Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

1984. június 19., kedd o ISNilUMfa Jámbor István kitüntetése Jámbor Istvánt, a gyulai városi pártbizottság nyugdíjas első titkárát, aki jelenleg is aktív közéleti tevékenységet fejt ki, 70. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarország Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést tegnap Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Békés megyei Pártbizottság első titkára adta át a pártbizottság levele és ajándéka kíséretében Jámbor Ist­vánnak. A kitüntetés átadásánál jelen voltak Csatári Béla és Sza­bó Miklós megyei titkárok. I közrendről, közbiztonságról és a nyugdíjasok életkörülményeiről tárgyalt a medgyesegyházi tanácsülés A medgyesegyházi Nagy­községi Tanács tegnap dél­utáni ülésén Mákros János tanácselnök üdvözölte a ta­nács tagjait és a meghívott vendégeket. Az ülés két na­pirendi pontot tárgyalt meg. Először a nagyközség köz­rendjéről, közbiztonságáról készült beszámolót (előadó­ja Sándor István, körzeti megbízott), majd a nyugdí­jasok életkörülményeiről szóló jelentést (Csapó Gábor vb-tag készítette) vitatták meg. A napirendek előtt a ta­nácselnök a két tanácsülés közötti eseményekről adott tájékoztatást, többek között bejelentette, hogy elkészült a József Attila és a Deák Fe­renc utcai útburkolat, há­roméves garanciával. Medgyesegyháza közrend­je és közbiztonsága meg­nyugtató, állapítja meg a be­számoló, olyan súlyos bűn- cselekmény, mely a lakossá­got nyugtalanítaná, nem for­dult elő. A bűncselekmények felderítésében és megelőzé­sében nagy segítséget jelent az állampolgárok segítő­készsége, és a területen mű­ködő rendészek, mezőőrök, vadőrök és önkéntes rend­őrök hatékony tevékenysége. A közúti balesetek száma 1983-ban 1982-höz viszonyít­va emelkedett, oka általában a gondatlan vezetés és ittas­ság volt. Szólt a jelentés az ifjúságvédelmi munkáról is, az önkéntes rendőrök akti­vitását külön kiemelve. Szá­mos kérdés hangzott el a tárgykörből, melyekre a kör­zeti megbizott adott vá­laszt, majd többen — közöt­tük Varga János, a nagy­községi pártbizottság titkára — mondták el véleményü­ket, és tettek javaslatokat a közrend és közbiztonság to­vábbi erősítésére. A második napirend a nyugdíjasok életkörülménye­it ismertette, részletesen ele­mezve a Haladás Termelő- szövetkezet, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát bánkúti kerülete, a helyi áfész, a vas- és faipari szö­vetkezet és az ENCI II. sz. üzemegysége nyugdíjasainak helyzetét. A tanácsülés elis­meréssel vette tudomásul a nyugdíjasok baráti körének működését, a kör 115 tagja hetenként két alkalommal, vasárnap és hétfőn találkoz­hat, és vehet részt alkalmi programokon. A klub a mű­velődési ház szakmai segít­ségével dolgozza ki éves munkatervét, a tagság el­képzelései és igénye alap­ján. A tanácsülés tájékozód­hatott arról, hogy az öregek napközi otthona hamarosan elkészül. A véleménycsere a máso­dik napirend témakörében is hasznos és sokoldalú volt, bizonyítva a tanácsülés élénk érdeklődését a községben élő idős emberek, nyugdíjasok életkörülményei iránt. (s—n) Sikeres szereplés Torunban (Tudósítónktól) E hónap elején a füzes­gyarmati művelődési ház „Fűzfa” citeraegyüttese meg­hívás alapján részt vett a IV. eszperantista népi együt­tesek fesztiválján Torunban. A Kossuth Lajos Általános Iskola felsőtagozatos tanu­lóiból 1982-ben alakult ze­nekart Eke Jánosné tanár­nő vezeti, aki a lengyelorszá­gi élményekről nemrég szá­molt be az egyik rendezvé­nyen. A csoport — mint mon­dotta — mikrobusszal mint­egy ezer kilométert tett meg. Amikor megérkezett Torun- ba, a magyar fiatalok is népviseletben sétáltak végig a nevezetesebb utcákon. Ott már hagyománnyá vált, hogy a vendégek rögtönzött bemutatókat tartanak jár- tukban-keltükben. Csaknem 3 napon át a város szabad­téri színpadán léptek fel, ahol műsort adtak a más or­szágokból jött népi együtte­sek is. Produkcióikat a zsű­ri értékelte. A füzesgyarmati fiatalok fellépése nagy sikert aratott a nézők körében, ugyanis a többség rájuk szavazott, s így ők kapták meg a közön­ség különdíját, egy igen szép fafaragást meg egy emlékla­pot, s ezenkívül részt vehet­tek jutalomutazáson. Az együttes nemrég él­ménybeszámolót tartott a családtagoknak és az érdek­lődőknek a művelődési ház­ban. Egyébként a zenekar tagjainak a szülők „terem­tették elő” a magyar népvi­seleti ruhákat és a citerákat, míg a fesztivállal kapcsola­tos kiadásokat a helyi Vörös Csillag Tsz kulturális bizott­sága, valamint a tanács fe­dezte. Borblró Lajos IVN»OW<* ▲ füzesgyarmati „Fűzfa" citeraegyüttes a toruni fesztiválon Fetó: B. Horbaczewski Gyulán bizalmat kapott a takarékszövetkezet öt hónappal ezelőtt nyílt meg Gyulán a takarékszö­vetkezeti kirendeltség. E rö­vid idő elegendő volt ahhoz, hogy a nagy hagyományok­kal rendelkező OTP jelenlé­tében is bizonyítsa létjogo­sultságát. De beszéljen erről Mag István, a gyulavári ta­karékszövetkezet ügyveze­tő igazgatója. — Az eredmények egyér­telműen tanúsítják, hogy ki- rendeltségünk már e né­hány hónap alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Következésképp, ez idő alatt több mint 400 gyulai lakos 7 millió forint összegű be­tétet helyezett el a kiren­deltségnél. Ezen belül is je­lentős a gépkocsinyeremény- betét, mely eléri a 350 ezer forintot. Takaréklevélre 300, gépkocsifedezti betétként pe­dig 335 ezer forintot raktak be gyulai ügyfeleink. Elkez­dődött már a fiatalok szá­mára előnyös lakástakaré­kossági betét szervezése is. Egyébként a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vá­rosi emberek többsége a hosszabb távú betételhelye­zést kedveli. Ilyen értelem­ben van választási lehetősé­gük. Ugyanis hatféle betét közül választhatnak. — Ilyen rövid idő alatt n 7 milliós betétállomáhy el­érése minden bizonnyal át­lagon felüli teljesítmény. — Ez az "eredmény Kovács Lajosné kirendeltségvezető­nek és két munkatársának köszönhető. Ugyanis ez a kis csapat lehetetlent nem ismerve akart és tudott ilyen rövid idő alatt bizonyítani. De a milliók mögött mindenek­előtt azt a bizalmat tartjuk legfontosabbnak, melyet ta­karékszövetkezetünk kiren­deltségével szemben a város lakossága tanúsít. — A betétek szervezését, gyűjtését követően hallhat­nánk-e a kirendeltség má­sik fontos tevékenységéről, a kölcsönök folyósításáról? — Kirendeltségünk köl­csönkeretét a megnyitáskor 9 millió 555 ezer forintban határoztuk meg. Ezt úgy­szólván teljes egészében ki is folyósítottuk gyulai tag­jainknak. A főként tataro­zásra, felújításra, illetve háztáji és egyéb kisgazdasá­gok termelésének elősegíté­sére, továbbá a kisiparosok­nak, kiskereskedőknek mű­hely- és üzletépítésre, esz­közvásárlásra, árubeszer­zésre eddig nyújtott kölcsö­nök összege olyan jelentős, ami arra enged következtet­ni, hogy ebben az évben — a tervezett kerettel szemben — 16 millió forintra kell emelni a kölcsönállományt. Van erre lehetőségünk. Kü­lönben á gyulai kirendelt­ségnél öt hónap alatt több mint ezer szövetkezeti tag kapott kölcsönt. — E két alapvétő tevé­kenységen túl bizonyára más pénzügyi szolgáltatást is vé­geznek a kirendeltség dol­gozói. — Természetesen, egészen a totó-lottó és a borítékos sorsjegy árusításáig. De ami különösen jelentős, kiren­deltségünk munkatársai már megkezdték a biztosítási ügyletek kötését, mellyel együtt jár a díjak beszedése is. Az új tevékenységek kö­zül említést érdemel a Ma­gyar Autóklub tagszervezése. Továbbá várható, hogy a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ e kirendeltségünket bízza meg azzal, hogy kezelje, illetve folyósítsa a háztáji kisgazda­ságok részére adható terme­lési előlegeket. Ezzel pár­huzamosan a kirendeltség feladata lesz az is, hogy a kisgazdaságokból az ÁFÉSZ által felvásárolt mezőgazda- sági termékek ellenértékét a termelőknek szintén kiren­deltségünk fizesse. — A gyulai kirendeltség tehát beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, sőt, élvezi a város Idkosságának bizal­mát is. — Ügy vélem, erre igen­nel válaszolhatok. Az előle­gezett bizalomra azonban mi hosszú távon akarunk rászolgálni. Bízom abban, hogy a lakosság és a város vezetése nem csalódik kiren­deltségünkben — fejezte be válaszadását Mag István, a gyulavári takarékszövetke­zet ügyvezető-igazgatója. Balkus Imre Aratási műszaki ügyelet Az aratás zavartalansága érdekében műszaki ügyeleti szolgálatot tartanak a ME­ZŐGÉP Tröszthöz tartozó vállalatok az ország egész területén, június 25-től au­gusztus 15-lg. Amennyiben az aratás ennél korábban kez­dődne, illetve később feje­ződne be, a műszaki szolgá­lat ahhoz igazodik. Munka­napokon a tröszt központjá­ban és a vállalatoknál reg­gel héttől este hétig, munka­szüneti napokon pedig reg­gel héttől délután háromig kérhetnek a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok az ügyeleti szolgálattól se­gítséget : szervizkocsikat, al­katrészeket. Országgyűlés előtt | osszú éveken át meg­szoktuk, hogy min­den év júniusában összehívják az országgyűlést, ahol a pénzügyminiszter a képviselőknek beszámol a múlt évi költségvetés végre­hajtásáról ... Talán nem sértünk meg senkit, ha be­valljuk, hogy korábban so­kan csak félszemmel, félfül­lel figyeltük, hallgattuk az ilyenkor elmaradhatatlan helyszíni televíziós tudósí­tást, mert rendben volt az ország szénája, különösebb aggodalomra nem Volt okunk. S ha egy-egy fontos részletkérdésre- mégis igen kíváncsiak voltunk (kap-e a megye különpénzt egy út­szakaszra, vagy másra?), ak­kor is bizakodva vártuk az interpellációk időpontját.., Az utóbbi esztendőkben egészen mások a költségve­tési beszámolót értékelő or­szággyűlések. Amióta meg­tudtuk, hogy tetemes adós­ságteher nyugszik az ország vállán, amióta megtanultuk, fizikailag is érzékeljük, mit jelentenek az olyan közgaz­dasági fogalmak, mint a re­cesszió, külgazdasági egyen­súly, értékarányos árrend­szer, meg hasonlók; szóval amióta kénytelen-kelletlen kezdünk hozzászokni a nö­vekvő árakhoz, azóta némi szorongással várjuk a júni­ust: mit is mond a pénzügy- miniszter? Hogy mit mond, természe­tesen ma még nem tudhat­juk. Azért annyit már ma is tudunk, hogy nem kell riadalmat keltő bejelenté­sekre számítanunk, nincs okunk álmatlan éjszakákra. Végtére is, újságolvasó em­berek vagyunk, a kezünkbe került már egy-két doku­mentum az ország gazdasági helyzetéről. Hagyomány ugyanis már nálunk, hogy a párt, illetve a kormány az év vége táján áttekinti a fej­lődés fő vonásait, s megtár­gyalja a következő év nép- gazdasági tervét. Most, az országgyűlés költ­ségvetési vitája előtt hasz­nos elővenni a régi újság­lapokat, hiszen legalább nagy vonalakban megtud­hatjuk belőlük, mire számít­hatunk. Megtudhatjuk pél­dául, hogy 1983-ban is tal­pon maradtunk, vagyis kifi­zettük esedékes adósságain­kat. Sőt, néhány neves kül­földi bankszakember időköz­ben elhangzott tévényilatko­zatából még azt is megtud­tuk, hogy bár még mindig tekintélyes a tartozásunk — a legnehezebb időszakon már túl vagyunk: az ország hitel- képessége a tőkés pénzügyi körökben is erősödött. Már ez is ok — méghozzá nem is akármilyen ok — arra, hogy fellélegezzünk, hiszen tisztában vagyunk azzal, hány ország örülne annak, ha ott tartana, ahová mi el­értünk? Megtudtuk azt is — ezt egyébként lépten-nyomon látjuk és tapasztaljuk —, hogy a népgazdaság fejlődé­se — ha szerényebb mér­tékben is — folytatódik. Nincs ugyan annyi pénzünk a beruházásokra, a gyárak, a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, mint sze­retnénk, de a legfontosab­bakra még van. Folytatódik a paksi atomerőmű, a bu­dapesti metró építése, 70— 74 ezer új lakással gyara­podunk, tetemesen bővítik négy város telefonközpont­ját, megújul az Operaház stb. Vagyis azért nem kellett az elviselhetetlenség határá­ig összehúzni azt a bizonyos nadrágszíjat, ámít ma oly gyakran emlegetünk. Ez egyébként az életszín­vonal szférájára is kiter­jeszthető. Igaz ugyan, hogy szerényebben, takarékosab­ban kell élnünk, mint ko­rábban, mint ahogy az is tény, hogy sok háziasszony­nak, különösen a nyugdíja­sok, meg a pályakezdők te­kintélyes részének nagyon meg kell gondolnia minden kiadást. Ám létgondjaink azért ma nincsenek. A la­kosság fogyasztása alig emelkedik, vagy stagnál ugyan, de tartjuk magunkat. Megismételjük: nem tud­hatjuk, mit mond a Parla­mentben a pénzügyminiszte­rünk. Ilyen előzmények után, ilyen ismeretek birtokában mégis bizonyosak lehetünk abban, hogy drámai, az or­szág közvéleményét megrázó bejelentésektől nem kell tar­tanunk. S persze abban is, hogy a neogótikus stílusú ülésteremben elhangzik majd jó néhány keresetlen mon­dat is a mai gazdasági hely­zetünkről. Például arról, hogy ipari termelésünk nö­vekedésének üteme minimá­lis, vagy arról, hogy mindez alapvetően meghatározza . a nemzeti jövedelem összegét is. Meg arról, hogy ilyen kö­rülmények között valóban nincs elég pénz technológiai korszerűsítésekre (márpedig a fejlett országokban való­ságos technológiai forrada­lom bontakozik ki), mint ahogy arra sem jut, hogy a lakosság fogyasztását, az élet- színvonalat növeljük, emel­jük. Márpedig, ha ez stag­nál, úgy érezzük, mintha visszafejlődnénk. indezek gondok, méghozzá szorító gondok, amiket a pénztárcánkon, a magánéle­tünkben is érzékeljük. Isme­retes, hogy ezeket a gondo­kat csak akkor lehet meg­szüntetni, ha új növekedési pályára állítjuk a népgaz­daságot, s ennek lesz eszkö­ze a gazdaságirányítási re­form, amelynek a korábbi koncepciókra, intézkedésso­rozatra épülő új szakasza 1985. január elsején kezdő­dik. Az országgyűlés, a költ­ségvetési vita, a számok kér­lelhetetlen realitása jó alka­lom lesz arra, hogy dolga­inkról és teendőinkről eltű­nődjünk. Ki-ki a magáéról, mert ebben a helyzetben csak a nemzeti méretű ösz- szefogás segít. Magyar Lászlé Miről ir az niföldi Olajbányász? Napóra Szarvason A minap ünnepelték a Kő- olajkutató Vállalatnál, vala­mint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat­nál az üzemi lap megjelené­sének 20. évfordulóját. Az újság júniusi számában is' sokoldalúan próbálja bemu­tatni a területen dofgozó munkások életét, problémáit. Szénhidrogén-kutatásunk hatékonyságát elemzi cik­kében dr. Völgyi László. A Kőolajkutató Vállalat meg­tárgyalta párt végrehajtó bi­zottsági ülésén a vállalatnál működő gazdasági munka­közösségek tapasztalatait, és megfogalmazta a velük szemben támasztott gazda­ságpolitikai elvárásokat. El­határozták, hogy a pártalap- szervezetek továbbra is rendszeresn figyelemmel kí­sérik a gazdasági munkakö­zösségek tevékenységét, _ és eszmei-politikai segítséget nyújtanak nekik. Hírt ad az újság az NKFV-nél zajló ju­bileumi munkaverseny ered­ményeiről is. Örömmel ol­vastunk az orosházi üzem Kossuth Lajos Szocialista •Brigádjáról, hogy felszaba­dulási szellemi vetélkedőt szervezett, amelyen részt vett a gázüzemegység hat brigádja. A Martos Flóra Szocialista Brigád által szervezett Járművel vagy gyalog című KRESZ-vetél - kedőben 19 szocialista bri­gád vett részt. Az üzem bri­gádjai az elmúlt hónapban 160 óra társadalmi munkát végeztek. A pártvezetőség napirendjén szerepelt az NíKFV fejlődése, helyzetének értékelése, és a további le­hetőségek, feladatok — er­ről is tájékozódhatnak a lap olvasói. Fél oldalas, kifejező szép­ségű képriportban ismerked­hetünk meg a Martfű—18- as fúrásponton dolgozó mun­kások életével. Az Alföldi Olajbányász beszámol még a szocialista brigádmozgalom­ról, a KISZ-fiatalok politi­kai képzéséről, a nők életé­ről is. B. Zs. Ismét működik a megye egyetlen napórája. A Szarvasi Mezőgazdasági Fő­iskola egyik épületének déli falán levő, szépen díszített napórát a ház felújítása so­rán állították vissza eredeti állapotába. A Körös-hídnál, a 44-es főközlekedési út mel­lett álló ház 1927-ben gaz­A szegedi Tisza-parton le­vő árvízi emlékműnél teg­nap külön emlékkövet avat­tak abból az alkalomból, hogy a nagy árvíz után új­jáépült Szegedet száz évvel ezelőtt, 1884. júniuásban át­adta a város vezetőinek az újjáépítési királyi bizott­ság. Az emlékkő gránitlap­ján megörökítették az újjá­építésben kitűnt három szak­ember nevét: Gregersen dasági tanintézetnek épült; a hátsó tűzfalán levő napórá­hoz hasonlóan az évek során tönkrement az utcai hom­lokzatát díszítő szép sgrafit- tó is. Ennek rendbehozatala szintén rövidesen befejező­dik. Az aratójelenetet ábrá­zoló színes faliképet Barans- ki Emil készítette. Guilbrand a város szintjének felemelését, Süvegh Mihály a közparkok kialakítását ter­vezte és irányította, Kováts István a szegedi várat ala­kította az újjáépült városhoz, és lapidáriumot létesített. Tiszteletükre az emlékkövet a Magyar Építőművészek Szövetsége, a MTESZ Csong- rád megyei Szervezete és a szegedi Városi Tanács állít­tatta és avatta fel. Újjáépítési emlékkő Szegeden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom