Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1984. június 7., csütörtök o Alakuló illést tartott az Alkotmányjogi Tanács Szerdán az országházban dr. Bognár Rezső elnökleté­vel alakuló ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jog­szabályok és jogi iránymu­tatások alkotmányosságának biztosításában közreműködő 15 tagú testület megvitatta a tevékenységével kapcsolatos tartalmi és szervezeti kérdé­seket. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Apró Antal, az országgyűlés elnöke — hang­súlyt kapott, hogy a tanács eljárását a felsőszintű álla­mi szervek, illetve vezetőik a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, to­vábbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok indítvá­nyozhatják. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügy­felek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgá­rok csak az említettek útján fordulhatnak a testülethez. Az Alkotmányjogi Tanács folyamatos tevékenysége várhatóan jó irányban befo­lyásolja a jogalkotás színvo­nalát is. Könyvtáravatás Szegeden A szegedi Dóm téren el­készült az ország egyik je­lentős kulturális beruházá­sa, a Somogyi Könyvtár és a Csongrád megyei Levéltár új épülete. A szerdán meg­tartott avatóünnepségen fel­szólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Köszöntötte az alapításá­nak centenáriumát ünneplő Somogyi Könyvtár dolgozóit, majd méltatta a névadó és könyvtáralapító Somogyi Csizmazia Károly életútját. A múlt században élt kano­nok a szegedi árvíz pusztí­tásairól értesülve ajánlotta fel félszázezer kötetes gyűj­teményét közkönyvtári cé­lokra. Ez a nemes cseleke­det azt példázta, hogy ne­héz körülmények között kü­lönösen nagy szerepe, len­dítő ereje van a határozott, célszerűen választott tettnek, a személyes példának. Jelen körülményeink kö­zött, amikor fő feladatunk az. ország gazdasági előbbre­vitele, a nehezebb feltételek fokozódó nyomást gyakorol­nak a mindennapi életre, a kultúrára is. Aczél György a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a nemzetközi versenyben egész szocialista társadalmunk kulturáltsága, alkotó- és ér­tékteremtő képessége esik latba, hiszen a termelés el­sődleges célja az értelmes, kulturált, gazdag élet anya­gi megalapozása. Beszédében végezetül rész­letesen foglalkozott a ma­gyar könyvkultúra fejlődé­sével, a könyvterjesztés és a könyvtárhasználat mai álla­potával, sok sikert kívánva az ország könyvtáraiban dol­gozók áldozatkész, hivatás- tudatot tükröző munkájá­hoz. Ezt követően Aczél György átnyújtotta az Elnöki Ta­nács által az alapítás szá­zadik évfordulója alkalmá­ból a nagy múltú közműve­lődési intézménynek adomá­nyozott Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Tájékoztató a filmforgalmazás időszerű kérdéseiről Tegnap, június 6-án me­gyénk vendége volt a MO- KÉP igazgatója, dr. Gom­bár József és a MOKÉP fő­osztályvezetője, Csorna Bé­la. Itt-tartózkodásuk ideje alatt ellátogattak az MSZMP Oktatási Igazgatóságára, ahol dr. Gombár József pártpropagandisták részére tartott tájékoztatót a film- forgalmazás időszerű kérdé­seiről. A vendégek felkeres­ték a Békés megyei Mozi­üzemi Vállalatot is, majd fogadta őket Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára és Várai Mi- hályné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető­je. TIT-esek tapasztalatcseréje Tegnap, szerdán a TIT Szolnok megyei szervezeté­nek vezetői és szakemberei érkeztek megyénkbe tapasz­talatcserére. Nyáry Lászlót, a Szolnok megyei szervezet titkárát, Nagy Lászlóné gaz­dasági vezetőt, Várnai Rup- pertnét, a területi szervezet titkárát, Ring Borbálát, a szolnoki városi szervezet titkárát és Sziládi Jánost, a természettudományi szak­osztály titkárát Békéscsabán a megyei TIT székházában dr. Krupa András megyei titkár fogadta és tájékoztat­ta a Békés megyében folyó ismeretterjesztő munkáról. A vendégek délután a me­gyei munkatársakkal talál­koztak, akikkel gondjaikról, feladataikról beszélgettek. Gyomaendrődi táncosok képviselik megyénket Immár nyolcadik alkalom­mal rendezik meg július 4. és 8-a között a Duna menti foMórfesztivált. A több helyszínen pergő rendezvé­nyekre a hazai együtteseken kívül Ausztriából, Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, Lengyelország­ból, az NSZK-ból, Portugá­liából, Romániából, a Szov­jetunióból és Törökországból várnak néptánccsoportokat. A fesztivál ünnepélyes megnyitója Kalocsán, a sza­badtéri színpadon lesz júli­us 4-én, 20 órától. A meg­nyitó szavakat követően „Élő népművészet” címmel ren­deznek ünnepi műsort, me­lyen fellépnek a népművé­szet mesterei, az ifjú nép­művészek, valamint a meg­hívott magyar táncegyütte­sek, A cél, bemutatni a Du­na menti népek tánchagyo­mányait. A műsor első részét élő adásban közvetíti a Ma­gyar Televízió. Ezt követően baráti találkozóknak, szak­mai bemutatóknak, s ter­mészetesen menettánc-bemu- tatóknak ad otthont Kalocsa. Július 6-án és 7-én nemzet­közi népművészeti vásár szí­nesíti a programot az 1. szá­mú általános iskolában. Há­rom kiállítás is nyílik. Így áz 1-es iskolában Vankóné Dudás Juli alkotásaival is­merkedhetnek az érdeklő­dők, a Petőfi Művelődési Központ kamaratermében a „Király Ilus”-pályázatra be­küldött műveket mutatják be, az I. István úti kiállító­teremben pedig a díszítőmű­vészeti körök megyei kiállí­tása lesz. Baján a népzenei együtte­sek találkoznak az állami zeneiskolában július 4-én délután, este a III. Béla Gimnázium udvarán rende­zik meg a népzenei csopor­tok és együttesek bemutató­ját. Másnap délelőtt az or­szágos honismereti tanácsko­zásnak ad otthont az állami zeneiskola, este pedig a vízi színpadon mutatkoznak be a testvérmegyei táncegyüttesek és pávakörök. Ugyancsak Ba­ján, július 6-án a KÓTA népzenei bizottságának ülé­sén, „Hogyan tovább a páva­köri mozgalomban” címmel cserélik ki tapasztalataikat a népdalkörök vezetői. Itt is rendeznek népművészeti vá­sárt, menettáncot, sőt, még játszóházi foglalkozásokat is. A Türr István Múzeumban „A népművészet szellemé­ben” látható majd kiállítás, valamint a fesztivál kereté­ben nyílik meg a múzeum új állandó kiállítása is. A Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban a „Néphagyományok a fotóművészetben” című or­szágos pályázat anyagát lát­hatják az érdeklődők, s aki­nek kedve van, megtekinthe­ti a Bonyevác tájházat is. Szekszárd is érdekes prog­ramokat ígér a fesztivál ide­je alatt. így többek között a Megyei Művelődési Központ kiállítótermében nyílik meg az ifjú népművészek orszá­gos kiállítása július 5-én, délután 5 órakor. Itt tanács­koznak majd az ifjú népmű­vészek is. A fesztiválon megyénket a gyomaendrődi szövetkezeti néptáncegyüttes úttörőcso­portja képviseli majd. Kalo­csán, a megnyitó műsorban a Rábaközi verbunkot mu­tatják be, rábaközi öregek­kel együtt színpadra lépve. N. A. A közelmúltban rendezték meg Gyulán az Erkel Művelődési Központban az 1. számú általános iskola ének-zene tagozatos tanulóinak hagyományos év végi hangversenyét, amelyen a gyerekek egy év alatt szerzett énektudásukról adtak számot. Az alsó tagozatosok népdalműsorát dr. Libor Jánosné tanár vezényli Fotó: Szőke Margit' Nem a kitüntetésért (Tudósítónktól) A vasút veszélyes üzem. Nemhiába: „Szemed apályán legyen” a vasutasok jelsza­va. A füzesgyarmati MÁV- állomáson több mint 10 éve alakult meg a Dózsa György brigád, s még az évben megkapták a szocialista bri­gád oklevelet. Az elmúlt év- «tized alatt háromszor bronz, háromszor ezüst és kétszer arany fokozatot értek el. A pályaudvaron utasítá­sok, sípszók, kürtjelek hangzanak el — dolgoznak a vonatkísérők, az állomás dolgozói, beosztottjai. A Dó­zsa György Szocialista, Bri­gád tagjai — így szokták meg — már fél órával ko­rábban jelentkeznek szolgá­latra, hogy felváltsák a ko­rábbi műszakot. A pontosság a vasutasmunka alappillére: így nincs zökkenő. Az utas észre sem veszi a „cserét”. Jönnek-mennek a vonatpárok, a Dieselek. Egy- egy hosszút kürtőinek. In­dulhat a vonat. A vörös sapkás szolgálattevő — Wei­gert Mihály, a brigád veze­tője — jelez zöld tárcsájá­val, s tiszteleg. Gondolatban jó utazást kíván ... A brigád az évek során kiérdemelte az elismerést. Az 1983. évi munkája alap­ján megkapta a MÁV Ki­váló Brigádja kitüntető cí­met, melynek átadására egy jó hangulatú összejövetelen került sor, melyre a régeb­ben nyugdíjba vonult bri­gádtagokat is meghívták. ' -v Borbiró Lajos Stabilitás és változás inden társadalom szembe találja ma­gát azzal a dilem­mával, amit a stabilitás vagy változás, a megőrzés vagy változtatás ellentétével jel­lemezhetünk. S minden tár­sadalomnak megfelelő vá­laszt kell találnia arra a ki­hívásra, amit e dilemma tar­talmaz. Vannak korszakok, amikor a társadalom a sta­bilitást, a tradíciók védel­mét tekinti alapértéknek, s elutasítja a változtatás, a megújítás irányába mutató törekvéseket. Korunkban vi­szont a- társadalmi egyen­súly fenntartása, a társadal­mi fejlődés viszonylagos nyugalma nem a változta­tás, a megújulás ellenében, hanem csak azon keresztül érhető el. Tehát a stabilitás vagy yáltozás ellentéte he­lyett: stabilitás a változás révén és eredményeként, és megfordítva, változás a sta­bilitás megőrzésével és ke­retei között. E két érték összeegyezte­tése természetesen nem köny- nyű. Csak akkor lehetséges, ha a társadalom rendelkezik azokkal a mechanizmusok­kal, intézményekkel, ame­lyek képesek az értékeknek erre az egyeztetésére. Vilá­gosan jelentkezik ez a prob­léma a szocialista fejlődés történetében. A szocialista átalakulás Eu­rópa viszonylag fejletlenebb régiójában ment végbe. Ezért a szocialista fejlődés közép­ponti kérdéseként jelentke­zett az örökölt elmaradott­ság leküzdése. E folyamat jegyében alakult ki a szocia­lista gazdaság és politika in­tézményrendszere, az erő­forrásokat, a döntési jogkö­röket központosító gazdasá­gi és politikai mechaniz­mus. E mechanizmus műkö­dése történelmileg rövid idő­szak alatt iparosította a gaz­daságot, gyökeresen átréte- gezte a társadalmat, alapve­tő változásokat eredménye­zett az oktatás, a kultúra szférájában, jelentősen átala­kította az emberek életmód­ját. A társadalmi változások felgyorsulásának természetes ára volt, amelyet e változást megvalósító generációknak kellett teherként elviselniük. A szocialista társadalom központosító gazdasági és po­litikai mechanizmusainak ju­tott az a feladat, hogy a tár­sadalmi átalakulás adott for­májából származó terheket, társadalmi feszültségeket közömbösítsék, s biztosítsák a változás állandóságát, sta­bilitását. A folyamat előrehaladásá­val azonban egyre nyilván­valóbbá vált, hogy a gyors, helyenként és időszakonként erőltetett ütemű társadalmi modernizálás állandósulása is csak történelmileg meg­határozott ideig tartható fenn. A központosító és új­raelosztó gazdasági és poli­tikai mechanizmusok által fenntartott gyors növekedés ugyanis beleütközik a saját maga által felállított korlá­tokba. Gondoljunk csak ar­ra, hogy a gazdasági mecha­nizmus centralizált formájá­ban működő termelőegysé­gek nem érdekeltek a ter­melés tárgyi és emberi té­nyezőivel való takarékos, ésszerű gazdálkodásban, s ezért anyag-, eszköz- és munkaerőéhségük szinte ki­meríthetetlen. A termelés tárgyi tényezői, a rendelke­zésre álló munkaerőforrások ugyanakkor végesek. A pa­zarló erőforrás-felhasználá­son alapuló növekedésnek ezért fizikai korlátái vannak. Az iparosítási folyamat fenn­tartására kialakult társadal­mi intézményrendszer ugyan­akkor nemcsak a gazdálko­dás módjából adódó hiányo­kat, a növekedés korlátáit termeli naponta újra, hanem a növekedés iránti szükség­letet is. Az erőforrásokat, döntési jogköröket közpon­tosító gazdasági és politikai mechanizmus ezért a növe­kedési kényszer fenntartásá­val hívja életre e növekedés korlátáit, a hiányokat, annak révén, hogy a hiányok je­lentkezésére a növekedés gyorsításával válaszol, a nö­vekedés gyorsítása pedig — éppen mert a gazdálkodás adott rendszere nem ösztö­nöz és nem kényszerít az erőforrások takarékos fel- használására — újabb hiá­nyokat eredményez. E központosító gazdasági és politikai intézményrend­szer működése ezért sajátos ellentmondást eredményez. A gazdaság extenzív növekedé­sének eredményeként ugyan­is olyan feszültségeket hív életre, amelyek a társadal­mi mechanizmusok megújí­tásának szükségességére mu­tatnak rá. E feszültségeket azonban a központosító me­chanizmusok önmaguk meg­őrzésével, sőt, hatókörük ki- terjesztésével próbálják fel­oldani. Akkor tehát, amikor az extenzív növekedés, ipa­rosítás, társadalmi átalaku­lás forrásai fokozatosan ki­merülnek, az az intézmény- rendszer, amely a fejlődés­nek ezt a formáját stabili­zálja, elzárja az utat az új, a társadalomfejlődés inten­zív pályái irányában, s ez­zel valójában a változással szemben teszi meg a stabili­tást értékké. Ezt az ellentmondást kí­sérlik meg feloldani a szo­cialista társadalmak reform- törekvései. A különböző kí­sérletek lényegében egy irányba mutatnak: keresik azt a gazdasági és politikai intézményrendszert, amely az új feltételeknek megfele­lően a társadalmi változást nem önmaga megrögzítésével kívánja stabilizálni, hanem az állandó változás és vál­toztatás igényét önmagával szemben is tartósítani kí­vánja Más szóval: a szocia­lista társadalom további fej­lődésének stabilitására olyan társadalmi mechanizmusok kialakítását javasolja, ame­lyek a mechanizmusok ru­galmas változását, átalakítá­sát teszik elvvé. A gazdasági és társadalmi fejlődés új pályáinak, s az ehhez szükséges új társadal­mi feltételek megteremtésé­nek a folyamata igen nehéz és bonyolult. De bizonyos, hogy az átmenet egyik dön­tő láncszeme a társadalmi, a politikai demokratizmus to­vábbfejlesztése. Hiszen a de­mokratizmus különböző me­chanizmusai azok, amelyek a felszínre hozhatják, ütköz­tethetik, versenyeztethetik a különböző társadalmi érde­keket, véleményeket, s ez­zel kikristályosíthatják a tár­sadalmi fejlődés lehetséges szocialista alternatíváit. E H különböző alterna- [■ tívák keresése, tu- datosítása pedig nemcsak egy állandóan meg­újulni képes társadalom ki­alakításának eszköze, ha­nem az állandó változás szükségességét felismerő, ké­pességét magába építő, s ön­magát ezen keresztül stabi­lizáló társadalom működésé­nek elengedhetetlen feltétele. Gedeon Péter Somogyi szövetkezeti küldöttség Békéscsabán Bogó László, a Somogy megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetsége titká­rának vezetésével tegnap, június 6-án tizenöt tagú küldöttség érkezett Békés­csabára. Á szövetkezetpoliti­kai érdeklődésű vendégek látogatást tettek a Békés me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetségében. Itt Györfi Károly titkár, Bagi János, a békésszentandrási Tessedik Tsz elnöke, a szö­vetség szövetkezetpolitikai munkabizottságának elnöke és dr. Drágán Iván titkár­helyettes a szövetség sok­oldalú szövetkezetpolitikai munkáját, munkamódszerét tárta az érdeklődők elé. Dél­után a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben folytatódott a prog­ram, ma pedig a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésben fejeződik be a somogyiak látogatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom