Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

1984. Július 24., kedd o Gazdik és galambok Fotó: Veress Erzsi Hz állami Biztosiló félévi mérlege A lakosság az év első fe­lében a tervezettnél több, összesen 144 170 biztosítást kötött. A károkra a vártnál magasabb összeget fizettek ki — ez derül ki az Állami Biztosító jelentéséből. Lakásbiztosítási szerződést 45 ezren kötöttek, így ma már több mint hárommillió biztosított otthon van az or­szágban. A Casco-biztosítá- sok száma az első fél évben megkötött 38 ezer szerződés­sel együtt már több mint 720 ezer; a magán személyautó­tulajdonosok csaknem 60 százaléka rendelkezik Casco- val. Számottevően gyarapod­tak a magánvállalkozók va­gyonbiztosítási szerződései, jelenleg csaknem 45 ezer kis­iparosnak és kiskereskedő­nek van már ilyen biztosítá­sa. Az idén április 1-től beve­zetett — a korábbiaknál több szolgáltatást nyújtó — havi 150 forintos díjú CSÉB- biztosításra 15 700-an tartot­tak eddig igényt, velük együtt ma már több mint 3,6 millióan rendelkeznek CSÉB- bel. Életbiztosítása több mint 450 ezer embernek van, közülük 150 ezren az év első hat hónapjában kötötték meg a szerződést. Az ország lakosságának jelenleg mint­egy 75 százaléka rendelkezik valamilyen önkéntes, határo­zatlan időre szóló biztositási szerződéssel. A lakosság biztosításaira az első fél évben csaknem kétmilliárd forint kártérítést fizetett a biztositó, 22 szá­zalékkal többet, mint tavaly az első hat hónapban. A kár­térítés mintegy 40 százalékát élet-, 30 százalékát baleset­és betegségbiztosításokra, a többit vagyoni károkra fi­zették ki. Ez utóbbiak listá­ján változatlanul vezetnek a gépjármű-balesetből eredő vagyonkárok, ezt követik a jég- és vihar-, valamint a tűzkárok. A kötelező gépjármű fe­lelősségbiztosítás 1982. július 1-től ingyenes, a kártérítés azonban változatlanul jár a balesetben vétlen autósok­nak. Erre az év első felében 720 millió forintot fizetett ki a biztosító, 20 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az ország több mint 1600 mezőgazdasági nagyüzemé­nek döntő többsége a koráb­bi évekhez hasonlóan az idén is kötött biztosítást a növé­nyekre, az állatállományra, valamint az álló- és forgó­eszközökre. Az első fél évben a tava­lyihoz hasonlóan mintegy 660 millió forint kártérítést kaptak a mezőgazdasági nagyüzemek. A legtöbb kárt a tavaszi és nyár eleji jég­verések, viharok okozták. Csaknem valamennyi ipar- vállalat és szövetkezet ren­delkezik biztosítással. Az el­ső fél évben a részükre ki­fizetett 450 millió forint kár­térítés 24 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb hányadot tűzkárokra fizette a biztosító. Új otthont kap a sarkad! horgászegyesület (Tudósítónktól) A sarkadi horgászegyesü­let a jövő évtől saját épü­letében intézheti ügyeit. Ed­dig a tagoknak a cukorgyár területén levő helyiségbe kel­lett menniük ügyes-bajos problémáik megoldásáért vagy az engedélyek kiváltá­sáért. Ez szabálytalan és egy­ben veszélyes is volt. Most az egyesület ' és a gyár vezetősége között meg­állapodás született, melynek értelmében a cukorgyár az egyesület rendelkezésére bo­csátja a II. számú kapu mel­lett levő „daráló’-épületet. Az épületet felhasználása előtt azonban át kell alakí­tani. Az egyesület ezért úgy döntött, hogy ezt a munkát a tagság segítségével teljesí­ti. A felnőtt és ifjabb ta­goktól egyaránt 4—4 óra tár­sadalmi munkát várnak. A szükséges anyagokat a cu­korgyár biztosítja. Az épület felhasználható­vá tételét még e hónap má­sodik felében megkezdik, s várhatóan augusztus végén vehetik birtokukba az új otthont a sarkadi horgász­egyesület tagjai. Oláh Ferenc fl kínai egészségügyi miniszter magyarországi látngatása Várszínház Sikeres év anyagi gondokkal Dr. Cuj Jüe-li, a Kínai Népköztársaság közegész­ségügyi minsztere — dr. Schultheisz Emil meghívásá­ra — küldöttség élén, júli­us 16. és 23. között hazánk­ban tartózkodott. A vendé­gek tájékozódtak a magyar egészségügy szervezetéről, az ellátás aktuális helyzeté­ről, a fővárosi és a vidéki orvosi intézmények mun­A Szabad Sajtó úti Buda­pest Kiállítóteremben ma, kedden nyitja kapuit az új Nemzeti Színház építési en­gedélyezési terveinek bemu­tatója, amelyet a Középület­tervező Vállalat, a Művelő­désügyi Beruházási Vállalat és a Budapest Galéria ren­dezett. A kiállítás célja, hogy az érdeklődők elé tárják az eddigi elképzeléseket és az észrevételeket, javaslatokat hasznosítsák a további ter­vezési munkában. A megnyitás előtti napon, tegnap művészeti életünk több jeles személyiségének, és az építésben érdekelt vállalatok képviselőinek je­lenlétében Hofer Miklós két­szeres Ybl-díjas építész, az új színház vezető tervezője bemutatta a kiállítást a saj­tó munkatársainak, és is­mertette a tervezési munká­kat. Elmondotta, hogy a múlt évi állami döntések óta (Tudósítónktól) A füzesgyarmati November 7. mozi Jávor Pál Szocialis­ta Brigádja rendszeresen részt vesz társadalmi mun­kában. Ők javítják a szé­keket, ajtókat, készítik a pla­káttartókat. A tél folyamán részt vettek a hótakarítás­ban, majd tavasszal a fa­gallyazásban ; felásták a mozi előtti parkot, palán­tákkal ültették be a virágos­kertet. A közelmúltban a brigád nődolgozói az „Egy nap az óvodáért” mozgalom Szegedi nyári tárlat Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában vasárnap délelőtt megnyitották a XXIV. szegedi nyári tárlatot. Az országos seregszemlére mintegy 400 mű érkezett, s ebből a zsűri 123 alkotó csaknem 200 festményét, kájával ismerkedteic, elláto­gattak a Kőbányai Gyógy- szerárugyárba és a Medicor Művekhez. A miniszterek tárgyalásokat folytattak a két ország közötti egészség- ügyi kapcsolatok és együtt­működés kiszélesítéséről és fejlesztésének lehetőségéről. Dr. Cuj Jüe-lit fogadta Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. széles körű szakmai és tár­sadalmi konzultációkon egyeztették elképzeléseiket, formálták a terveket. A be­ruházási készítettek az épí­tési engedélyezéséhez, ame­lyet az ÉVM és a Fővárosi Tanács közös tervtanácsa megvitatott, s ajánlásaival kiegészítve hozták el e do­kumentumokat a kiállításra. Több mint ötven rajzot, fotót, modellt állítottak ki. A Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével számító- gépes távlati kép is készült, amelyen a városligeti és Dó­zsa György úti helyszín fény­képébe vetítve jelenik meg az épület körvonalainak raj­za. A bemutatót augusztus 5- ig tekinthetik meg az érdek­lődők, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig a (Bp. V., Szabadsajtó út 5. szám alatti) Budapest Kiállítóte­remben. keretében az egyik óvodában dolgoztak, mostak, vasaltak, ajtókat, ablakokat tisztítot­tak. Társadalmi munkában oldották meg a fűtést és ta­karítást is. A mindennapi gondok, a munka mellett jutott idő a közös programokra is, így a nőnap megünneplésére, vagy a május elsejei közös ünnepi ebédre a Bocskai étterem­szobrát, grafikáját, kerámiá­ját találta bemutatásra ér­demesnek. A megnyitó ünnepségen adták át a különböző intéz­mények díjait, illetve a munkaj utalmakat. A szegedi nyári tárlat szep­tember 16-ig fogadja az ér­deklődőket. A Gyulai Várszínház tár­sadalmi vezetősége tegnap tartotta meg a szokásos évi összejövetelét, hogy meghall­gassa és megvitassa a Vár­színház igazgatója, Havasi István és művészeti vezetője, Sík Ferenc tájékoztatóját a folyó évadról és a jövő évi műsorkoncepcióról. Az évek óta ismétlődő gond most is hangsúlyt ka­pott; a vár állapota egyre aggasztóbb, a nézőtéri be­rendezés felújítása halaszt­hatatlan, s a gazdasági kö­rülmények egyre nehezebbé teszik a színvonalas pro­dukciók biztosítását. Mindez annak ellenére, hogy a sza­badtéri színpadok minisztér riumi támogatása zömmel Gyulára került. E körülmény játszott abban is kö.zre, hogy az idén a lírai fesztivál — pedig önbecsülésünk szolgá­lata is — elmarad, és a ze­nei programok korábbi szín­vonalát nem tudják biztosí­tani. Áz anyagi bizonytalanság nyomasztó körülménye elle­nére mégis hat ősbemutató­Paulik János elnökletével tegnap Gyulán tartotta igaz­gatósági ülését az Országos Méhészeti Szövetkezeti Kö­zös Vállalat (HUNGARO- NEKTÁR). A testület ülé­sén részt vett Mihucza Jó­zsef, az MSZMP gyulai vá­rosi bizottságának titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és Tanai Fe­renc, a MÉSZÖV elnöke. A napirendnek megfe­lelően elsőként Csombók József, a HUNGARO­NEKTÁR méhészeti szak- tanácsadója tájékoztatta az igazgatóságot az 1984. évi méhészeti idény helyze­téről. Többek között meg­állapította, hogy az idei esz­tendő méhbetegségei és a kedvezőtlen időjárás hátrá­nyosan hatott a mézterme­lésre. Ezután részletesen ele­mezte azokat a tennivalókat, melyeket a kiesett mézmeny- nyiség pótlásáért tenni kell. Ezen belül szólt arról is, hogy mit tesz a kiesésekért a HUNGARONEKTÁR, mint vállalat. Dr. Szakmár János, a HUNGARONEKTÁR igaz­gatója adott ezután szóbeli tájékoztatót az országos szö­vetkezeti közös vállalat és tagszövetkezeteinek együtt­működéséről. Hangsúlyozta, hogy a HUNGARONEKTÁR vezetése hasznosítani akarja ra került sor. A Várszínház kezdettől felvállalt feladatát — történelmi, s elsősorban magyar történelmi drámák bemutatását, ezek írásának ösztönzését — nemcsak tel­jesítette, hanem színvonala­san eleget is tett ennek. A társadalmi vezetőség a színházi produkciók értéke­lésén túl kemény hangon tet­te szóvá a vendéglátásban tapasztalható visszásságokat, az autóbusz-közlekedés tart­hatatlanságát. Sík Ferenc művészeti ve­zető a jövő évi programva­riációkat ismertette ezután, amelyekben az anyagi lehe­tőségek alakulásán túl egyéb körülmények is támasztanak jelenleg bizonytalanságot. Az a törekvés, hogy decemberre kialakult program legyen, ez évben sem látszik biztosít­hatónak. A terv figyelembe veszi az eddigi alaptörek­vést, valamint felszabadulá­sunk 40. évfordulóját is. A testület befejezésül ál­lást foglalt a három városi és az egy megyei nívódíjja­vaslatban. munkájában a szövetkezeti közös vállalatoknál az idén lezajlott viták tanulságait. Tanai Ferenc MESZÖV- elnök felszólalásában tájé­koztatta az igazgatóságot a közös vállalatokról Békés megyében kialakult viták­ról. Mint mondotta, a HUN­GARONEKTÁR munkájá­ról is hangzottak el bírála­tok az áruátvétel elhúzódá­sa, és a késedelmes fizetések miatt, örvendetes azonban — folytatta —, hogy mind­ezekben kedvező változás tapasztalható. Így javul a HUNGARONEKTÁR és ez ÁFÉSZ-ek kapcsolatrendsze­re. Megítélése szerint ked­vezőbben alakul a vállalat kapcsolata a megyei szövet­ségekkel is. De — a szigoro­dó szabályozók ellenére — a vállalatnak fokozottabban figyelembe kell vennie a ter­melői és a termeltetői érde­keket. Utalt a MÉSZÖV el­nöke arra, hogy az együtt­működés továbbfejlesztése, erősítése mindkét fél jól felfogott érdeke. A HUNGARONEKTÁR igazgatósági ülést bejelenté­sekkel és Paulik Jánosnak, a szövetkezti közös vállalat igazgatótanácsa elnökének zárszavával ért véget. — balkus — Kiállítás az Aj Nemzeti Színház terveiből Egy füzesgyarmati brigád életéből ben. Borbiró Lajos, Füzesgyarmat Ülést tartott a HUNGDRONEKTÍR igazgatósága Újabb műkincsrablások, templomi fosztogatások Sajtótájékoztató Győrött Beruházások a gyulai „Köröstáj”-nál A gyulai Köröstáj Terme­lőszövetkezetben július ele­jén fejeződött be az új üze­mi büfé, étkezde és az agro­nómiái irányító központ iro­dahelyiségeinek építése. A beruházás mintegy két és fél millió forintba került. Segí­tettek a dolgozók is az épít­kezésben: négy napon át 60 —80-an vettek részt társa­dalmi munkában. Befejezéséhez közeledik a tejelő tehenészet bővítése is. A tehénállományt 250-ről ötszázötvenre növelik. A két éve tartó munka során fel­újították a régi épületeket és újakat építettek. Sor került a villany-, út- és vízvezeték­hálózat felújítására is. Je­lenleg a befejező fázisánál tartanak, a silótér kiépítése folyik. Néhány héten belül a 25 millió forintos beruhá­zás teljesen elkészül. —lj­1982 végétől 1984 tavaszá­ig nagyszabású bűncselek­mény-sorozat játszódott le Győrött, Komárom megye néhány helységében és Sze­geden. Műkincsrablások, templomi fosztogatások, be­törések egyaránt történtek. A sikeres nyomozás legér­dekesebb mozzanatairól, ta­nulságairól hétfőn Győrött sajtótájékoztatót tartott Gre- gorits Viktor rendőr ezredes, Győr-Sopron megyei rendőr­főkapitány-helyettes. Beszámolt arról, hogy más­fél év alatt Győrött, Eszter­gomban és Szegeden nagy értékű múzeumi tárgyak, templomi értékek tűntek el. A nyomozás ismeretlen tet­tesek ellen indult el. Az ügy első számú gyanúsítottját, a 19 éves Papp Gábor táti la­kost már akkor őrizetbe vet­ték, amikor a nagyarányú bűnszövetkezetnek csak a körvonalai bontakoztak ki. A fiatalember először elme- betegséget színlelt, majd ké­sőbb vallott. A nyomozást elősegítette az is, hogy Táton egy melléképületben nagy kárt tett egy vihar, s közben a leomló fal romjai közül egyházi kegytárgyak kerültek elő. Ezután rövid idő alatt ki­derült, hogy Papp Gábor és társai követték el az ország különböző területein végre­hajtott műkincsrablásokat és egyéb betöréseket. A fiatal Papp Gábornak legfőbb se­gítője apja, Papp Ferenc 43 éves győri magánénekes volt. Hozzájuk csatlakozott Ger­gely Csaba 40 éves, ugyan­csak győri magánénekes, va­lamint Tamási Tibor foglal­kozás nélküli, magát zene­szerzőnek kiadó 50 éves győ­ri lakos. A díszes társaság a külön­böző betörések mellett a műkincsek megszerzésére specializálta magát. Loptak templomokból, a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeumból, az esztergomi egyházi múzeum­ból és még több helyről. Esz­tergomból nagy értékű könyveket is elvittek, ame­lyeket kijuttattak Bécsbe. Ezeket az Interpol magyar- országi irodájának közremű­ködésével sikerült rövid idő alatt visszaszerezni. A szerteágazó bűnügynek a már említettekkel együtt összesen nyolc gyanúsítottja van, akik közül hatan előze­tes letartóztatásban vannak. A Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság vád­emelés céljából a bűnügy iratait rövidesen benyújtja a Győr-Sopron megyei fő­ügyészségnek. A sajtótájé­koztatón azt is kiemelték, hogy a tolvajok által kisze­melt nagy értékű műkincsek az állami és az egyházi mú­zeumokban nem voltak meg­felelő őrizet alatt. Volt olyan eset is, amikor azt sem tud­ták, hogy mi tűnt el, s er­ről csak a rendőrségtől érte­sültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom