétert nem érheti ilyen vád. Színháza tisztességes színház, és ez nagy szó. Amit láttat, bizony megesett vagy megeshetett. Üjra átélnünk, elriadni tőle vagy okulni belőle a mi dolgunk, feladatunk. Kérdés, hogy mennyire tudunk együtt haladni vele, érzékeinkkel befogadni, lelkünk hullámhosszát azonos sávra hangolni. Drámák esetében mindez alapkérdés. Módos Péter darabja, ha egyenetlenre sikeredett, főképp azért van, mert a dráma és a történelem összefüggésének szorításában inkább ragaszkodott a históriás hűséghez, mint saját színpadi alakjainak megjelenítő erejéhez. Amikor olyan helyzetet talált, amelyben hősei igazak is és drámai feszültségek hordozói is, színházi sűrűség van a szavaiban. Ám a történeti valósághoz ragaszkodva nem képes térben, időben, eseményekben főbb szereplőivel úgy végigvitetni a színpadi történetet, hogy a nézőtérre maradéktalanul hasson. Nyári színházi estén talán megengedhető a teátrális hasonlat: üstökös feltűnésének lehettünk tanúi a gyulai várban. De ami az égitestek esetében egyértelmű csoda, színpadon esetleg visszájára fordul. Köztudott, hogy az üstökös szilárd magját fénylő, hatalmas, de anyagokban ritka farkcsóva követi. Az ... és itt a földön is című drámában is van egy biztos mag, egy ragyogó első felvonás. Gellért püspök, István király és a lázadó Vazul (a darabban Vászoly) köré sűrűsödnek az erővonalak. Am a király halálával, Vazul megcsonkításával eltűnnek e fontos drámai hősök. Ügy kell tudomásul vennünk az ország ziláltságát, szétesését, hogy kusza, szétesett lesz a darab is. Történelmi tablóképek módjára vonszolja a mű önnön megnyúlt, légritka testét Sík Ferenc rendezői munkáját érdemes egész várszínházi munkálkodásával összefüggésben értékelni. Megmérte önmagát is: néhány hét alatt három előadást „tető” alá hozni, akárhogy nézzük, bravúros munka. Még akkor is, ha egyszerre ennyi felé, azonos intenzitással aligha lehet odafigyelni. Módos Péter drámájára láthatóan „odafigyelt”. A darab kiválasztásától színpadi megjelenítéséig odakölcsönözte saját egyéniségét, művészetének teljes fegyvertárát, s ez méltó tett volt részéről. Színpadán jól felerősítette a mű erősségeit, de sajnos a gyengéin nem tudott tompítani. Kezében is szétesett az előadás nagyobbik hányada. Mégis emlékezetes marad ez a rendezés, főleg attól a hátborzongatóan jó gondolattól, hogy azonos színésszel játszatta el István király és Vazul szerepét ! Öze Lajos kemény, nagy formátumú piunkájának köszönhető, hogy a két figura életre keltésével beégette magát e várszínházi estbe. Szo- boszlai Sándor mint Gellért püspök volt az előadás másik pillére. Erejét akkor is éreztük, amikor a színen se volt: üresebb lett nélküle a játszótér. Csikós Gábor mint vad-magyar Aba Sámuel érzékeltette kitűnően a kétféle világ közt erejében is vergődő figurát. Kubik Anna, Mácsai Pál, Bán János, Rubold Ödön — fiatal, tehetséges színészek, akik éltetik a reményt: miattuk 10—20 év múlva is jó lesz színházba járni. Egy-egy szemvillanásért, karakteresebbre rajzolt figuráért tetszett még a népes szereplő- gárdából Tyll Attila, Szélyes Imre, Benedek Miklós, Lukács József, Csurka László, Tolnai Miklós, Székely Tamás és Ferenczy Csongor. Csányi Árpád díszlete betöltötte funkcióját: játszani lehetett közte, élni hagyta a vár eredeti tereit és élni a nézők fantáziáját is. Szakács Györgyi jelmezei az előadás jó vonulatát erősítették. Andódy Tibor A faluban a forróság az úr. A főutca új házainak jórészt még kerítéstelen udvarain csak néhány alig felöltözött kisgyerek téblábol. A felnőttek az árnyékba húzódnak, vagy kinn vannak az aratáson. Az iskola elnémult folyosóján a letakart matracú vaságy arról árulkodik, hogy most sem lakatlan a csöndes épület. Az utcát jóformán egy kanyar választja el a mezőtől, ahol néhány nappal ezelőtt még arattak. Az előttünk haladó autó hatalmas porfelhőjéből szürke sátor bontakozik ki; valaki hűsöl az árnyékában. Innen még csupán hangyabolyhoz hasonlítható az ásatás: a tarló tüskéire hányt földkupac, a néhány tucat földre hajló emberfej. Nehezen tudok falut képzelni ide. Pedig a Magyarország régészeti topográfiája című kiadvány települést jelöl ezen a területen. Ez alapján kezdték meg a méréseket, majd a feltárást örménykút határában a Magyar Tudományos Akadémia régészei. Az ásatás immár harmadik éve folyik. Amit egy hónap alatt találnak, azt gondosan feltérképezik, lefényképezik, majd betemetik. A környékbeliek kissé furcsállják a dolgot. Azt még csak értik, hogy a termőterületre szüksége van a tsz-nek, de azt már nemigen, hogy miért is dolgozik reggeltől estig 40 ember. A nemzetközi régésztábor (olasz szakemberek is dolgoznak itt), vezetője dr. Bálint Csanád, az MTA Régészeti Intézetének vezető munkatársa, nem késik a magyarázattal: — Ez a település a IX. és a X. századból való, abból a korból, amelynek településeit egyáltalán nem, illetve csupán a szakirodalomból ismerjük. Kétféle településformát találtunk: az egyik falu, a másik lazább, tanyaszerű. Hogy hogyan nézhetett ki ez a település? Félig földbe ásott épületekből állt. melyekből a föld alatti rész, illetve néhány leégett tetőmaradvány maradt meg. Viszonylag épségben találtunk falba vájt kemencéket, néhány használati tárgyat, csontokat. — Milyen életmódra következtetnek ezekből?----Az itt élők már nem e gészen nomád, félig helyhez kötött, állattartással és földműveléssel is foglalkozó emberek voltak. Meghatározott településszerkezetet alakítottak ki: a főépületet fogta közre a gazdasági rész, s mindezt árkok vették körül. A talált csontok alapján lovat, marhát, disznót, kecskét, juhot tartottak. — Három év alatt mekkora területet sikerült feltárni? — Sajnos, csak a település 1—2 százalékát. Pedig az idén befejezzük az ásatást. Pénzhiány miatt. Bevallom, a néhány napja kiásott gödrök, amelyekben óvatos kezek vallatják a földet, nem sokat árulnak el nekem. A július 4-én kezdődött tábor eddigi legnagyobb leletei, a szabadtéri kemencék már körvonalazódnak. Néhány apróbb cseréptöredéket is látok. Emberi csontokat itt nem találtak. A hidroglóbus felállításakor bukkantak néhány évvel ezelőtt néhány késő avarkori sírra. — Pontosan 21, a VII— VIII. századból származó sírra leltünk — világosít fel dr. Jankovics Dénes, az MTA tudományos munkatársa. — Általában nyújtott helyzetben feküdtek a halottak, néhány sírban lómaradványokat is találtunk. Fülkesírra is akadtunk, ami ritkaságnak számít. Végeztünk feltárásokat a jelenlegi takarékszövetkezet helyén, ahol felül nyitott, kürtőnyílású edényégető kemencéket találtunk, az egyiket teljesen épen. Magyarországon ebből a korból ilyen leletről nem tudunk. Hogy a feltárt anyag sorsa mi lesz? A tárgyak alapos restaurálás után múzeumokba (jórészt a szarvasi múzeumba) kerülnek. Az épületek, árkok, kemencék . . . nos, ezeket senki sem cipelheti el a hátán, hogy valahol kiállítsa. A leletek tudományos munkák alapját képezik, s így gazdagítják ismereteinket a múltról. Kár, hogy csak töredékéről tudunk annak, ami a föld alatt rejlik. Még kisebb töredék az, amely a felszínre kerül. Ki hinné, hogy csupán a volt szarvasi járás területén 1200 település bújik meg a búza-, vagy kukoricatáblák alatt? Ezek pedig csupán egy-egy kiszántott cseréptöredékkei üzenhetnek a múltból. Arra ugyanis rengeteg pénz kellene, hogy valamennyit feltárják. Az örménykúti tarlóra tűz a nap. A 40 fős brigád — fi régész, tizenegy-néhány főiskolás, egyetemista és 20 segédmunkás — tíz órát dolgozik naponta. Este pedig következik a „kiértékelés”. Láthatóan mindenki jól érzi magát. Szállásukat a tanács adja. ebédjüket a termelőszövetkezet. És hogy mit ad a föld? Augusztus közepéig — a régésztábor zárásáig — ez is eldől. Remélik, ő sem lesz fukar . . . Gubucz Katalin Lassan körvonalazódik egy kemence Fotó: Veress Er/si Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A gyermekkori fehérvérűségről. (ism.) 8.54 : Beszélni nehéz, (ism.) 9.06: Kamarazene. 9.39: Kis magyar néprajz. 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai. (mese) 3—4. 10.29: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.44: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora. 13.00: Operaslágerek, (ism.) 13.30: Dzsesszmelódiák. A 13. debreceni dzsessznapok felvételeiből. 14.30: Mozart: A-dúr klarinétötös. 15.05: Toldi — II/2. Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.05: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Rajtam nem múlik. 17.30: Szemjon Zlotnyikov-: A két uszkár, (rádiójáték) 17.55: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja, (ism.) 20.00: Népi hangszeres muzsika. 20.25: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.30: Szintézis. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Liszt-kórusművek. 22.45: Beszélgetések a Magyar Televízió koprodukciós vállalkozásairól. 23.00: Ruszalka. (opera) 0.10: Oroszlán Gábor dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A Kalocsai honvéd helyőrség zenekara játszik. 9.40: Népdalok. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: A Rajkó zenekar játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Népzenei hagyományőrző műsor. 13.45: Zenés délután. 14.00: Abrahám Pál operettéiből. 14.35: Külföldről érkezett, (ism.) 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.01: Jávor Ottó előadása Arthur Rimbaudról. 16.40: Fiatalok a seregben. 17.10: Nótafelvételokből. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: A King’s Singers és a könnyűzene. I. rész. (ism.) 19.18: Operettkettősök. 19.45: Az Ultravox együttes felvételeiből. (ism.) 20.35: Látogatóban a Dévai Nagy Kamilla—Pelsőczy László házaspárnál. 21.59: Juliette Grecóval Magyar- országon. (ism.) 22.30: Victor Máté szerzeményeiből. 23.20: Könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Norma, (opera) 10.00: A kaméliás hölgy. n/2. Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.05: Két olasz madrigál. 11.30: Popműhely. 12.00: Kamarazene. 13.07: Napjaink magyar irodalmából. 13.37: Elisabeth Schwarzkopf Mozart- és Csajkovszkij-felvételeiből. 14.00: A háború első napja. Riport. (ism.) 14.30: A Szombathelyi szimfonikus zenekar hangversenye. 15.00: Fúvószene. 15.23: Zenekari muzsika. 16.45: Hangverseny századunk zenéjéből. 17.50: Magnóról magnóra. 18.30: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. 19.05: Smetana ciklus. XII/ll. rész. 20.00: A bécsi Belvedere-ének- verseny győzteseinek gálaestje. 21.10: Luther Márton emlékezete. 21.40: Kórusmuzsika. 22.00: Három Vivaldi-concerto. 22.30: Kritikus füllel. Üj lemezekről beszélgetés. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. (ism.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Állatszelídítők. (szovjet film) V/5. (ism.) 10.30: Delta, (ism.) 10.55: Hó a lábak alatt, (csehszlovák film) 12.10: Képújság. 16.30: Hírek. 16.35: Popzene és klasszikus zene. VI/1. (ism.) 17.05: A kafferbivaly halála. (francia dokumentumfilm) 17.30: Perpetuum mobile, (ism.) 18.15: A Szovjet Televízió külpolitikai vitaműsora. 18.45: Képújság. 18.50: Agrárvilág. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Kék fény. 21.40: A hét műtárgya. 21.50: Zenebutik. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.00: Képújság. 19.05: Egy novemberi vasárnap este. (olasz dokumentumfilm, ism.) 19.50: Carelli: Concerto grosso. (csehszlovák film, ism.) 20.30: Bálint András műsora, (ism.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: ön hogyan döntene? A feljelentés. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Augusztus dalai. 20.45: Történelem: A tanító — kubai film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.05: Naptár. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Népzenei adás. 19.30: Napló. 20.00: Az elköltözött arc. (film) 22.30: Napló. SZÍNHÁZ 1984. július 25-én, szerdán 21 órakor a Gyulai Várszínpadon: ... ÉS ITT A FÖLDÖN IS MOZI Békési Bástya: Kicsi és Pici. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 6-kor: Itália bukása, 4-kor: Ezüstnyereg, 8-kor: Haragban a világgal. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Elvis Presley, fél 8-kor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Gyulai Erkel: Bye, Bye Brasil. Gyulai Petőfi, 4-kor: Hófehér, 6 és 8-kor: Földi űrutazás. Orosházi Partizán: Balfácán. Szarvasi Táncsics: Dutyi-dili. Konrád császár és Berta — Tyll Attila és Kubik Anna Fotó: Béla Ottó
