Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

1984. június 29., péntek o Lázár György látogatása Zala megyében IEHíIIMW---------------------------­Ú jságírók kitüntetése Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön folytatta kétna­pos Zala megyei látogatását. Második napi programja a göcseji falumúzeum és az Országos Olajipari Múzeum megtekintésével kezdődött. Ezt követően Lázár György felkereste a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Itt Basa Fe­renc vezérigazgató számolt be a kormány elnökének a város iparosodásában úttörő szerepet betöltő 33 éves gyár munkájáról, dolgozóinak élet- és munkakörülményei­ről. Lázár György az üzemláto­gatás során megtekintette a gyár korszerű berendezéseit, többek között az elektroni­A lakossági építőipari szolgáltatás fejlesztésére 1978-ban négy szervezetből álló gazdasági társaság ala­kult Békés megyei Építő­ipari Lakossági Szolgáltató Szervezetek Társasága né­ven, mely társaság gesztora a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat. Elsőként e társaság tevékenységéről tárgyalt a Békés megyei Tanács tele­pülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága, amely június 28-án, tegnap dél- e'őtt Gyomaendrődön tar­totta ülését. A társaságnál az alakuláskor négy, jelenleg pedig már nyolc szakbizott­ság tevékenykedik, többek között üzem- és munkaszer­vezési, műszaki, közgazdasá­gi, házkezelési, köztisztasági szakbizottság. A társaság nem jogi személy, a műkö­déséhez szükséges anyagi eszközöket a tagvállalatok biztosítják. A megyei tanács a társa­ságban részt vevő gazdálko­dó szerveknek az V. ötéves tervidőszakra 17 millió fo­rint szolgáltatásfejlesztési alapot biztosított, amelyre a tagvállalatok 30 millió fo­rint szolgáltatásfejlesztési szerződést kötöttek. E vál­lalásukat több mint 40 szá­zalékkal túlteljesítették, 1980-ban, a szerződés lejár­takor összesen ' több mint 42,5 millió forint volt a tény­leges szolgáltatásfejlesztés. A tagvállalatok ez irányú te­vékenysége azóta sem csök­kent, 1982-ben már megkö­zelítette a 100 millió forin­Csütörtökre virradóan 0 óra 23 perckor tűzmegelőzési munkála­tok közben sújtólégrobbanás tör­tént a Mecseki Szénbányák Bé­ta bányaüzemének VIII. szint­jén. Megsérült a helyszínen dol­gozó kilenc bányamentő, akiket a mentők kórházba szállítottak. Közülük hat bányászt rövid idő múltával hazaengedtek, három társukat még kórházban ápol­ják, sérüléseik azonban nem sú­lyosak. A baleset körülményeiről csü­törtökön az ipari Minisztérium­ban Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a szerdán és ,az éjszakai órákban szolgálatot teljesítő biztonsági és irányító szakemberek körülte­kintő, a védelmi előírásokat messzemenően figyelembe vevő intézkedéseinek köszönhető, hogy nem történt súlyosabb szeren­csétlenség. Szerdán, a délelőtti műszakban a tűzvédelmi megbízott ellenőrző körútja során észlelte, hogy az egyik fejtésre váró vágatban, ahol még nem dolgoznak a bá­nyászok, emelkedett a levegő hőmérséklete — ami veszély­kus gyártáselőkészítő rend­szer lézeres szériázó gépét, valamint az automatikus készáru-raktározást. A Politikai Bizottság tag­jának programja délután a Magyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyárában folytatódott. Farkas Sándor igazgató tájé­koztatójában elmondta, hogy az üzemben az idén mint­egy 12 000 tonna mirelitárut állítanak elő. Lázár György zalaegersze­gi látogatása befejezéseként aktívaülésen találkozott a megye párt-, állami és társa­dalmi szerveinek és intéz­ményeinek vezetőivel. A Minisztertanács elnöke idő­szerű politikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. tot az elvégzett építőipari szolgáltatás értéke. Az együttműködést a tagvállala­tok eredményesnek ítélték, 1981- ben megerősítették részvételüket a társaságban, tevékenységüket kiszélesí­tették, majd 1983-ban két alapszabályzatukat átdolgoz­ták, és a Békés megyei Kommunális és Szolgáltató Szervezetek Társasága nevet vették fel. A társaság tevékenységét a legjobban a szakbizottsá­gok munkája tükrözi. Né­hány ezek közül: a műszaki szakbizottság szakmai bemu­tatókkal egybekötött útmu­tatókat adott ki az épületek fenntartása műszaki mód­szereiről, az e területen cél­szerű kisgépesítésről, a költ­ségkímélő megoldásokról. Megszervezte a tagvállala­tok közötti gépkölcsönzés rendjét, és egyeztette azt. Az oktatási szakbizottság különböző tanfolyamokat, to­vábbképzéseket szervezett. 1984-től működik a köztisz­tasági szakbizottság, mely­nek célja feltárni és hasz­nosítani a környezetvéde­lemben lehetséges együtt­működést. A napirendnek megfelelő­en ezután a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya számolt be a bizottságnak az 1982- ben, tanácsülésen elfo­gadott megyei távlati kör- nyeztvédelmi koncepcióból az osztályra háruló felada­tok eddigi eredményeiről. helyzetre utal. Ezért azonnal el­rendelte a vágat elzárását. A sújtólégrobbanás megelőzésére, illetve az esetleges tűz tovább­terjedésének megakadályozására a vágatot habbal töltötték fel. A délutános műszak tűzvédelmi felelőse azonban ennek ellenére azt tapasztalta, hogy emelkedett a levegő szénmonoxid-tartalma, elérte a 0,002 százalékot. Ekkor riasztotta a műszak felelős ve­zetőjét, aki haladéktalanul in­tézkedett a veszélyeztetett kör­zetben dolgozó hatvan bányász felszínre küldéséről és a továb­bi biztonsági intézkedések meg­tételéről. A bányamentők hoz­záláttak a kritikus vágat teljes elzárását biztosító kőgát építé­séhez, melynek munkálatai köz­ben érte őket a robbanás. A körülmények kivizsgálását a pécsi kerületi bányaműszaki felügyelőség munkatársai meg­kezdték, s a csütörtök délelőtti órákban a helyszínre érkezett Menyhárt László, az Országos Bányamüszaki Főfelügyelőség el­nöke, valamint az Ipari Minisz­térium megbízásából Tamásy István, a Bányászati Egyesülés vezérigazgatója is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Haynal Kor­nélnak, az Ország Világ fő- szerkesztőjének. Ibos Fe­rencnek, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége Oktatási Igazgatósága veze­tőjének és Kákái Imrének, az Autó Motor főszerkesz­tőjének nyugdíjba vonulá­Csütörtökön Szarvason Békés, Csongrád, Pest és Szolnok megye vadásztársa­ságainak azon szakemberei tanácskoztak a fácánte­nyésztés időszerű feladatai­ról, akik a vadásztársaságok fácánkeltető és -nevelő gaz­daságait vezetik, irányítják. A megbeszélésen rámu­tattak, hogy a magyar vad- gazdálkodás egyik lényeges területe a fácánállomány helyzetének helyes megítélé­se, és annak továbbfejlesz­tése. Amint arról Nagy Emil professzor, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­székvezető tanára a részt­vevőket tájékoztatta, egy nemrégiben megtartott elem­zés felülvizsgálta a hazai fá­cántenyésztési, -nevelési, -tartási programot. • Ennek megállapítása az volt, hogy az elmúlt évtizedben az intenzív agrártevékenység miatt új szerkezetű nagyüze­mi vadgazdálkodás jött lét­re. Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén a Semmelweis u. 1. szám alatt. Elek, Kétegyháza betegeit jú­nius 30-án és július 1-én dr. Szegvári József. Kétegyháza, Dó­zsa u. 6. sz., tel.: 131 látja el. Lökösháza, Kevermes és Domb­iratos betegeit változó telephe­lyű ügyeletben látják el. Az ügyelet helye a körzeti rende­lőnél olvasható. __ Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva, AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel suk alkalmából, több évtize­des eredményes nunkássá- guk elismeréseként a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrendet adományozta. A kitüntetéseket Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­pagandaosztályának vezető­je adta át. Ebben a munkában a Bé­kés megyei vadgazdálkodás élen jár. Jelenleg a hazai fácánállománynak több mint 20 százaléka található ezen a területen. A Békés megyei modell lényege, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági művelés mel­lett a legkorszerűbb gépek­kel berendezett keltető- és nevelőállomásokat hoztak lét­re. A fácántenyésztés orszá­gos és nemzetközi gondjait elemezve rámutattak: a Bé­kés megyeiek által már be­vezetett gyakorlatot átvéve, szükséges felgyorsítani a fá­cántenyésztést. A tervszerű fácánexport jelentős valutát jövedelmez az országnak. Az összes lőtt fácán mintegy 60 százalékát adjuk el külföldnek. A tanácskozás befejeztével a résztvevők a gyakorlatban tanulmányozták a Békés me­gyei modellt. 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ci­me: Szeghalom, Béke u. 3. Te­lefon: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Szé­chenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén összevont központi orvosi ügyelet Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kasza­per. Nagybánhegyes, Magyar- bánhegyes. Végegyháza betegei­nek. Az ügyelet helye: Mező­kovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. a mikor már történelem lesz az a kor, amely­ben ma élünk, való­színű, úgy határozzák mega történészek, hogy a ’70-es évek második fele volt az illúziók elvesztésének, a ’80- as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági növe­kedés előkészítésének idő­szaka. Vagyis a ’70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világ- gazdasági válság a mi gaz­daságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyi­tottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöttük vála­szunkat az új kihívásra, s a ’80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé ösz- szébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági nö­vekedésre még nem is vol­tunk képesek, a szocialista országok közösségére tá­maszkodva már előkészítet- tükr megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizott­sága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megje­lent közlemény. A többi kö­zött azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjá­ban az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, il­letve bővült, a lakosság pénzjövedelme gyorsabban emelkedett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal meg­felel a tervezettnek .. . Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz előjelek ,(plusz az iparnál, a lakos­ság pénzjövedelménél, mí­nuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubelelszámo­lású külkereskedelemben), nagy meglepetések azért nin­csenek. Ma, amikor annyi kelle­metlen fordulatot él át a vi­lág nagyobbik, nem szocia­lista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatok­nak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk .elérni, amikor — ez is ben­ne van a közleményben — .....a cserearányok tovább ro mlottak”. Elképzelhető, hogy egyik­másik olvasónk már fásult, amikor a cserearányromlás fogalmával találkozik, dehát e sokat használt, mondhat­nánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hív­ta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearány­romláson, mint amennyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagy­is nincs hol gazdaságosan ér­tékesíteni évi 13 ezernyi ..autóbusztermésünk'' na­gyobbik felét — egyéb gé­peinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeink­ről és élelmiszerexportunk­ról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentu­munk is a KGST-tagorszá- gok június közepén megtar­tott moszkvai tanácskozá­sát, hiszen — egy hasonlat­tal élve — Magyarország számára olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember számára nélkülözhe­tetlen az ivóvíz. Visszatérve a cserearány­romlásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények kö­zött is szerényeb előrehalad­tunk, ez egyszerre bizonyít­ja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem beszélhetünk. A csere- arányromlás számunkra sem végzet, fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazol­ja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, akkor eljutunk az is­mert következtetésekhez, té­nyékhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, kide­rül, hogy a radikális változ­tatásra képes hatékony, jö­vedelmező gazdálkodásnak még számos fékje van ná­lunk, s csak e fékek kioldá­sa gyorsíthatja fel a moz­gást — vagyis eljutunk a gazdaságirányítási rendsze­rünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a leg­utóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek felfe­dezni a sorok között, mond­ván: ha több mint 4 száza­lékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhat­tunk le ilyesmit), ha a kivi­tel is jól halad, akkor mi­ért került be a dokumentum szövegébe: „a beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te megköveteli, hogy a la­kosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — eb­ben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észre­vehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztj ük az ezután esedé­kes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szeré­nyebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy to­vább építsük Paksot, a met­rót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kide­rül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pe­dagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíja­sok milliói életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 szá­zalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfe­lelően alakult nemzeti jöve­delmünk évenkénti összege is Tartósabb növekedésre, megalapozottabb dinamiz­musra van szükség. Arra, hogy ne kelljen úgy számol­gatnunk, mint ahogy az or­szággyűlés ipari bizottságá­nak legutóbbi ülésén tör­tént: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de... Az idén 4 munkanappal ke­vesebbel kell beérnünk, mint 1983-ban, és a 4-gyel keve­sebb munkanapból hármat a második félévben kell „le­nyelnünk”. Vagyis ha nem igyekszünk, nem 4 százaié-5 kos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk. A tartósabb gazdasági növekedés, a megala­pozott dinamizmus el­érésének útját-módját a párt kidolgozta. A célok, a tenni­valók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkong­resszusra készülve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzet- elemzéseit, országépítő prog­ramját az élet kritikája iga­zolta, az élet volt a valóság­fedezete. Ezért bízhattunk és bízha­tunk ezután is benne. Magyar László Diáktáncverseny Szeghalmon Különleges élményt kínál jú­nius 29-én, pénteken este a szeg­halmi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ. Három csa­pat részvételével a Péter And­rás Gimnáziumban rendezik azt a nemzetek közötti diáktánc- versenyt, amelyre egy mezőko­vácsházi és egy szeghalmi csa­paton kívül jelezte részvételét Lipcse város egy csapata is. A versenyzők teljesítményét NDK­beli, békéscsabai és orosházi táncpedagógusok bírálják el. Az izgalmasnak ígérkező ren­dezvényt Szabó József—Hunya Katalin „A” osztályos szeghalmi táncospár, valamint a helyi tár­sastáncklub úttörő- és ifjúsági csoportjának bemutatója gazda­gítja. A versenyt Csáki Emilia táncpedagógus irányítja. (Szűcs) fl Kommunális és Szolgáltató Szervezetek Társaságának tevékenységéről Sújtőlégrobbanás a Mecseki Szénbányák Béta üzemében Báb- és dokumentációs kiállítás nyílt tegnap, június 28-án dél­előtt 9 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban, a VII. nemzetközi bábfesztivál keretében. Az idén 35 éve, 1949-ben ala­kult meg a KPVDSZ békéscsabai Napsugár bábegyüttese. Előadá­sait, mint vándorló együttes, számtalan helyen — a megye műve­lődési házaiban, klubjaiban, iskoláiban, üzemeiben, intézményeiben — bemutatta már. Évente 30—35, jobbára gyermekelőadást szervez­nek. Fellépnek többek között a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Fran­ciaországban, Olaszországban és Svédországban, Argentínában, Pe­ruban és Venezuelában. Fellépéseikről, elismeréseikről, legsikeresebb produkcióikról tájékoztat a kiállítás, melyet — Pap István, a Me­gyei Művelődési Központ igazgatója köszöntő szávait követően — Koós Iván, az Állami Bábszínház Jászai-díjas tervezőművésze, Ér­demes művész (képünkön) nyitott meg a nagyszámú közönség előtt. Fotó: Veress Erzsi Fácántenyésztök tanácskozása — ........... i O rvosi ügyeletek Bizalmunk fedezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom