Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

1984. július 21., szombat Turnén a Balassi és a Rábai néptáncegyüttes Bolza Mariette tárlata Szarvason A Rábai együttes tagjai jelmezeiket készítik az útra Fotó: Kovács Erzsébet A békéscsabai Balassi nép­táncegyüttes tegnap, július 20-án a déli órákban indult 50. turnéjára. Az első éjsza­kát Nagykanizsán töltötték, majd ma, szombaton reggel lépik át a határt. A végső úticél Spanyolország északi része, Portugalete. Itt rende­zik meg immár hagyományo­san a portugaletei és baszk­földi nemzetközi folklórfesz­tivált, melyre a békéscsabai táncosok is meghívást kap­tak. Az augusztus 1-én záruló rendezvénysorozaton előre­láthatóan 6-szor lép fel a Balassi, majd a fesztivált kö­vetően továbbutaznak. Mad­ridban és környékén még több előadást tartanak, s augusztus 15-én térnek majd haza. A spanyolországi tur­nén 16 pár és a Balassi ze­nekar vesz részt. A Rábai úttörő néptánc­együttes tagjai sem marad­nak itthon sokkal tovább, ők a concarneaui dalok, táncok, népzenék fesztiváljára kap­tak meghívást, 1982-es sike­res montoirei fellépésük alapján, ök július 22-én haj­nalban indulnak. A fesztivál ünnepélyes megnyitója szer­dán lesz, amely az együtte­sek parádés felvonulásával kezdődik. Másnap, csütörtö­kön délelőtt 11 órakor kez­dődnek a bemutatók a város központjában és kerületei­ben. Pénteken kétszer 45 perces műsort mutatnak be Querienben. Szombaton dél­előtt a különböző nemzetek együttesei ismét színes felvo­nulást tartanak, majd 11 óra­kor kezdődik a városháza előtti téren az a bemutató, melyen többek között nor­vég, olasz, indonéz, ecuadori és román táncosok lépnek a közönség elé. A gála 15 órakor kezdődik. A fesztiválon mindezek mellett rendeznek népvisele­ti bemutatót, kirándulást a Piguc-Nique hajón és barát­ság nemzetközi bált. A bé­késcsabai táncos úttörők jú­lius 31-én indulnak haza. N. A. Rendhagyó randevú Gyomaendrődön Rendhagyó kirakodóvásárt rendeznek augusztus 19-én Gyomaendrődön, a Hősök útja végénél, a szabadstrand előtt. A délelőtt 10 órától kezdődő Körös-parti rande­vú kirakodóvásárán fazeka­sok, kosárfonók, mézeskalá- csosok, bazárosok mutatják be és árulják portékájukat. A rendezők különleges meg­lepetésről is gondoskodtak: európai hírű kalocsai pin- gálóasszony a helyszínen ké­szíti színes-mintás áruit, me­lyeket ott, helyben meg le­het vásárolni. Aki megéhezik, az a Gyo- maendrőd és Vidéke ÁFÉSZ kolbászsütőjében ehet, ihat. A céllövölde pedig több ki­sebb, mulatságos nyeremény­lehetőséget kínál. Délután 2 órától non-stop műsor szó­rakoztatja az idelátogatókat. Ebben bemutatkozik a gyo- maendrődi Körösmenti szö­vetkezeti néptáncegyüttes, a dévaványai népdalkor, a Túrkevei Városi Művelődési Központ népdalköre és a gyomaendrődi szövetkezeti népdalkor. Érdekes és mozgalmas va­sárnapot ígér tehát a Gyo­maendrődi Nyár eseménye­ként megrendezésre kerülő rendhagyó randevú egész napos programja. b. á. Négyes ikrek Budapesten Péntek este négyes Ikreknek adott életet Budapesten, az Or- vostovábbképző Intézet szülé­szeti és nőgyógyászati kliniká­ján Lados Józsefné 23 éves kar- tali fiatalasszony, bolti pénztá­ros. A terhesség 32. hetében, császármetszéssel világra hozott egy lány és három fiú, vala­mint a fiatalasszony állapota kielégítő. A gyermekek a kora­szülöttosztály inkubátoraiban kapnak megfelelő orvosi ellá­tást, gondozást. Mint dr. László János egyete­mi tanár, a klinika igazgatóhe­lyettese az MTI munkatársának elmondta: az ikerterhességet június 7-én ultrahanggal diag­nosztizálták. A 18.05 órától mint­egy 40 percig tartó szülés során előbb az 1300 gramm súlyú Ni­kolett, majd az 1200 grammos Norbert Jött a világra, őket kö­vette Tamás és József, mind­kettőjük súlya 1430 gramm. A négyes ikrek születése rendkívül ritka, hiszen az or­szágunkra is érvényes világsta­tisztika szerint minden századik szüléskor jön világra két, min­den tízezredik szüléskor három és minden egymilliomodik szü­lésnél négy újszülött. Mint is­meretes, az Orvostovábbképző Intézet szülészeti és nőgyógyá­szati klinikáján 1983 januárjá­ban világviszonylatban is rend­kívülinek számító eseményként öt egészséges gyermeknek adott életet egy kiskunfélegyházi asz- szony. Szarvason, a Tessedik Mú­zeumban tegnap megnyílt Bolza Mariette festőművész tárlata. Félszáz olaj- és víz­festmény ad képet a szarvasi születésű művész munkássá­gáról, többségük az elmúlt évtized terméke. A görög, francia, balatoni és szarvasi tájképek mellett néhány csendélet és arckép is helyet kapott a tárlaton. A festőnő először tizenhét évesen a harmincas években mutatkozott be, utána egye­bek között Budapesten, Sze­geden, Svájcban, Franciaor­szágban és Finnországban volt önálló kiállítása. Mostani szarvasi tárlata két hónapig látható. Aratnak északon és délen (Folytatás az 1. oldalról) gépek. A tárolással sincs gondjuk, mert a szárító mel­lett a közelmúltban készült el a 600 vagonos tárolójuk. A gabonaipari vállalatnak öt- százkilencven vagon búzát adnak el. Az átvétel éjjel­nappal folyamatos, zökkenő- mentes. Az eső miatt két na­pot álltak. Ezért a tervezett­nél tovább tart az aratás. A kamuti Béke Termelőszövet­kezet a jövő héten szerdától kombájnokkal segít a gaz­daságon. BÉKÉSCSABAI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET. Július 12-én kezdték a 980 hektár kalászos betakarítá­sát. Máig négyszázötven hek­tárt arattak le. Ha az idő is engedi, akkor 27-én befeje­ződik a nagy munka. Az öt kombájn, a szállítójárművek és a mintegy 110 ember a tervek szerint halad. A ta­valy épített 500 vagonos tá­roló jó szolgálatot tesz, az idén nem lesz gondjuk a ga­bona elhelyezésére. Száríta­ni viszont kell a szemeket. Alkatrészgondjuk nincs, de bálakötöző zsineget nem tud­tak kellő mennyiségben be­szerezni. Pedig úgymond a „föld alatt” is keresték. Ha ma vagy holnap valamelyik társgazdaság nem tudja ki­segíteni őket, akkor a szal­mát csak ömlesztve tudják betakarítani. Ez jelentős idő- veszteség, mert utána kazal­ból kell bálázni. M. Sz. Zs.—L. J.—L. S. Az OTP első félévi mérlege Az év első hat hónapjá­ban a lakosság a tervezett­nél kevesebb pénzt helye­zett el a takarékban, ugyan­akkor a hitelforgalom az előirányzottnak megfelelően alakult — ez derül ki az OTP_ féléves jnérlegéből. __ Á betétállomány 8 milli­árd forinttal növekedett, 22 százalékkal kevesebbel, mint a múlt év első felében. A lakosság takarékbetétben el­helyezett pénzének összege meghaladta a 200 milliárd forintot, 205 milliárdot tett ki. A vártnál kisebb mérté­kű növekedés okát az OTP szakemberei abban látják, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a kis­kereskedelmi forgalom, s to­vább élénkült a lakásépítési kedv is. Ezenkívül mind töb­ben szívesen fektetik pén­züket különböző jövedelme­ző vállalkozásokba. Nőtt az érdeklődés a kötvények, rész­jegyek iránt is, amelyeket kedvezőbb kamatfeltételek­kel vásárolhat a lakosság. A lakástakarékossági és az if­júsági betétformák, valamint a takaréklevelek körében is az átlagosnál jóval nagyobb a növekedés mértéke; meg­közelíti a 40 százalékot. E betétek kamatfeltételeit ugyanis januárban, némelyi­két az elmúlt hónapokban ismét módosították, kedve­zőbbé tették. Az OTP és a takarékszö­vetkezetek 6 hónap alatt csaknem 25 milliárd hitelt nyújtottak a lakosságnak. A hitelek állománya összesen 9,6 milliárd forinttal növe­kedett, s megközelíti a 164 milliárd forintot. A legtöbb kölcsönt — 15 milliárd fo­rintot — a lakásépítők és * -vásárlók kérték és kapták. Jelenleg ötvenezer családi ház épül OTP-hitellel. Évről évre többen kémek hitelt lakásuk, családi há­zuk helyreállítására, korsze­rűsítésére. Tavaly az év el­ső hat hónapjában 39 ezren, az idén eddig 43 ezren vet­ték igénybe ezt a lehetősé­get. A tervezettnek megfelelő­en 16 ezer lakást értékesí­tett hat hónap alatt az OTP. Döntő többségük a ta­karékpénztár saját beruhá­zásában épült öröklakás, kis hányaduk tanácsi értékesí- tésű, illetve újraértékesített lakás. Tavaly óta nyújt köl­csönt magántulajdonú laká­sok vásárlására az OTP, s ebben a félévben hatezren fordultak a takarékpénztá­rakhoz ilyen igénnyel. Áruvásárlási hitelt 1983 első feléhez hasonlóan 320 ezren kértek, s ezzel ötmil- liárd forint értékű tartós fo­gyasztási cikket vásárolhat­tak. Személyi kölcsönt a ta­valyinál valamivel többen — 410 ezren — igényeltek, és összesen 3,3 milliárd forin­tot vettek fel. Mezőgazdasági termelési kölcsönt 7 százalékkal töbr ben kértek, a folyósított ösz- szeg 21 százalékkal növeke­dett. összesen 93 ezer kis­termelő kapott 1,4 millió fo­rint kölcsönt az állattenyész­tés, növénytermesztés fej­lesztéséhez. A gazdasági munkaközösségek fél év alatt félmilliárd forint hitelt kap­tak, 80 százalékkal többet, mint tavaly. A lakosság kölcsöneinek törlesztésére fél év alatt 15 milliárd forintot fizetett, 12 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. JÜLIUS 20. Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 711 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 53 Trabant Lim. (Bp.) 24 408 Trabant Lim. (Debrecen) 15 268 Trabant Lim. (Győr) 20 6$4 Trabant Combi (Bp.) 8 209 Trabant Combi (Győr) 3 679 Wartburg Lim. (Bp.) 11962 Wartburg Lim. (Győr) 7 287 Wartburg de Lux (Bp.) 15 988 Wartburg de Lux (Győr) 9 822 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 3 684 Wartburg Tourist (Bp.) 7 093 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) Skoda 120 GLS (Bp.) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada 1300 S (Bp.) Lada 1300 S (Debrecen) Lada 1300 S (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada Combi (Bp.) Lada Combi (Debrecen) Moszkvics (Bp.) Polski Fiat 126 P (Bp.) Polski Fiat 126 P (Győr) Polski Fiat 1500 (—) Dacia (Bp.) Dacia (Debrecen) Zasztava (Bp.) 11 490 920 31 164 18 993 10 472 12 370 9 312 4 481 12 117 8 230 3 937 5 748 3 166 13 439 18 158 6 086 4 526 20 984 12 133 5 881 Felvételünk nem ősszel készült, hanem július 19-én a kora délelőtti órákban. Okány térségében 9 óra körül kezdett osz­tani a köd, ami egy ködös őszi reggel hangulatát idézte nyár közepén Fotó: Fazekas László Uj rendszerű technikusképzés Szeptemberben esti és le­velező tagozaton, az 1985/86- os tanévben pedig nappali tagozaton is — a megfelelő feltételek kialakításától füg­gően fokozatosan — elkezdő­dik az új rendszerű techni­kusképzés. A Művelődési Mi­nisztérium tájékoztatása sze­rint a középfokú szakképzést adó szakközépiskolákban érettségizett dolgozók már jelentkezhetnek az egyéves esti és levelező technikus- képzésre. Magasépítési szak Pécsett, Miskolcon, Szege­den, Székesfehérváron, Győr­ben, Debrecenben, Nyíregy­házán és Zalaegerszegen, te­lepülési vízgazdálkodó Ba­ján, erdész Sopronban, nö­vénytermesztő és növényvé­delmi Tatán és Karcagon, öntészeti Győrben és Buda­pesten, épületgépészeti Zala­egerszegen, hídépítési, útépí­tési, vasútépítési és -fenn­tartási, földmérő és térké­pész szak Budapesten indul. A nappali képzést ötéves, úgynevezett időkeretbén, a négyéves szakközépiskolai szakmunkásképzéssel össze­hangoltan, mintegy 90 mű­szaki szakközépiskolában kezdik el jövőre. Az első és a második évfolyamon a gimnáziumihoz a jelenleginél jobban közelített általános képzést, valamint széles szakmai, elméleti és gyakor­lati alapoktatást terveznek. A magyár nyelv és irodalom, az orosz nyelv és a második idegen nyelv, a történelem, a matematika és a testneve­lés tantárgyak tananyaga minden szakterület számára egységes lesz. A fizika, a ké­mia, a biológia és a földrajz tananyaga szakcsoportonként eltérő, attól függően, hogy a szakmai oktatás alapozásá­ban milyen, mekkora az adott tárgy szerepe. A pálya- választás megkönnyítése vé­gett az első két évben a diá­kok még nem választanak technikusi szakokat, illetve szakmát, hanem az érdeklő­désüknek megfelelő, úgyne­vezett szakcsoport tananya­gát sajátítják el. Az 1985,'86-os tanévben vá­lasztható mechanikai, villa­mos, vegyészeti, építési és geológiai-földmérési-víz- ügyi szakcsoportban 53 tech­nikusi szak alapozása kezdő­dik meg. A második év után a szakközépiskolákban az ok­tatás további kétéves szak­munkásképzésre, illetve há­roméves technikusképzésre különül. A harmadik osztályban a választott technikusi szakra való felvételt alapvizsga elő­zi meg. A negyedik év vé­gén mindkét ág tanulói érett­ségiznek; a szakmunkáskép­ző ágon tanulók érettségi ké­pesítővizsgát tesznek — a technikusjelöltek csak a köz­ismereti tárgyakból érettsé­giznek. Az érettségit köve­tően mindkét ág tanulói to­vább mehetnek felsőoktatási intézménybe. Azok a tech­nikusi szakon tanulók, akik nem élnek a felsőfokú to­vábbtanulás lehetőségével, az ötödik évben szakmai kép­zésben részesülnek, majd technikusminősítő vizsgát tesznek. A tanulók optimális ter­helése céljából a heti óraszá­mot a szakközépiskolákban a jelenlegi 32—34-ről 30—32-re kívánják mérsékelni. A ta­nulmányi idő felét az általá­nos ismeretek oktatására, másik felét a szakmai, elmé­leti, gyakorlati képzésre for­dítják. Az új technikuskép­zés bevezetése lehetőséget ad a matematika- és a termé­szettudományi oktatás bőví­tésére, és ez segíteni fogja a szakmai képzést, illetve a felsőfokú továbbtanulás jobb megalapozását. Megerősödhet az általános képzés, a felső­fokú továbbtanulásra való felkészítés is, megvalósulhat a számítástechnikai oktatás, helyet kaphatnak a tanterv­ben a korábbinál magasabb igényű szakmai, vezetési és szervezési ismeretek. A nappali technikuskép­zésbe a harmadik osztálytól azok a tanulók is bekapcso­lódhatnak, akik szakmunkás- képzést vagy középfokú szak­képzést folytató, rokonirányú szakközépiskolákban fejezik be a második osztályt, s az első két osztályban, valamint az alapvizsgán is jó ered­ményt érnek el. Magyar—svéd pénzügyi tárgyalások Kjell-Olof Feldt svéd pénz­ügyminiszter — Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter meg­hívására — július 16—20. kö­zött Magyarországon tartóz­kodott. Vendéglátójával áttekin­tették a magyar—svéd gaz­dasági és pénzügyi kapcsola­tok helyzetét, és megvizsgál­ták bővítésének lehetőségeit. A svéd pénzügyi tárca veze­tője a tárgyalások során kü­lönös érdeklődést mutatott hazánk gazdaságirányítási rendszerének továbbfejlesz­tése iránt. Itt-tartózkodása során a nemzetközi gazda­sági élettel foglalkozó ma­gyar közgazdászok részére a Pénzügyminisztériumban előadást tartott a svéd gaz­daságról. Kjell-Olof Feldtet fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Megbeszélést folytatott Fekete Jánossal, az MNB első elnökhelyettesé­vel. A találkozón jelen volt Karl Vidar Hellners, a Svéd Királyság budapesti nagykö­vete is. A svéd vendég tegnap el­utazott hazánkból. Gyógyszeralapanyag hulladékból Vágóhídi hulladékok hasznosí­tására új eljárást dolgoztak ki a Kőbányai Gyógyszerárugyár szakemberei. Módszerük előnye az eddigi több szakaszos eljá­rásokkal szemben, hogy zárt rendszerben folyamatosan dol­gozzák fel az állati eredetű hul­ladékokat, így azok nem veszí­tenek értékes fehérjetartalmuk­ból. Korábban az összegyűjtött hulladékot a feldolgozás helyére kellett szállítani, miközben a gyorsan romló belsőségek mi­nősége megszenvedte a hossza­dalmas előkészületeket. Gólyahír (Mese) Azt tudjátok, gyerekek, hogy a gólya tücsköt, bogarat, békát eszik. Történt pedig egyszer, hogy nagyon elsza­porodtak a békák. A gólya mindennap tucatnyit meg­evett belőlük. Ügy jóllakott tőlük, hogy rá se nézett a tücsökre, bogárra. A ravasz főtücsök gondolt egyet. Lakomát rendezett, melyre a gólyát is meghívta. Mindenkinek a kedvére való ételt szolgálták fel. A gólya egy nagy tál kecskebékát ka­pott. A nagy eseményen tücsökzenekar játszott. A lakoma után a főtücsök álljt intett jai zenekarnak és mindenki füle hallatára dicsérni kezdte a gólyát. Végül kérte öt, hogy hajoljon le hozzá és a begyére feltűzött egy kitüntetést. Így lett a gólya Kiváló Tücsök. S ettől kezdve még ha éhezik, sem eszi meg a tücsköt. A mesének vége. Aki nem hiszi, járjon utána. —or

Next

/
Oldalképek
Tartalom