Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

1984. május 22., kedd o Ifi jŰU)-fll<3-----------------------------------------------­A z aranyiam „tündöklése” Foto: Fazekas László BHV1984 Nagydíj a kerámiáért Május végén, júniusban kezdenek rajzani a lepkék. A naivabbak örülnek a nya­rat jelző tarka pillangók megjelenésének, a tapasztal­tabbak azonban aggódva fi­gyelik mozgásukat. Az utób­bi években az aggódók ke­rültek többségbe és ebben az eléggé közismert aranyfarú lepkének vah döntő szerepe. Nevét, az egyébként fehér szárnyú lepke, a potroha vé­gén levő aranysárga szőrzet­ről kapta. De nemcsak a ki­fejlett rovar, hanem az alap­vetően barna színű hernyó is hírhedtté vált. Ha valaki nem ismerne még, sajnos könnyen pótolhatja a hiá­nyosságot. bárhol lakik is a megyében Gyomorfájós hernyók A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás gépkocsijával a póste- leki erdő felé tartunk. Üti - társaim: Jáki Jenő rovartani szakelőadó, Gyebrovszki Já­nos technikus és Braun Mi­hály, a védekezési brigád munkavezetője. Az erdőhöz érve néhány száz méter után Braun Mihály megállítja a kocsit. _ Nézze! — kopasz, lomb nélküli facsoportra mutat, mindjárt az út szélén — a fiatal hajtásokat mind egy szálig lerágták. Azok a kis csomók ott a hernyófészkek. Gyebrovszki János hoz né­hányat mutatóba a tapadós, egykor fehér, meglehetősen erős, nehezen széttéphető fészkekből és a hernyókból is. — Az aranyfarú lepke her­nyóit — jegyzi meg Jáki Jenő —, könnyű felismerni a há­tán levő piros pontokról. Jön­nek lefele, mert már nem találnak táplálékot. — Helikopteres védekezés volt a területen — mondja Braun Mihály —, először itt az idén, április vége táján. Thuricide-dal permeteztünk, de ezek itt valami miatt úgy látszik, nem kaptak belőle. A Thuricide (Turiszájd) — ezt már Jáki Jenőtől tudom — lassan ölő szer. Baktéri­umkészítmény (tehát bioló­giai védekezésről van szó), amely „gyomorrontást’' idéz elő a hernyóknál. Elég egy­szer enniük az ezzel kezelt levelekből, megfeketednek és elpusztulnak. A Thuri­cide viszonylag új szer, egyelőre csak a növényvédő állomás szakemberei hasz­nálják. Melegvérűekre, em­berre, vadakra, sőt, a halak­ra és a méhekre is ártalmat­lan. — Ahol a fertőzöttség na­gyobb, és ahol a környeze­ti feltételek engedik — mondja Gyebrovszki János —, Chinetrint használunk, vagy Ditrifont, melyek hatá­sa gyorsabb. Tovább megyünk. A Mó­kus csárdán túl Gyula felé (Gyula és környéke egyéb­ként a legfertőzöttebb), de még mindig az erdő mellett, ismét megállunk. — Itt — meséli Braun Mi­hály — május elseje körül seperni lehetett a hernyó­kat az úton. Most sem kell keresni őket. Néhány pél­dányt vizsgálunk egy tölgy­falevélen. — Ezek már agonizálnak — magyarázza Jáki Jenő. — Látja? Megfeketedtek és le­merevedtek. Mindenhol Európában Megpiszkálja a „férgeket”, noha mindenki tudja, aller­giát okoznak. Az emberek többsége, ha csak a hernyó vagy a lepke szőrével, porá­val, váladékával, ürülékével találkozik, hozzáér, szép pi­ros és viszkető kiütésékkel gazdagodik. A rovartani szakértő pech­je: őt sem kíméli az aller­gia. Ilyen „alattomos” her­nyókra nem emlékeznek az idősebbek sem. Jó néhány pletyka el is terjedt emiatt, találgatva, hogy kerültek Ide. Mi hát az igazság? Já­ki Jenő adja meg a választ: — Nem új faj. Európában mindenhol előfordul. Nálunk főként a tölgyeserdőkben található. Felszaporodását a megyében az 1980-as árvíz után észleltük a Körösök deltájában. A DEFAG (Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság) munkásainak vakarózása jelezte, jelen van az aranyfarú lepke. 1981-ben már megindult a védekezés Carbetox 37 EC- vel, légi kezelésre ekkor még nem kerülhetett sor. A rovaroknál (Gauss-gör- bével lerajzolható) fel­szaporodási ciklusok, úgy­nevezett gradációk figyel­hetők meg. Az arany­farú gradációja öt évre te­hető. vagyis csillaga leáldo­zóban van, minden valószí­nűség szerint az idei az utol­só szapora éve. Felszaporo­dása a számára kedvező fel­tételek (hogy egészen pon­tosan mik ezek, sajnos nem tudni) megteremtődésének köszönhető. Ha viszont egy faj szaporodóban van, terje­désüket pusztán vegyszeres úton megállítani lehetetlen. Az aranyfarú nyár elején rakja le petéit, melyeket gondosan lefed a potroháról származó szőrökkel, úgy. hogy nem lehet észrevenni. Július körül kelnek ki a hernyók és augusztusban el­készítik a fészkeket. Ekkor is permetezik őket, de ha nem esznek belőle, ered­ménytelen a munka. Ha pe­dig hűvösebb az idő, nem­igen esznek. Télire a fész­kekbe vonulnak és fsak ta­vasszal jönnek elő. Ilyenkor — télen a fészkek levágásá­val. elégetésével, tavasszal, az intenzív táplálkozás idő­szakában, permetezéssel — a leghatásosabb a védekezés ellenük. Irtani kell! Tavasszal nem hatalmas fákat, de egész erdőket ké­pesek elpusztítani a felsza­porodott hernyók, és ráadá­sul nem is válogatósak, mindegy nekik, hogy a tölgy-, vagy az almafa le­veleit rágják, de nem vetik meg a meggylevelet sem. Az. hogy irtani kell — még ha nem is okozna tömeges al­lergiás megbetegedéseket —. egyértelmű. A védekezés mindig a te­rület használójának köteles­sége. Az csak természetes, hogy mindenkinek rendben kell tartania saját portáját, és e munkába a hernyóta- lanítás is beletartozik. — Mi a közterületeken — mondja a növényvédő állo­más főmérnöke, Wábel Já­nos, akivel már a dénesma- jori szemlén futottunk ösz- sze —. tereken, utcákon le­permeteztük a fákat. És üzemek, intézmények is igénybe vehetik szolgáltatá­sunkat. A védekezés során a je­lenleg ismert legjobb haté­konyságú készítményeket használják, melyek részben magyar, részben külföldi szerek. Az alkalmazott tech­nológiák kifejlesztésében, kikísérletezésében a növény­védő állomások hálózata nagy szerepet vállal. E munkához szorosan kapcso­lódik előrejelzési tevékeny­ségük. No, nem a meteoroló­giai. hanem a növényvédel­mi. Egy ilyen „rovartanos” előrejelzés, hogy hamarosan a gyűrűs lepkével gyűlik meg a bajunk. Fénycsapdák titkai A dénesmajori fákat már a főmérnökkei és két per­metező szakmunkással kibő­vült csapatunk vizsgálja. Egy szép, terebélyes körte­fát nem sokkal megérkezé­sünk előtt kezeltek. Most sű­rű hernyóhullás van. A ko­rona alatt lépni sem lehet a rovaroktól. — Ez már nem az arany- farúé — magyarázzák a szakértők —, sötétebb színű­ek és kisebbek. Ez a gyű­rűs pille hernyója. Nevét onnan kapta, hogy „tojása­it” körbe rakja a vékony ágakon, hajtásokon, olyan, mintha egy kemény, gra­fitszürke gyűrűt (az ág szí­nével szinte teljesen azonos színűt) húztak volna rá. Vagyis ebben az állapotban nagyon nehéz, csaknem le­hetetlen észrevenni őket. A fénycsapdák mutatják, hogy szaporodóban van a faj. A fénycsapda izzólámpa, amit a növényvédősök az erdőkben és egyéb területe­ken használnak. Csak éjjel kapcsolják be. A pillangók persze gyanútlanul a fény­be repülnek és — mint­hogy a lámpa alatti üvegbu­rában kloroformos vatta várja őket — ez utolsó röp­tűk. Reggel aztán az egyes pillefajok elhullott egyedei- nek számából következtetni lehet a faj szaporaságára, mozgására, jelenlétére. — Megfigyeltük — folytat­ja a magyarázást már a ko­csiban visszafele Jáki Jenő —, hogy a gyűrűslepke gra­dációja váltja az aranyfarú- ét. Hogy miért, ne kérdezze, mert nem tudnék pontos vá­laszt adni. — A rovarok szokásai is változnak — jegyzi meg Wábel János —, olykor már ismertnek hitt kártevőket kell újra vizsgálnunk. Az a baj — teszi hozzá mosolyog­va —, hogy nem ismerik úgy a szakirodalmat, mint mi. így aztán néha elfelej­tik, hogyan kell viselkedni­ük. Vagyis „száz százalékig biztos” nincs az élővilágban sem. Az azonban biztos, hogy bármily szépek is ezek a pillangók, pusztítanunk kell őket, mert a hernyóik bizony egy cseppet sem szé­pek, viszont rendkívül kár­tékonyak. Szatmári Ilona — Szerezhetnél nekem ol­csón egy szép vázát — mond­ta a minap az egyik ismerő­söm. — Mikor csodálkozva néztem rá, megkérdezte: mi­ért, te nem kerámiaüzem­ben dolgozol? Alig akarta el­hinni, hogy abból az oxid- kerámiából, amivel mi dol­gozunk, nem szokás virágvá­zát készíteni Messzire jutottak A fentieket Magony Fe- rencné mesélte el, nevetve. Munkatársával, Biró Kál- mánnéval együtt már tíz éve. vagyis az alapítástól kezdve együtt dolgoznak a KAZÉP oxidkerámia üzemében Oros­házán. — Tíz éve kellett volna megnéznie ezt az üzemet — mondja Biróné. — Egy düle- dező, fészerszerű épületben kezdtük a munkát, három­négyféle szálvezetőt gyártot­tunk és néha fogalmunk sem volt róla, hogy másnapra lesz-e még munkánk. Nem volt akkor senki, aki akár csak álmodni mert volna ar­ról, hogy egyszer eddig elju­tunk. Szó, ami szó, valóban messzire jutottak a kerámiá- sok, és ez többféleképpen is értendő. Az üzem ma tiszta, világos termekből áll, a pad­lón olyan műanyagborítás, mint a modern lakásokban, mindenütt virág, rend és tisztaság. A gépek szinte Zaj­talanul működnek, az egyik gép mellé tett rádió hangja tisztán hallatszik az egész te­remben. De messzire jutott a kerá­miagyártás a kezdeti álla­pottól akkor is, ha a minő­séget, a mennyiséget és a piaci lehetőségeket nézzük. A termelés 80 százaléka ex­portra kerül, és egyre több jut a tőkés piacokra. A kez­deti néhány fajta helyett ma már ezren felül van a ter­mékválaszték, és egyre újabb formák kerülnek Biró Kálmánné gyártásba. Ezt a fejlődést ismerte el a tavaszi BNV bíráló bizottsága azzal, hogy a vásár nagydíját az oroshá­zi KAZÉP oxidkerámia ter­mékcsaládjának ítélte oda. — Mit szóltak hozzá? — Nagyon örültünk — vá­laszol Biró Kálmánné és közben egy pillanatra sem áll meg a keze. Válogatja és minősíti az elkészült szálve­Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron a Videoton tel­jesen új, komplett mikroszá­mítógép-családdal jelentke­zik — tájékoztatták a válla­lat képviselői az újságírókat hétfőn. A vállalat megújítja termékskáláját, s az eredmé­nyeket a tavaszi vásáron be­mutatják. A mikroszámító­gép-család legkisebb tagja az első hazai családi számító­zétőket. egyenként megnéz minden darabot. — Innen nem kerülhet ki hibás darab, a nagydij után meg különösen nem Egy he­te hallottuk először, hogy nagydíjasok lettünk. úgy megörültünk, mintha szemé­lyesen mi kaptuk volna — Miért, hát ki kapta, ha nem mi? — kérdez vissza Magony Ferencné. — Mi csi­náltuk ezeket, a mi munkánk van itt minden darabban. Ezért lett volna jó, hogy legalább most megnézhessük a BNV-n a nagydíjas ter­mékünk kiállítását, de saj­nos nem jött össze valamiért az utazás 0 világ élvonalában — Megmondom őszintén, amikor szóba került, hogy BNV-díjra pályázik a szö­vetkezet az oxidkerámiával. én megpróbáltam lebeszélni az elnököt. Nem bíztam ab­ban, hogy a kívülállók is felismerik, ezek a szemre ap­ró semmiségek nagyon je­lentős alkotások, és féltem attól, hogy a pályázat esetle­ges kudarca rontja a hangu­latot az üzemben. Most per­sze már örülök, hogy nem hallgattak rám, ennél szebb elismerést nem kaphatott volna tíz év munkája. Miskei György, a kerámia­üzem vezetője jól ismeri a területet, tudja, mivel fog­lalkozik a konkurrencia, így kapásból sorolja: — Nekünk itthon nincs versenytársunk, a néhány hazai gyártó legfeljebb fele olyan keménységű kerámiát tud készíteni, mint mi, és ráadásul drágábbak is ná­lunk. Vannak, ahol ezt fel­ismerték, s le is álljak er­ről a tevékenységről. A Tungsram például már 1,3 millió kerámia alkatrészt rendelt tőlünk az idén, és úgy hallottam, hogy a gyár­tás teljes leállítását tervezik, és minden kerámiát tőlünk vesznek majd meg. A siker nemcsak itthon mérhető, hanem az export­ban is. A KAZÉP ma —leg­alábbis ami a minőséget il­leti — a világ első öt oxid­kerámia gyártója között van. Ezt az értékesítési irányok egyértelműen jelzik. Az USA- ba a próbaszállítmányok után már rendszeresen kül­denek nagyobb tételeket, an­gol cégek 20 ezer szálvezetőt rendeltek az idei évre. Még ennél is több alkatrész uta­zik Svájcba, és még jó né­hány más fejlett tőkés or­szágba. Folytatódik a fejlesztés — Nem hiszem, hogy mind a két kezemre szükség len­ne, ha össze akarnám szá­molni; hány olyan magyar termék van, melyből a ter­melés 80 százaléka exportra kerül. Mert az oxidkerámiá- ból már évek óta ennyit szál­lítunk külföldre, pedig köz­ben a termelés hat év alatt hatszorosára nőtt. Az idén a tervezett 26 millió forintos termelésből 21 milliónyit kül­földön adunk el, ebből öt­milliónyit fejlett tőkés orszá­gokba. A szocialista országok igényeit gyakorlatilag teljes gép, a „Tv-komputer”, amely egyaránt alkalmas színes és fekete-fehér videó-játéknak, és otthoni vagy iskolai okta­tásra is. Professzionális fel- használásra szintén készítet­tek személyi számítógépet; a VT—16-ost. A legnagyobb teljesítményű mikroszámító­gép, a VT—32-es, amely többmunkahelyes, elsősorban mértékben mi elégítjük ki, egy KGST-szakosodás kere­tében nálunk készülnek textilszálvezetők — mondj Surányi András, á szövetke zet elnöke Mintegy ezt megerősítendő mutatja Magony Ferencné .. apró alkatrészeket: — Ez román papucs, ez a cseh cs ga, ez a cső meg Angliát).; kerül Van itt minden tér méknek száma is, de a gya korábbakat mi inkább el nevezzük, úgy könnyebb ész ben tartani Nemrég egy vő egy fél óráig magyarázta hogy neki egy olyan termek kell. ami úgy néz ki, mim Magony Ferencné amikor a csiga hátán hordja a házát. Alig értettük meg. mit akar, mert mi magunk között hatosnak hívjuk, de ha lefektetjük, tényleg ha­sonlít a csigára. — Törhetik a fejüket az asszonyok az újabb és újabb elnevezéseken, mert óriási jövő előtt áll ez az ágazat. A Szilikátipari Kutató és Ter­vező Intézettel együtt fo­lyamatosan fejlesztjük a ter­mékcsaládot, és nyugodtan mondhatom, nélkülük nem tartanánk itt. Ugyanez mond­ható el az Innovációs Alap­ról is, az elsők között vol­tunk, akik hitelt kaptak mű­szaki fejlesztésre. Azóta ez a program sikeresen befejező­dött, és már termelnek az úi berendezések — teszi hozza az elnök. A fejlesztés sikerei több területen is láthatók. Május 17-én a nemzetközi szájse­bész kongresszuson számol­tak be a KAZÉP által gyár tott foggyökérpótló protézi­sek alkalmazásának sikerei­ről, és jól haladnak a kü­lönböző csípőprotézisek kli­nikai vizsgálatai is. Sikere­sen oldották meg a védőga- zas hegesztőfúvókák import- kiváltását, és csak példa­ként: a téglaiparban haszná latos üregképző testek gyár tását. Ezek tízszer olcsóbbak és százszor tartósabbak, mint a régi fém alkatrészek. És miközben ezekről folyt a szó' az elnök irodájában, a tit kárnő egy telexet tett az asz­talra. Az elnök ránéz, majd megszólal: — Ez a mi igazi nagyi!i junk! A mérések szerint kért 20 mikronos pontossá, helyett 12 mikronos ovalita- sál sikerült elkészítenünk .i kért szálvezetőt, úgy, hogy a felületi érdessége 0,4 mikron lett. Ezt csinálják utánuni. a konkurrensek, ha tudjak műszaki-tudományos felada tokra kidolgozott rendszer Ennél a gépnél a Videoton első alkalommal mutat be színes, grafikus display-ter- minált. A vállalat képviselői el­mondották, hogy a mikroszá­mítógépek iránti növekvő kereslet kielégítésére angol partnerrel vegyes vállalatot hoznak létre, a kisméretű komputerekhez kapcsolható nyomtatók gyártására. Kép, szövee Lónyai László Videoton mikroszámítógép-család Az aranyfarú hernyója

Next

/
Oldalképek
Tartalom