Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

o1984. május 31., csütörtök

Jászai-díj és a színész

Könyvhéti tallózás

Világirodalmi remekek magyarul

Gálfy László sietve érkezik. Telefonon beszéltük meg a találkozót: jó lenne egy-két szót váltani a Já- szai-díjról. a színházról, sikerekről, tervekről, életről. Nem összegezés ez, dehogy, csak megálló. Rövid, pár percig tartó. Csak annyi, amíg néhány kérdést elmondhatok, és feljegyezhetem a válaszait. Csak annyi, amíg felötlik egy új gondolat, egy régi emlék. Amibe érdemes belefogni, amit megéri tovább gondolni.

Persze, az, hogy „sietve érkezik”, inkább úgy értendő, hogy látszik: ma még számos dolga jön sorra, és este előadás. Bástyasétány 77...

Nem illendőségből és nem csupán, mert beszélgetésünk apropója a Jászai-díj, de újból gratulálok. (Csak a szakmán belüliek, színháziak és más bennfentesek tudják, hogy a Jászai-díjat megkapni, az a legnehezebb. És éppen ezért, a kiváló és érdemes címeknél is nagyobb az ázsiója.) Te is így érzed?

— Én elsősorban azt érzem — mondja —, hogy rettenetesen sok barátom van! Amikor Pestről, ahol a díjat átvettem, leutaztam Szegedre, a televízióhoz, onnan pedig este haza, már táviratok sokasága várt. Olyanoktól is, akiket szerettem, becsültem, de el is felejtettem kicsit... Tudod, úgy van ez: kora délelőtt elindul velünk, színészekkel a körforgás, és nincs megállás késő éjszakáig. Az életünk java a színház négy fala között múlik. A sok távirat, kedves levél pedig arról győzött meg, hogy nemcsak a bajban ismeri meg az ember, ki a barátja, hanem az örömben is.

Változott-e valami azóta benned és körülötted, hogy

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: örökzöld dallamok.

9.17: Irodalmi évfordulónaptár.

9.44: Ma Illés György dedikál.

10.05: Két keréken Magyarországon.

10.35: Hires előadóművészek felvételeiből.

11.24: A szó elszállt? (riport)

11.39: A csúnya hercegnő (regény). (ism.)

12.45: Filmtükörkép — a mai francia filmről.

13.00: Barokk zene.

13.40: Nóták.

13.58: Oktatásunk pótvizsgái.

14.18: Járdányi Pál műveiből.

15.05: Kórusmuzsika.

15.28: Mathis Mathisen norvég íróval beszélget Petrőczi Éva.

16.00: Csínom Palkó (daljáték).

16.35: Diabelli: 12 magyar tánc.

16.49: Illés Endre: Szerelmeim

évek múlva.

17.05: Olvastam valahol.

17.25: Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio.

17.44: Délutáni Rádiósztnház: Hosszú telefon (hangjáték).

19.15: Mozart-operaáriák.

19.30: Ünnepi könyvhét 1984.

a neved melé odakerült a színlapra: Jászai-díjas?

— Minek kellett volna változnia? — kérdezi visz- sza, majd némi szünet után: — Semmi sem változott, hacsak az nem, hogy még jobban érzem, számítanak rám. Hogy bíznak bennem. Hogy még lelkiismeretesebben kell dolgoznom, hogy egyetlen lazább pillanatra sincs jogom.

Közismert, hogy Gálfy László mindig is messzire elkerülte az úgynevezett „laza pillanatokat”. A pontosság és a hivatástudat példája lehetne, és az is. A tavalyi, várszínházi magazinban így irt önmagáról: „Többször megkérdezték már tőlem, milyen érzés vidéki színésznek lenni? Ugyanolyan, mint bárhol az országban. A színészetben nincs Budapest, Kaposvár, Szolnok, vagy Békéscsaba. Csak színház van és közönség, amelynek el akarunk mondani valamit a világról. Ahogy mi látjuk”.

Itt a jó alkalom, hogy megkérdezzem: miféle színház az, amit „álmaid színházának” mondhatsz?

— Ügy kezdem, hogy az érzelmek nélküli színház nem színház. És azzal folytatom, hogy a színház olyan játék, ahol a színpadon színészek találhatók, a nézőtéren pedig a közönség. Ha nincs közönség, akkor hiába játszanak odafönt kitűnő színészek, még sincs színház. De hát akkor hogyan jön össze az, hogy színház? Ha mindennap a „Lehullott a rezgő nyárfá”-t játszanánk (a cím persze tréfa, de jellemez), akkor zsúfolt lenne a nézőtér. Elnézést azoktól, akik nem a „rezgő nyárfára” szavaznak. De hát ez nem megy. Az sem megy

20.30: Népdalest.

21.30: Eszmék faggatása.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

23.14: Operafelvételekből.

0.10: Táncdalok.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Toronyzene.

8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben.

10.00: Zenedélelőtt.

11.35: Csak fiataloknak!

12.35: A népművészet ifjú mestereinek felvételeiből.

13.00: Kapcsoljuk a szolnoki

stúdiót.

13.20: Éneklő Ifjúság.

13.38: Magyar táncok.

14.00: Szórakoztató antikvárium. 15.05: önarckép, befejezetlen. 15.20: Gólok, méterek, történetek.

16.00: Mindenki iskolája.

16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Ugróiskola 4.

18.35: Hétvégi panoráma.

19.20: Slágerlista.

19.55: Közvetítés a Magyarország —Spanyolország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. 21.50: Turina: A rociói körmenet.

22.00: Népdalkörök pódiuma. 22.25: Fáy András szerzeményeiből.

23.20: A mai dzsessz.

közben, ha a színház mást se csinálna, mint nevelne, ok- tatgatna, okosítana. Ez a másik véglet. De hol van akkor az igazi egyensúly? Mit kell játszanunk? Milyen műsorterv az igazi, amikor aki hozzánk jön, szórakozik is, de épül is a lelke, és tisztábbnak érzi magát, ha lemegy a függöny. Sok okos ember töprengett már ezen, és rájöttek: pontos válasz nem létezik. Valami ráérzés, valami megérzés szükségeltetik. De úgy érzem, messzire megyünk. Mindenesetre az „álmaim színháza” olyan színház, amelyben én, a színész jól érzem magam, sikerem van, és elégedett a közönség is.

Kérdezem a nyarat, ami érkezik. Gálfy Lászlóra mi vár ezen a nyáron?

— Tömkeleg előadás, útnak indulunk a Bástyasétánnyal, és eljátsszuk Kisváráétól Sümegig, Soprontól Balmazújvárosig. Ez most kezdődik, júniusban. Aztán vissza a Gyulai Várszínházba, ott lesz két Sámson-elő- adás, majd tovább folytatódik a Bástyasétány-turné, hogy újból visszaérkezve, július elején megkezdjük a Néma levente főpróbáit Békéscsabán, a városi tanács udvarán. Közben (de mikor is?!) egy Dosztojevszkij- kisregényből készít tévéfilmet Mihályfy Sándor rendező, a szerepek legtöbbjét csabai színész kapta. Nyaralás, pihenés? Talán utána...

Kis idő eltelik azzal, hogy az elmúlt évadok Gálfy-si- kereit idézzük. Julient a Kaktusz virágából, az Irgalmas hazugság dr. Paál Ákos professzorát (ez roppant szívügyem volt, nagyon szerettem, jegyzi meg hozzá), majd a Feydeau-vígjáték kettős szerepét, Victor-Ema- nuelt és Poche-t: nagy színin. MŰSOR

9.00: Századunk vonószenéjéből.

9.56: Dalok.

10.26: Dés László szaxofonozik.

11.05: Delius: Falusi Rómeó és Júlia (opera).

13.07: Körösi Csorna Sándor (rádiójáték).

13.58: Fiataloknak!

14.48: Operarészletek.

15.22: Bemutatjuk új lemezünket.

16.05: Kórusainknak ajánljuk.

16.33: Zenei Lexikon.

16.50: Pillanatkép.

16.55: Pophullám.

18.00: Két szimfonikus költemény.

18.30: Román nyelvű műsor.

19.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót.

20.05: Zenekari muzsika.

20.30: A Rádió világirodalmi folyóirata.

21.15: Operaáriák.

21.50: Interfórum — 1984. V/l.

22.27: Napjaink zenéje.

SZOLNOKI STŰDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Andy Williams énekel filmdalokat.

17.15: 40 éve történt Szolnokon.

17.30: Intermezzo

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatparádé.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

Gálfy László a csabai utcán

Fotó: Gál Edit

házi parádé volt ez a Gálfy- alakítás!

Tizennyolc éve játszol Csabán, a Jókai Színházban. Ha vissza lehetne forgatni az időt, újra eljönnél ide?

— Nem mondom azt, hogy nem. Végigcsinálnám még egyszer a tizennyolc évet, de egy-két igazgatót és főrendezőt nem vállalnék ...

Nevet.

— Megírod ezt is?

Miért ne? Hát így van, nem?

— Pontosan.

Ennyiben maradunk, és abban, hogy a színház az gyönyörű dolog. Hogy nem lehet élni nélküle.

Sass Ervin

TV, BUDAPEST. I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé: fizika.

8.35: Földrajz.

9.10: Angol nyelv.

9.25: Magyar nyelv.

9.35: A múlt nyomában (csehszlovák rövidfilm).

9.55: Jámbor vadak és burjánzó füvek (szovjet rövid- film).

10.15: Utazások a világ nagy vasútjain (angol rövid- film. (ism.)

11.00: A sündisznó (svéd rövidfilm). (ism.)

11.30: Kétmillió (riportműsor).

12.00: Iskolatévé: osztályfőnöki óra.

14.55: Iskolatévé. (ism.)

15.30: Sir-Khan. Bagira és a többiek (svéd ismeretterjesztő film).

16.25: A Giorgione-rejtély (olasz képzőművészeti film).

17.30: Pedagógusok fóruma.

18.05: Zene. zene, zene.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

19.55: Magyarország—Spanyolország válogatott labdarúgó-mérkőzés.

21.45: Panoráma.

22.50: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.20: Tavaszi BNV '84.

18.50: Sorstársak, (ism.)

Ki tagadhatná, hogy a könyvhetet ma már az ünnepek közé számítjuk? S nem is akármilyen ünnepek közé. Hiszen készülünk rá mi, olvasók, az írók, a könyvkiadók, a könyvszerető emberek. Bár ez az ünnep elsősorban a magyar könyv ünnepe, a külföldi szerzők műveit magyarul megjelentető Európa Könyvkiadó az idei könyvhétre tizennégy újdonsággal jelentkezett.

Az ÉGTÁJAK 1984 öt világrész elbeszéléseiből ad válogatást. Ez az antológia korábban a téli könyvvásár újdonsága volt, az idén először azonban a könyvhét hagyományos antológiái — Körkép, Szép versek, Rivalda, írószemmel — között kapott méltó helyet. A kötet húsz író húsz elbeszélését tartalmazza, s a világ sokszínű kisprózaterméséből ad ízelítőt. Truman Capote, Sámuel Beckett, John Cheever, Borisz Vasziljev — a jól ismert nevek mellett a magyar olvasó előtt még ismeretlen izraeli, spanyol, palesztin, mexikói, indiai szerző egy-egy írása is szerepel többek között a válogatásban.

Bizonyára nagy sikere lesz a francia Robert Merle új könyvének, a Csikóéveinknek. A XVI. században játszódó regény folytatása a magyarul Í982-ben megjelent Francia históriának, de önálló regényként is olvasható, mert csak a helyszín, az idő és a két főszereplő azonos, akik orvosnak, illetve gyógyszerésznek készülnek, s egy dél-francia kisvárosba, Montpellierbe mennek tanulni. A városka mozgalmas, ámbár veszélyes világában vad diáktivornyák és kísérteties szerelmek dúlnak, orgyilkosok és világhíres tudósok jár- nak-kelnek, ’ az orvosnövendékek az éjféli temetőben tanulnak anatómiát, a buzgó pápisták jámbor eretnekeket égetnek. Sok szórakoztató kaland közepette pedig folyik tovább az áldatlan testvérharc.

A hullaégető, a Mund- stock úr, a Változatok sötét húrra című könyvek népszerű szerzője, a mai cseh irodalom egyik legjelesebb képviselője, a lélektani regények és a horrorelemekkel átszőtt groteszkek igazi mestere Ladislav Fuks. Új könyve, a Mooshabemé egerei a fantasztikus regény és a horror elemeiből összerakott politikai-lélektani groteszk, mely félelmetes, nyomasztó légkörű képzeletbeli államban játszódik. Itt él a mindenki által félbolondnak tartott szegény özvegyasz- szony, Mooshaberné, aki igencsak furcsa dolgokkal foglalja el magát: mérgezett kalácsokat süt, egér19.10: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű műsora.

19.30: Részletek a pori dzsessz 1983 fesztivál műsorából. 20.00: Suturp (NDK tévéfilm). 21.40: Tv-híradó 2.

22.05: Tiltott képek (angol film), (ism.)

BUKAREST

15.30: Fiatalok stúdiója.

16.20: Rajzfilmek.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.35: Gyerekek 1984-ben 20.45: Dalok.

21.05: Világhíradó.

21.25: A sas repülése. Befejező

22.20: Tv-híradó,

BELGRAD, I. MŰSOR

16.45: Videooldalak.

16.55: Látogassák meg velünk a repülőteret — művelődési adás.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Pályaválasztási tájékoztatás.

17.40: Hírek.

17.45: Gyalogos az autóban — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár.

18.45: Kérték — nézzék.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Politikai magazin.

csapdákat állít fel, sírokat gondoz és rossz magaviseletű gyerekeket ellenőriz. Vajon miféle kapcsolat van a kalácsok és a rejtélyes gyermekhalálesetek között? Miért gyötrik szántszándékkal Mooshabemét a gyerekei? Miért zaklatja szüntelenül a rendőrség a szerencsétlen öregasszonyt? Kicsoda is tulajdonképpen Augusta hercegnő? Ezekre a kérdésekre ad választ Fuks morbid regénye.

„1937-ben Sanaryból Angliába utazván, egy tízsoros hírre bukkantam a Deutsche Volkszeitungban: „Egy hóhér öngyilkossága”. Átvillant rajtam a vízió, hogy ez egy történet magva, amely a Harmadik Birodalom felívelésében már megmutatja annak hanyatlását. Három évvel később elkezdtem diktálni a regényt, és még három évet vett igénybe, míg teljesen kialakult és kibővült a Hamburgban lejátszódó tényekkel” — írja a világhírű német író, Amold Zweig A wandsbeki hentes- bárd című regényének keletkezéséről. A könyv főszereplője Albert Teetjen, a nagy célokra törő wandsbeki hentesmester, aki a megbetegedett hóhér helyett elvállalja a halálos ítélet végrehajtását négy kommunista foglyon. S mivel hamarosan kitudódik, hogy mire is használta a hentesmester azt a bárdot, mellyel vevőinek a húst mérte, az üzletét messze elkerülik, s a megvetett, kiközösített, koldusbotra juttatott embernek nem marad más választása, ■mint az öngyilkosság. Zweig izgalmasan és lélektanilag hitelesen ábrázolja annak a kispolgárnak a sorsát, aki hagyta, hogy a nácizmus félrevezesse, és felhasználja saját aljas céljai érdekében. Az 1959-ben magyarul már megjelent regényt most újra felfedezheti a hazai olvasó.

Vaszil Bikov Ki tudja, visszatérsz-e? című kisregénye a Sztálingrád ostromának idején játszódik. Főszereplője két partizán, akik valahol a Nyeman-vidéki erdőkben harcolnak. Zoszka, a kissé naiv, de tiszta és becsületes lány, mindenképpen teljesíteni akarja a rá bízott feladatot. Anton, aki önző és számító — hogy mentse az életét — mindenen átgázolva, még a gyilkosságtól sem riad vissza. Bikov személyes élményeinél fogva is nagyon sokat tud mondani a háború morális-politikai légköréről, s ebben az írásában is lélektani eszközökkel mutatja be, hogy a sorsdöntő helyzetekben hogyan foszlik le az emberekről a külső máz, s hogyan bukkan elő igazi énjük és jellemük.

J. G.

21.05: Színház a házban — tévésorozat.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

16.10: Kézilabda: Jugoszlávia— NSZK.

18.15: Tudomány.

19.00: Fiatalok akcióban — ifjúsági adás.

19.30: Tv-napló.

20.00: Művészeti est.

21.25: A vers ideje.

21.35: Színházfesztiváli krónika. 21.50: Zágrábi körkép.

SZÍNHÁZ

1984. május 3l-én. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BÁSTYASÉTÁNY 77 Madách-bérlet

MOZI

Békési Bástya: Kincs, ami

nincs. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 6 és 8-kor: Sok pénznél jobb a több, 4-kor: Az idő urai. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Gracs-fivérék, fél 8-kor: Konvoj. Békéscsabai Kert: Sok

pénznél jobb a több. Gyulai Erkel: A lator. Gyulai Petőfi. 3-kor: Kisapák és nagyapák, 5 és 7-kor: Ronespalota. Gyulai

Kert: Ez Amerika! Orosházi Béke: Nyitott utak. Orosházi Partizán: A préri. Szarvasi Táncsics: István, a király, 22-kor: Az ifjúság édes madara.

Ki volt Haán Lajos?

Az utóbbi időben többen feltették ezt a kérdést azok közül, akik a békéscsabai József Attila-lakótelep Haán Lajos terén laknak. Fiatalok, mint a lakótelepiek általában, s ha a családjuk nem is tősgyökeres csabai, ők már itt jártak iskolába. S míg feleltem, persze, csak röviden, az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett. Fájt, hogy leérettségiztek úgy ebben a városban, hogy még a nevét sem ismerik Haán Lajosnak, annak viszont örültem, hogy érdeklődnek, tudni akarják: ki is volt az az ember, akiről szűkebb lakóhelyüket elnevezték, s akinek a szobra a Körös-parti sétányon látható.

Haán Lajos, Békéscsaba híres evangélikus lelkésze, irodalmár és helytörténész 1818-ban Nógrádban született, s egyhónapos korában kerül ide, amikor édesapját itt lelkésznek megválasztják. A gimnáziumot Mezőberényben végzi el, majd Eperjesen folytatja tanulmányait. Ott már jeles tagja a főiskola önképzőköri társaságának. 1839-ben Békésen lesz házitanító Vidovich Ferenc főszolgabírónál, kinek három fiát tanítja két esztendeig. Utána Németországba, Jénába megy, hogy teológiai képzését befejezze. Fél évet tölt itt, s közben az egyetem anyakönyvéből kigyűjti azon magyarok nevét, akik 300 év óta ott tanultak. Aztán Bécset és Prágát keresi föl, ismerkedik a történelmi nevezetességekkel és a kor neves író- és történész embereivel.

1842 augusztusában jön haza, és nyomban megválasztják a békéscsabai evangélikus egyház akkor nyíló „magyar reál-oskolája” tanárává és apja segédlelkészének. Egy év múlva pappá avatják, 1855-től pedig édesapja helyét tölti be több évtizeden keresztül, egészen 1891-ben bekövetkezett haláláig. A tanulmányai végeztével hazatért 24 éves fiatal férfi tele van ambícióval, minden érdekli, ezt látva, a presbitérium megbízza 1845-ben, hogy november 9-re, a templom felszentelésének 100. évfordulójára írja meg a két evangélikus templom történetét, s ha még képes rá, a város monográfiáját is készítse el. Ez a megbízatás meghatározó volt későbbi munkáira, ösztönözte az alapos adatgyűjtést a város és a megye történetéhez. A szabadságharc idején nemzetőr, majd a torontáli harcokban vesz részt.

A bukás után a ielkészi teendői mellett csöndben és szívósan folytatja irodalmi működését, aztán a kiegyezés után szinte spontán induló nagy közművelődési mozgalom aktív és lelkes részvevője. Alapító tagja és elnökhelyettese a békésvármegyei régészeti és mívelődéstörténeti társulatnak, s ő tartja az első felolvasást is B. Haruckem Ferenc udvara Gyulán címmel. S nem sokkal rá az 1543-i gyulai országgyűlés történetét ismerteti, és folytatja a társulat keretei között a régebben megkezdett munkáját, a történelmi és régészeti emlékek gyűjtését 1887-ben beutazza Németország nagy részét, heteket tölt a nürnbergi és müncheni levéltárban és a megyére vonatkozó eredeti okmányokat másolja. Rendszeresen jelennek meg történelmi, művelődési és régészeti témájú cikkei, tanulmányai az országos lapokban.

Munkái közül máig leghíresebbek: Békés-Csaba mezőváros hajdani és mostani állapotjáról szóló műve és a későbbi kétkötetes alkotás, Békésvármegye hajdana. Tizennégy kiadott könyve közt találjuk a Magyar énekes könyv-et is, valamint prédikációit és gyászbeszédeit, továbbá a Dürer Albert származásáról és családi nevéről és a Bél Mátyásról szóló írásait. Nem lehet említés nélkül hagyni, hogy az 1840-es években a megye uradalmaival megkötött úrbéri váltság népszerűsítése érdekében ő tett a legtöbbet, s ő fordította szlovák nyelvre 1849-ben a Magyar nemzeti függetlenségi nyilatkozatot. Irt verseket és népdalokat is.

Élete a közösségben és a közösségért munkálkodó értelmiségi máig ható példája. Felvilágosult, gondos, jó lelkész, kulturális vezéregyéniség, akinek tetteit forrásértékű élet-, műve és az emlékezet őrzi. Vass Márta