Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
1984. június 29., péntek iznum-fiTti Pénteki beszélgetések Alfonzé — Halló, Markos Józseffel szeretnék beszélni. — Velem vagy a fiammal? — Önnel. Néhány évvel ezelőtt még aligha kezdődött így a telefonbeszélgetés, ha valaki interjút kért Alfonzétól. Amikor az előzetes megbeszélés szerint a Fórum Szálló halijának nemzetközi nyüzsgésében találkozunk, arról kérdezem, hogyan látja gyorsan 'népszerűvé lett fia karrierjét. — Egészen másként alakulnak most a dolgok, mint amikor én kezdtem a pályát — mondja Alfonzó. — Persze, tehetség akkor is kellett, ma se megy nélküle sokra az ember. Így aztán örülök, ha a fiam, a saját erejéből — és nem mint Alfonzó gyereke! — kialakította önmagát. Ö is kemény ember, sportoló, aki franciatörténelem szakos tanárként kezdte az életét, és lassacskán kóstolt bele a művészetbe. Űj nemzedéket, másféle stílust képvisel, és büszke vagyok, ha arra gondolok, hogy a humorra való érzékenységet esetleg tőlem örökölte. Kettesben élünk egy lakásban „legényéletet’’, és gyakran mondogatom neki, hogy a művészetben a mai sikerekből holnap nem lehet megélni. Állandóan frissnek, megújulásra késznek kell lennie, ha fenn akar maradni. Ügy tűnik, megfogadja a tanácsom. — Nemcsak a humorát, de a keménységét is az apjától örökölte. — Ez is másfajta világ. Ö súlyemelő, aki azért edzi magát, hogy erős, egészséges legyen. Nekem annak idején az izmaimból kellett megélnem. Cirkuszban dolgoztam, levegőben, Kemény,, pontos, fegyelmezett munka volt. A manézsban nem lehet mellébeszélni, egy-egy szám felépítése, kivitelezése teljes embert kiván. És mivel sokfelé megfordultam a világban, sok nyelven megtanultam beszélni, így több embernek való életem is volt. Vegyük például az egyik nagy fordulópontot: 1938ban Libanonban buddhisták közé kerültem. Megismertem a jóga filozófiát és életmódot, s azóta is rendszeresen jógázom. Ennek köszönhetem, hogy 72 éves koromra is egészséges, erős maradtam. Karatézok és elmondhatom, hogy 2—3 garázda alak ha rám támadt, még sose kellett segítségért kiáltanom ... — Hisz is a jóga filozófiában? — Hit nélkül élni sem lehet! Ez ad az embernek tartást, az éveknek értelmet. Utálom a céltalan, nyegle, cinikus embereket. Irtózom a bűntől, az erőszaktól. A béke híve vagyok, de nem olyan pacifista, aki mások kénye-kedvétől várja a nyugalmat. Erősnek kell lennünk ahhoz, hogy megvéd- hessük magunkat, oltalmat adjunk a gyengéknek. — Gyakran adódott alkalma, hogy érvényesítse kivételes fizikai adottságait? — Ha szükség volt rám, sose kérettem magam. Attól kezdve, hogy 1945 után a legendás „R-csoporttal” az alvilág kétes elemeit, a vet- kőztetőket, az éjszakai kése- lőket „megszelídítettük”, egész mostanáig, amikor az ifjúságvédelemmel foglalkozom. Nagyon sok fiatalt sikerült jó útra térítenünk, s ebben talárt" nekem is részem van. Abban látom a legfőbb veszélyt, hogy összetévesztjük a szabadságot a szabadossággal, s a gyerekek se a családban, se az iskolában nem látnak elég jó példát maguk előtt. Szükség lenne a pedagógusok részéről több, humánus szigorra is, hogy ha kell, ne könyörgőre fogják csak a dolgot. Nincsenek a gyerekeknek ideáljaik, pedig én még á két törökkel táncot járó Kinizsi Pál, Toldi Miklós, szurkot öntő egri nők, vagy a kuruc vitézek példáján nőttem fel. Világjelenség a fiatalok semmittevése, céltalansága. Most érkeztem éppen Rómából, ahol olasz barátaimmal részt vettem Berlinguer temetését. Hatalmas tömeg, fantasztikus gyászpompa volt. De két utcával odébb kábítószeres, drogos emberroncsok hevertek a járdán, a nők kezéből kirántják a táskát, törnek, zúznak. Vigyáznunk kell, hogy mielőtt elönt bennünket a szenny, gátat vessünk a rossz indulatoknak. — Alfonzó, a művész valójában akkor hat az emberekre, ha mosolyt, derűt visz közéjük. Ha nevetünk, talán jobbak is leszünk általa. — Magam is remélem. A humor életnedv. Nagy kincs, ha nevetni tudunk, szép hivatás, ha az embereket meg- nevettetjiük. Ezért is örülök, ha egészséges életmódom révén friss, megújulni kész maradok. Bár 12 éve nyugdíjban vagyok, de rendszeresen dolgozom, főleg a cirkuszban. Idén tavasszal egy megvadult elefánt eltörte ugyan néhány bordámat, de este már a porondon voltam. Andódy Tibor „Évekre fel töltődtem” Tóth Ernő Békéscsabán élő festőművésznek májusban kiállítása volt Rotterdamban. A kiállítás három, hétig volt látható a Kous- broek Galériában. Tóth Ernő már hetek óta itthon van, s jelenleg a békéscsabai Városi Tanács dísztermének pannóin dolgozik. Mikor találkozunk, májusi élményeiről faggatom. — Hogyan jött össze ez a hollandiai tárlat? — ’81-ben volt egy kiállításom Szolnokon az Aba- Novák-teremben. Ezt látta egy holland művészeti kritikus és menedzser, s felajánlotta, hogy négy képemért cserébe kiállítást szervez munkáimból, és vállalja a feleségem, s jómagam 30 napos hollandiai tartózkodásának költségeit. — Meglehetősen furcsa szervezési módszernek tűnik ... — Tulajdonképpen úgy kell elképzelni, hogy van egy ember, aki figyeli a képző- művészetet, s igyekszik magának „képeket csinálni”, ö egyébként ráállt a keleteurópai országok képzőművészeinek megismertetésére. Nem minden indok nélkül. Ugyanis bátran merem mondani, hogy ma ezekben az országokban sokkal magasabb szintű a képzőművészeti oktatás, mint nyugaton, ahol évtizedek óta sokan azt hiszik, hogy az üres játék és a blöff egyenértékű az avant- garde-dal, s az e hitben élők a szakmát nem tanulják meg. Ennek a művészeti kritikusnak már jelentős gyűjteménye van, s ebből hamarosan kiállítást rendez Ut- rechtben. — A te képeiddel hol találkozhatott a holland közönség? — Rotterdam középpontjában, egy magángalériában. A megnyitóra kitettünk egy magyar zászlót — ez volt egyébként a hollandok kérése is —, s ahogy nézem, látom ám, hogy furcsán lógatták ki nemzeti színeinket. De aztán megnyugodtam, mert az a mellettünk' levő olasz étterem zászlója volt. A megnyitón először egy helyi képzőművész emelkedett szólásra. Szó szerint, mivel felállt egy székre, hogy mindenki láthassa. Igazi rriontmartre-i bohém volt. Meghívásunkra Hágából átjött a magyar követség kultúrattaséja a megnyitóra, s ezután ő következett. Nem jött zavarba: kifogástalan eleganciával fellépett a székre, s onnan mondta el szavait. Hangulatos percek voltak. — Milyen volt a kiállítás megnyitó utáni élete? Hogyan nézik a képeket a hollandok? — Azt hiszem hasonlóan, mint a magyarok. Ki így, ki úgy. Volt, aki hamar elintézte a képeket, volt aki hosszasan nézte őket, sőt, jegyzetelt, pedig nem vett egy darabot se, csak írt mindegyikről valamit. Néha nagyon furcsán anyagiasak. Az egyik látogatónak tetszett egy kép, s azt mondta, ő azt megtteszi, de keret nélkül, és kéri levonni a kép árából a keret értékét. S ami a legfontosabb: a közízlésnek nem jelent határt az országhatár. Nagyjából ugyanaz tetszett a képeimből Hollandiában, mint itt, és ugyanaz talált gazdára. Ügy látom, nem az kell a közönségnek, amit én a legjobban szeretek, s amit a szakma a leginkább értékel. A közönségnek a kicsit szentimentális, kicsit romantikus, kicsit idilli dolgok kellenek, s egy bizonyos ponton túl már meg se próbál az alkotóval együttélni, együtt gondolkozni. — Lehet, hogy amiket te fontosnak gondolsz magadról, az magánügy, s ezért nem tudnak veled érezni... — Hát... én bízom abban, hogy ez nem magánügy . X S amit egy képzőművész le akar festeni, az egyetemes ügy, mégha önmaga egyéniségén keresztül alkotja is meg. Az inkább a baj, hogy egy alkotó megértéséhez bizonyos felkészültség szükséges, s ez a felkészültség a közönség nagy részéből jelenleg hiányzik. Pedig a „képolvasás” megtanulható. Meg is kellene tanítani, megismertetni a képzőművészet kifejezési eszközeit. Nem gondolok sokra: vonal, szín, ritmus, arány, kompozíció... — Ha egy képzőművész Hollandiában jár, egy kérdés megkerülhetetlen: milyen „maradandót" látott útja során? — Azt hiszem, évekre feltőltődtem. Nem -tudok mást mondani, mint azt, hogy egyszerűen erőt ad a munkámhoz az, amit láttam. Számomra sokat jelentő mesterek megoldásait tanulmányozhattam: a hatalmas Rembrandt-gyűjteményt, s ott sétálhattam az antwerpeni Rubens-házban. Aztán Kokoscha . . . Láttam tőle egy 2X3 méteres képet, ami egy gorillát ábrázol - hát téma ez?, de — olyan szín varázs van abban a képben... Szóval újra tudatosult fennem egy régi igazság: minek gondolkozzak azon, mit fessek, mindent meg lehet festeni, csak az a fontos, miképp. Ungár Tamás Nyitás előtt a SEV Naptár a Bakonyról A Képzőművészeti Kiadó gondozásában 34-féle 1985- ös naptár készül, és ugyan még csak az 1984-es esztendő közepén járunk, rövidesen a boltokba kerül néhány jövő évi művészeti naptár. Az asztali naptárak egyike a Bakonyról szól. Römer Fló- ris régész, művészettörténész, a műemlékvédelem hazai úttörője hajdanán könyvet írt erről a tájról, s a kiadó most arra vállalkozott, hogy a naptár oldalain az egykori kötetből szemelvényeket közöljön. Hortobágyi Tibor fotóművész képeivel együtt ez a szinte útirajz jellegű művészeti naptár sajátosan tükrözi a tájat: a természeti szépségekben gazdag hegyvidék, és a történeti, néprajzi hagyományok egységét. A kiadvány azt is dokumentálja, hogy még ma is akadnak kevésbé ismert területek és más értékek e vidéken. Gyulán immár 22. alkalommal rendezi meg a TIT Békés megyei Szervezete, Gyula város Tanácsa, valamint a Magyar Eszperantó Szövetség, és annak megyei szervezete az eszperantó nyári egyetemet. A megnyitó ünnepség június 30-án, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik, melyen üdvözlő beszédet mond dr. Vasváry Artur, a TIT Országos Központjának elnöke, Szigeti Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese, a TIT városi elnöke, a nyári egyetem elnöke, végül a Magyar Eszperantó Szövetség elnöksége képviseletében dr. Rátkai Árpád köszönti a résztvevőket. A nyitóelőadást „Magyarország helyzete, fontosabb társadalmi, gazdasági jellemzői” címmel dr. Vasváry Artur tartja. Áz első nap délutánján dr. Némedi Endre tart tájékoztatót a „Könyvtárak és a nyelvtanulás” címmel. Akik szükségesnek tartják, részt vehetnek naponta 4—5 órán keresztül a dr. Hegedűs Belőné vezette nyelvgyakorláson. Másnap, július 1-én dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Múzeumi Szervezet igazgatója, valamint dr. Máthé Árpád egyetemi adjunktus tart előadást a „Betyárvilág Magyarországon”, illetve „Az élet motorja, a Vitamin” címmel. Délután tárlatlátogatás lesz a Kohán Képtárban, mások kiscsoportos foglalkozáson vesznek részt a kémiai szemináriumon. Július 2-án, 9 órakor egy svéd könyvtáros, Kerstin Kohdin tart előadást „Irodalmi barangolás Svédországban” címmel, majd Mgr. Karol Pacholczyk lengyel erdőmérnök beszél az erdők szerepéről. Másnap egész na- ' pos kiránduláson ismerkednek meg megyénkkel a SEV résztvevői. Július 4-én dr. Szerdahelyi István egyetemi tanár, adjunktus és Jan Ottó de Kát holland egyetemi tanár tart előadást, délután pedig piknik lesz a Körösök összefolyásánál. A csütörtök is az ismeret- terjesztés jegyében telik, dr. Gál Ilona, a kémiai tudományok kandidátusa, „Életünk és a mikrobák”, Virág Péter bányamérnök pedig „Három év Mongóliában” címmel tart tájékoztatót. Délután a nyelvtanítás szervezeti formáiról beszél dr. Hegedűs Béláné. A 22. eszperantó nyári 1 egyetem ünnepélyes zárása július 6-án, 8 óra 30-kor lesz. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Dr. Vámos György mérnökkel beszélget Egyed László. 8.35: Mascagni operáiból. 9.03: Fejezetek a szocialista irodalom történetéből. 9.33: Szól a nóta halkan. 10.05: Hobbi — Dominó. 10.40: Népi zene. 11.00: Kilátó. 11.45: Az MRT énekkara énekel. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.01: Napjaink magyar irodalmából. 14.31: Daloló, muzsikáló tájak. 15.05: Mesterségünk címere. 15.35: Romantikus muzsika. 16.00: Fűtől fáig. 17.05: Lalo: Spanyol szimfónia. 17.35: Felfüggesztve. 18.00: Filmzene. 19.15: Homo ludens. 19.35: Napjaink irodalmából. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Földközelben — aratókkal. 22.30: A Rádiózenekar játszik. 23.30 : Operaáriák. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel. 8.35: Slágermúzeum. 9.22: Fúvószene. 9.3l: Intermikrofon. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Éneklő Ifjúság. 13.30: Muzsika Zsuzsika meséi. 14.00: Zenedélután. 18.35: A Poptarisznya dalaiból. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Ismeretlen ismerősök. 21.35: Santana összes albuma. 22.30: A szereplők valóságos személyek. 23.30: Néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Klasszikus muzsika. 10.06: Verdi: A végzet hatalma (opera). 11.05: Szimfonikus zene. 12.38: Operaáriák. 13.07: Szintézis. 13.37: Sárai Tibor műveiből. 14.25: Zenekari muzsika. 15.30: Vipler: Veronika (operett). 16.00: Kamarazene. 17.00: Muzsikáló Magyarország. 17.43: Marschner: A vámpír (opera). 20.14: A Grúz Állami Filharmóniái Kamarazenekar játszik. 20.49: Presser Gábor szerzeményeiből. 21.21: Ansbachi Bach Hét — III/3. 22.30: Debreceni dzsessznapok. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Az Aratesque együttes énekel. 17.10: Noteszlap. 17.15: A Londoni szimfonikus zenekar könnyűzenei feldolgozásaiból. 17.30: Intermezzo. Hóvégi számvetés az Alföld zenei eseményeiről. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.55: Tévétorna, (ism.) 10.00: A cirkusz fényei (szovjet film), (ism.) 10.25: Arabeszk (lengyel zenés film), (ism.) 10.45: Csak őszintén (szovjet kis- film). (ism.) 11.05: A sivatag utolsó vándorai (francia dokumentumfilm) . 16.15: Még egyszer gyerekeknek. 17.05: A fekete város (tévéfilmsorozat) VII/5. (ism.) 17.55: Pannort krónika. 18.30: Ablak. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Csak ülök és mesélek. 21.35: Alexandr Galin: Retro (színmű két részben). \ 23.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 15.30: ösázeállítás Eisemann Mihály szerzeményeiből, (ism.) 16.20: Pierre Boulle: Nagyúri mesterség (tévéjáték), (ism.) 17.35: Hajnal, alkony (zenés ösz- szeállítás). (ism.) 18.20: Papucshős. (tévéjáték), (ism.) 19.20: Törőcsik Mari műsora, (ism.) 20.00: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű műsora. 20.20: Dal Litvániáról (szovjet rövidfilm). 20.30: Természetbarát. 20.50: Horgásztízperc. 21.00: Gondolkodó. 21.50: Hétfő (francia tévéfilm). BUKAREST 15.05: Monográfiák. 15.30: Kulturális élet. 15.50: A volánnál. Autóvezetők műsora. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Beteljesülés és távlatok. 21.10: Világfigyelő. 21.30: Szocialista hősök a román filmművészetben. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Láthatár — magyar nyelvű krónika. 17.50: Videooldalak. * 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Bábjátékos beszédek — bábjátékadás. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A Harmadik Birodalom — filmsorozat. 21.05: Könnyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22.05: Vendégszerkesztő. II. MŰSOR 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Operaszólisták hangversenye. 20.45: Hírek. 20.50: Krleza a videó-médiákban — dokumentumsorozat. 21.40: Naplemente — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. június 29-én, pénteken 20.30 órakor a Soproni Barlangszínházban: BÁSTYASÉTÁNY 77 21.00 órakor a Gyulai Várszínpadon : A LILLA VILLA TITKA 1984. június 30-án, szombaton 20.30 órakor a Soproni Barlang- színházban : BASTYASÉTANY 77 MOZI Békési Bástya: Roncspalota. Békéscsabai Szabadság: Házasság szabadnappal. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Boszorkányszombat, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Békéscsabai Kert: Házasság szabadnappal. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Éretlenek, fél 8-kor: Tű a szénakazalban. Gyulai Petőfi, 4-kor: Donald kacsa és a többiek, 6-kor: Excalibur I—II. Gyulai Kert: A szenzáció áldozata. Orosházi Béke: Klapka légió. Orosházi aPr- tizán: 101 kiskutya. Tóth Ernő: A nagy mutatvány című képe
