Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
c BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG n Mezöberényben Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Szekeres Andris BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1984. JŰNIUS 24., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Gyorsabban, biztonságosabban Korszerűsítik a csomagok felvételét, szállítását A postánál — műszaki, szervezési megoldásokkal — folyamatosan korszerűsítik a csomagok felvételét, továbbítását. Ennek köszönhetően- a postára adott csomagok 95 százaléka már a feladást követő napon megérkezik a címzetthez; s ez nem kis eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az országban évente tíz és fél millió belföldön, illetve 400 ezer külföldön feladott csomagot visznek házhoz a postások. Ha nem is túl gyakran, de még mindig adódnak reklamációk elveszett, sérült, késve érkező küldemények vagy tévesen megállapított díj miatt. A posta igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ezek a panaszok csökkenjenek. A küldemények eljuttatásának további gyorsítására, a csomagok épségének megóvására, s nem utolsósorban a postai munka megkönnyítésére több új intézkedést vezetnek be, illetve általánossá teszik a kedvező eredményekkel zárult kísérleteket. Budapesten például a legnagyobb csomagfeldolgozó — a 78-as számú — hivatalban már évek óta sikeresen alkalmazzák az úgynevezett telephelyi csomagfelvételt, vagyis azoktól az ügyfelektől (általában intézményektől), akik rendszeresen adnak fel nagyobb mennyiségű csomagot, a saját • telephelyükön veszi át a küldeményeket a posta a szerződésben meghatározott időpontokban. Ez a módszer több előnnyel is jár: az ügyfélnek nem kell bemennie a postára, továbbá csökken a kisebb posta- hivatalok leterhelése, mert ez a küldemény egyenesen a 78-as postára megy, ahol a csomagok mennyiségének és érkezési idejének ismeretében jobban tudják ütemezni a munkát, elkerülve a torlódásokat, kiugró csúcsokat. Ezt a módszert igyekeznek máshol is elterjeszteni. Kísérleteznek a vasúton történő konténeres csomagszállítással is. Néhány régi MÁV-személykocsit átalakítottak, s alkalmassá tették postai kiskonténerek szállítására (eddig csak közúton fuvaroztak konténerben postai csomagokat). A konténeres csomagszállító lánc létrehozása óriási előnyöket rejt magában, hiszen a csomagok megmozgatásához kevesebb ember kell, mégis gyorsabbá válik az átrakás, s ugyanakkor csökken a küldemények sérülésének veszélye. A konténeres vasúti csomagszállítást is megpróbálják általánossá tenni, de egyelőre gondot okoz, hogy sok pályaudvar még nincs felszerelve a konténerek kiás berakására szolgáló berendezésekkel. Ugyancsak nehezíti a konténeres szállítási mód elterjesztését a feladott csomagok aránytalanul sokféle alakja, mérete. Hiába árusítanak a postahivatalokban egységdobozokat (kétféle méretben is), ma még viszonylag kevesen csomagolják ezekbe a küldeményeiket. A csomagok között szembeszökően sok a kosár, a hevenyészett tákolmány. Ezekkel pedig csak gazdaságtalanul lehet megtölteni a konténereket, sok helyet elfoglalnak, s emellett köny- nyen szétbomlanak. A csomagtovábbítás színvonalát, gyorsaságát javítja majd az a csomagszétosztó berendezés, amelyet a hamarosan elkészülő balatonszentgyörgyi postai gócüzemben állítanak munkába. A gép óránként 1700 csomagot kezel, s kézi kódolással 27 irányba osztja szét a küldeményeket. Ezt a berendezést követi majd a székesfehérvári — ugyancsak most épülő — gócközpontban üzembe állítandó gép, amely hetven irányba fogja majd szétkül- deni a csomagokat. A szomagszállítással kapcsolatos szolgáltatások körét is igyekszik szélesíteni a posta. így például, ha igény lesz rá, vállalja, hogy bekapcsolódik az áruházak tervezett csomagküldő szolgálatába, s az áruházaktól közvetlenül összegyűjti — a vevők által katalógusból kiválasztott — feladásra szánt cikkeket. Felgyorsult az agrárkülkereskedelem szervezetének fejlődése Az elmúlt két évben felgyorsult az agrárkülkereskedelem szervezetének fejlődése. Az élelmiszeripari és a mezőgazdasági cikkek értékesítésével foglalkozó külkereskedelmi vállalatok javították együttműködésüket partnereikkel. Számos új termelő kapcsolódott be önállóan a külpiaci munkába, s a választás lehetőségét szélesítette a párhuzamos exportjogok körének bővülése is. Emellett — a termelők és a külkereskedők részvételével, közös érdekeltségével — 15 társaság, iroda alakult, amelyek mind nagyobb szerepet vállalnak az agrárkülkereskedelemben. Dull Ferenc, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársainak elmondotta: a mezőgazdasági és az élelmiszeripari külkereskedelmi vállalatok többsége külön részleget hozott létre a kistételű exportok szervezésére. Elsősorban a határ menti megyékben önálló irodákat létesítettek, erősítve kápcsolataikat a termelőkkel. Szakembereik járják az országot és szervezik az újabb üzleteket. Az elmúlt három év során a külkereskedelmi vállalatok mintegy 400 millió forint fejlesztési alapot adtak át a termelőknek, az Interinvest révén további több száz millió forinttal járultak hozzá a termelési feltételek javításához, új exportképes cikkek előállításának megszervezéséhez. Jelenleg mintegy 60 termelő vállalat, szövetkezet, állami gazdaság és mezőgazda- sági kombinát vesz részt önálló jogon a piaci munkában. Közülük néhányan összefogva közös szervezetet hoztak létre. A vetőmagexportra jogot kapott szövetkezetek, gazdaságok például megalakították a Hungaroseed-et, a nádtermeléssel és feldolgozással foglalkozó állami gazdaságok pedig létrehozták a Nádex-et. Ezek a formák beváltak, az eredményes külpiac révén a gazdaságok exportja gyors ütemben bővült. 1984-ben újabb vállalatok, szövetkezetek kapnak önálló külkereskedelmi jogot. A kérelmeket a vállalatok már benyújtották, s erre az év közben választ is kapnak a minisztériumtól. Indokolt, hogy a termékek értékesítése továbbra is egy kézben maradjon. Számos esetben a külpiac sem teszi lehetővé az önálló jogok nagymérvű kiterjesztését. A Közös Piac országaiban az agrártermékeknél igen szigorú az importrendtartás. Ezek esetleges megsértése igen nagy károkat okozhat — nemcsak a vállalatnak —, hanem az egész népgazdaságnak. Megoldást elsősorban a külkereskedelmi társaságok, illetve az irodák jelentik, ahol a döntések meghozatalában és a kockázatvállalásban a termelők, a feU dolgozók és a külkereskedők egyaránt részt vesznek. Ilyen szervezetek alakultak az elmúlt időszakban többek között a hal, a nyúl, a méz, a paprika, az alma, a bor és a forrólevegős szárítmányok exportjára. Közülük néhány — például a nyúl-, vagy a haliroda — igen figyelemreméltó eredményeket ért el. Egyes társaságok jelentős segítséget nyújtottak a termelőknek az értékesítési gondok csökkentésére. Például a Baromfitermelők Egyesülésének tagjai — külkereskedelmi vállalatok, vágóhidak, a tenyésztojás- és a naposcsirke-termelők — úgy döntöttek, hogy vállalva a kockázatot, a nyomott árakon történő értékesítés veszteségét, nem fogják vissza a termelést, hogy felkészülhessenek a későbbi kibontakozásra. Helyesnek bizonyult ez a stratégia, időközben a csirke értékesítési feltételei javultak. Ebből a cikkből ma már többet el lehetne adni, mint amennyit a termelők elő tudnak állítani. Megújul a Kelenföldi pályaudvar A nyári megnövekedett utasforgalom kezdetére befejeződött a vágányhálózat felújítása és bővítése a Kelenföldi pályaudvaron. Elkészültek az utasok biztonságát szolgáló peronok és a kétszázhúsz méteres aluljáró, a tájékoztatórendszer, az állomás hangosítása stb. Ezután a pályaudvaron — ahol naponta 35—40 ezer utas fordul meg — több szerelvény haladhat át, mint korábban, ami az utasok nem kis örömére kedvezően befolyásolja a vonatok menetidejét. A képen: személyvonat indul Nagykanizsára (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Ünnepélyes megnyitó Tarhoson Könnyűipari együttműködés A magyar—szovjet köny- nyűipari együttműködés állandó munkacsoportja gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésére hatnapos tanácskozást tartott Szegeden, amely szombaton fejeződött be. A könnyűipari minisztériumi és vállalati vezetőkből álló szovjet küldöttséget A. A. Birjukov össz-szövetségi könnyűipari miniszterhelyettes és G. P. Gamzemlidze, Grúzia könnyűipari minisztere, a magyar munkacsoportot Szabó Imre ipari miniszterhelyettes vezette. A szovjet vendégek megtekintettek számos könnyűipari üzemet, így a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat új-szegedi szövőgyárát, a Szegedi Ruhagyárat, a hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár néhány gyáregységét. A VIII. békés-tarhosi zenei napok ünnepélyes megnyitóját tegnap, szombaton este rendezték meg a zenepavilonban. A gazdag programot ígérő zenei napok első eseményén dr. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Szólt a tarhosi hagyományokról, a kodályi gondolat kiteljesedéséről, a zenei napok jelentőségéről, melyek nyolcadik alkalommal szolgálják zenekultúránk ügyét, hívják Tarhosra a zenei élet kiválóságait, a zeneszerető nagyközönséget. Az ünnepélyes megnyitó után került sor Kocsis Zoltán hangversenyére, melyen Bach: Die Kunst der Fuge és Schubert: B-dúr szonáta, D. 960 című művét játszotta. A zenepavilont zsúfolásig megtöltő közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta nagyhírű zongoraművészünk hangversenyét. Ma este 19 órakor — ugyancsak a zenepavilonban — a szegedi Weiner Leó kamarazenekar hangversenyez, vezényel: Weninger Richard. Műsorukon Mozart-, Boccherini-, Weiner-, Farkas Ferenc- és Britten-mű- vek szerepelnek. Közreműködik Sin Katalin csellóművész. Hétfőn megkezdődik a zeneművészeti szakközépiskolások zongoraversenye, melynek eredményhirdetése kedden délután lesz. (s—n) Dr. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet a tarhosi zenepavilonban Fotó: Fazekas László H éi,« N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LOPJA
