Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

1984. június 6., szerda o flz Országos Béketanács egyházközi békebizottságának közgyűlése Konferencia a korszerű vállalati együttműködésről Az Országos Béketanács egyházközi békebizottsága a megyei és fővárosi tagozatok képviselőinek részvételével kedden tartotta közgyűlését. A protestáns és az ortodox egyházak, valamint az uni­tárius és az izraelita feleke­zet által az elmúlt év vé­gén megalakított szervezet első országos tanácskozásán dr. Bartha Tibor református püspök, a mozgalom elnöke tartott előadást az egyházak békemozgalménak időszerű kérdéseiről. A közgyűlés résztvevői határozatot fo­gadtak el, amelyben felhív­ják a figyelmet a világűr militarizálásában rejlő ve­szélyekre. Megállapítják: fontos lépést jelentene a le­szerelés útján, ha a szocia­lista országok kezdeménye­zései alapján a Varsói Szer­ződés és a NATO kölcsönös kötelezettséget vállalnának, hogy elsőként nem alkal­maznak egymás ellen sem nukleáris, sem más katonai erőt. Reményüket fejezik ki, hogy a helsinki záróok­mányt aláíró országok stock­holmi konferenciája ered­ményes lépéseket tesz a bi­zalomépítés, a biztonság és az enyhülés erősítése érde­kében, s támogatásukról biztosítják társadalmunk békepolitikáját. A közgyűlé­sen felszólalt Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács elnöke, részt vett Sar- kadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnök- helyettese és Molnár Béla, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára. TIT-elnökség alakult Sarkadon Hétfőn városi jogú TIT- elnökség alakult Sarkadon. üti Éva, a TIT Békés me­gyei alelnöke és Mocsári Imre, a sarkadi pártbizott­ság titkára vett részt az ala­kuló ülésen. Az elnökség el­nöke dr. Fábry Károly, al­elnöke Csausz Vilmos és Tóth Imre lett, titkárnak Fényes Pétert, szervező tit­kárnak pedig Nagy Bélát választották meg. Az új elnökség első ülé­sén meghallgatta Nagy Bé­lának, a helyi szervezet tit­kárának beszámolóját a kül­döttgyűlés óta Sarkadon végzett ismeretterjesztő mun­káról. Ezt követően megbe­szélték az immár körzet- központi feladatokat is ellá­tó szervezet további felada­tait. Az együttműködés korsze­rűsítésének lehetőségei a termelői szolgáltatásoknál címmel országos konferencia kezdődött kedden Székesfe­hérváron. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, a SZOT, a Hazafias Népfront, a Magyar Keres­kedelmi Kamara és több tudományos egyesület által rendezett háromnapos ta­nácskozás célja a vállalatok egymás részére nyújtott szolgáltatásainak, a háttér­ipari tevékenység helyzeté­nek vizsgálata, az együtt­működés fejlesztési lehető­ségeinek a megvitatása. A konferencia első napján elhangzott előadásokban és hozzászólásokban megállapí­tották, hogy a vállalatok és szövetkezetek egymás részé­re nyújtott szolgáltatásainak színvonala elmarad a nép­gazdaság fejlettségének szintjétől, s ez jelentős vesz­teségek forrása. A vállalatok a termelést kiegészítő, segí­tő, kiszolgáló tevékenységek szinte áttekinthetetlenül szé­les skáláján önellátásra ren­dezkedtek be. Jelentős lét­számot, irányító apparátust és eszközt használnak fel szerszám- és alkatrészgyár­tásra, karbantartási és ja­vítási feladatok ellátására, munkásszállításra, készlete­zésre, raktározásra, munka- és üzemszervezésre, szociá­lis és jóléti intézményeik üzemeltetésére. Az iparban dolgozó fizikai munkások csaknem felét nem az alap- tevékenységben foglalkoz­tatják, a szakmunkások ne­gyede pedig karbantartást végez. A vállalatok szolgáltatási önellátásra való berendezke­désének oka a kooperációs kapcsolatoktól való tartóz­kodás és a biztonságra való törekvés. Jelenleg ugyanis még igen gyér azoknak a gazdálkodó egységeknek a száma, amelyek gyors, pon­tos és hatékony termelői szolgáltatást tudnak nyújta­ni. Az Ipari Minisztérium ezért az Állami Fejlesztési Bankkal közösen pályázatot hirdetett termelési szolgál­tatást végző kisvállalkozások alapítására. Az ilyen vállal­kozások számának gyarapí­tása ugyanis kevés beruhá­zással lényegesen növelhet­né a szolgáltatási teljesít­ményt és javíthatná színvo­nalát. A KISZ Bckés megyei bizottsága „Ifjúmunkás leszek” cím­mel hirdetett pályázatot az ipari tanuló intézetek növendékei számára. A Kulich Gyula-ifjúsági napok keretében a közel­múltban nyílt kiállítás a 35 pályamunkából Gyulán, a szak­munkásképző intézet leánykollégiumában. Munkájáért má­sodik díjat kapott Tamás Erzsébet gyulai szabótanuló, har­madik díjat az orosházi tanműhely esztergályoscsoportja, el­ső díjat Csonki Csilla szarvasi szabótanuló Fotó: Béla Ottó Növekvő mézexport n Legfelsőbb Bíróság ítélete a Márkus-hegyi bányászszerencsétlenség ügyében Kisdobosokat és úttörőket avattak Gyulán Mpiina Diana az első színes bőrű kisdobos Gyulán Élénkül a kereslet a világ­piacon a méz iránt; a HUN- GARONEKTÁR az idén ed­dig 20 százalékkal többet exportált belőle, mint az el­múlt év azonos időszaká­ban, összesen mintegy 3500 tonnát. Az akácosokba már kitele­pítették a kaptárakat. A méhészek szerint a jó ter­més eléréséhez sok melegre, napfényre lenne szükség, ez ugyanis segítené a nektár­képződést. Az akác-' és a vi­rágméz mellett a választék bővítésére az idén kísérlet­ként különleges mézfélék át­vételét is tervbe vette a HUNGARONEKTÁR. A hárs-, a gesztenye-, a leven­dula- és a zsályamézért fel­árat fizetnek a méhészek­nek. Ha e termékek iránt a külpiacon kereslet mutatko­zik, később is rendszeresen átveszik majd ezeket a méz­fajtákat. Az elmúlt években gyak­ran okozott gondot a méhé­szeknek a varróatózis-fertő- zés, amely megbetegítette a méhcsaládokat. A vállalat üzemet rendezett be a be­tegség elhárítását szolgáló, úgynevezett füstölőcsík gyár­1984. JÜNIUS 5-ÉN Trabant Llm. Hyc. (Bp.) 711 Trabant Hyc. Combi (Bp.) S3 Trabant Llm. (Bp.) 24121 Trabant Lim. (Debrecen) 15 228 Trabant Llm. (Győr) 19 331 Trabant Combi (Bp.)' 8 209 Trabant Combi (Győr) 3 679 Wartburg Lim. (Bp.) 11 309 Wartburg Lim. (Győr) 7 084 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 954 Wartburg de Luxe (Győr) 9 443 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3-348 Wartburg Tourist (Bp.) 6 638 Wartburg Todrist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 649 Skoda 105 S (Debrecen) 6 505 Skoda 105 S (Győr) 6 660 Skoda 120 L (Bp.) 15 766 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 tására. E termékből igény szerinti ellátást biztosítanak. * * * Békés megyében megkez­dődött a repceméz átvétele. Jelenleg az akácosokban gyűjtögetnek a méhek, fő­ként a megyén kívül. A nagy méhészek vándorútra keltek, Hajdú-Biharba, Pest környékére, sőt a Dunántúlra is elvitték kaptáraikat. Per- getés után várhatóan a jö­vő héttől indul az ÁFÉSZ- eknél az akácméz felvásár­lása. összesen az idén mint­egy 600 tonna méz átvéte­lét tervezik. A varroatózis igen nagy károkat okozott a megyében, az ország legsúlyosabban fertőzött vidéke Békés. A gondosan, rendszeresen vé­dekező méhészeknél meg­szűnik a fertőzés, de sajnos, nem mindenki füstöl idejé­ben. A méhek nehezen heverik ki az atkák támadását, leg­alább egy év szükséges ah­hoz, hogy a régi „ütemben termeljenek”. így, a jó idő ellenére, 15—20 százalékkal kevesebb mézre számítha­tunk az idén, mint tavaly. Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) «34 Lada 1200 (Bp.) 29 703 Lada 1200 (Debrecn) 18 090 Lada 1200 (Győr) 10 292 Lada 1300 S (Bp.) 11 711 Lada 1300 S (Debrecen) 8 589 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 11573 Lada 1500 (Debrecen) 8 032 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 17 306 Polski Fiat 126 p (Győr) 5 706 Polski Fiat 1500 4 526 Dacia (Bp.) 20 984 Dacia (Debrecen) 11 977 Zasztava (Bp.) 5 404 Kedden kihirdetett hatá­rozatával a Legfelsőbb Bí­róság helybenhagyta a Márkus-hegyi bányásztragé­dia felelősei ellen első fokon eljárt Esztergomi Megyei Bíróság — 1983. december 8-án hozott — ítéletét, így az jogerőre emelkedett. A fog­lalkozás körében elkövetett, halálos tömegszerencsétlen­séget okozó, gondatlan ve­szélyeztetés vétségében bű­nösnek kimondott, I. rendű vádlott Garas János főak­nász, diszpécser büntetése négy és fél évi — fogházban letöltendő — szabadságvesz­tés, továbbá ötévi eltiltás a főaknászi és bányamesteri foglalkozástól. Németh Jó­zsefet — aki II. rendű vád­lottként került a bíróság elé — felmentették, terhére ró­ható bűncselekmény hiánya miatt. Az ítélet indoklásakor a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a büntetés kiszabásá­nál az első fokú bíróság lé­nyegében helyesen sorolta fel és értékelte a vád tár­gyává tett cselekmény tárgyi súlyát, az elítélt Garas Já­nos bűnösségének körülmé­nyeit, azt, hogy az ország egyik legsúlyosabb bányász­szerencsétlensége történt. Ugyanakkor rendkívüli je­lentőséget kellett tulajdoní­tani a büntetés mértékének megállapításakor — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság — a vádlott egészében kima­gaslóan értékes életvezetésé­nek, példamutatóan becsüle­tes életmódjának, a bányá­szatban 25 éven át végzett, sok elismerést és kitüntetést eredményező, kimagasló munkásságának. A bíróság tényként álla­pította meg, hogy az Orosz­lányi Szénbányák Vállalat Márkus-hegyi Bányaüzemé­ben 1983. június 21-én áram- kimaradás történt, s ez a szellőzés leállásához vezetett. Utána a metángáz-koncent- ráció megnőtt és szikra kép­ződött,' majd robbanás kö­vetkezett be, s 37 bányász meghalt, 9-en nyolc napon túl, 6-an pedig nyolc napon belül gyógyuló sérülést szen­vedtek. 1983. június 21-én éjjel a bányában a főaknászi és egyben a diszpécseri teen­dőket a központban szolgá­latot teljesített Garas János látta el. Miként a bíróság megállapította, nem járt el az elvárható körültekintés­sel, több, a villamos üzem­zavar elhárítására irányuló intézkedést elmulasztott, té­vesen tájékozódott és tájé­koztatta a hozzá fordulókat. Határozatának indokolásá­ban a Legfelsőbb Bíróság — az első fokon eljárt büntető tanács véleményével egye­zően — úgy vélekedett, hogy a főaknász-diszpécser maga­tartását, mulasztásait nem menti az a körülmény, hogy a föld alatt dolgozók önte­vékenységére számított (amit egyébként nem ellenőrzött). Kétségtelen az is, hogy az óvórendszabályokat a föld alatt több helyen nem tar­tották be, így azon a helyen sem, aho[ a bekövetkezett nagy erejű robbanás köz­pontja volt. Mindazonáltal a bíróság — szakértői vélemé­nyeket is figyelembe véve — a bekövetkezett robbanás és Garas János mulasztásai kö­zött megállapította az okoza­ti összefüggést, egyéb köz­reható okok mellett. (MTI) Hétfőn délután egyenru­hába öltözött úttörőkkel telt meg a Gyulai 3. sz. Általános Iskola sportudvara. Ekkor rendezte meg a 108. sz. Zrí­nyi Ilona úttörőcsapat az ünnepélyes záró csapatgyű­lést. Elsőként a kisdobosok és úttörők avatására került sor, amikor is Tenkei László munkásőr köszöntötte a leg­kisebbeket, majd az avató­szülők kötötték a kék, il­letve piros nyakkendőket a gyermekek fehér ingére. Az akciókban, társadalmi munkákban, rendezvények­ben gazdag 1983/84-es moz­Alföldi tanulmányok Békéscsabán megjelent az „Alföldi tanulmányok” leg­újabb kötete, amely már a nyolcadik az MTA Földrajz­tudományi Kutatóintézete alföldi csoportjának legfris­sebb dolgozatait közzétevő évkönyvsorozatban. Az Al­föld-kutatással foglalkozó földrajztudósok új kutatási eredményeiről hírt adó kö­tetben a szakemberek és az érdeklődők ezúttal tizennégy tanulmányt találnak. Az „Alföldi tanulmányok” 8. kötetében félezer év föld­rengéseinek elemzésétől Debrecen forgalmának, út­hálózatának vizsgálatáig egész sor izgalmas, a közvé­leményt is érdeklő kérdéssel foglalkoznak a dolgozatok szerzői. Különösen figyelem­Oszét-jász rokonság Üjabb adalékokkal gazdagítot­ták a jász és az őszét nép ro­konságára utaló eddigi ismere­teket a szolnoki Damjanich Já­nos Múzeum két munkatársa: Szabó László és Szabó István. A két kutató hosszabb időt töltött a Kaukázus hófödte hegylánca által övezett Oszétföldön. Több ezer kilométeres útjukon számos olyan tényt, dokumentumot is­mertek meg, amelyek mindin­kább megerősítik azt a korábbi galmi munkáról Stefanovits Mónika adott áttekintést, és értékelte azt. Ezt követően Hári Kovács András, az út­törőtanács titkára olvasta fel a csapatalkotmányt, amelyet a kispajtások kézfelnyújtás- sal egyhangúlag elfogadtak. Nagy taps köszöntötte azokat a felnőtteket és gyermeke­ket, akik egész év során nyújtott kiemelkedő teljesít­ményükért úttörő-kitünte­tésben részesültek. A ked­ves és színpompás ünnepség a csapatzászló-átadással ért véget, amelyet már az új út­törőtanács vett gondozásba. Kép, szöveg: Béla Ottó re méltó Tóth Józsefnek a településnagyság és a népe­sedés közötti kapcsolatot ér­tékelő munkája, amely vég­következtetésben felhívja a figyelmet az Alföld talán legjellegzetesebb települései­re, a tíz-húszezer lakosú kis- városok-óriásfalvak fejlesz­tésének fontosságára. A kö­tetben egyebek közt tanul­mány olvasható még a ta­nyák fejlődéséről, a bodrog­közi falvak népességmegtar­tó képességének változásai­ról, s egy újabb dolgozat a kisvárosoknak a település- hálózatban betöltött szere­péről. A békéscsabai Városi Ta­nács által kiadott kötet ezer­ötszáz példányban látott nap­világot. feltevést, hogy a tatárjárás, után, IV. Béla király idejében, a mai jászok ősei Oszétiából te­lepedtek a Kárpát-medence sík vidékére. A termékeny kauká­zusi fennsikon élő rokon nép ma is használ olyan szavakat, ame­lyek a hazánkban 1422-ben ké­szült jász szójegyzékben is meg­találhatók. Közös a Lehel-kürt szimbólum is. Az Oszétföld la­kóinak egyik eposza a Lehel kürtje címet viseli. A terjedel­mes irodalmi mű legendát sző a híres kürt köré. A szarvasi ÁFÉSZ békésszentandrási bélüzemében sózzák, majd csomagolják a belga technológia alapján nagyipari hul­ladékból készült beleket. Évente 900 ezret gyártanak, és ezt a mennyiséget Belgiumba szállítják Fotó: Fazekas László Gépkocsiátvételi sorszámok:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom