Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPJA Ölest tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága felmentette megye] első titkári funkciójából Frank Ferencet A testület a pártbizottság első titkárának Szabó Miklóst választotta meg. Az Elnöki Tanács Frank Ferencet a mun­kásmozgalomban és a szocializmus építé­sében végzett több évtizedes eredményes munkájáért a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki. A kitüntetést Né­meth Károly adta át. Korom Mihály Zánkán Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Zánkára, a balatoni úttörővárosba láto­gatott. A Politikai Bizottság tag­ja megtekintette a nyári út­törőolimpia eseményeit, be­szélgetett fiatal sportolók­kal, találkozott a táborban tartózkodó magyar tornász­válogatott tagjaival. BÉKÉS MEGYEI Gyulán a kertészeti vállalat dolgozói újítják fel a Petőfi téri diszkutat Fotó: Béla Ottó Szabi Miklós életrajza Szabó Miklós 1943-ban született Gyulán. Édesapja elesett a II. világháborúban, neveltetéséről özvegy édes­anyja gondoskodott. Közép­iskolai tanulmányait, Buda - pesten, a Bolyai János Tex­tilipari Technikumban vé­gezte, majd a gyulai haris­nyagyár technikusaként dol­gozott. Aktívan tevékenyke­dett az ifjúsági mozgalom­ban, 1966. március 1-én a gyulai városi KISZ-bizottság titkára lett. Ebben az évben lépett az MSZMP tagjai so­rába. Három évvel később a KISZ Békés megyei bizott­ságának titkára, majd 1973- tól első titkára. Közben el­végezte az MSZMP Politikai Főiskoláját, öt éve az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára. Ered­ményes munkáját több ma­gas kitüntetéssel ismerték el. Helmut Kohl Magyarországon Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására hivatalos láto­gatásra csütörtökön Magyar- országra érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kan­cellárja. Útjára elkísérte fe­lesége, Hannelore Kohl is. Az NSZK kormányfőjének különgépe 13 órakor lan­dolt Budapesten, a magyar és nyugatnémet zászlókkal feldíszített Ferihegyi repü­lőtéren. A vendég tisztele­tére a légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg dísz­százada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, továbbá a politikai és a gazdasági élet több más vezető személyisége. Ott volt Kővári Péter, a Magyar Nép- köztársaság bonni és Nor­man Dencker, a Német Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. A repülőgépnél elsőként Lázár György üdvözölte Helmut Kohlt, s köszöntötte ezután a szövetségi kancel­lár kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a szövetségi kan­cellárnak és feleségének, majd a díszszázad parancs­noka jelentést tett a ma­gas rangú vendégnek. El­hangzott a két ország him­nusza, ezt követően a két kormányfő ellépett a dísz­század előtt. A magyar és az NSZK-beli személyiségek, mint házigazdák és vendé­gek, kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — magyar vezetők társaságában — gép­kocsival szálláshelyükre Kaj­tattak. Délután az Országházban Lázár György és Helmut Kohl szűk körű megbeszélé­sével — amelyet a Minisz­tertanács elnökének dolgo­zószobájában tartottak — megkezdődtek a magyar— NSZK hivatalos tárgyalások. Ezek Lázár György és Hel­mut Kohl vezetésével a Par­lament delegációs termében plenáris üléssel folytatódtak. A kormányfők társaságá­ban a plenáris ülésen ma­gyar részről Nagy János kül- ügyminisztériumi államtit­kár, Bajnok Zsolt államtit­kár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Kő­vári Péter; az NSZK dele­gációjának képviseletében Peter Boenisch államtitkár, a szövetségi kormány Sajtó- és Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Andreas Meyer- Landrut külügyminisztéri- umi államtitkár és Norman Dencker ült tárgyalóasztal­hoz. Őszinte és nyílt légkörű volt az eszmecsere. Az idő­szerű nemzetközi kérdéseket áttekintve egybehangzóan ál­lapították meg, hogy bár el­térően ítélik meg a feszült­ség kialakulásának okait, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, javításá­ban. Egyetértettek abban, hogy párbeszédre van szük­ség, amely elvezethet az ér­demi tárgyalásokhoz, és ez­zel a feszültség csökkenté­séhez. Közös álláspontként jutott kifejezésre, hogy a problémák megoldásában reális megközelítéssel, köl­csönös jóakarattal lehetséges az előrejutás. A kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együtt­működés fejlesztésének le­hetőségeit elemezve egyetér­tettek abban, hogy a Magyar' Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság közötti viszony rendezett, a kontaktusokat nem terhelik megoldatlan kérdések. Mind­két fél úgy ítélte meg, hogy e kapcsolatokban a fejlesz­tési irányok konkrét megha­tározása a soron következő szakminiszteri találkozók feladata lesz. Egybehangzó véleményként fejtették ki, hogy a gazdaság területén az eddig is eredményes együttműködés fejlesztésére vannak újabb lehetőségek a vállalatok közötti kapcsola­tokban, a termelési koope­rációban, a harmadik pia­cokon való erőteljesebb együttműködésben, közös fellépésben. Ugyancsak azo­nosan foglaltak állást a kul­turális, a tudományos és egyéb kapcsolatok bővítésé­ről, fontosnak tartva e terü­leteken is a két ország kö­zötti együttműködést. (Folytatás a 2. oldalon) flz európai kulturális fórum magyar előkészítő bizottságának ülése Az európai kulturális fó­rum magyar előkészítő bi­zottsága Köpeczi Béla mű­velődési miniszter, a bizott­ság elnöke vezetésével csűr törtökön a Parlamentben Ülést tartott. A bizottság meghallgatta Nádor György titkárnak az 1985-ben Budapesten — a helsinki záróokmányt alá­író 35 ország részvételével — rendezendő tanácskozás elő­készületeiről szóló beszá­molóját. Az európai kulturá­lis fórum magyar előkészí­tő bizottsága irányelveket fogadott el a tanácskozás tartalmi kérdéseivel^ összer függő magyar álláspontról, a házigazda szereppel járó teendőkről, a tervezett kul­turális programokról, vala­mint a kiadók, az írott saj­tónak, illetve a rádiónak és a televíziónak a fórummal kapcsolatos feladatairól. a kisvállalkozások tapasztalatairól tárgyalt a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén tájékoztatót hall­gatott meg a KGST-tagor- szágok vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági értekezleté­ről, egyidejűleg jóváhagyó­lag tudomásul vette a KGST XXXVIII., rendkívüli ülés­szakáról szóló jelenést. A kormány méltatta a szocia­lista országok együttműkö­désének fő irányait hosszú időre meghatározó és a szo­cialista gazdasági integráció fejlődési útjait kijelölő ok­mányok nagy jelentőségét, állást foglalt a hazai tenni­valók kidolgozásáról. A SZOT elnökségének tá­jékoztatója alapján a kor­mány megvitatta a munka- védelem 1983. évi alakulását. A tapasztalatok alapján az irányító szerveket arra köte­lezte, hogy az üzemi balese­tek csökkentése és a foglal­kozási megbetegedések meg­előzése érdekében folyama­tosan ellenőrizzék a munka- védelmi szabályok betartá­sát és szigorúbban lépjenek fel azok megsértőivel szem­ben. A kormány megtárgyalta a kisüzemi termelést és a ki­segítő tevékenységeket vég­ző vállalkozások működésé­ről szóló jelentést. Megálla- pítota, hogy a kisvállalkozá­sok — beilleszkedve a szo­cialista gazdálkodás rendsze­rébe — általában eredmé­nyesen működnek, hozzájá­rulnak a lakosság jobb ellá­tásához, s a vállalati gazdál­kodás eredményeihez. Az alapvetően pozitív tapaszta­latok mellett kedvezőtlen je­lenségek is mutatkoznak. Ezért — a rendeltetésszerű­en működő szervezetek hasz­nosságát elismerve — a Mi­nisztertanács úgy foglalt ál­lást, hogy intézkedéseket kell tenni a nem kívánatos jelenségek visszaszorítására. Ezek kialakulásának megelő­zéséhez, illetve felszámolásá­hoz a kormány igényli a tár­sadalmi ellenőrzés fokozását, az üzemi demokrácia fóru­mainak támogató közremű­ködését. A Minisztertanács módosí­totta a növény- és állatfaj­ták állami minősítéséről szó­ló rendeletet. E szerint nö­velni kell a nemesítéssel és fajtafenntartással foglalkozó intézetek anyagi érdekeltsé­gét, és kedvezőbb lehetősé­get kell teremteni tevékeny­ségük szakmai színvonalának emeléséhez. A Minisztertanács jóvá­hagyta a saját, a kormány- bizottságok, valamint a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1984. II. félévi mun­katervét. (MTI) Véradóünnepség Békéscsabán A Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége és a me­gyei vérellátó szolgálat a szervezett magyar vérellátás 30., a térítés nélküli véradó- mozgalom 25. évfordulója al­kalmából véradóünnepséget rendezett tegnap, június 21- én, csütörtökön délelőtt Bé­késcsabán a megyei tanács nagytermében. Az ünnepsé­gen dr. Sarnyai Ferenc, a megyei vöröskeresztes veze­tőség elnöke köszöntötte a vendégeket, az elnökség tag­jait, köztük dr. Báné Júliát, a Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetőségének tagját, dr. Bereczki Elemért, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezető­helyettesét, dr. Becsei Józse­fet, a megyei tanács elnök- helyettesét és dr. Horváth Éva megyei főorvost. A véradómozgalom társa­dalompolitikai jelentőségét, életmentő eredményeit mél­tatta őze Ferenc, a Vörös- kereszt megyei vezetőségé­nek titkára (képünkön). „Nagyra értékeljük azt a közösségért mélyen felelős­séget érző tettet és önfelál­dozást, amelyet megyénk véradói tanúsítanak. Nincs annál nagyobb boldogság, mint annak tudata, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül, saját vérükkel segí­tenek bajbajutott embertár­saikon ... Ma már senkinek »sem kell meghalnia azért, mert nincs számára életet mentő vér.” A későbbiekben emlékez­tetett arra, hoggin jutottak el megyénk véradói a kez­deti évi 300 litertől a 8 ezer liter vérmennyiségig. A tö­megmozgalom ösztönző ereje nem az anyagi érdekeltség­ben, hanem a segítőkészség­ben rejlik. A kiegyensúlyo­zott politikai társadalmi élet segítette a véradómozgalmat jelenlegi eredményeihez. Be­fejezésül a megyei titkár megköszönte a véradók munkáját. Az ünnepi beszédet köve­tően köszöntötték a véradó- mozgalom kitüntetettjeit. Az országos véradó-konferenci­án kitüntetett dr. Rucz Lászlót, a megyei vérellátó szolgálat igazgató főorvosát és a dombiratosi vöröske­resztes alapszervezetet. A megyei ünnepségen kapott Kiváló Véradó kitüntetést 50-szeres véradóként Békési István és Hegyi Márton, Vér­adásszervezésért emlékpla­kettet dr. Andor László muro- nyi körzeti orvos. Többen a 40-szeres véradókat megil­lető elismerést vehették át, megjutalmazták a kiváló véradásszervezőket és négy kollektívát: a Békéscsabai Kötöttárugyár, a mezőberé- nyi Nagyközségi Tanács és az Aranykalász Mgtsz, vala­mint a füzesgyarmati Nagy­községi Tanács véradóit. Az ünnepség megható pil­lanatait jelentette a vér­adásban fogalommá vált dr. Rucz László zárszava, aki összehasonlította a múl­tat és a jelent a gyógyítást szolgáló véradómozgalom fejlődésében. B. Zs. Fotó: Fazekas László Az MSZMP Békés megyei bizottsága csü­törtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára. A pártbizottság megtárgyalta és el­fogadta a megye időszerű politikai és gaz­dasági kérdéseiről szóló tájékoztatót. Ezt követően személyi kérdésekben döntött. A pártbizottság — érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom