Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
o 1981. Június 1., péntek Termékbemutató Kertészszigeten Nagyteremmel, s több kisebb helyiséggel bővül a szeghalmi művelődési ház. A mintegy 15 millió forintba kerülő felújítást, bővítést — melynek során a régi épület összeépül a mozival — jövő év végére kívánja befejezni a helyi költségvetési üzem Fotó: Gál Edit (Tudósítónktól) A Szeghalom és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet a világ-tejnappal kapcsolatban Kertészsziget községben tartotta meg a tej és tejtermékek kóstolójával egybekötött bemutatóját, amelyen több, mint 150 érdeklődő vett részt. Az ott látott élelmiszereket a szeghalmi és a debreceni tejüzem állította elő. A rendezvényen dr. Bischof János füzesgyarmati körzeti főorvos — méltatva az esemény jelentőségét — a tej és tejtermékek fogyasztásának fontosságáról beszélt. Majd a debreceni tejüzem kereskedelmi osztály- vezetője ismertette a mintegy 22-féle termék összetételét. Külön öröm volt hallani, amint a jelenlevők elmondták e két termelőegységgel szemben támasztott igényeiket is. Ezután Molnár Jó- zsefné vb-titkár köszönetét fejezte ki a szövetkezet és a nőbizottság vezetőinek azért a kezdeményezésért, hogy ilyen kis helyen rendezték meg a nívós bemutatót, ezzel is elősegítve a korszerű táplálkozás feltételeinek jobb megismerését. N. J. Kisdobosok és úttörők rajzaiból nyílt kiállítás vasárnap Békéscsabán, a Szabadság mozi előcsarnokában. A „Barátunk a film" című játékhoz kapcsolódó kiállításon a gyerekek filmélményeiből készült legsikeresebb rajzok láthatók egy hétig Fotó: Gál Edit A közalkalmazottak egészségügyi helyzete A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizottsága a közelmúltban a tagság egészségügyi helyzetét vitatta meg. A Közalkalmazottak Szakszervezete IX. kongresszusán határozatban jelölte meg a szakszervezet egészségvédelemmel összefüggő feladatait. Többek között leszögezte, hogy a tagság egészségügyi helyzetének rendszeresebb figyelemmel kísérése végett a szakszervezet kezdeményezze a hivatali orvosi hálózat bővítését, segítve munkájuk tartalmi változását. A közép- és az alapszervek a helyi lehetőségek ismeretében továbbra is keressék a szűrővizsgálat tok intézményes megoldásának módozatait. Az egészségügyi tájékoztatást javítani és szélesebb körűvé kell tenni. A szakszervezet az eddigieknél fokozottabban ösztönözze a tagság egészségének megőrzését, a sportmozgalmat. A megyei bizottság legutóbb 1979-ben tárgyalta ezt a témát. A bizottság most áttekintette az azóta eltelt időszak eredményeit és hiányosságait. A szociális és egészségügyi munkabizottság folyamatosan segítette, figyelemmel kísérte az alapszervezetek ez irányú tevékenységét. A szociális és egészség- ügyi munkabizottság elnöke, Varga Jánosné egy olyan írásos anyagot terjesztett a megyebizottság elé, amelyben a tagság véleményét összegezte. A jelentés adatlapok és a munkabizottság tagjainak személyes tájékozódása alapján készült. Huszonnégy alapszervezet írásban közölte véleményét a közalkalmazottak egészségügyi helyzetéről. Ezért semmilyen szakmai, vagy hivatalos adatot nem tartalmaz, kizárólag a tagság véleményét tükrözi! — Melyek voltak azok a területek, amelyekre a munkabizottság leginkább kíváncsi volt a kérdőívek ösz- szeállításakor, és a személyes elbeszélgetéseken? — Kíváncsiak voltunk a véleményekre a járóbeteg- és a fekbőbeteg-ellátásról, a hivatali egészségügyi helyzetre, a táppénzek alakulására és arra, hogy a dolgozók véleménye szerint melyek az egészségügyi helyzetet legjobban befolyásoló tényezők. — Figyelembe véve a felsorolást, arra kérem, hogy először részletesebben fejtse ki a járó- és fekvőbeteg-ellátásról kialakult véleményeket. — Tagságunk városokban, kisebb-nagyobb településeken él szétszórtan, ezért az egészségügyi ellátás színvonala, tartalma igen változatos képet mutat. Alapszervezeteinkben üzemi orvos nem tevékenykedik. Részben személyi feltételek, részben az anyagi lehetőségek hiányában. Tagságunk ellátását ezért a körzeti orvosok biztosítják. Megyénkben a körzeti orvosi ellátás tárgyi és személyi feltételei az elmúlt években javultak. Korszerű egészségügyi intézmény épült Battonyán, Magyar- bánhégyesen, Mezőkovács- házán, Csabacsüdön stb. A VI. ötéves tervidőszak végére tovább javulnak a tárgyi feltételek Nagyszénáson, Méhkeréken, Csanádapácán, Dobozon, Kunágotán stb. Tagságunk látja, hogy az orvosi ellátás tartalma, színvonala előbbre lépett, de a meglevő problémákat kritikus hangnemben jelezték. Több alapszervezet kifogásolta a rendelési időt, a rendelők zsúfoltságát, a körzeti orvosok helyettesítéséből adódó nehézségeket, az ügyeleti rendszert, s a kisebb településeken a gyógyszerellátást. A tagság érzékelte azt is, hogy alapszervezeteink előreléptek a szűrővizsgálatok megszervezésében. A megyei tanácsnál, a városi tanácsoknál, a KSH megyei igazgatóságán és néhány településen, például Mezőbe- rényben, Vésztőn és Csorvá- son. — Van-e jellegzetesen „közalkalmazotti betegség”? — Ilyen nincs, de tagságunkra jellemző betegségtípusok a következők: hipertónia, szív- és érrendszeri megbetegedések, a különböző fekélyek, cukorbaj és légzöszervi, idegrendszeri megbetegedések. Tagságunk szinte mindenütt igényelné évente egy alkalommal a teljes körű általános orvosi vizsgálatot, mert ezzel sok betegség kialakulása megelőzhető lenne. Az igények ellenére azonban — meg kell mondani — van olyan tapasztalatunk is: a szűréseken — néhány kivétellel — elég alacsony a dolgozók megjelenése — Arra kérem, hogy a fennmaradó három fő kérdéscsoportról összevontan mondja el a megyei tapasztalatokat. — Mint már mondtam, az alapszervezetek üzemi orvost nem foglalkoztatnak. Néhány alapszervezetben viszont tiszteletdíjas orvos tevékenykedik. Az orvosok megfelelő körülmények között dolgoznak, a tagság elégedett munkájukkal. Hiányolják viszont, hogy táppénzes állománybavételi joguk, egy kivételtől eltekintve nincs. Egyébként egy közalkalmazottra évente 3-4 táppénzes nap jut átlagosan. A táppénzes helyzet viszont nincs szinkronban a dolgozók egészségügyi állapotával, ugyanis legtöbben akkor sem mennek táppénzre, ha erre szükség ’ lenne. Ez a gyakorlat főleg a kisebb településeken dolgozó tagjainkra jel-' lemző. Vannak olyan dolgozók, akik munkájukat fontosabbnak tartják, mint az egészségük megóvását. Az egészségügyi helyzetet befolyásoló tényezők közül elsőnek a munkahelyi légkört említették. Számunkra örvendetes, hogy a munkahelyi légkört általában jónak, kiegyensúlyozottnak ítélték meg. A jövőben javítani kell a szabad idő kihasználását. Az alacsony bérek arra ösztönzik tagságunkat, hogy jövedelmüket szabad időben folytatott pluszmunkával egészítsék ki. A beszámoló után heves vita alakult ki a megyei bizottsági ülésen. Szinte valamennyi bizottsági tag elmondta véleményét egy-egy kérdéssel kapcsolatban. Végül úgy határoztak, hogy tájékoztatják a megyei tanács egészségügyi osztályát a közalkalmazotti szakszervezeti tagság véleményéről. Az alapszervezetek titkáraival megismertetik az anyagot és a vita részleteit. Lovász Sándor Emberközpontúan : papjainkban sok vitáit B ban, pártalapszer■Éfl vezetek vezetőinek képzésén, pártonkívüliek körében visszatérő kérdés, hogy nem túlságosan gazdaság- centrikus-e a párt politikája, pártszervezeteink munkája. Néhányan úgy vélik, hogy háttérbe szorul a pártszervezetek politikai tevékenységében az emberközpontúság. Elhangzanak olyan szélsőséges, helyenként általánosító vélemények is, hogy az emberi oldallal csak a pártszervezetek, és ösztönzésükre a tömegszervezetek foglalkoznak, de a gazdasági, intézményi vezetők többségét egyedül a tervteljesítés és a gazdasági eredmények érdeklik. Az így vélekedőket nem a rossz szándék vezérli. Inkább az ellenkezője. Néha úgy érzik, egyedül maradnak ebben a munkában, és csak ők foglalkoznak igazán emberi ügyekkel. Olyan jelenségről van szó, amely mindenképpen elemzést, választ igényel. Abból kell kiindulnunk, hogy a politika, mint fogalom: a társadalmi osztályok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocialista társadalomnak nem a legfőbb célja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magas szintű kielégítése? Márpedig valóban az, és ez a cél mindenekelőtt az anyagi termelés javainak, tehát a gazdasági termelés magas szintű minőségi és megfelelő tervszerű mennyiségű előállítását igényli a szocializmust építő egész nép számára. Hovatovább közhelynek számít, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Mégis, amikor a nép anyagi javainak jobb és magasabb szintű kielégítését szorgalmazzuk, sokan hajlamosak megfeledkezni erről az alaptételről. Pedig ennek a tudati szférába hatolása nemcsak a közvetlen gazdasági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömegszervezeti vezetőségeké is. így tehát, amikor a párttestületek, alapszervezeti taggyűlések a termelési tervek teljesítésének nehézségeiről, . a munkaverseny-mozgalom kiemelkedő eredményeiről, a munkaidő tényleges kihasználásáról, a munkafegyelem javításáról, az exporttevékenység fejlesztéséről, vagy a vállalati beruházás hatékonyságáról tárgyalnak, akkor nem elsősorban gazdaságcentrikus, elvont politikai munkát látnak el, hanem éppenséggel embercentrikus politikát hajtanak végre. Ennek a felismerése szükséges valamennyi pártszervezet vezetősége és kommunista számára. A mi pártunk egész politikájában, az MSZMP harcában a párt kongresszusain is végigkísérhetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőmunka folyamán összekapcsolja a gazdaság fejlesztését és az emberi élet magasabb szintű kibontakoztatását. Ilyenképpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, amelynek megteremtője, továbbfejlesztője, és természetesen a megtermelt gazdasági javak fogyasztója és élvezője. A megyei pártbizottságok és szerveik napirendjének több mint a fele foglalkozott gazdasági, illetve gazdaságpolitikai kérdésekkel. Hasonló a helyzet a középirányító szerveknél is. E gazdasági jellegű napirendek során azonban mindenkor szóba került konkrét adatok birtokában is az ott dolgozók anyagi, kulturális, szociális ellátottsága, a munkásművelődés fejlesztése. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a gazdaság további korszerűsítésének feladatait. Ennek megfelelően határozzák meg a megyékben is a pártszervezetek működési területükön a további tennivalókat. De vajon lehet-e gazdasági feladatokat úgy tárgyalni, hogy a végrehajtás során ne minden területen az ember igényének kielégítése, az emberközpontúság csendüljön ki. Vagy ehhez hasonlóan a tömegszervezetek napirendjein szereplő ifjúság- politikai, érdekvédelmi kérdések, társadalmi munkaakciókra mozgósítás nem mind éppen az ember érdekében történik-e? A szocialista építőmunkának vannak olyan területei — éppen az osztályviszonyok nyomán —, ahol a széles körű embercentrikusság kerül előtérbe. Ide tartozik, hogy hazánkban törvényes rend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szinte el is felejtjük az embercentrikusság politikájának körébe sorolni, mint a munkához való jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai végzettség megszerzésére joguk és lehetőségük van. Ezek ma már természetesek számunkra. De amikor a gazdasági építőmunka nehézségei arra késztetik párt- szervezeteinket, hogy erőteljesebb, szakszerűbb gazdaságpolitikai tevékenységet folytassanak, akkor a politikai munkásoknak nemcsak a gazdaságközpontúságra, hanem az emberi oldalakra is egyenlő gonddal kell megfelelniük. Abban is mérhető pártunk politikája és társadalmi rendszerünk emberközpontúsága, hogy hazánk állampolgárainak ügyeit az államhatalmi, államigazgatási, illetve népképviseleti szerepet betöltő tanácsok milyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltsággal intézik. A megyékben évente több tízezer állampolgár ügyével foglalkoznak érdemben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elégedetlenek ezekkel. Megfelel ez annak a párthatározatnak, amely kimondja, hogy a vezetőknek döntéseik meghozatalánál számolniuk kell a politikai hatással is. Teljes felelősséggel kell érezni, hogy politikailag és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt és az állam politikájának végrehajtásáért. Döntéseik magukban rejtik, hogy a gazdasági céj elérése, beteljesedése a vállalat, intézmény dolgozóinak anyagi jobblétét is eredményezik. Végső soron tehát a gazdaságosság kritériuma, eredményessége a gazdasági vezetők törvény- szerű, gazdaságcentrikus gondolkodása is embercent- rikusságot takar. em nélkülözhető a gazdasági vezetői, irányítói munkában sem az emberi tényező. Ezzé] minden józan gondolkodású gazdasági vezető tisztában van. Ezért születnek a munkásokat, a vállalat, dolgozóit is érintő olyan döntések, hogy az üzemi demokrácia kötelező fórumain túl is módot találjanak közvetlen találkozásra, eszmecserékre a dolgozókkal, ügyes-bajos dolgaik megvitatására. Ez így is van jól, mert ahol háttérbe szorítják az emberi oldalt a gazdaság javára, ott nem születnek számottevő, tartós eredmények, s az az állapot nem is tartható sokáig. A gazdasági alap: „A társadalom termelési viszonyainak összessége a fejlődés adott szakaszában. Továbbá a felépítmény politikai, jogi és egyéb intézmények, valamint a társadalmi tudatforma anyagi alapja”. Ezt az anyagi alapot kívánja mind magasabb szinten tartani pártunk valamennyi határozata. Azok is, amelyek adott esetben a bonyolult külgazdasági hatásokat is figyelembe véve, a gazdaság tényezőit, a gazdaság fejlesztését állítják előtérbe. A pártalapszervezetek gyakorlati végrehajtó munkájában ezért fontos elv, hogy a gazdaság és a politika nem elkülönült, elválasztható fogalmak. Mindkettőt hazánkban az ember, a szocializmust építő ember valósítja meg az emberiség további felemelkedése javára. , Dr. Arató András
