Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÜNIUS 20., SZERDA An: 1,40 (érint XXXIX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM t« < lim t Jm \ i , 4 l ffir** jn® ii l / > • -' <■**#*•■ if? Székesfehérvár egyik idegenforgalmi nevezetessége a Má* ria-völgyben levő Bory-vár. A magánvárat Bory Jenő (1879— 1959) szobrász és építőművész 40 éven keresztül építette dús fantáziával, és különböző stílusok összeépítésével (MTI-fotő: Kabáczy Szilárd (elvétele — KS) Koordinációs bizottsági ülés Orosházán Falvak és szövetkezetek viszonya Orvosküldöttség Penzából A Békés megyei szövetkezetek koordinációs bizottsága tegnap, kedden délelőtt tartotta ülését Orosházán, melyen elsőként a falvak és a szövetkezetek viszonyáról beszélgettek. A napirend előadója Tanai Ferenc, a Békés megyei MÉSZÖV elnöke volt. A szövetkezeti mozgalom léte és fejlődése hagyományosan összenőtt a falvakkal. Országosan a falusi székhelyű szövetkezetek száma meghaladja a 2 ezer 100- at. A szövetkezetekben 800 ezer falusi ember dolgozik, a tsz-nyugdíjasokkal együtt egymillió 300 ezer falusi lakos kötődik közvetlenül a szövetkezetekhez. Békés megye 433 ezer lakosának 40 százaléka 24 nagyközségben él, 15 százalék kisközségekben, míg a többiek városokban. Békés megye társadalmi és gazdasági életében jelentős szerepet tölt be a szövetkezeti mozgalom. Mező- gazdasági termelőszövetkezetek a megye valamennyi településén működnek, és döntő hatást gyakorolnak a lakosság életkörülményeire. A közös gazdaságok szociális alapjainak felhasználása a tagság több oldalú támogatását és a közművelődés fejlődését segíti elő: évi 90 —95 millió forintos ráfordítások ezek. Az ipari szövetkezetek is jelentős szerepet töltenek be a megye életében. A negyven ipari és szolgáltató szövetkezet 4,4 milliárd forint termelési értéket hozott létre tavaly, 10 ipari ágazatban, az építőiparban és a szolgáltatásban. A belföldre termelt árualapon túl a megye lakossága az építőipari és a szolgáltató tevékenységéről ismeri a legjobban a szövetkezeteket. Az ipari szövetkezetek szolgáltatása nagyon sok irányú, jórészt személyi jellegű, de lényeges a háztartási és gépipari javítás és a személygépkocsik szervizmunkája is. A fogyasztási szövetkezetek nagy hagyománnyal rendelkeznek a szövetkezeti mozgalomban. A falusi szatócsbolttól a mai napig lényeges fejlődést értek el. A megyében jelenleg 194 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi egységet működtetnek; a bolti kiskereskedelmi forgalom 49, a vendéglátás 58 százalékát adja tevékenységük. A falvakban sok helyütt a teljes kereskedelmi tevékenységet az ÁFÉSZ-ek végzik. A SZÖVOSZ elnöksége a kormányzati szervek egyetértésével hároméves akciót indított a kistelepülések hálózatának korszerűsítésére, az ellátási színvonal emelésére. Ennek keretében megyénk ÁFÉSZ-ei egy 50 milliós programot valósítanak meg, melynek során 105 egység rekonstrukcióját hajtják végre. Az akció keretében sor kerül az egységek felújítására, technológiai korszerűsítésére, a külső és belső környezet kulturáltabbá tételére. Második napirendi pontként dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke a megye szövetkezeteinek exporttevékenységét elemezte. A megye mezőgazdasági termelő- szövetkezetei mind a szocialista, mind a tőkés piacokra jelentős mennyiségű élelmiszer-ipari terméket, vetőmagot, gabonát, zöldséget, gyümölcsöt stb. szállítanak. Exportértékesítésük közvetett jellegű, mindenkor egy közbenső felvásárló, feldolgozó, készletező vállalaton, társuláson keresztül történik a termékek értékesítése. Legnagyobb volumenű exportot a megyei szövetkezeteken belül ők bonyolítanak le. . Az ipari szövetkezetek exportjában az utóbbi időben arányeltolódás jelentkezett a szocialista export javára. 1983-ban a konvertibilis export 517 millió forint, a rubelelszámolású 665 millió forint volt. Az ipari szövetkezetek exportját nagyon megnehezíti a hazai alapanyaghelyzet. Ennek ellenére szép eredményeket érnek el. Az ÁFÉSZ-ek szintén közvetett módon az állami és szövetkezeti feldolgozóipar közreműködésével juttatják el a kistermelők által előállított mezőgazdasági termékeiket a szak-külkereskedel- mi vállalatokhoz. A SZÖVOSZ értékelése szerint az ország legnagyobb export- árualapot termeltető megyéje Békés megye. Idei tervük 807 millió forint értékű export. A KISZÖV egyébként szövetkezeteinek 1,2 milliárdos exportjával számol, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig több mint ötmilliárdos kivitelt terveznek. — SZÍ — Penza megye egészségügyi életének képviselői már nem először járnak nálunk, hogy ismerkedjenek megyénk életével, egészségügyének fejlődésével. Az elmúlt esztendőben Békés megyei egészségügyi delegáció járt a Szovjetunióban ta- pasztalatcsere-jellegű tanulmányúton, a napokban pedig mi fogadhattuk a Penza megyeieket. Gyemidov Gyenagyij 11- jics kandidátus, Penza megyei sebész-főorvos a delegáció vezetője, társai: Lázáron Viktor Fildfetovics, a városi közegészségügyi állomás főorvosa és Nosztyin Andrej Ivanovics sebész-főorvos, a központi kórház igazgatója. Június 18-án, hétfőn, látogatásuk első napján a Békés megyei KÖJÁL munkájával ismerkedtek a vendégek. Tegnap, június 19-én a békéscsabai kórházban tájékozódtak a gyógyítás körülményeiről, az intézmény fejlesztésének lehetőségeiről. Délután fogadta őket a megyei pártbizottság székházában Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, s tájékoztatást adott megyénk gazdasági, politikai, kulturális, egészségügyi életéről. A fogadáson jelen volt dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, Várai Mihály né, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Horváth Évid megyei főorvos. A beszélgetést követően á vendégek megkoszorúzták a Szabadság téri Lenin szobrot, majd ellátogatak a békéscsabai egészségügyi szak- középiskolába, a Lencsési lakótelepi orvosi rendelőkbe, a hűtőház egészségügyi komplexumaiba. /Ma a penzaiak a gyulai megyei kórház gyógyító munkájával ismerkednek. Gyula város nevezetességeinek megtekintése is szerepel a programjukban, csakúgy, mint a csütörtöki megyei véradóünnepségen való részvétel. Június 22-én, pénteken a délelőtti órákban utazik háza a Penza megyei egészség- ügyi delegáció. B. Zs. Az egészségügyi delegáció a megye pártbizottságon rendezett fogadáson Fotó: Fazekas László Kéthetes vízi jártassági tanfolyam indult az elmúlt héten Békéscsabán, a Sebes György KISZ-vezetőképző Iskolában, az Ifjúsági Turisztikai Kölcsönző és a Vöröskereszt szervezésében a megyei vízi mentőszolgálat tagjainak, valamint a motorcsónak-tulajdonosoknak. A tanfolyam előadásait a szegedi vízi rendészet vezetője tartja, s célja elsősorban a folyóvizeken való közlekedés szabályainak elsajátítása, valamint a vízi mentés, és a Körös-kajaktúrák lebonyolításának segítése Fotó: Veress Erzsi Megyei úttörőgárda-szemle Békéscsabán (Tudósítónktól) Az elmúlt hét végén rendezte meg a megyei úttörő- elnökség az 1984. évi úttö- rőgárda-szemlét. Szombaton reggel közel 140 pajtás vette birtokba a napközis és a KISZ-tábort, hogy felkészültségéről számot adjon. A megnyitón felsorakozott pajtásokat Varga Sándor megyei úttörőelnök és Rafai Ferenc megyei úttörőgárda- parancsnok köszöntötte. A délelőtt folyamán a szakalegységek egyéni tűzvédelmi, közlekedési és egészségügyi tesztlapokat töltöttek ki, majd válaszoltak a mozgalommal kapcsolatos kérdésekre. Délután járőrversenyen vetélkedtek a szakalegységek a 8 kilométeres túrán. Eredményesen megbirkóztak a gyerekek a határőrállomáson felállított akadálypályával, a munkásőrál- lomás nyomolvasási, titkosírási, tájékozódási feladataival, de ügyesek voltak a honvédelmi állomáson rendezett légpúskalövészeten is. Vasárnap folytatódott az összetett feladatokból álló verseny, majd délután eredményt hirdettek. Az összetett versenyben a hunyai út- törő-tűzoltógárda előzte meg a medgyesegyházi, békéscsabai úttörő-munkásőr és a békéscsabai, békési, dévavá- nyai honvéd úttörőgárda gyerekeit. Ágoston Sándor A lakossági adójogszabályok módosításának tapasztalatai A lakosságot érintő adó- jogszabályok év eleji módosításával egységessé váltak a korában tevékenységenként alkalmazott különböző adókulcsok. Emellett összességében átlagosan mintegy 5 százalékkal csökkent a befizetendő adók mértéke. Az intézkedés végrehajtásával kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondották: mindez része az adórendszer hosszabb távú továbbfejlesztésének, amelynek célja, hogy az adók az eddiginél jelentősebb szerepet töltsenek be a lakossági jövedelem szabályozásában. A lakosság jövedelmének 2,5 százalékát fizeti ki adóként. Ennek aránya azonban rétegenként különböző, így a kisiparosoknál és a magánkereskedőknél jóval magasabb, átlagosan mintegy 15—20 százalék. Ennek megfelelően jövedelmük alakulását számottevően szabályozza, befolyásolja az adórendszer. A jogszabályok módosítása is elsősorban a kisiparosokat, a magánkereskedőket, továbbá a szellemi szabad- foglalkozásúakat érintette, akik szintén magasan adóznak. Az adókulcsok egységesítésével az adórendszer régi „adósságának” tett eleget. Megszűnt az a korábbi gyakorlat, miszerint, ha valakinek több fajta tevékenységből tevődött össze a jövedelme, a külön-külön történő adózás miatt előnyösebb helyzetbe került, mintha ösz- szes jövedelme csupán egyetlen tevékenységből származott volna. Az adókulcsokat termelői érdekeltség javítására csökkentették; az árak emelkedését ugyanis nem vette kellőképpen figyelembe az,adórendszer. így esetenként lényegesen gyorsabban növekedtek az elvonások, mint a jövedelmek. Ez egyes területeken azt eredményezte, hogy a termelőknek bizonyos határon túl nem volt érdemes — a nagymértékű elvonások miatt — tevékenységüket tovább bővíteniük. Ez az ellentétes érdekeltség károsan érintette egyebek között a lakossági ellátás javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését. Az általános •jövedelemadó-rendelet módosításával jelentős feladatokkal kell megbirkóznia az adóapparátusnak. A szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy az igazgatási munka minden területén érvényesüljön a jövedelmek egységes elvek szerinti adóztatása. A különböző tevékenységekből származó jövedelmek nyilvántartásához a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Intézetében számítógépes rendszer szervezését kezdték meg. A rendszer révén az év végére lehetővé válik a különböző jövedelmek ösz- szesítése, s annak megállapítása, hogy az év közben elegendő adót fizettek-e az állampolgárok. Az 1984. évi adójogszabály-módosítások egyben már részét képezik az adórendszer hosszú távú továbbfejlesztésének is. Az elképzelése az, hogy az adóztatás — a lakosság életszínvonalának változatlanul hagyása mellett — a korábbiaknál nagyobb szerepet töltsön be a jövedelemszabályozásban. Hosszabb távon ugyanis elsősorban az adórendszer szabályozó szerepének kiterjesztésével teremthetők meg a feltételek ahhoz, hogy a vállalatok megfizethessék a kiemelkedő teljesítményeket, s ugyanakkor a népgazdaság egészében az árukínálat és a fogyasztói fizetőképes kereslet egyensúlyban maradjon.
