Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
1984. július 3-, kedd o lilügJgfeM. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Darvasi Istvánt, a Magyar Hírlap fő- szerkesztőjét saját kérésére történő nyugállományba vonulása miatt érdemei elismerése mellett e tisztségéből felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Darvasi Istvánnak több évtizedes munkásmozgalmi, közéleti, újságírói, szerkesztői munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Karvalics László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bajnok Zsoltot államtitkári tisztségéből, a Minisztertanács pedig a kormány Tájékoztatási Hivatala elnökének megbízatása alól felmentette, s egyidejűleg a Magyar Hírlap fő- szerkesztőjévé kinevezte. Számítógép-építő tábor Szolnokon Számítógép-építő tábor nyílt hétfőn Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági központban. A kéthetes táborozásra az ország minden részéből ötven résztvevő érkezett: tanárok, mérnökök, technikusok, népművelők és középiskolás diákok. Kezdő és haladó fokon tanulmányozzák a számítógéppel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, és a tanfolyam ideje alatt számítógépet építenek, amelyet bemutatnak a tábor befejeztével rendezendő számítás- technikai kiállításon. Fa- és épületanyag-tclcpet létesített a TSZKEK békéscsabai központja a megyeszékhelyen, a Bokor utca 3. szám alatt. A tegnap megnyílt új telep egymillió forint értékű készlettel várja a vevőket, s lakossági megrendelésekre szolgáltatásokat is vállal Fotó: Veress Erzsi Megmentett népi műemlékek Az Országos Műemléki Felügyelőség összegezte a helyreállításra legjobban rászorult, magánkezelésű népi műemlék épületek megmentésére egy évtizede indult akció és társadalmi összefogás eddigi eredményeit. Megállapította, hogy ez sikerrel járt: megnyugtatóan rendezték 165 népi műemlék sorsát. Központi anyagi erőforrások és főként a helyi tanácsok segítségével állami tulajdonba vették ezeket az öreg, megrokkant, de értékes építészeti emlékeket hordozó épületeket. E régi házak többségében komfort nélküli lakás volt, amelyet lakója, gazdája ebben a formában már nem kívánt fenntartani, ám a műemléki jelleget veszélyeztette volna, ha a tulajdonos szakszerűtlenül komfortosítja, átalakítja. A magánkezelésfl népi műemlékek építészeti értékeit őrző tulajdonosok viszont rendszeres anyagi hozzájárulást kapnak. A pusztuló népi műemlékek megmentésében tehát az első és a legfontosabb lépés volt a köztulajdonba vétel, de az igazán nagy erőfeszítést a szakszerű helyreállítás igényelte, hiszen csak megfelelő építészettörténeti és néprajzi kutatási adatok alapján tervezhették meg a restaurálást. Az is gyakran okozott gondot, hogy megtalálják a már-már feledésbe merült egykori építőszakmák még élő mestereit. Az Országos Műemléki Felügyelőség műszaki felmérésekkel, szakmai tanácsokkal, sőt társadalmi munkában végzett tervezéssel több jelentős helyreállítást támogatott. Az esetek nagy részében azonban a lokálpatrióták jelentős erőfeszítésére, összefogására volt szükség. A népi műemlékek megmentéséhez szükséges anyagi erőforrások megteremtéséhez kapott 30 millió forintos központi támogatáson túl még több mint 100 millió forintot költöttek tíz év alatt e jelentős építészeti értékek megőrzésére. Ám ez az összeg nem is tartalmazza a helyi lakosok önként vállalt társadalmi munkájának értékét. A megfiatalított népi építészeti emlékeket a közösségi célok szolgálatába állították. A népfrontaktivisták honismereti-helytörténeti mozgalmának fellendülése, a muzeális értékű népi bútorok, berendezési és használati tárgyak összegyűjtésének kibontakozása és a nemzetiségi kultúra kincseinek felkutatása jelentősen hozzájárult, hogy sok községben tájházat rendezhettek be. A közösségi tulajdonba vett népi építészeti emlékek háromnegyed részét ilyen és hasonló kulturális célokra hasznosították, s csaknem 20 százalékát állították az idegenforgalom szolgálatába. Kedvező, hogy 14 településen nemcsak egy-egy régi ház, hanem a kisebb-na- gyobb műemléki épületcsoport megmentésével a környezet korhű hangulatát, az egykori telepítésszerkezetet is sikerült megőrizni. Ilyen például Csongrád régi belvárosában a 19 épületből álló halásztelepülés, Mezőkövesden a szérűskertes ha- dastelepülés 9 épülete, vagy Bugacon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén helyreállított tanyai épületek. A jellegzetes, egyedi alkotások közű] kiemelkedő a Borsod megyei Gönc községben a lőrésekkel és menekülőfolyosóval ellátott huszita vagy cseh ház megmentése, és múzeumi célokra történő hasznosítása. Tés községben szélmalmot hoztak rendbe, és adtak át múzeum céljára. Eddig több mint száz veszélyeztetett népi műemlék restaurálását és közcélú hasznosítását oldották meg. Szakmunkásavatás Orosházán Az orosházi 612-es számú Birkás Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet szombaton, június 30-án rendezte meg szakmunkásavató ünnepségét a Petőfi Művelődési Központban. A Himnusz, a szavalat és a köszöntő elhangzása után Antali Gábor, az intézmény igazgatója ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy 100 évvel ezelőtt, 1884-ben indult meg a szabályozott szakképzés Orosházán. A továbbiakban megemlékezett az elmúlt egy évszázad legjelentősebb eseményeiről, kiemelte, hogy 1945. április 4-e sorsdöntő fordulatot hozott a szakmunkás- képzés történetében. Ezután arról beszélt, hogy a városban az elmúlt csaknem négy évtized alatt olyan iparágak honosodtak meg, amelyekről azelőtt álmodni sem mertek az itt élők. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a ma végző diákok az elmúlt három év alatt szorgalmas és megfeszített munkával és tanulással készültek erre a napra. Űtravalóul azt adta valamennyiüknek, hogy becsületesen, szorgalmasan dolgozzanak, vegyék ki részüket a társadalmi tevékenységből is. Ezt követően az ifjú szakmunkások a Szózat hangjai mellett fogadalmat tettek. Az idén 136 tanuló szerzett szakmunkás-bizonyítványt. A város üzemeinek képviseletében Hatos Istvánná, a FÉKON orosházi üzemének igazgatója fogadta az ifjú szakmunkásokat, és kívánt eredményes munkát nekik. Ezután a jutalmak átadására került sor. Három pedagógus, Wolf Erzsébet, Molnár Mihály és Keresztes Béla vette át a „Szakmunkásnevelésért” plakettet. Ketten a HNF városi bizottságának „Érdemes Társadalmi Munkás” elismerését kapták meg. A szakmunkásavató ünnepség az Internacionáléval zárult. v. 1. Munkáskollektívák felajánlásai a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben Üjabb vállalatok, intézmények dolgozói határozták el, hogy felszabadulásunk 40. évfordulóját és a párt XIII. kongresszusát jobb munkával köszöntik. Gyűléseken jelentették be hétfőn: a vállalati s a népgazdasági terv teljesítését egyaránt szem előtt tartva, fokozzák teljesítményüket, javítják a minőséget. Székesfehérvárott a Kiváló címmel tizenhatszor kitüntetett Alba Regia Építőipari Vállalat dolgozói úgy döntöttek: az 1984—85-ös év időszakában korszerűbb termékek gyártásával s a választék növelésével igyekeznek elérni, hogy a vállalati nyereség az 1983-ashoz képest harminc százalékkal növekedjék. A Központi Fizikai Kutató Intézet dolgozói egyebek között azt vállalták, hogy mun- kaverseny-vállalásukkal két nemzetközi jelentőségű program, illetve fejlesztés sikeres megvalósítását mozdítják elő. Az intézet részt vesz az 1986- ban földközelbe érő Halley- üstökös tanulmányozására kidolgozott nemzetközi Vega programban. Az égitest vizsgálatára felbocsátandó űrszonda fedélzeti műszerei közül többet is a KFKI szakemberei fejlesztettek ki, s készítenek el. A két budapesti Skála Áruház és a Skála-Coop nagykereskedelmi igazgatóság 72 szocialista brigádjának képviselői a tartós fogyasztási és kozmetikai cikkek választékának bővítését tűzték célul. Ezt elsősorban a külföldi áruházakkal való együttműködésük szorosabbra fűzésével a kishatármenti forgalomban, árucserében rejlő lehetőségek jobb kihasználásával akarják elérni. Felkutatják azokat a hazai alapanyagból előállított termékeket, amelyek iránt külföldön érdeklődés mutatkozik, és ezek exportjával fokozzák a bevételeket. A nagykereskedelmi igazgatóság dolgozói a kistelepülések ellátásának javítására még ebben a hónapban két mozgó mintateremmé átalakított kamiont, illetve csuklós buszt indítanak útra. Az aprófalvakban levő szövetkezeti boltok vezetői minta alapján választják majd ki a megfelelő portékát; a rendelést a kocsikról rádiótelefonon adják le a központi raktárnak, ahonnan rövid időn belül kiszállítják az árut. Évadzáró társulati ülés a színházban Megkezdte működését a gazdasági rendészet Július 1-től megkezdte működését a Budapesti Rendőrfőkapitányság Gazdasági Rendészete — jelentették be hétfői sajtótájékoztatójukon a BRFK vezetői. Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya és helyettese, Konczer István rendőr ezredes egyebek között elmondotta: gazdasági életünk fejlődése, különösen az új gazdálkodási formák elterjedése, illetve a gazdasági tevékenységet kísérő kedvezőtlen jelenségek elleni fokozottabb küzdelem indokolta a munkacsoport létrehozását. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Rendészete feladatának ellátása során szorosan együttműködik majd az ellenőrzést végző állami, gazdasági és társadalmi szervekkel, támaszkodik a társadalmi erőkre, önkéntes segítőikre és a lakosság széles rétegeire. Határozottan fellép a gazdasági életben elkövetett, nagy társadalmi veszélyességű bűnügyekben. A BRFK Gazdasági Rendészete elsősorban a főváros területén tevékenykedik, de egyes esetekben — együttműködve a megyei rendőrfőkapitányságokkal — országos felderítő munkát is végez. Tegnap délután 3 órakor tartotta évadzáró társulati ülését a Békés megyei Jókai Színház. Dr. Keczer András igazgató idézte fel az elmúlt évad jelentős eseményeit, hangsúlyozva, hogy tovább sikerült építeni a színház és a televízió, a színházi és a Gyulai Várszínház közötti kapcsolatot, közben vendégszereplésekkel öregbíteni a békéscsabai színház (szakmai körökben is elismert) hírnevét. Szólt a július 5-én kezdődő békéscsabai nyári színházi estékről, a színház új kezdeményezéséről. A premieren Heltai A néma levente című vígjátékátláthatja majd az érdeklődő békéscsabai közönség, a városi tanács udvarán. Az évadzáró társulati ülésen Szeljak György, az SZMT titkára átadta az SZMT nívódíját Csiszár Nándor színművésznek (képünk). Cs. Tóth János, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója és dr. Virágh László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ezután köszönetét a színház tagjainak az elmúlt évadban végzett művészi munkáért, és kívánt a társulatnak kellemes pihenést. (s—n) Tegnap, július 2-án délelőtt nyílt meg Békéscsabán, a városközpontban a Merkur Vállalat új boltja, ahol különböző típusú személygépkocsikat mutatnak be, továbbá autóápolási és felszerelési cikkeket árulnak Fotó: Gál Edit
