Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
► Olvasótábor Tarhoson Tárgyak a történelem előtti illőkből Nyolcadik alkalommal nyitotta meg kapuit a békés- tarhosi olvasótábor az idén, július 8-án, a békési mező- gazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet felnőttnevelési tagozatának szép környezetű épületében. A táborba — melyet mint korábban, most is a békési városi könyvtár szervezett, több intézmény, s társadalmi és tömegszervezet segítségével — szakmunkástanulók jelentkezhettek. Tizenhárom iskola negyven diákja ismerkedett egymással és a környezettel az első napon. A tarhosi olvasótáborban tavaly eltértek a korábbi évek gyakorlatától, mert az egyik évben a mai magyar prózával, a másik évben mai költészetünkkel foglalkoztak. Tavaly viszont a szülőföld, s a szűkebb haza szolgált feldolgozandó témául. Az idén a magánélet, a mindennapok emberi gondjai, a barátság, a szerelem, a család a központi témák. Természetesen igyekeznek a táborlakók általános ismereteit is bővíteni játékos vetélkedők formájában. Telefonálhatott-e Rossini Lisztnek ? A harmadik nap délutánján keresem fel a tábort. Vakmeleg van. A szépen parkosított udvaron senki sincs. Belépek a hűvös folyosóra. Szememnek a tűző napsugarak után szoknia kell a félhomályt. Először a faliújságot veszem észre, rajta a napi kérdések. Telefonálhatott-e Rossini Lisztnek? Mit jelent: nem jó messziről házasodni. Mi az alábbi városok — Oradea, Napoca, Bratislava stb. — magyar neve? És így tovább. A jobbra, balra nyíló hálókból fiúk, lányok lépnek ki, hónuk alatt könyvekkel, s távoznak saját helyükre. Bekopogtatok az egyik szobába. A lányok nem alszanak vagy pihennek, mint hittem, hanem a kényelmes heverőkön könyveket böngésznek. Sztanoj Erzsébet mai magyar elbeszélők kötetét tartja a kezében: — Minden reggel kapunk nyolc kérdést, azokra kell másnap reggelig válaszolniuk a 10-es létszámú csapatoknak — mondja. — Most éppen a válaszokat keressük a könyvek segítségével. Vasárnap még szóbeli lesz, s azzal együtt dőlnek el a helyezések. — Fáradtaknak látszatok — jegyzem meg. — Tegnap Gyulán voltunk a Várszínházban — folytatja Erzsi —, A Lilla- villa titkát néztük meg, s későn kerültünk haza. — Tetszett a darab? — Igen. Vidám, humoros volt, sokat lehetett rajta nevetni, és hasonlított a valósághoz. — Hogy érzed itt magad? — Valamennyire már ösz- szerázódtunk, lassan megismerjük egymást. Jók a foglalkozások, nincs szigorúság, nem izgulunk, felszabadultak vagyunk. Az eddigiek alapján máskor is szívesen eljövök, ha lehet. Van miről beszélgetni Erzsiké még jöhet, hiszen most volt elsős, Nagy Judit azonban már nem. Ö most van itt másodszor, szeptembertől harmadéves lesz. Elgondolkodva válaszol kérdésemre : — Az irodalmat mindig szerettem, s kíváncsi voltam, milyen egy olvasótábor. Ezért jelentkeztem tavaly. Akkor szűkebb hazánkkal, a megyével ismerkedtünk, de ezenkívül is változatos, jó program volt. Magyar és történelemórákon fel tudtuk használni az itt hallottakat. Már a tanév elején szóltam a magyartanáromnak, hogy az idén is szeretnék jönni, annyira jól éreztem itt magam. — Most újra itt vagy. Nem csalódtál? — Ha úgy alakul, mint eddig, akkor biztosan nagyon jó lesz. Jó az idei témakör is: barátság, szerelem, család. Ez mindenkit érdekel, van miről beszélgetni. — Volt-e már eddig vala- m'lyen emlékezetes vita? — A nőtípusokról beszélgettünk délelőtt, meg a nyitott házasságról is. Eléggé eltérő vélemények hangzottak el az utóbbiról. Én azért inkább ellene vagyok .. De vitatkozunk, beszélgetünk másról is, és nemcsak a kötött foglalkozásokon. Most is elmennéK Kovács Józseffel már Békéscsabán beszélgetek. Egy éve dolgozik, korábban kétszer volt a tarhosi olvasótábor lakója. így emlékezik vissza a két nyárra: — Bár mindig szerettem olvasni, olyan írókkal ismerkedtem meg a táborban, akik azóta is kedvenceim. Az ottani foglalkozások sokkal jobban tetszettek, mint az iskolai órák, mert közvetlenebbek voltak, s több is ragadt ránk azokon a beszélgetéseken. így kellene az iskolában is a humán tárgyakat tanítani. Sokat jelentett az is: a tanárok és diákok között közvetlen kapcsolat alakult ki, közelebbről megismerhettük egymást. A kötött foglalkozásokon túl is mindig volt olyan program, hogy nem unatkozhattunk. Egy baj volt csak; nagyon hamar eltelt mind a két alkalommal a nyolc nap. Ha módom volna rá, most is elmennék egy ilyen táborba. Pénzes Ferenc Fotó: Gál Edit Hajlamosak vagyunk hazánk múltjának értékes tárgyait néhány településhez kötni. Békéscsaba és Békés megye semmiképp sem foglal el tudatunkban olyan előkelő helyet, mint például Szombathely Savaria által, Székesfehérvár Gorsium, vagy István király okán, hogy a főváros régészeti kincseiről ne is beszéljünk. Ha pedig őskor, akkor Vértesszőlős. S aztán belép az ember a békéscsabai múzeumba, s van oka meglepődni. Mert tudtuk eddig is, hogy a történelem előtti korokból nem is akármilyen leletekkel büszkélkedhet a megye, ám ez a mostani kiállítás minden vártnál többet csillant meg. Lassan évtizede már, hogy a megyeszékhely átfogó régészeti kiállítás nélkül maradt. A Munkácsy Mihály Múzeumban június 22-én megnyílt kiállítás, az Őskori élet Békés megyében, már első ránézésre is pótolni igyekszik valamit ebből a hosszan tartó hiányból. Jó körbe nézni a teremben: a bíborszínű háttér előtt megmutatkozó tárgyak ízléses gazdagsága barangolásra hív. A katalógus átfogó ismeret- anyaga jó útikalauz a pár tízméteres kiránduláshoz, amely azonban a sok ezer éves múltra nyit kaput. Számomra a régészeti kiállítások egyik fő vonzereje, ha „magam is kutathatok”. Ha elgondolkozhatok a tárgyak milyenségén, kitalálási, kialakítási folyamatán, vagylagosságain, nehézségein, használatuk mikéntjén. A régészek e kérdések megválaszolásánál maguk is gyakran megoldhatatlan feladatok előtt állnak. Hiszen rettentően nehéz nyelvi emlékek nélkül következtetni az emberek életmódjára. Igaz, a tárgyak vallani látszanak, s könnyen csábíthatnak látványos következtetésekre, amik aztán tévúton indíthatnak el sokakat, s mire megszületik a józan cáfolat — vagy néha csak bizonytalan rákérdezés —, már nehéz a hibásan rögzült ismeretek megreformálása. Mert egy tárgy legapróbb részletének hibás értelmezése menthetetlenül hibás koncepciókat jelenthet az akkori társadalmi berendezkedés egészére. A békéscsabai kiállítás kevés szóval irányít, csak akkor vállalja a konklúziókat, ha azok mentesek a félrevezetés kockázatától. Persze, szeretnénk többet tudni. Jó volna megfejteni például, Idol hogy ezek a kis idol figurák mitől olyan terebélyes üle- pűek. Vajon valóban a termékenység megjelenítése ez a forma, vagy netán ezzel próbálták elűzni a rontásokat, esetleg egyikről sincs szó: egyszerűen így néztek ki a nők, és ezt ábrázolták. Aztán itt vannak ezek a csőtalpas edények. Vajon miért csőtalpasok? Annyi bizonyos, hogy nem melegítettek bennük semmit, hiszen annak nyoma volna, de akkor mi indokolja ezt a pazarló anyagfelhasználást? Igény a szépségre, s aztán. hogy divattá vált, már esetleg misztifikálódott e forma? Esetleg a benne tartott étel, és annak jelentősége „kívánta ezt a tálalási megoldást”. Vagy ilyenben csak kínálni szoktak? (Vendégszerviz volt?) Egyáltalán, hogyan született a díszítés igénye? Hiszen rengeteg munkát áldoztak minden megszerzendőért, hogy volt idejük, erejük, kívánalmuk még erre is? S a díszek, ha csak néhány vonal erejéig, de ott láthatók a balták, sarlók, vésők, lándzsák bronzmaradványain is. S vajon mennyit kísérleteztek, míg ezt a maradandó minőségű bronzot előállították? Szép és erős bronz, dicséri öntőjét. Milyen lehetett a mester, hogyan dolgozhatott? Munkájáért bizonyára sok napi járóföldet is megtettek a férfiak. S az arany ékszereket hogyan tűzték hajukba a nők? Milyen asszony volt, akit ékített: szép, kihívó, hiú, vagy csúnyácska, ékszereiben vigasztalódó? Irigyelték-e őt a többi asszonyok? Lehet folytatni a találgatást. Hogy tudhatunk és találgathatunk, azért tisztelet e munkának, amely felszínre hozta, értő, türelmes kézzel, újra egésszé varázsolta a földben lapuló töredékeket. Csak elismeréssel szólhatok a kiállítás rendezőiről. S nem győzök aggódni, látva a zárás időpontját: az iskolások többsége szeptember 16-ig aligha láthatja ezt a számukra oly fontos gyűjteményt. De ezen talán lehet még segíteni ! Ungár Tamás Futó: Gal Edit l'jkökori arcos edények Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Világablak. 8.54: Rameau: III. koncert. 9.05: Tamássy Zdenkó: Vendégek. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Brumi. 10.29: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.44: Pászti Miklós népzenei feldolgozásaiból. 11.10: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Vendég — látó. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Külföldről érkezett. 15.27: Thyl Ulenspiegel kalandjai. 16.05: Mesterségünk címere. 16.35: A Lipcsei Rádió énekkara Mendelssohn-kórus- műveket énekel. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Megújulás előtt ?! 17.30: A zene is összeköt. 19.15: Visszapillantó tükör. Kb. 20.25: Régi magyar táncmuzsika. 20.37: Oj lemezeinkből. 21.30: Prizma. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Reményi Sándor nótafelvételeiből. 22.44: Milyen áron? 22.59: Kovács Dénes hegedül. 0.10: Hajdú Sándor dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Filmzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, Lakatos Sándor vezetésével. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Moldován Stefánia énekel. 14.15: Néptáncok. 14.35: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Arcok, művek, korok. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Tudósítás a budapesti vívóversenyről. 18.50: A King’s Singers és könnyűzene. 19.03: Wieslaw Ochman operettdalokat énekel. 19.18: Tükörképek. 19.28: Tudósítás a budapesti vívóversenyről. 20.13: Helyettem írták. 21.35: Dés László szaxofonozik. 21.46: Rádiószínház. 22.28: Wieslaw Ochman operett- dalokat énekel. 22.40: Zenekari operettrészletek. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Könnyűzene Bulgáriából. 9.21: Wieniawski: I. hegedű- verseny. 9.50: Gyöngyhalászok. 11.05: Bioritmus. 11.25: Külföldi slágerek. 12.05: Kamarazene. 13.07: Csütörtök. Vaszilij Belov elbeszélése rádióra alkalmazva. 13.42: A tavaszi fesztivál hangversenyeiből. 15.03: Orfeusz. 15.46: Zenekari muzsika. 17.04: Ismerjük meg! Matti Raekallio zongorázik. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Zenekari muzsika. 20.01: Külföldi tudósoké a szó. 20.16: Az ördögfal. Háromfelvo- násos opera. 22.40: Napjaink magyar irodalmából. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A rockzene klasszikusai. Brenda Lee énekel. 17.15: Noteszlap. 17.20: Mandel Róbert Szentes környéki népdalokat énekel, játszik. 17.30: Zenés autóstop. Közleke- * dési magazin. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (ism.) 10.05: Állatszelídítők. Szovjet filmsorozat, V/2. rész. 10.35: Delta. Tudományos híradó. (ism.) 11.00: A tenger titkai. Tengeri emlősök. NSZK dokumentumfilm. (ism.) 11.50: Képújság. 15.50: Hírek. 16.00: Nemzetközi vívóverseny. 18.00: Szókimondó, (ism.) 18.45: Képújság. 18.50: Melódia ’83. Intervíziós átvétel Romániából. 19.20: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.25: Reklám. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A pokol tornáca. Angol tv-filmsorozat, III/2. rész. 21.20: Szemtől szemben. Otto Schillyvel. 22.10: Zene, zene, zene. Végzős főiskolások műsora. 23.00: Tv-híradó. II. MŰSOR 19.00: Képújság. 19.05: Carlo Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő. 20.55: Családrajz. Animációs film. 21.10: Tv-híradó. 21.30: Reklám. 21.35: Korallzátonyok. NSZK film. 22.20: Képújság. BUKAREST 15.05: Ifjúsági klub. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő 20.35: A mesteri forradalom. 21.00: A Duna hullámai. Román film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kuka kapitány kalózai. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A harmadik kulcs. Jugoszláv játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Társadalmi témák. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Olimpiai szerda. 22.00: Hírek. 22.05: Nyári fesztiválok — komoly zenei adás. SZÍNHÁZ 1984. július 18-án, szerdán 16.30 órakor a gyulai Várfürdőben: A LEGBATRABB gyAva 21 órakor a gyulai Városi Tanács udvarán: misztérium A SZENT SZÜLETÉSRŐL 1984. július 19-én, csütörtökön 16.30 órákor a gyulai Várfürdőben: A LEGBATRABB GYAVA MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Nevem: Senki, 8-kor: Szűzforrás. Békéscsabai Szabadság: A kicsi kocsi újra száguld. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Bronco Billy, fél 8-kor: Gyilkos bolygó. Gyulai Erkel, fél 6-kor: A ka- ratézó Cobra, fél 8-kor: Jobb ma egy nő, mint tegnap hásom. Gyulai Petőfi, fél 4 és 7-kor: A piszkos tizenkettő I—II. Orosházi Partizán: Napló gyermekeimnek. Szarvasi Táncsics: Bizonyítási eljárás. Foglalkozás előtti pihenő Kocsimodell