Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

1984. júnins 1., péntek Pénteki beszélgetések Tájház, s amiért más, mint a többi... „Halkan jönni, menni! Semmit meg nem fogni, le nem verni!” Évekig sulykolták belénk iskolai múzeum- látogatásokon ezeket az illemszabályokat. Talán ezért érzek máig is elfogultságot, ha múzeumba, tájházba lé­pek. Aztán egyszer csak kiderül, van, ahol másként vé­lekednek minderről. Ahol, ha kedvem van, leakasztha­tom a fogasról a sokéves vállkendőt, leülhetek a ke­mencepadkára, de még a parasztszekér tetejére is fel­mászhatok, ha úgy tetszik. Oda se neki, arra ‘való. Ha akarok, rágyújthatok a szobában elüldögélve. Még bá­torítanak is: „Ne zavartassa magát! Szoktak itt dohá­nyozni. A füst legalább elveszi a földes szobának ezt a sajátos, dohos szagát”. Szabó István Szerény, halkszavú em­ber. Ez már akkor is feltűnt, amikor az Oscar-díj elnyeré­se után gyakran kényszerült megnyilatkozni. A beszélge­tésre zsúfolt napjának alig félórás ebédszünetéből szakít időt. Ám ezt sem teszi fá­radtan, sietve, s a nehéz nap elgyötörtségét a legcseké­lyebb módon sem jelzi; amit és ahogy csinál, arra nem tudok pontosabb meghatáro­zást: valószerűtlenül egysze­rű. Aztán az első kérdésnél mégis bonyolulttá válik szá­momra a helyzet. Arra ugyanis nem válaszol. Pedig a kérdés jónak tűnt, alkal­masnak a bekukkantásra a kulisszák mögé, az emberi hiúságok megismerésére. Az emberi irigység meny­nyire tette próbára érzé­kenységét az Oscar után — faggattam, s ő csak annyit mondott: erre nem tudok vá­laszolni, én ehhez nem értek. Kénytelenül gyors témavál­tás következett. — Egy film mennyire meg­tervezhető? Milyen váratlan akadályokra kell számítani? Mitől válhat egy film, vagy egy jelenet esetleg jobb mi­nőségűvé a tervezettnél? — Ha a rendező részt vesz á forgatókönyv megírásában, akkor az anyagot — nyilván — lényegesen jobban ismeri. Ezért ilyenkor az írás a fel­készülési folyamat egyik leg­fontosabb része. A felkészü­léshez hozzátartozik a hely­színek kiválasztása, a döntő színek meghatáro­zása és alapvetően a sze­replők kiválasztása. Ez utób­bival lehet a legnagyobb hi­bákat elkövetni. A forgató- könyv hangsúlyai teljesep. megváltozhatnak attól, hogy az, akiben testet ölt egy ka­rakter, amely harcban áll a többi karakterrel, az hogyan mozog, hogyan szólal meg. A forgatás a tervek végrehaj­tása (a ház megépítése), ám ez a végrehajtás tele van kompromisszumokkal. A ter­vektől történő eltérés, és az, hogy a terveknél a kivitele­zés értékesebb lesz-e vagy sem, az nemcsak filmenként, de filmen belül is napon­ként változik. Függ az idő­járástól, ha nem jön a nap­fény, s várunk rá, mert az kéne, függ a színésztől, aki esetleg fáradt, mert az éj­szakát végigdolgozta a rá­dióban, ám a jelenetet fel kell venni, mert ott áll 500 statiszta, és még hosszan so­rolhatnám. Ha a körülmé­nyek szerencsések, akkor bizonyos jelenetek lényege­sen jobban sikerülhetnek még az előre elképzeltnél is, egy gondolatmenet. egy igazság felerősödhet, míg más jelenetek a körülmé­nyek szerencsétlen összeját­szása folytán erejüket veszthetik. A rossz körülmé­nyeket az ember igyekszik felkészüléssel befolyásolni, hogy bármi történik, akkor is tudjunk haladni — Kész a film, s látja, hogy valami mégse jött ösz- sze... Mi van ilyenkor? — Szomorú az ember. Két­ségbeesünk ... megpróbál­juk menteni, amit lehet... — Vágással menthetök-e a hibák? — Igazából nem, de bizo­nyos dolgokat. . . hát . . ki­hagy az ember. — A Mefisztóban van-e olyan rész, amit később már másképp csinált volna? — Biztosan. Minden film­ben rengeteg olyan dolog van, amit az ember más­nap már sokkal jobhan tud­na csinálni. Ez a filrri egyik legnagyobb kalandja: nem lehet újra megcsinálni, ma már erre nincs lehetőség. — Vajon a magyar film­gyártásnak mennyi esélye van a közeljövőben egy újabb Oscarra? ön többször hangsúlyozta, hogy a Me- fisztó Oscar-dija az egész magyar filmgyártás sikere. Néha tartok tőle, hogy ezzel az Oscarral jó időre letud­tak bennünket.. . — A jelölt filmeket az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia teljes tagsága megnézi, s 4 ezer ember szavazata dönti el, hogy melyik film kapja meg az Oscar-díjat. Ennek a 4 ezer embernek nincsenek ilyen meggondolásai, hogy „a magyarok kaptak, most egy ideig ne kapjanak”.' Le­het, hogy ötnek, tíznek, száz­nak, ezernek vannak ilyen vagy hasonló meggondolásai, de 4 ezer embernek nem le­hetnek. 4 ezer ember úgy szavaz, ahogy kedve tartja. Lehet mondani azt is, hogy úgy szavaz, ahogy befolyá­solják, de különböző befo­lyások érik ezt a négyezer embert, hiszen több film is esélyes, s a különböző tá­bor befolyásai között mégis­csak a maga kedve szerint dönt a .szavazó. — Mik ezek a befolyások? — Sajtótájékoztatók, tele­víziós fellépések, elemzések és a reklám. Rengeteg mód­ja van az emberek befolyá­solásának, amelynek jelenleg „orgiáját” éli a világ. Ungár Tamás „Szoktak itt dohányozni” — biztatott az imént Vasz- kó Irén nyugdíjas pedagó­gus, aki gondját viseli en­nek a régi kis háznak —, de vajon kik? Egyáltalán milyen az élet itt, a gyoma- endrődi tájházban? Nos, mint meggyőződtünk róla, meglepően eleven, pezsgő. Hol a bikkfa tekenő? Van, hogy kihirdetik, este beszélgetés lesz. Akkor az­tán jönnek a falu öregjei pattogatott kukoricával, hogy legyen mit eszegetni. Irénke néni meg fogja a hasas üve­get, bort tölt bele, s vége hossza nincs az „amikor én még legény voltam”-nak. Máskor történelem-, rajz­vagy éppen irodalomórát tar­tanak itt. — Ha a Toldit tanulják? „Na, gyerekek! Aki megmu­tatja, hol a bikkfa tekenő, meg a csobolyó, kap egy ötöst.” Ennyit kell csak mon­dani, s lázas keresés kezdő­dik máris. De hát honnan is tudnák a mai gyerekek, mi az a csobolyó? — tárja szét a kezét Vaszkó Irén. Télen jól befűtik a- ke­mencét, ha az óvodások jön­nek. Jólesik elüldögélni a kemencepadkán, ott aztán el­hallgatnák a mesét napes­tig. A kapun felirat: „Kulcs a szomszédban . . .” S adják is bárkinek, aki kéri. Nincs szi­gorú nyitva tartási rend, jöj­jön csak, akinek kedve tart­ja. Beszélgessen, nézzen kö­rül nyugodtan, kóstolja meg a kert gyümölcsfáinak ter­mését, nem zavarja senki. Irénke néni, ha ráér, itt van, s szívesen elkalauzol bárkit. Péntek este beállított vagy 30 fiatal, a honismereti szak­kör tagjai. Eljöttek, hogy szétnézzenek a toronyból, s ha már itt jártak, benéztek ide is. Kinyitottunk hát ne­kik ... Jót beszélgettünk. A szövőszék most egyked­vűen pihenget, megérdemli, öreg már szegény, mégis sokat dolgoztatják, gyerekek, felnőttek. — Fonalat kéne vetni, ám ezt már csak egy asszony tud, özvegy Fülöp Mihályné Szilágyi Juliska — majd két­kedésem látva hozzáteszi —, tudja ez tiszta matematika, azért olyan nehéz. Szőtt az egész család Szőttesek mindenütt. Az asztalon, a sublótban.. . Nem csoda, ha két szőttes­kiállítást is rendeztek an­nak idején. A Népművészeti Múzeum munkatársai úgy vélekedtek, európai jelentő­ségű mintakincs gyűlt itt össze. — Ez a nép rengeteget szőtt. Még a férfiak is segí­tettek. Dupla veréssel, sze­dett szövéssel nagyhétre 10 rendet kellett csinálni. Aki nem lett kész, inkább eldug­ta, különben kicsúfolták .., Sokan mondják: „az a buta paraszt”. Hát lehet buta, aki azzal az agyondolgozott, kér­ges kezével ilyen gyönyörű orgonacsöves, szedett mintát tud szőni? Vagy itt ezaroz- maringos — terít ki egy valóban szép abroszt —, mi­csoda gazdag lélekről árul­kodik ez a csodás minta­kincs ! Fecske a hombárban Ügy 8—10 éve született meg a tájház létrehozásának gondolata. Vaszkó Irénnek már ekkor gyűjteménye volt, kérdezték, mennyiért adná a községnek? Ö csak annyit mondott, hívják meg a ta­nácsülésre. — Ott aztán felajánlottam mindent a tájháznak, in­kább itt a helye, mint hogy a házalóké legyen. Nem igaz? A jó példa hatott. Első­ként Tímár Ándorné, Rica néni ajánlotta fel öreg nyo- szolyáját és mellé egy tuli­pános ládát. Máskor gyűjtő­út alkalmával a csirkék alól került elő a máig is féltve őrzött pendel... Egy idős ember is jelentkezett, hogy a padlásán szétszedve van egy szekér. Ha kell, vi­gyék ... — Egy egész osztály állt neki, hogy összerakja. Kép­zelje! Egy szeg sem hiány­zott belőle. A gyerekek az­óta is nagyon szeretik. A táj házat 1977 novembe­rében nyitották meg, s mint az eddigiekből is kitetszik, hamar élet költözött az ódon falak közé. De nem csak az emberek érzik itt jól magu­kat. A kéményen gólya fész­kel. A hombárban egy kétí­ves fecskecsalád talált ott­honra. — Nem akarták megadni a működési engedélyt, de én ezzel nemigen törődtem ak­koriban. A ház rendbe hozá­sában a szocialista brigádok, és még sokan mások segítet­tek. Szerettek itt lenni. Ez volt a fontos. Később meg­kaptuk az engedélyt is ... Rézüst napsütésben Vaszkó Irén nemcsak a tárgyi, hanem a szellemi ha­gyományokat is szorgosan gyűjti segítőivel, mert azok is vannak bőven. — A gyerekeket a legköny- nyebb rábírni a hagyomá­nyok mentésére. Sietnünk kell, mert úgy hiszem, így is a 24. órában fogtunk hozzá. Ott van a szőttesek intő pél­dája. Mire észbekaptam, a legértékesebb, legrégibb da­rabok kerültek a halottakkal a föld alá. Sürget a múló idő, s ezt megértették ezek a gyerekek is. Járják az is­merősöket, „mit tud a ta­ta?”, s amit gyűjtenek, meg is tanulják. Nemrég a betlehemjárást dolgozták fel. Megtanulták, bemutatták. A tájház hét­szer telt meg zsúfolásig, ak­kora volt az érdeklődés. Máskor a húsvéti szokáso­kat, megint máskor a népi játékokat dolgozták fel így — Nyolcán voltunk test­vérek. Édesapám rendkívüli emlékezőtehetséggel bírt, s míg anyánk ruhácskáinkat mosta, az ő feladata volt mesélni nekünk — emléke­zik szelíd bánattal. — Meg­tanultuk egyszer a betlehem­járást, meg a fekete vasár­napi köszöntőket. .. Később, mikor már öreg volt, és nem látott, sokat hallottam, hogy éjszakánként nem alszik. Ha megkérdeztem, mi baj van, csak annyit mondott: „Majd megtudod, fiam!” Akkor me­séljen — válaszoltam, s 6 elkezdte. Sokszor lejegyez­tem, máskor megtanultam, amit mondott. Később már tudatosan gyűjtöttem. Egyszer — meséli —, a Néprajzi Múzeumban látott egy nagy képet kiállítva egy endrődi, felravatalozott ha­lottról. Akkor döbbent rá, hogy ez is érték. Azóta gyűj­ti a búcsúztatókat s az eh­hez kapcsolódó szokásokat. — Mezőtúr 12 kilométerre van tőlünk, mégis egy világ választott el minket a kör­nyező településektől általá­ban. Nagy volt mindig itt az elzártság. Látni a lako­dalmas szokások nagy elté­résén is. Ezért olyan fontos, hogy éppen mi ne hagyjuk veszendőbe menni ezeket az értékeket, s ezért nem sza­bad elszalasztani az adandó alkalmakat sem. ffiyakran járok csigatésztát csinálni. Ilyenkor csak annyit kell, mondjak: „Hej, Brigitta né­ni! De szép lány lehetett maga valamikor!” Aztán csak hallgatnom kell, s az emlé­keknek nincs határa, de ér­téke annál inkább . . . Eljárt az idő. A magasan álló nap meleg fényében réz­üst csillan, mintha jelezné, itt a tárgyak is visszanyerik régi énjüket. — ©yakran kölcsönadjuk lekvárfőzés idején — magya­rázza tekintetem követve —, nincs már ilyen a mai há­zakban. Még örülünk is, ha viszik, his,zen így fényese- dik ki igazán . . . Kép, szöveg: Nagy Ágnes Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Mire jó a video? 8.37: Zenekari operarészletek. 9.03: Fejezetek a szocailista irodalom történetéből. 9.33: Óvodások műsora. 10.05: Hobbi Dominó — 2. 10.35: versek. 10.40: Vavrinecz Béla féld.: Ma­gyar képeskönyv. 11.00: A Rádió világirodalmi fo­lyóirata. 11.45: Kórusmüvek. 12.45: Hétvégi panoráma. 13.27: Kamarazene. 13.57: Évszázadok mesterművei. 14.44: Magyarán szólva, (ism.) 15.05: A Gyermekrádió műosra. 15.58: Hallgatóink figyelmébe! 15.35: Katonadalok. 16.00: A mi utcánk (riport). 17.05: Operafelvételekből. 17.32: Ki javítson? 17.57: Liszt: Hunok csatája 19.15: Az Iskolarádió műsora. 19.35: Ünnepi könyvhét 1984. III. 20.30: Operettkedvelöknek. 21.30: Kettős szolgálatban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.30: Szimfonikus táncok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIŐ 8.05: Nóták. 8.44: Slágermúzeum. 9.31: Intermikrofon. 10.00: Zenedéleöltt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Éneklő Ifjúság. 13.30: Ma Kányád! Sándor dedi­kál. 14.00: Dallamról dallamra. 15.25: Könyvről könyvért. 15.45: A Blue Oyster Cult felvé­teleiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Régi nóta, hires nóta. 20.35: Arckép Széchenyiről. 21.44: Santana összes albuma. 22.30: Szemben egymással. 23.20: A Cornwall! kalóz (ope­rett) . III. MŰSOR ■ 9.00: A magyar pedagógia év­századai. 9.31: Fúvósindulók. 9.41: Haydn: Orlando lovag (opera). 12.40: Filmzene. 12.55: Pillanatkép. 13.07: Szintézis. 13.37: Népdalkórusok, hangszer­szólók. 14.00: Mű ferdítések és poétái ru- gamok. 14.47: Kamaramuzsika. 16.13: Smetana-ciklus XII/3. 17.00: Muzsikáló Magyarország. 17.40: Dzsesszfelvételeinkből. 18.01: Dallapiccola-művek. 18.50: Illés Endre: Szerelmeim évek múlva. 19.05: Lassus: Prophetiae Sibyl- larum. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangver­senye. 20.10: Makay Béla turistvándi tanítóval, néprajzgyűjtővel beszélget Tarnavölgyi György. 20.30: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.15: Hangszerszólők. 21.35: Opera-mű vészlemezek. 22.10: Interfórum — 1984. V/2. 22.41: Keith Jarrett hangverse­nyei V.4. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: John Rowles énekel. 17.10: Noteszlap. 17.15: Szolnok megyei pedagó­guskórusok énekelnek. 17.30: Kulturális figyelő. Szer­kesztő: Váczi Szabó Már­ta. 17.50: Filmslágerek. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: fizikai kísérle­tek. 8.25: Fizika. 8.50: Orosz nyelv. 9.10: Környezetismeret. 9.40: Don Sebastien alkui (spa­nyol tévékomédia), (ism.) 10.20: Amerikai burleszkparádé. 10.30: A tenger titkai (NSZK is­meretterjesztő film), (ism.) 15.00: Iskolatévé. 15.15: Korok művészete II. 15.55: Utazás Romániában (ro­mán rövidflim). 16.10: A fekete város (tévéfilm). VIl/l. (ism.) 17.25: Pannon krónika 84/6. 18.00: Ablak. 19.15: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ismeretlen Chaplin (an­gol rövidfilm-összeállitás) III/l. 20.55: A fele sem igaz! 21.25: Az ifjúsági szerkesztőség műsora. 22.05: A hét műtárgya. 22.10: Hideg veríték (amerikai film). 23.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Még egyszer gyerekeknek! 18.30: Fiatal művészek nemzet­közi seregszemléje. 19.10: Katedrálisok kora IX/9. olasz filmsorozat) 20.00: Tartuffe, a gazember (francia tévéjáték). 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Látogatás dr. Tálas! Ist­ván professzornál, (ism.) BUKAREST 15.05: Gyermekvilág. 15.15: Tuniszban jártunk. , 15.35: Gyermekvilág. 15.50: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: A jubileum jegyében. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Irodalmi összeállítás. 21.15: Riadó a Dunánál. Román film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A harmadik birodalom — — filmsorozat. 21.05: Jó estét — könnyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22.05: Paletta — kulturális ma­gazin. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosítás — művelődési adás. 18.45: Tudományos könyvek ki­rakata. 19.00: Diagnózisok — művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komolyzenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Az utolsó tiszai halász — dokumentumadás, 21.50: A detektív — játékfilm. 23.30: Színházfesztiváli krónika. MOZI Békési Bástya: Kincs, ami nincs. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 6 és 8-kor: Sok pénznél jobb a több, 4-kor: Az idő urai Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Gracs-fivérek, fél 8-kor: Kon­voj. Békéscsabai Kert: Sok pénznél jobb a több. Gyulai Er­kel: A lator. Gyulai Petőfi. 3-kor: Kisapák és nagyapák, 5 és 7-kor: Roncspalota. Gyulai Kert: Ez Amerika! Orosházi Béke: Nyitott utak. Orosházi Partizán, fél 6-kor: A préri, fél 8-kor: Ezermilliárd dollár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom