Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
1984. május 22., kedd o Ifi jŰU)-fll<3-----------------------------------------------A z aranyiam „tündöklése” Foto: Fazekas László BHV1984 Nagydíj a kerámiáért Május végén, júniusban kezdenek rajzani a lepkék. A naivabbak örülnek a nyarat jelző tarka pillangók megjelenésének, a tapasztaltabbak azonban aggódva figyelik mozgásukat. Az utóbbi években az aggódók kerültek többségbe és ebben az eléggé közismert aranyfarú lepkének vah döntő szerepe. Nevét, az egyébként fehér szárnyú lepke, a potroha végén levő aranysárga szőrzetről kapta. De nemcsak a kifejlett rovar, hanem az alapvetően barna színű hernyó is hírhedtté vált. Ha valaki nem ismerne még, sajnos könnyen pótolhatja a hiányosságot. bárhol lakik is a megyében Gyomorfájós hernyók A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás gépkocsijával a póste- leki erdő felé tartunk. Üti - társaim: Jáki Jenő rovartani szakelőadó, Gyebrovszki János technikus és Braun Mihály, a védekezési brigád munkavezetője. Az erdőhöz érve néhány száz méter után Braun Mihály megállítja a kocsit. _ Nézze! — kopasz, lomb nélküli facsoportra mutat, mindjárt az út szélén — a fiatal hajtásokat mind egy szálig lerágták. Azok a kis csomók ott a hernyófészkek. Gyebrovszki János hoz néhányat mutatóba a tapadós, egykor fehér, meglehetősen erős, nehezen széttéphető fészkekből és a hernyókból is. — Az aranyfarú lepke hernyóit — jegyzi meg Jáki Jenő —, könnyű felismerni a hátán levő piros pontokról. Jönnek lefele, mert már nem találnak táplálékot. — Helikopteres védekezés volt a területen — mondja Braun Mihály —, először itt az idén, április vége táján. Thuricide-dal permeteztünk, de ezek itt valami miatt úgy látszik, nem kaptak belőle. A Thuricide (Turiszájd) — ezt már Jáki Jenőtől tudom — lassan ölő szer. Baktériumkészítmény (tehát biológiai védekezésről van szó), amely „gyomorrontást’' idéz elő a hernyóknál. Elég egyszer enniük az ezzel kezelt levelekből, megfeketednek és elpusztulnak. A Thuricide viszonylag új szer, egyelőre csak a növényvédő állomás szakemberei használják. Melegvérűekre, emberre, vadakra, sőt, a halakra és a méhekre is ártalmatlan. — Ahol a fertőzöttség nagyobb, és ahol a környezeti feltételek engedik — mondja Gyebrovszki János —, Chinetrint használunk, vagy Ditrifont, melyek hatása gyorsabb. Tovább megyünk. A Mókus csárdán túl Gyula felé (Gyula és környéke egyébként a legfertőzöttebb), de még mindig az erdő mellett, ismét megállunk. — Itt — meséli Braun Mihály — május elseje körül seperni lehetett a hernyókat az úton. Most sem kell keresni őket. Néhány példányt vizsgálunk egy tölgyfalevélen. — Ezek már agonizálnak — magyarázza Jáki Jenő. — Látja? Megfeketedtek és lemerevedtek. Mindenhol Európában Megpiszkálja a „férgeket”, noha mindenki tudja, allergiát okoznak. Az emberek többsége, ha csak a hernyó vagy a lepke szőrével, porával, váladékával, ürülékével találkozik, hozzáér, szép piros és viszkető kiütésékkel gazdagodik. A rovartani szakértő pechje: őt sem kíméli az allergia. Ilyen „alattomos” hernyókra nem emlékeznek az idősebbek sem. Jó néhány pletyka el is terjedt emiatt, találgatva, hogy kerültek Ide. Mi hát az igazság? Jáki Jenő adja meg a választ: — Nem új faj. Európában mindenhol előfordul. Nálunk főként a tölgyeserdőkben található. Felszaporodását a megyében az 1980-as árvíz után észleltük a Körösök deltájában. A DEFAG (Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság) munkásainak vakarózása jelezte, jelen van az aranyfarú lepke. 1981-ben már megindult a védekezés Carbetox 37 EC- vel, légi kezelésre ekkor még nem kerülhetett sor. A rovaroknál (Gauss-gör- bével lerajzolható) felszaporodási ciklusok, úgynevezett gradációk figyelhetők meg. Az aranyfarú gradációja öt évre tehető. vagyis csillaga leáldozóban van, minden valószínűség szerint az idei az utolsó szapora éve. Felszaporodása a számára kedvező feltételek (hogy egészen pontosan mik ezek, sajnos nem tudni) megteremtődésének köszönhető. Ha viszont egy faj szaporodóban van, terjedésüket pusztán vegyszeres úton megállítani lehetetlen. Az aranyfarú nyár elején rakja le petéit, melyeket gondosan lefed a potroháról származó szőrökkel, úgy. hogy nem lehet észrevenni. Július körül kelnek ki a hernyók és augusztusban elkészítik a fészkeket. Ekkor is permetezik őket, de ha nem esznek belőle, eredménytelen a munka. Ha pedig hűvösebb az idő, nemigen esznek. Télire a fészkekbe vonulnak és fsak tavasszal jönnek elő. Ilyenkor — télen a fészkek levágásával. elégetésével, tavasszal, az intenzív táplálkozás időszakában, permetezéssel — a leghatásosabb a védekezés ellenük. Irtani kell! Tavasszal nem hatalmas fákat, de egész erdőket képesek elpusztítani a felszaporodott hernyók, és ráadásul nem is válogatósak, mindegy nekik, hogy a tölgy-, vagy az almafa leveleit rágják, de nem vetik meg a meggylevelet sem. Az. hogy irtani kell — még ha nem is okozna tömeges allergiás megbetegedéseket —. egyértelmű. A védekezés mindig a terület használójának kötelessége. Az csak természetes, hogy mindenkinek rendben kell tartania saját portáját, és e munkába a hernyóta- lanítás is beletartozik. — Mi a közterületeken — mondja a növényvédő állomás főmérnöke, Wábel János, akivel már a dénesma- jori szemlén futottunk ösz- sze —. tereken, utcákon lepermeteztük a fákat. És üzemek, intézmények is igénybe vehetik szolgáltatásunkat. A védekezés során a jelenleg ismert legjobb hatékonyságú készítményeket használják, melyek részben magyar, részben külföldi szerek. Az alkalmazott technológiák kifejlesztésében, kikísérletezésében a növényvédő állomások hálózata nagy szerepet vállal. E munkához szorosan kapcsolódik előrejelzési tevékenységük. No, nem a meteorológiai. hanem a növényvédelmi. Egy ilyen „rovartanos” előrejelzés, hogy hamarosan a gyűrűs lepkével gyűlik meg a bajunk. Fénycsapdák titkai A dénesmajori fákat már a főmérnökkei és két permetező szakmunkással kibővült csapatunk vizsgálja. Egy szép, terebélyes körtefát nem sokkal megérkezésünk előtt kezeltek. Most sűrű hernyóhullás van. A korona alatt lépni sem lehet a rovaroktól. — Ez már nem az arany- farúé — magyarázzák a szakértők —, sötétebb színűek és kisebbek. Ez a gyűrűs pille hernyója. Nevét onnan kapta, hogy „tojásait” körbe rakja a vékony ágakon, hajtásokon, olyan, mintha egy kemény, grafitszürke gyűrűt (az ág színével szinte teljesen azonos színűt) húztak volna rá. Vagyis ebben az állapotban nagyon nehéz, csaknem lehetetlen észrevenni őket. A fénycsapdák mutatják, hogy szaporodóban van a faj. A fénycsapda izzólámpa, amit a növényvédősök az erdőkben és egyéb területeken használnak. Csak éjjel kapcsolják be. A pillangók persze gyanútlanul a fénybe repülnek és — minthogy a lámpa alatti üvegburában kloroformos vatta várja őket — ez utolsó röptűk. Reggel aztán az egyes pillefajok elhullott egyedei- nek számából következtetni lehet a faj szaporaságára, mozgására, jelenlétére. — Megfigyeltük — folytatja a magyarázást már a kocsiban visszafele Jáki Jenő —, hogy a gyűrűslepke gradációja váltja az aranyfarú- ét. Hogy miért, ne kérdezze, mert nem tudnék pontos választ adni. — A rovarok szokásai is változnak — jegyzi meg Wábel János —, olykor már ismertnek hitt kártevőket kell újra vizsgálnunk. Az a baj — teszi hozzá mosolyogva —, hogy nem ismerik úgy a szakirodalmat, mint mi. így aztán néha elfelejtik, hogyan kell viselkedniük. Vagyis „száz százalékig biztos” nincs az élővilágban sem. Az azonban biztos, hogy bármily szépek is ezek a pillangók, pusztítanunk kell őket, mert a hernyóik bizony egy cseppet sem szépek, viszont rendkívül kártékonyak. Szatmári Ilona — Szerezhetnél nekem olcsón egy szép vázát — mondta a minap az egyik ismerősöm. — Mikor csodálkozva néztem rá, megkérdezte: miért, te nem kerámiaüzemben dolgozol? Alig akarta elhinni, hogy abból az oxid- kerámiából, amivel mi dolgozunk, nem szokás virágvázát készíteni Messzire jutottak A fentieket Magony Fe- rencné mesélte el, nevetve. Munkatársával, Biró Kál- mánnéval együtt már tíz éve. vagyis az alapítástól kezdve együtt dolgoznak a KAZÉP oxidkerámia üzemében Orosházán. — Tíz éve kellett volna megnéznie ezt az üzemet — mondja Biróné. — Egy düle- dező, fészerszerű épületben kezdtük a munkát, háromnégyféle szálvezetőt gyártottunk és néha fogalmunk sem volt róla, hogy másnapra lesz-e még munkánk. Nem volt akkor senki, aki akár csak álmodni mert volna arról, hogy egyszer eddig eljutunk. Szó, ami szó, valóban messzire jutottak a kerámiá- sok, és ez többféleképpen is értendő. Az üzem ma tiszta, világos termekből áll, a padlón olyan műanyagborítás, mint a modern lakásokban, mindenütt virág, rend és tisztaság. A gépek szinte Zajtalanul működnek, az egyik gép mellé tett rádió hangja tisztán hallatszik az egész teremben. De messzire jutott a kerámiagyártás a kezdeti állapottól akkor is, ha a minőséget, a mennyiséget és a piaci lehetőségeket nézzük. A termelés 80 százaléka exportra kerül, és egyre több jut a tőkés piacokra. A kezdeti néhány fajta helyett ma már ezren felül van a termékválaszték, és egyre újabb formák kerülnek Biró Kálmánné gyártásba. Ezt a fejlődést ismerte el a tavaszi BNV bíráló bizottsága azzal, hogy a vásár nagydíját az orosházi KAZÉP oxidkerámia termékcsaládjának ítélte oda. — Mit szóltak hozzá? — Nagyon örültünk — válaszol Biró Kálmánné és közben egy pillanatra sem áll meg a keze. Válogatja és minősíti az elkészült szálveAz idei Budapesti Nemzetközi Vásáron a Videoton teljesen új, komplett mikroszámítógép-családdal jelentkezik — tájékoztatták a vállalat képviselői az újságírókat hétfőn. A vállalat megújítja termékskáláját, s az eredményeket a tavaszi vásáron bemutatják. A mikroszámítógép-család legkisebb tagja az első hazai családi számítózétőket. egyenként megnéz minden darabot. — Innen nem kerülhet ki hibás darab, a nagydij után meg különösen nem Egy hete hallottuk először, hogy nagydíjasok lettünk. úgy megörültünk, mintha személyesen mi kaptuk volna — Miért, hát ki kapta, ha nem mi? — kérdez vissza Magony Ferencné. — Mi csináltuk ezeket, a mi munkánk van itt minden darabban. Ezért lett volna jó, hogy legalább most megnézhessük a BNV-n a nagydíjas termékünk kiállítását, de sajnos nem jött össze valamiért az utazás 0 világ élvonalában — Megmondom őszintén, amikor szóba került, hogy BNV-díjra pályázik a szövetkezet az oxidkerámiával. én megpróbáltam lebeszélni az elnököt. Nem bíztam abban, hogy a kívülállók is felismerik, ezek a szemre apró semmiségek nagyon jelentős alkotások, és féltem attól, hogy a pályázat esetleges kudarca rontja a hangulatot az üzemben. Most persze már örülök, hogy nem hallgattak rám, ennél szebb elismerést nem kaphatott volna tíz év munkája. Miskei György, a kerámiaüzem vezetője jól ismeri a területet, tudja, mivel foglalkozik a konkurrencia, így kapásból sorolja: — Nekünk itthon nincs versenytársunk, a néhány hazai gyártó legfeljebb fele olyan keménységű kerámiát tud készíteni, mint mi, és ráadásul drágábbak is nálunk. Vannak, ahol ezt felismerték, s le is álljak erről a tevékenységről. A Tungsram például már 1,3 millió kerámia alkatrészt rendelt tőlünk az idén, és úgy hallottam, hogy a gyártás teljes leállítását tervezik, és minden kerámiát tőlünk vesznek majd meg. A siker nemcsak itthon mérhető, hanem az exportban is. A KAZÉP ma —legalábbis ami a minőséget illeti — a világ első öt oxidkerámia gyártója között van. Ezt az értékesítési irányok egyértelműen jelzik. Az USA- ba a próbaszállítmányok után már rendszeresen küldenek nagyobb tételeket, angol cégek 20 ezer szálvezetőt rendeltek az idei évre. Még ennél is több alkatrész utazik Svájcba, és még jó néhány más fejlett tőkés országba. Folytatódik a fejlesztés — Nem hiszem, hogy mind a két kezemre szükség lenne, ha össze akarnám számolni; hány olyan magyar termék van, melyből a termelés 80 százaléka exportra kerül. Mert az oxidkerámiá- ból már évek óta ennyit szállítunk külföldre, pedig közben a termelés hat év alatt hatszorosára nőtt. Az idén a tervezett 26 millió forintos termelésből 21 milliónyit külföldön adunk el, ebből ötmilliónyit fejlett tőkés országokba. A szocialista országok igényeit gyakorlatilag teljes gép, a „Tv-komputer”, amely egyaránt alkalmas színes és fekete-fehér videó-játéknak, és otthoni vagy iskolai oktatásra is. Professzionális fel- használásra szintén készítettek személyi számítógépet; a VT—16-ost. A legnagyobb teljesítményű mikroszámítógép, a VT—32-es, amely többmunkahelyes, elsősorban mértékben mi elégítjük ki, egy KGST-szakosodás keretében nálunk készülnek textilszálvezetők — mondj Surányi András, á szövetke zet elnöke Mintegy ezt megerősítendő mutatja Magony Ferencné .. apró alkatrészeket: — Ez román papucs, ez a cseh cs ga, ez a cső meg Angliát).; kerül Van itt minden tér méknek száma is, de a gya korábbakat mi inkább el nevezzük, úgy könnyebb ész ben tartani Nemrég egy vő egy fél óráig magyarázta hogy neki egy olyan termek kell. ami úgy néz ki, mim Magony Ferencné amikor a csiga hátán hordja a házát. Alig értettük meg. mit akar, mert mi magunk között hatosnak hívjuk, de ha lefektetjük, tényleg hasonlít a csigára. — Törhetik a fejüket az asszonyok az újabb és újabb elnevezéseken, mert óriási jövő előtt áll ez az ágazat. A Szilikátipari Kutató és Tervező Intézettel együtt folyamatosan fejlesztjük a termékcsaládot, és nyugodtan mondhatom, nélkülük nem tartanánk itt. Ugyanez mondható el az Innovációs Alapról is, az elsők között voltunk, akik hitelt kaptak műszaki fejlesztésre. Azóta ez a program sikeresen befejeződött, és már termelnek az úi berendezések — teszi hozza az elnök. A fejlesztés sikerei több területen is láthatók. Május 17-én a nemzetközi szájsebész kongresszuson számoltak be a KAZÉP által gyár tott foggyökérpótló protézisek alkalmazásának sikereiről, és jól haladnak a különböző csípőprotézisek klinikai vizsgálatai is. Sikeresen oldották meg a védőga- zas hegesztőfúvókák import- kiváltását, és csak példaként: a téglaiparban haszná latos üregképző testek gyár tását. Ezek tízszer olcsóbbak és százszor tartósabbak, mint a régi fém alkatrészek. És miközben ezekről folyt a szó' az elnök irodájában, a tit kárnő egy telexet tett az asztalra. Az elnök ránéz, majd megszólal: — Ez a mi igazi nagyi!i junk! A mérések szerint kért 20 mikronos pontossá, helyett 12 mikronos ovalita- sál sikerült elkészítenünk .i kért szálvezetőt, úgy, hogy a felületi érdessége 0,4 mikron lett. Ezt csinálják utánuni. a konkurrensek, ha tudjak műszaki-tudományos felada tokra kidolgozott rendszer Ennél a gépnél a Videoton első alkalommal mutat be színes, grafikus display-ter- minált. A vállalat képviselői elmondották, hogy a mikroszámítógépek iránti növekvő kereslet kielégítésére angol partnerrel vegyes vállalatot hoznak létre, a kisméretű komputerekhez kapcsolható nyomtatók gyártására. Kép, szövee Lónyai László Videoton mikroszámítógép-család Az aranyfarú hernyója
