Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

1984. május 9., szerda Szomszédolás CSONGRÍD * HEGYEI HÍRLAP Kisiparosok bemutatója. Szegeden még ismeretlen kezdeményezéssel örvendez­tette meg a lakosságot a KI- OSZ és a KISOSZ Csongrád megyei szervezete. Első al­kalommal rendezték meg május 5-én a fogyasztási cikkek dél-magyarországi árubemutatóját. Tavaly Gyöngyösön, Nyíregyházán és Szekszárdon rendezlek ilyen árubemutatót, még­hozzá sikerrel. Az eddigi ta­pasztalatokat felhasználva látott munkához a két Csong­rád megyei szervezet is, és az idén megszervezte a Bács-Kiskun, Békés, Csong­rád és Szolnok megyei kis­iparosok, magánkereskedők lakosság számára is haszon­nal kecsegtető találkozóját. Dél-Magyarországró] 66 kis­iparos állította ki 1085 ter­mékét, ajánlva valamennyit a magánkereskedők figyel­mébe. Száraz tésztától az utánfutóig, a gyermekjáté­koktól a bonyolult híradás- technikai berendezésekig sokféle áru kínálta magát, bár vásárlásra ezúttal nem kínálkozott alkalom, azon­ban a bemutatott terméke­ket megrendelhették a mes­terektől. Tanulmánygyűjtemény a Somogyi Könyvtárból. A sze­gedi Somogyi Könyvtár ala­pításának 100. évfordulójára megjelent könyvtártörténeti tanulmánygyűjteményt mu­tatták be május 4-én a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének budapesti székházában. A sajtótájé­koztatón a kötet szerkesztő­je, Péter László elmondta, a mintegy negyven ív terje­delmű munka az alapító, valamint a nagy nevű igaz­gató — így Tömörkény Ist­ván és Móra Ferenc — mun­kásságát is bemutatva vá­zolja fel a könyvtár évszá­zados szerepét Szeged és az ország művelődéstörténeté­ben. A Somogyi Könyvtár az ország egyik legrégebbi gyűjteménye, állományának alapját Somogyi Károly esz­tergomi kanonok tekinté­lyes könyvadománya képez­te. Elsősorban társadalom- tudományi kiadványok gyűj­tésével foglalkozik: iroda­lom- és nyelvtudományi, va­lamint történeti könyvállo­mánya a leggazdagabb, de az intézmény egyben a vá­ros legnagyobb közművelő­dési könyvtára is. oäwmmszÄß István, a jegykirály. Aki a hosszú sort látta (pláne, aki benne állt) május 2-án dél­előtt Szegeden a korzó tor­kolatánál, joggal hihette: itt a jegy rendszer, bevezették. Sőt. Déli 1 órára már jegyet sem lehetett kapni. A ma­gyarázat szerencsére prózai: nyitott a szabadtéri játékok pénztára. Méghozzá a hiva­talos 10 óra helyett már fél 9-kor, hisz odabent elrémül­tek a tömegtől. Május 3-tól aztán már minden csendes, pedig hát jegyek még akad­nak. No, nem az István, a királyra, de a Hunyadira és a Faustra, és más előadá­sokra igen. Ami persze nem vigasz azoknak, akik Szöré­nyi—Bródy rockoperáját sze­retnék látni a nyáron. Már­pedig azok sokan vannak, sokan is maradtak. A rend­kívüli érdeklődés láttán per­sze idejekorán felmerült az ötlet, esetleg lehetne több­ször játszani. Az ünnepi he­tek próbákkal, bemutatók­kal, előadásokkal feszes nap­tárába azonban több játék­nap már nem fér el. Testvéri alapon. Sokba kerül az építés, a karban­tartás, legyen az új épület emelése, vagy például új út építése a szegedi sportrepü­lőtéren, esetleg honvédelmi park létesítése az Etelka so­ron. De összefogással mégis könnyebb elérni a célt. Ez az alapja annak a serény­kedésnek is, amelynek a megyeszékhely lehet tanúja mostanában: bontásra ítélt emeletes házakon, anyag­szállító teherautókon, s más munkálatokon dolgoznak szovjet katonák. A Varsói Szerződés értelmében ideig­lenesen hazánkban állomá­sozó egyik alakulat komszo- molistái, az alakulat, vala­mint az MHSZ Csongrád megyei vezetősége közötti testvéri együttműködés alapján, amelyet szerződés rögzít, vállalták, hogy ségít- séget nyújtanak a szövetség­nek a honvédelmi célú ne­velést, sportot szolgáló léte­sítmények építésében. vilAc MfnirAMiAi icrrtniiítsb i Kettős évforduló Hajdú- böszörményben. 1609. szep­tember 13-án kelt Báthory Gábor erdélyi fejedelem le­vele, amelyben Böszörményt is átadta a Bocskay-szabad- ságharcban vitézül harcoló hajdúknak. Ettől kezdve — a már régmúlt időktől is la­kott — település fejlődé­sében új szakasz követke­zett. Böszörmény a hajdú­szabadság birtokába jutott, amely sokkal több lehetősé­get adott az itt lakóknak, mint amennyi a jobbágyfal- vaknak volt. A földesúri függést nem ismerő vitézek a katonáskodás mellett foko­zatosan áttértek a szabad paraszti életformára, s ki­alakult egy nagyfokú de­mokratizmusra épülő sajátos önigazgatási rendszer a vá­rosban. 1944. október 22-e újabb jelentős dátuma Haj­dúböszörménynek. A szov­jet hadsereg ekkor szabadí­totta fel a települést. Ebben az évben e két eseményre emlékezik a város lakossága, melyet méltó módon kíván megünnepelni. Ezt az évet több létesítmény átadása is emlékezetessé teszi az itt- lakók számára. Új kútfúrási technológia. A vízellátást hatékonyan segítő új magyar szabadal­mat, a Pálffy-féle kútfúrási technológiát mutatta be má­jus 3-án és 4-én Tiszapüs- pökiben, illetve Szolnokon a Pannónia Műszakfejlesztő Agrárinnovációs Közös Vál­lalat. Az új technológiával az eddigi eljárásoknál gyor­sabban és olcsóbban lehet vízkutat fúrni. Egy-egy kút- ból percenként 450 liter víz felszínre hozatalát garantál­ják. Ez a vízmennyiség több mint kétszerese az eddigi hagyományos mélyfúrási módszerekkel elérhető ered­ménynek, emellett a költsé­gek 10—30 százalékkal csök­kenthetők. Abban az eset­ben, ha egy-egy fúrási pont meddőnek bizonyul, a már beépített csövek, szűrők visszanyerhetők. Az új kút­fúrási technológiával eddig több mint húsz helyen fúr­tak már üzemelő kutat az ország különböző részeiben. Tiszakécskén például az új módszerrel feltárt termál­kút szolgáltatja a fürdő szá­mára a vizet. Alapanyag a textilhulla­dék. Befejeződött a TEMA- FORG Textilhasznosító Vál­lalat mohácsi és kunszent- miklósi gyárának nagysza­bású rekonstrukciója. A ha­zai textilhulladék újrahasz­nosítására történő előkészí­tését és gazdaságos feldol­gozását szolgáló negyedmil- liárd forintos beruházás hetvenmilliós költségmegta­karítással valósult meg. A két korszerű üzemet május 4-én ünnepélyes külsőségek között avatták fel. Összeállította: P. F. Miről ír a Béke és Szocializmus Barlangot fedeztek fel Budapesten Februárban Budapesten, a ró­zsadombi Józsefhegyi úton egy ház alapozásánál a mélyben üreget feltételeztek. Ennek meg­állapításával a gyakorlott bar­langkutatókból alakult ALBA- TECH Gazdasági Munkaközös­ség tagjait bízták meg, akik a szűk járatok kibontása után most elérték a Józsefhegyi bar­lang (ezt a nevet kapta) kb. 75 méter hosszú nagytermét. A felszíntől 60 méterre húzódó üreg másfél millió évvel ezelőtt alakult ki a mélyből feltörő egykori hévizek hatására. Az igy képződött üregek gazdagok a feloldott ásványi anyagokból kikristályosodott képződmé­nyekben. A Józsefhegyi barlang a saját válfajában a legnagyob­bak között van a világon. Kü­Közismert tény; a népgaz­daság jelenlegi helyzetében kevesebb pénz jut a beruhá­zásokra, fejlesztésekre. S ahogy évről évre szűkül a hasonló kiadásokra fordít­ható összeg, ugyanúgy csök­ken a helyi tanácsoknál a fejlesztésekre szánt pénz is. A nehezebb helyzetben ho­gyan, milyen eszközökkel pótolják a hiányzó anyagi javakat a tanácsok? Mit tesz a lakosság az életkörül­mények javításáért, környe­zetének formálásáért? Ezek­re a kérdésekre kerestük a választ megyénk 12 ezer la­kosú településén, Mezőbe- rényben. TÉGLAJEGYEKBÖL KÖZINTÉZMÉNYEK Braun Péter középkorú, a helyi Aranykalász Tsz-ben dolgozik. — Hogy milyennek látom a települést? Változónak, fejlődőnek. Az alapellátás kielégítő. Az elmúlt évek­ben közös összefogással új művelődési ház épült. Büsz­kék vagyunk rá. Azt hiszem, sok város megirigyelhetné ezt az intézményt. Azután új általános iskola és tornacsar­nok is készült. Most az egészségügyi központ építése folyik. Itt is a korábbi mód­szert követtük. Téglajegye­ket vásárol a lakosság. Véle­ményem szerint ez jobb, mint ha társadalmi munká­ban dolgoznánk. — Miért? — faggatom to­vább. — Tudja, az az igazság, a társadalmi munkánál hol kevés a szerszám, hol meg nincs jól megszervezve. Szó­val adódnak gondok ... így a tégla jeggyel könnyebb a dolga a tanácsnak is, nekünk is. — Az eddigiekből úgy tű­nik, minden simán megy. — No azért nem ilyen egy­szerű a helyzet. Itt van pél­dául a gázprogram. Már többször is aláírtuk az igény­lést. Aztán bizony csak na­gyon lassan halad a megva­lósítása. Ma már a falusi em­ber is igényesebb, mint né­hány évtizede. Szereti a ké­nyelmet. Elbúcsúzunk. A Petőfi Sán­dor Gimnázium felé veszem az irányt. Az iskolában nyolc tanulócsoportban száz­nyolcvanán tanulnak. Vajon a jövő nemzedéke, a ma ti­A barlang bejárata lönös értéke, hogy a szebbnél szebb képződményeknek párat­lan gazdagságát és együttes sokféleségét őrzi. Mivel a leju- tás rendkívül körülményes, csak hívatásos kutatók látogat­hatják . . . új száma? A lenini eszmék időszerű­ségéről — Lenin születésé­nek 114. évfordulójáról megemlékezve — közli a folyóirat több kommunista és munkáspárt vezetőjének írását. Jegor Jakovlev szovjet új­ságíró Az igényesség lenini iskolája című cikkében mél­tatja Lenint, mint a szovjet állam vezetőjét, bemutatja gyakorlati munkáját, mun­kamódszerét. Athos Fava, Argentína Kommunista Párt­jának főtitkára a diktatúra bukása után kialakult hely­zetet és az argentin kommu­nisták által a közeljövőben megoldandó feladatokat is­merteti. Ausztria Kommunista Pártjának XXV. kongresz- szusáról Franz Muhri, a párt elnöke, a Német Kommu­nista Párt VII. kongresszu­sáról pedig' Hermann Gau­tier, a párt elnökhelyettese tájékoztatja a folyóirat ol­vasóit. A pártmunka eredményes­ségének feltételeiről és kri­tériumairól folyó eszmecse­re keretében ezúttal Tao Dzuj Tung, a Vietnami Kommunista Párt KB pro­paganda- és agitációs osztá­lyának vezetője fejti ki vé­leményét. Interjú készült Petko Ru- szevvel, a Bolgár Kommu­nista Párt KB tagjával, a Partien Zivot (Pártélet) fő- szerkesztőjével a folyóirat munkájáról, feladatairól. A nukleáris háborúról is elmondható-e, hogy „a po­litika folytatása más eszkö­zökkel”? Erről a témáról közli a folyóirat a szerkesz­tőség általános elméleti kér­désekkel foglalkozó bizott­ságának álláspontját. A latin-amerikai ' milita- rizmus sajátosságait elemzi cikkében, Raul Valbuena, Kolumbia Kommunista Pártja KB-tagja. A Bisseau-Guineában fo­lyó antiimperialista, demok­ratikus átalakításokról, a politikai és társadalmi vál­tozásokról számol be Vasco Cabral, a Guinea és a Zöld­foki szigetek Afrikai Füg­getlenségi Pártja Politikai Bizottságának tagja, a KB állandó titkára. Az agrárszektor átszerve­zésének tapasztalatait ismer­teti Jean Royal Kissiasou- Boma, a Kongói Munkapárt KB tagja. Bemutatja a fo­lyóirat az 50. éve alakult Iraki Kommunista Pártot, és megemlékezik a lyoni taká­csok felkelésének 150. évfor­dulójáról. is. A pártbizottság részt vesz az ötéves tervek előkészíté­sében, kidolgozásában és ér­tékelésében. Évente testületi ülésen, tekintjük £t a prog­ram végrehajtását. Néhány éve — hosszas vi­ta után — úgy határoztunk, hogy a lakosság segítségét kérjük fejlesztési feladata­ink megoldásához. Minden dolgozótól — önkéntes ala­pon — kétszáz forintot kér­tünk. Ennek bevezetését ala­pos előkészítés előzte meg. A művelődési ház építéséhez 1977-ben 560 ezer forint ér­tékű téglajegy-vásárlással já­rultak hozzá a herényiek. Az általános iskola létesítésekor 2,2 millió forint lakossági be­fizetés érkezett. így az ere­detileg 170 négyzetméteres tornaterem helyett több mint ezer négyzetméteres épülhe­tett. Jelenleg az egészségügyi központ létesítéséhez 3,6 mil­lió forint támogatást ad ala­kosság. Nagyon fontosnak tartom a politikai meggyőző munkát. Az embereket — mivel ezt igénylik is — tá­jékoztatni kell minden eset­ben arról, hogy mire költjük a forintjaikat., Most a gáz­hálózat bővítése folyik. Erre az évre 5,3 kilométer veze­ték építésére kaptunk enge­délyt. Sajnos, a csőellátás akadozik. — Január elseje óta is­mét változott a község köz- igazgatási státusza. A közvet­len megyei irányítás több anyagi támogatást is jelent? — Az év eleje óta tovább nőtt az önállóságunk, gyor­sabb lett az információáram­lás. .A felsőbb tanácsi támo­gatás összege nem nőtt, ha­nem csökkent. Igaz 1983-ban jelentős megyei támogatást kaptunk az egészségügyi központ építéséhez. A kez­deti gondok után előrelépést várunk az új közigazgatási besorolástól — összegzi vé­leményét tolnai László. Mezőberényt évtizedek óta több nemzetiség lakja. Az itt élő magyarok, szlovákok és németek szeretik a tele­pülést. A csökkenő állami támogatás ellenére nem mondtak le a község gyara­pításáról. Eme három, egy­mással békében élő nemzeti­ség szorgalmának, közös összefogásának, egészséges lokálpatriotizmusának kö­szönhetően a jövőben tovább gazdagodik a település. A herényiek módszere egy , a lehetséges sok jó, hasznos el­képzelés közül. Megvalósítá­sának eredménye pedig az egyre inkább városiasodó, szépülő Mezőberény. Verasztó Lajos í s ■.(/ Gipszből kikristályosodott lapok a barlang fenekén (MTI-fotó: Kun kovács László felvétele — KS) Mezőberény Kevesebből gazdálkodni zenévesei mit tesznek a köz­ségért? Mertz Judit, az in­tézmény KISZ-titkára vé­kony testalkatú, hosszú hajú lány. így foglalja össze a diákok községfejlesztő tevé­kenységét : — Hagyomány itt, Berény- ben, hogy a tanács minden üzemnek, vállalatnak, intéz­ménynek kijelöl egy terüle­tet a községben, amelyért fe­lel. Mi minden évben rendbe hozzuk, tisztán tartjuk a ránk bízott területet. Igen sok a más településekről be­járó tanuló, de ők ugyanúgy dolgoznak, mint a helyiek. Most például a sportpályá­nál szorgoskodunk, mivel Be- rény lesz a házigazdája a falusi dolgozók megyei spar- takiádjának. Részt veszünk az „Egy nap az iskoláért” akcióban is. Nekem szép ez a község, de akkor lesz iga­zán városias, ha elkészül a központ — fejezi be a be­szélgetést a KISZ-titkár. KÉTSZERES TÁRSADALMIMUNKA­ÉRTÉK A fiatalok véleménye után nézzük, mit mond a nagy­községi tanács vb-titkára, dr. Baukó Márton a gazdálko-. dásról. — Jól érzékelteti a szűkö­sebb anyagi lehetőségeinket néhány számsor. Míg 1980- ban csaknem 10 millió fo­rint felsőbb tanácsi támoga­tást kaptunk, az idén vár­hatóan csak 400 ezret. Igaz, tavaly az egészségügyi köz­pont létesítésekor kaptunk egy jelentős összeget a me­gyei tanácstól. Minden ötéves terv kezde­tekor leülünk a gazdálkodó egységek vezetőivel és egy öt évre szóló megállapodást kötünk. Ebben rögzítjük, hogy évente hány ezer fo­rinttal járul hozzá az adott vállalat, üzem, szövetkezet a fejlesztésekhez. Meghirdet­tük a gyermekintézmények létrehozásának alapját is. Eh­hez is évente adnak támoga­tást a gazdálkodó egységek. — A lakosság hogyan se­gíti a tanácsot a célok meg­valósításában? — A község dolgozói — önkéntes alapon — évi 200 forintot ajánlanak, fel. Ügy vélem, a herényiek maguké­nak érzik a települést. Ezt mutatja, hogy a dolgozók 90 —95 százaléka hozzájárul a fejlesztéshez. Jelentős a társadalmi mun­ka értéke is. Amíg 1980-ban mintegy 9,3 millió forint, ta­valy már ennek több mint a duplája, 20 millió forint volt a közösségi munka értéke. Hagyomány már az is, hogy a legjobbakat május elseje előtt elismerésben részesít­jük. Ilyen közös összefogás­sal készült el egy új 50 sze­mélyes óvoda, az új torna- csarnok és a gyógyszertár. Jelenleg folyik, s várha­tóan még az idén befejező­dik az egészségügyi központ építése. Látja, ha a korábbi­nál lassabban is, de azért gyarapodik a község — mondja búcsúzóul a vb-tit- kár. A társadalmi munkások közül a legjobbak közé tar­tozik az Aranykalász Tsz háromszoros aranykoszorús, húsztagú Egyetértés Szocia­lista Brigádja. Szabó Gábort, a brigád vezetőjét kukorica­vetés közben érem utol. — Mi csak a kötelességün­ket teljesítjük. Jó a kapcso­latunk az oktatási intéz­ményekkel. Az I. számú ál­talános iskolát patronáljuk már évek óta. Részt veszünk a járdaépítésben, s még szá­mos közösségi megmozdulás­ban. Ha értelmes célok ér­dekében kell dolgoznunk, szívesen megyünk. Jómagam nyolc éve élek a községben, de már lassan tősgyökeres herényinek érzem magam. Szorgalmas, törekvő embe­rek laknak itt — int búcsú­zóul, s elindul a hatalmas Fiat-traktor felé. NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG, MEGNÖVEKEDETT FELELŐSSÉG A megváltozott körülmé­nyek más politikai munkát igényelnek a pártbizottságtól is, mint korábban. Hogyan ‘ segíti az elképzelések meg­valósítását a nagyközségi pártbizottság? A kérdésre Zolnai László titkár vála­szol. — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy 1975 előtt a já­rási pártbizottság irányította tevékenységünket. Ekkor változás történt, Békéscsaba városkörnyéki települése let­tünk. Mindez jelentősen megnövelte politikai hatás­körünket, ezzel egyidejűleg megnőtt a mi felelősségünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom