Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

o 1981. Június 1., péntek Termékbemutató Kertészszigeten Nagyteremmel, s több kisebb helyiséggel bővül a szeghalmi művelődési ház. A mintegy 15 millió forintba kerülő felújítást, bővítést — melynek során a régi épület összeépül a mo­zival — jövő év végére kívánja befejezni a helyi költségvetési üzem Fotó: Gál Edit (Tudósítónktól) A Szeghalom és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet a világ-tejnappal kapcsolat­ban Kertészsziget községben tartotta meg a tej és tejter­mékek kóstolójával egybekö­tött bemutatóját, amelyen több, mint 150 érdeklődő vett részt. Az ott látott élelmisze­reket a szeghalmi és a deb­receni tejüzem állította elő. A rendezvényen dr. Bi­schof János füzesgyarmati körzeti főorvos — méltatva az esemény jelentőségét — a tej és tejtermékek fogyasz­tásának fontosságáról be­szélt. Majd a debreceni tej­üzem kereskedelmi osztály- vezetője ismertette a mint­egy 22-féle termék összetéte­lét. Külön öröm volt hallani, amint a jelenlevők elmond­ták e két termelőegységgel szemben támasztott igényei­ket is. Ezután Molnár Jó- zsefné vb-titkár köszönetét fejezte ki a szövetkezet és a nőbizottság vezetőinek azért a kezdeményezésért, hogy ilyen kis helyen rendezték meg a nívós bemutatót, ez­zel is elősegítve a korszerű táplálkozás feltételeinek jobb megismerését. N. J. Kisdobosok és úttörők rajzaiból nyílt kiállítás vasárnap Békéscsabán, a Szabadság mozi előcsarnokában. A „Barátunk a film" című játékhoz kapcsolódó kiállításon a gyerekek filmélményeiből készült legsikeresebb rajzok láthatók egy hétig Fotó: Gál Edit A közalkalmazottak egészségügyi helyzete A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizott­sága a közelmúltban a tag­ság egészségügyi helyzetét vitatta meg. A Közalkalma­zottak Szakszervezete IX. kongresszusán határozatban jelölte meg a szakszervezet egészségvédelemmel össze­függő feladatait. Többek kö­zött leszögezte, hogy a tag­ság egészségügyi helyzetének rendszeresebb figyelemmel kísérése végett a szakszerve­zet kezdeményezze a hiva­tali orvosi hálózat bővítését, segítve munkájuk tartalmi változását. A közép- és az alapszervek a helyi lehető­ségek ismeretében továbbra is keressék a szűrővizsgálat tok intézményes megoldásá­nak módozatait. Az egész­ségügyi tájékoztatást javíta­ni és szélesebb körűvé kell tenni. A szakszervezet az ed­digieknél fokozottabban ösz­tönözze a tagság egészségé­nek megőrzését, a sportmoz­galmat. A megyei bizottság legutóbb 1979-ben tárgyalta ezt a témát. A bizottság most áttekintette az azóta eltelt időszak eredményeit és hiányosságait. A szociális és egészségügyi munkabizott­ság folyamatosan segítette, figyelemmel kísérte az alap­szervezetek ez irányú tevé­kenységét. A szociális és egészség- ügyi munkabizottság elnöke, Varga Jánosné egy olyan írásos anyagot terjesztett a megyebizottság elé, amely­ben a tagság véleményét összegezte. A jelentés adatlapok és a munkabizottság tagjainak személyes tájékozódása alap­ján készült. Huszonnégy alapszervezet írásban közöl­te véleményét a közalkalma­zottak egészségügyi helyze­téről. Ezért semmilyen szak­mai, vagy hivatalos adatot nem tartalmaz, kizárólag a tagság véleményét tükrözi! — Melyek voltak azok a területek, amelyekre a mun­kabizottság leginkább kí­váncsi volt a kérdőívek ösz- szeállításakor, és a szemé­lyes elbeszélgetéseken? — Kíváncsiak voltunk a véleményekre a járóbeteg- és a fekbőbeteg-ellátásról, a hivatali egészségügyi hely­zetre, a táppénzek alakulá­sára és arra, hogy a dolgo­zók véleménye szerint me­lyek az egészségügyi helyze­tet legjobban befolyásoló té­nyezők. — Figyelembe véve a fel­sorolást, arra kérem, hogy először részletesebben fejtse ki a járó- és fekvőbeteg-el­látásról kialakult vélemé­nyeket. — Tagságunk városokban, kisebb-nagyobb települése­ken él szétszórtan, ezért az egészségügyi ellátás szín­vonala, tartalma igen válto­zatos képet mutat. Alapszer­vezeteinkben üzemi orvos nem tevékenykedik. Részben személyi feltételek, részben az anyagi lehetőségek hiá­nyában. Tagságunk ellátását ezért a körzeti orvosok biz­tosítják. Megyénkben a kör­zeti orvosi ellátás tárgyi és személyi feltételei az elmúlt években javultak. Korszerű egészségügyi intézmény épült Battonyán, Magyar- bánhégyesen, Mezőkovács- házán, Csabacsüdön stb. A VI. ötéves tervidőszak vé­gére tovább javulnak a tár­gyi feltételek Nagyszénáson, Méhkeréken, Csanádapácán, Dobozon, Kunágotán stb. Tagságunk látja, hogy az or­vosi ellátás tartalma, színvo­nala előbbre lépett, de a meglevő problémákat kriti­kus hangnemben jelezték. Több alapszervezet kifogá­solta a rendelési időt, a ren­delők zsúfoltságát, a körzeti orvosok helyettesítéséből adódó nehézségeket, az ügye­leti rendszert, s a kisebb te­lepüléseken a gyógyszerel­látást. A tagság érzékelte azt is, hogy alapszervezeteink előreléptek a szűrővizsgála­tok megszervezésében. A me­gyei tanácsnál, a városi ta­nácsoknál, a KSH megyei igazgatóságán és néhány te­lepülésen, például Mezőbe- rényben, Vésztőn és Csorvá- son. — Van-e jellegzetesen „közalkalmazotti betegség”? — Ilyen nincs, de tagsá­gunkra jellemző betegségtí­pusok a következők: hipertó­nia, szív- és érrendszeri megbetegedések, a különbö­ző fekélyek, cukorbaj és légzöszervi, idegrendszeri megbetegedések. Tagságunk szinte mindenütt igényelné évente egy alkalommal a teljes körű általános orvosi vizsgálatot, mert ezzel sok betegség kialakulása meg­előzhető lenne. Az igények ellenére azonban — meg kell mondani — van olyan ta­pasztalatunk is: a szűrése­ken — néhány kivétellel — elég alacsony a dolgozók megjelenése — Arra kérem, hogy a fennmaradó három fő kér­déscsoportról összevontan mondja el a megyei tapasz­talatokat. — Mint már mondtam, az alapszervezetek üzemi or­vost nem foglalkoztatnak. Néhány alapszervezetben vi­szont tiszteletdíjas orvos te­vékenykedik. Az orvosok megfelelő körülmények kö­zött dolgoznak, a tagság elé­gedett munkájukkal. Hiá­nyolják viszont, hogy táp­pénzes állománybavételi jo­guk, egy kivételtől eltekint­ve nincs. Egyébként egy közalkalmazottra évente 3-4 táppénzes nap jut átlagosan. A táppénzes helyzet viszont nincs szinkronban a dolgo­zók egészségügyi állapotával, ugyanis legtöbben akkor sem mennek táppénzre, ha erre szükség ’ lenne. Ez a gyakor­lat főleg a kisebb települé­seken dolgozó tagjainkra jel-' lemző. Vannak olyan dolgo­zók, akik munkájukat fon­tosabbnak tartják, mint az egészségük megóvását. Az egészségügyi helyzetet befo­lyásoló tényezők közül el­sőnek a munkahelyi légkört említették. Számunkra ör­vendetes, hogy a munkahe­lyi légkört általában jónak, kiegyensúlyozottnak ítélték meg. A jövőben javítani kell a szabad idő kihasználását. Az alacsony bérek arra ösztön­zik tagságunkat, hogy jöve­delmüket szabad időben folytatott pluszmunkával egészítsék ki. A beszámoló után heves vita alakult ki a megyei bi­zottsági ülésen. Szinte vala­mennyi bizottsági tag el­mondta véleményét egy-egy kérdéssel kapcsolatban. Vé­gül úgy határoztak, hogy tá­jékoztatják a megyei ta­nács egészségügyi osztályát a közalkalmazotti szakszer­vezeti tagság véleményéről. Az alapszervezetek titkárai­val megismertetik az anya­got és a vita részleteit. Lovász Sándor Emberközpontúan : papjainkban sok vitá­it B ban, pártalapszer­■Éfl vezetek vezetőinek képzésén, pártonkívüliek kö­rében visszatérő kérdés, hogy nem túlságosan gazdaság- centrikus-e a párt politikája, pártszervezeteink munkája. Néhányan úgy vélik, hogy háttérbe szorul a pártszer­vezetek politikai tevékenysé­gében az emberközpontúság. Elhangzanak olyan szélsősé­ges, helyenként általánosító vélemények is, hogy az em­beri oldallal csak a pártszer­vezetek, és ösztönzésükre a tömegszervezetek foglalkoz­nak, de a gazdasági, intéz­ményi vezetők többségét egyedül a tervteljesítés és a gazdasági eredmények ér­deklik. Az így vélekedőket nem a rossz szándék vezérli. In­kább az ellenkezője. Néha úgy érzik, egyedül maradnak ebben a munkában, és csak ők foglalkoznak igazán em­beri ügyekkel. Olyan jelen­ségről van szó, amely min­denképpen elemzést, választ igényel. Abból kell kiindul­nunk, hogy a politika, mint fogalom: a társadalmi osztá­lyok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocialista társada­lomnak nem a legfőbb cél­ja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magas szintű kielégítése? Márpedig való­ban az, és ez a cél minde­nekelőtt az anyagi termelés javainak, tehát a gazdasági termelés magas szintű mi­nőségi és megfelelő tervsze­rű mennyiségű előállítását igényli a szocializmust épí­tő egész nép számára. Hovatovább közhelynek számít, hogy csak azt lehet elosztani, amit megterme­lünk. Mégis, amikor a nép anyagi javainak jobb és magasabb szintű kielégítését szorgalmazzuk, sokan hajla­mosak megfeledkezni erről az alaptételről. Pedig ennek a tudati szférába hatolása nemcsak a közvetlen gazda­sági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezete­ké, kommunistáké és tömeg­szervezeti vezetőségeké is. így tehát, amikor a párttes­tületek, alapszervezeti tag­gyűlések a termelési tervek teljesítésének nehézségeiről, . a munkaverseny-mozgalom kiemelkedő eredményeiről, a munkaidő tényleges kihasz­nálásáról, a munkafegyelem javításáról, az exporttevé­kenység fejlesztéséről, vagy a vállalati beruházás haté­konyságáról tárgyalnak, ak­kor nem elsősorban gazda­ságcentrikus, elvont politi­kai munkát látnak el, ha­nem éppenséggel ember­centrikus politikát hajtanak végre. Ennek a felismerése szükséges valamennyi párt­szervezet vezetősége és kom­munista számára. A mi pártunk egész poli­tikájában, az MSZMP har­cában a párt kongresszusa­in is végigkísérhetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőmunka fo­lyamán összekapcsolja a gaz­daság fejlesztését és az em­beri élet magasabb szintű kibontakoztatását. Ilyenkép­pen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, amelynek meg­teremtője, továbbfejlesztője, és természetesen a megter­melt gazdasági javak fo­gyasztója és élvezője. A me­gyei pártbizottságok és szer­veik napirendjének több mint a fele foglalkozott gaz­dasági, illetve gazdaságpoli­tikai kérdésekkel. Hasonló a helyzet a középirányító szer­veknél is. E gazdasági jelle­gű napirendek során azon­ban mindenkor szóba került konkrét adatok birtokában is az ott dolgozók anyagi, kulturális, szociális ellátott­sága, a munkásművelődés fejlesztése. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén tárgyalta a gazdaság további korszerűsí­tésének feladatait. Ennek megfelelően határozzák meg a megyékben is a pártszer­vezetek működési területü­kön a további tennivalókat. De vajon lehet-e gazdasági feladatokat úgy tárgyalni, hogy a végrehajtás során ne minden területen az ember igényének kielégítése, az emberközpontúság csendül­jön ki. Vagy ehhez hasonló­an a tömegszervezetek na­pirendjein szereplő ifjúság- politikai, érdekvédelmi kér­dések, társadalmi munkaak­ciókra mozgósítás nem mind éppen az ember érdekében történik-e? A szocialista építőmunká­nak vannak olyan területei — éppen az osztályviszonyok nyomán —, ahol a széles kö­rű embercentrikusság kerül előtérbe. Ide tartozik, hogy hazánkban törvényes rend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szin­te el is felejtjük az ember­centrikusság politikájának körébe sorolni, mint a mun­kához való jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb poli­tikai végzettség megszerzésé­re joguk és lehetőségük van. Ezek ma már természetesek számunkra. De amikor a gazdasági építőmunka nehéz­ségei arra késztetik párt- szervezeteinket, hogy erőtel­jesebb, szakszerűbb gazda­ságpolitikai tevékenységet folytassanak, akkor a politi­kai munkásoknak nemcsak a gazdaságközpontúságra, ha­nem az emberi oldalakra is egyenlő gonddal kell megfe­lelniük. Abban is mérhető pártunk politikája és társadalmi rendszerünk emberközpon­túsága, hogy hazánk állam­polgárainak ügyeit az ál­lamhatalmi, államigazgatási, illetve népképviseleti szere­pet betöltő tanácsok milyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltsággal intézik. A megyékben évente több tíz­ezer állampolgár ügyével foglalkoznak érdemben a ta­nácsok, s elenyésző azok szá­ma, akik elégedetlenek ezek­kel. Megfelel ez annak a párthatározatnak, amely ki­mondja, hogy a vezetőknek döntéseik meghozatalánál számolniuk kell a politikai hatással is. Teljes felelősség­gel kell érezni, hogy politi­kailag és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt és az állam politikájának végre­hajtásáért. Döntéseik ma­gukban rejtik, hogy a gaz­dasági céj elérése, beteljese­dése a vállalat, intézmény dolgozóinak anyagi jobblétét is eredményezik. Végső so­ron tehát a gazdaságosság kritériuma, eredményessége a gazdasági vezetők törvény- szerű, gazdaságcentrikus gondolkodása is embercent- rikusságot takar. em nélkülözhető a gazdasági ve­zetői, irányítói munkában sem az em­beri tényező. Ezzé] min­den józan gondolkodású gaz­dasági vezető tisztában van. Ezért születnek a munkáso­kat, a vállalat, dolgozóit is érintő olyan döntések, hogy az üzemi demokrácia kötele­ző fórumain túl is módot ta­láljanak közvetlen találko­zásra, eszmecserékre a dol­gozókkal, ügyes-bajos dol­gaik megvitatására. Ez így is van jól, mert ahol háttér­be szorítják az emberi ol­dalt a gazdaság javára, ott nem születnek számottevő, tartós eredmények, s az az állapot nem is tartható so­káig. A gazdasági alap: „A társadalom termelési viszo­nyainak összessége a fejlő­dés adott szakaszában. To­vábbá a felépítmény politi­kai, jogi és egyéb intézmé­nyek, valamint a társadalmi tudatforma anyagi alapja”. Ezt az anyagi alapot kíván­ja mind magasabb szinten tartani pártunk valamennyi határozata. Azok is, amelyek adott esetben a bonyolult külgazdasági hatásokat is figyelembe véve, a gazdaság tényezőit, a gazdaság fej­lesztését állítják előtérbe. A pártalapszervezetek gyakor­lati végrehajtó munkájában ezért fontos elv, hogy a gaz­daság és a politika nem el­különült, elválasztható fo­galmak. Mindkettőt hazánk­ban az ember, a szocializ­must építő ember valósítja meg az emberiség további felemelkedése javára. , Dr. Arató András

Next

/
Oldalképek
Tartalom