Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG 1984. május 8., kedd Penzai jegyzet II hivatalnak packázásai Körmönfont nyakatekertség A penzai Lunacsarszkij drámai színházban több mint tíz éve nem játszottak zenés darabot. A társulat arról nevezetes, hogy színpadán nagy erővel jelenít meg drámai műveket. A színészek viszont ebben a műfajban olyan hozzáértést képviselnek, amellyel a megye határain túl is elismerést érdemeltek ki. Éppen ezek miatt és ezekkel együtt volt izgalmas az a munka, amely a békéscsabai Jókai Színház két tagjára, Rencz Antal főrendezőre és Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas díszletjelmeztervezőre hárult az elmúlt hónapokban. A két békéscsabai művész a szovjet testvérváros színházában, a kulturális kapcsolatokban meghatározottaknak megfelelően rendezte Cyrano című daljátékát, illetve tervezte a díszleteket és jelmezeket. A művészi munkát még az is nehezítette, hogy a penzai színházban egy-egy dráma színre vitele az első olvasó- próbától a bemutatóig általában hat-hét hónapot vesz igénybe. A Penzában rendező békéscsabaiaknak a Cyrano színrevitelére mindössze két hónap állt rendelkezésre. A bemutató néhány nappal ezelőtt, április 28-án sikerrel megtörtént. Az értő penzai közönség az első tíztizenöt percben érezhető fenntartással figyelte a zenés feldolgozás bevezető szokatlan megoldásait, de az első felvonás végén már együtt volt a nézőtér és a színpad. Ebben kétségtelenül nagy érdeme van a két békéscsabai művésznek, de annak is, hogy a címszerepet játszó G. D. Vavilov, s a > Cristiant alakító E. V. Bakalov és a Roxanét tolmácsoló T. E. Usztyinova. az egész társulat nagy akaraterővel oldotta meg a daljáték számukra bizonnyal nem mindennapi művészi feladatait. Victor Máté zenéje is belopózott a színészek leikébe, különösen a kórus volt meggyőző. Ha a dalbetétek általában nem is váltottak ki átütő sikert, annál inkább a szöveg drámai tolmácsolása. Mindent egybevetve, a penzai társulat bemutató előadása, amelynek kulturális küldöttségünk Vámos Lászlónak, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének vezetésével részese lehetett, meggyőző volt. Amikor az előadás végén a függöny legördült, vastaps köszönte meg a színészek, a társulat és a két békéscsabai művész együttes produkcióját, s a közönség távozása után a színpadon tartott rövid ünnepségen Jurij Alek- szandrovics Vinogradovnak, a megyei tanács elnökhelyettesének a művészek munkáját értékelő szavai tettek bizonyságot arról, hogy a megyéink közötti kulturális kapcsolatnak ez a formája is gyümölcsöző. Testvérvárosunk színházszerető közönsége, a tapsokból ítélve, megszerette a békéscsabai Cyra- nót, s bizonyosan még sok ezer embernek nyújt majd maradandó élményt a fiatalságot, a tiszta szerelmet tolmácsoló daljáték a penzai Lunacsarszkij Színházban. Az előadást követő, éjszakába nyúló beszélgetéskor Csányi Tibor, a békéscsabai Jókai Színház, gazdasági igazgatója mondta, hogy szerinte Vámos Lászlónak az a néhány mondata, amely a színpadon tartott rövid értékeléskor elhangzott, igaz képet nyújtott arról a nehéz alkotó munkáról, amit a csabai és a penzai művészek igen rövid idő alatt végeztek el. Számunkra, akik részesei lehettünk a bemutató előadásnak, még úgy is, hogy a játék szövegéből csak keveset értettünk, mégis maradandó élményt nyújtott a penzai Cyrano. Megyénk kulturális delegációja gyakorlatilag ä színházi bemutatóra utazott Pen- zába, de szerencsésen alakult ott-tartózkodásunk, mivel egybeesett a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepével, május elsejével. S ha a színházban a művészi munkában, az alkotás gyönyörűségének megítélésében volt részünk, a május elsejei ünnepségen a Penza megyei kommunisták, munkáskollektívák sikereiről, haza- és békeszeretetéről győződhettünk meg. Nagy megtiszteltetésben volt részünk, mint a testvérterület képviselőinek, ugyanis az ünnepi demonstrációt Penza megye és a város vezetőivel együtt, a központi tribünről nézhettük végig, ünnepelhettük együtt a proletariátus nagy seregszemléjét. Alkalmunk volt találkozni F. Kulikov elvtárssal, az SZKP Penza megyei bizottságának első titkárával és V. Dorosenko elvtárssal, Penza megye tanácsának elnökével. Miközben a több mint kétszázezer penzai dolgozó színpompás, erőt és magabiztosságot nyújtó felvonulásában gyönyörködtünk, a megye vezetőinek arra is volt ideje, hogy szót váltsanak velünk. Miután küldöttségünk vezetője átadta Békés megye párt- és tanácsi vezetőinek szívélyes jókívánságait, a penzai vezetők érdeklődtek megyénk életéről és megkértek bennünket, tolmácsoljuk üdvözletüket a Körösök mentén alkotó, dolgozó kommunistáknak, munkás és paraszt kollektíváknak. A megbízatásnak ezúton is eleget teszünk. Botyánszki János Jókai Mór élclapja, az Üstökös szerint egy izski polgár parlamenti felszólalásában így — sőt, imigyen — szólt hozzá a vadászati törvényhez: „Az lelki vádalomnak óhajtása irányában, azon igénybe kell bele pillantanom, hogy az nagy tisztelendő nemes vitézlő mi- nisteriumnak esztencziába való meghatározása lényegbe iratik, melyből majd kihaj- nallik, hogy az mezőn levő vadacskák letartóztatásában a porcziónak ekzekutióját lejjébőezni gondolván: tehát szerződésünknek summája első huzassék a világba. (Rövid értelme ez lenne: a vadászat adassék ki árendá- ba, az árendaösszeg terjesztessék fel a minisztériumhoz; az adóból a minisztérium annyit el fog engedni, amennyit a vadászatból beadtunk.)” Mikszáth Kálmán is ebből az időből idézett egy abonyi sérelmi föliratot, ahol a türelméből kifogyott törPersze, azért manapság is akadnak szépen kicirkal- mazott rendeletek, körlevelek. S- a legfőbb veszély sem hárult el még teljesen, az ugyanis, hogy a hivatalos, körülményes stílus behatol, lehatol a köznyelvbe, a mindennapi nyelvbe, s papiros- zörgésű, rettenetes bürokratikus tolvajnyelvet „eredményez”. A Magyar Nemzet névtelen glosszaírója szedett ösz- sze egy csokorra valót a rádióban. televízióban elhangzott nyilatkozatokból. Valóságos kórlapja a fontoskodó, körülményeskedö, hivataloskodó stílusnak. S aztán a köznyilatkozat! „A főzés és varrás területén is komolyak ismereteink hézagai.” „Másodlagosan kezeljük az elfekvő területeket.” „Vállalatunk nagyon jól értékelte hetvenkettő évTizedik évadját nyitja az idén Eger nyári színháza, az Agria Játékszín. A következő szezonban mutatják be Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátékát a líceum barokk udvarán; a darab rendezője Valló Péter, a főbb szerepeket Székhelyi József, Pogány Judit, Szirtes Ági és Koltay Róbert játssza. Az első előadásra július 4-én kerül sor, a színművet ezt követően kilenc alkalommal adják elő. Színházi előadások lesznek a nyáron az egri vár romvényhatóság a /.kormány önkénye egyensúlyának vasbotja” ellen panaszkodott. Méltán írta azt is nagy stílusművészünk: „Tagadhatatlan, hogy minden nemzet hivatalos nyelvének vannak sajátságai, Angliában csak úgy, mint a legmível- tebb Franciaországban elütő az okmányok irálya az irodalmi termékekétől, de ezen elütő sajátságok leginkább a terminus technikusokra szorítkozván, sehol sem kulminálnak annyira az érthetetlenség szándékos hajhászatában, s sehol sem ellenkeznek úgy az élő nyelvvel, mint nálunk, hol pedig erre a legkevesebb szükség van, mivel maga az irodalmi nyelv sem tér el a népétől, hanem abból meríti nemcsak erejét, de színét, üdeségét is.” S hogy azért a fejlődés útját is lássuk, s mérni tudjuk, íme egy törvény (kereskedelmi törvény) száz év előtti, s új (1959-ből származó) megfogalmazásban: ben ezt a kérdésesen sikertelen akciót." „Téli viszonylatban hallgatjuk a rádiót.” „Azokat a családokat a távlati majorokba telepítjük le.” „Megkezdjük a tudományos életnek egyik vonalát hetvenöt esztendőben.” Sokan — úgy látszik — még mindig úgy vélik, hogy a körülményeskedés, agyon- cifrázás az igazi stíluserény. Nem árt hivatalos szövegek fogalmazásakor is mindig szemünk előtt tartani azt, amit nem kisebb stílusművész, mint Petőfi mondott a sallangos, dagályos stílusról szólva: „Föl nem érem észszel, hogy vannak a nemmindennapi emberek közt is olyanok, kik nem tudják, vagy nem hiszik, hogy az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály, hogy akiben egyszerűség nincs, abban semmi nincs.” Szilágyi Ferenc kertjében is, ahol a délutáni órákban játsszák majd Bornemissza Péter Magyar Elektráját; a főbb szerepeket Koltay Róbert, Reviczky Gábor, Almási Éva és Fehér Anna alakítja, az előadást ugyancsak Valló Péter, rendezi. Az Agria Játékszín programjában számos zenés műsor is szerepel: orgonahangversenyeket rendeznek, kamarakórusok, népzenei és néptáncegyüttesek szórakoztatják estéről estére a közönséget. 1875: XXXVII tv. 359. §: A vétel megtekintésre vagy próbára a vevő akaratától függő azon feltétel alatt köttetik, hogy ez az árut megtekintés, vagy megpróbálás után elfogadja. Kétség esetében e feltétel felfüggesztő hatállyal bír. 1959: IV. tv. 374. §: Ha a dolgot megtekintésre, vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. Agria Játékszín — tizedszer KÉPERNYŐ Nálunk a Hamlet a komoly műfaj Csárdáskirálynője. Néhány Shakespeare-tragédia játszása amúgy is operettsiker reményével kecsegtet a hazai színpadokon. A Shakespeare-drá- mák feszült, gyakran krimiszerű dramaturgiája, cselekményessége, végtelen emberismerete, költőisége szépen tagolt felolvasásban sem érdektelen. A sikernek persze más okozói is vannak. Shakespeare művei nagy kihívások. Arra figyel a szakma, azt nem lehet odacsapni. Ott fontosat, aktuálisat kell mondani. A rendező ezért belead apait, anyait. Néha ennek a mű áldozatul esik. Ép (de még kevésbé ép) elme sem tud kitalálni például olyan Hamletet, amilyen ne lett volna már. Hogy csak a szélsőséges megoldásokból említsek néhányat, volt már Hamlet homoszexuális, szenvedett gyógyíthatatlan Oidipusz-komplexusban, volt már tényleg őrült, volt már ultrajobbos, éppúgy, mint ultrabalos. Ezek az előadások lehetnek érdekesek, ám ilyenkor nem Shakespeare műve vált ki visszhangot, hanem a hamisítás, és a rendezői „écesz”. A Hamletek és a többi nagy Shakespeare-drámák sikeréhez nagyban hozzájárult egy-egy közkedvelt színész. Ök valódi társművészei a rendezőnek, néha az ő „jó formájuk”, kedveltségük, tehetségük viszi a rendezőt a darab felé. S a nézők sokáig emlékeznek egy-egy Antoniusra, Brutusra, Rómeóra, Júliára, Lady Macbethre, Learre, Otellóra és Ham- letre. Ez utóbbiban különösen „jól vagyunk eleresztve”. Az elmúlt öt-hat év egyike sem maradt Hamlet nélkül. Namármost, ha ennyire kész hamletológusok vagyunk mi magyarok, akkor miért van szükségünk péntek este 8-kor a televízió egyes csatornáján egy afféle iskolatelevíziós Ham- letre? Mert mit láttunk... Egy jól kiválasztott Hamletet: Gálffi László ízig-vérig korunk embere; örökkamasz teste szinte jelképe kiforratlan forrongó korunknak; hosszú csontos végtagjaival kiválóan megfelel korunk férfieszményének, s egyben tükröz minden mai (és divatos) önmarcangoiást és idegességet. Szeme feltűnően okos, szája kihívóan érzéki. S ráadásul jó színész. Amit csinált, szinte alig kifogásolható. Azt tette, amit vártunk tőle. Gálffi inspirálta Esztergályos Károly rendezőt, s élt a bizalommal, eljátszotta a Hamletet, csaknem hibátlanul értelmezve, de nem lett tőle nagyobb színész. Tiszta maradt a szereptől. Nem önnön hibájából. Ami körülötte történt, az szürkére sikerült, otromba hibákkal tarkítottan. Lehet, hogy a színészek és a rendezők értelmezése értékesebb volt annál, mint amit a kamera láthatóvá tett. Mindjárt a kezdet: látunk egy kamaradrámányi királyi udvart, arc nélkül. Tíz-tizenkét ember masszaként. Fontos mondatok hangzanak el, és se a királyról, se a királynéról, se a beszéd fogadtatásáról nem tudunk meg semmit. Aztán a Laertest megszólaltató Tóth Tamás nem sok jóval biztat: kis túlzással már ekkor eldőlt, hogy Hamletnek Laertes nem lehet ellenpólusa, holott mennyire az kellene legyen. Benkö Gyula viszont, mint Polonius, kárpótol. Egy semmitmondó mondat, és mégis látható, tapintható egy sors. Igaz egysí- kúbb marad ez a Polonius a megszokottnál, hiányzik veszélyessége, szenilitása, locsifecsisége, viszont következetesen épített alakítás, ha a Hamlet „különbnek véltelek” szavai felől közelítem meg őt. Marad hát a kívülálló számára becsületben megőszült főhivatalnok, akiről persze tudja a kívülálló, hogy elkövetett „ezt-azt”, és a jó apa... Maradna! Ha látnánk Laertes arcát a búcsúzáskor. Polonius kioktatja fiát, a fiú most beszél utoljára apjával, ezalatt egy pillanatig sem „látjuk” gondolatait, érzelmeit. Mikor Laertes visszatér apja halála miatt, királyt gyilkolna. Jó lett volna tudni, hogyan váltak el. Csak érdekességként: mikor nem sokkal később Polonius lányát, Opheliát tanítja, miként vegye- Hamlet udvarlását, akkor csak Ophelia arcát látjuk. S ezek a rossz vágások hemzsegnek a filmben. A királyné jelen van, mikor a király Laertest bosszúra serkenti Hamlet ellen, akkor miképp létezhet, hogy a királyné arcát nem látjuk, amíg fia bőrére kötnek alkut? Szegény Gertrud amúgy is talaj- vesztett maradt: unatkozó szépasszonynak tűnt leginkább; sem a nők „kapuzárás előtti” kapkodó érzelmi élete, sem az efölötti gyötrődése nem kapott megmutatkozási lehetőséget. Mellesleg unatkozó szépasszonysága sem. A felsorolt hibák mellett megszenvedtük a vontatottság és a szélsőséges helyzetek atmoszférájának maximális hiányát is. S még valamit: a Hamlet politikus darab. A tévéfilm végére odabiggyesztett kiszólás, Fortinbras bejövetele, ad ugyan egy politikai ízt, azonban ez a megoldás elválik az egésztől, s ráadásul zavaros, nem helytálló. Persze csak annak, aki látta még. Mert Hamlet egyik igazsága, hogy „nincs a világon se jó, se rossz; gondolkodás teszi azzá”, azt hiszem, sokak számára úgy vált cselekedetté, hogy nézték egy darabig a filmet,' gondolkodtak, aztán a készülék kapcsolójához nyúltak. Ungar Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Cseppből a tengert. . . III. (ism.) 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Fényes Szabolcs műveiből. 9.44: Nádi hegedű. 10.05: MR 10—14. 10.35: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.28: A podolini kisértet, (rádiójáték) X/6. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza: Juanita csókja. 14.35: Brenta: Hősi lanlár. 14.41: Arcképek az orosz irodalomból. II. 15.05: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 15.20: Nyilnikék. 16.00: Délutáni Rádiószínház: A feladatot vállalom, (hang- játék) 10.47: Népi zene. 17.05: Bevezetés a filozófiába. 17.35: Berki Géza: Szép maszkok. 17.45: A Szabó család. 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Hamlet király, (hang- játék) 20.12: Operafelvételekből. 21.00: Tudomány és gyakorlat. 21.30: Népzenekedvelőknek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Marals: La Follia. 22.50: Társadalmi nyilvánosság. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Cseh fúvószene. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiákoktól. 13.25: Látószög. 13.45: Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamaszpanasz. i*l35: Moszkvából érkezett. 19.05: Könnyűzenei újdonságok. 19.25: Veszélyes viszonyok. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anekdotakincs. 21.02: Helena Vondrackova és Petr Spáleny énekel. 21.30: Híres történetek — nagy egyéniségek. 22.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamarazene. 10.13: Szimfonikus zenekari hangverseny. 12.19: A kísértetkastély. (opera) 13.07: XX. századi magyar politikusok 13.37: Blüesfelvételekből. 14.00: Világújság. 14.20: Hangszerszólók. 15.05: Operaáriák. 15.31: Orosz kamaramuzsika. 16.45: Labirintus. 17.00: A Capella Savaria együttes hangversenye. 18.08: Operaáriák. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Üj Mozart-lemezeinkből. 20.32: Dzsesszmuzsika. 21.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 22.29: Dylan Thomas versei. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Georg Harrison énekel. 17.15: A Nagykunság is kiállítja .. . Szolnok megyei fiatalok a Nyílik a rózsa nótaversenyben. 17.40: Apró-cseprő közügyek. Szerkesztő riporter: Kardos Ernő. 17.55: Könnyűzene vonósokra. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Asia együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 10.05: Fényképek a falon, (szovjet kisfilm) HA. 15.00: Iskolatévé. 15.40: Kirándulók figyelem! 15.55: Deltácska. 16.25:. Mozart. p-dúr diverti- mentó. , 16.40: Tigris, (kalandfilm) iV/l. 17.45: A zongoránál: Körmendi Vilmos. 18.15: „Emberiességgel a békéért” ! 18.40: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy szélhámos karrierje, (lengyel film) VIIA. 21.00: Stúdió ’84. 22.00: Földi paradicsom II/1. 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Csak gyerekeknek! 18.30: Kolozsvári vendégünk, (ism.) 19.10: Autó-motorsport. 19.30: Vezényel: Craig Zerbe, (ism.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: Egy fogadós feljegyzései, (angol film) BUKAREST 15.15: Diákfórum. 15.40: Csehszlovákia 1984. 16.05: Állattenyésztés. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.50: Az RKP megalakulásának évfordulóján. Ünnepi műsor. 21.15: A versenyző. Román tv- játék. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Zágráb — művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Zágráb — a hős város. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Musica di camera — zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.55: Magyar rapszódia — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A könyv élete. 18.45: Világnézet. 19.00: A karszt — népszerű-tudományos sorozat. 19.30: Tv-napló. 20.00: Könnyűzenei adás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: A dzsessz napjai ’83. SZÍNHÁZ 1984. május 8-án, kedden i5 órakor Békéscsabán: BÁSTYASÉTÁNY 77 611. sz. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: BASTYASÉTANY 77 Bajor Gizi-bérlet 15 órakor Dombegyházán: FEHÉR SZERECSEN 1984. május 9-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN Ludas Matyi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: BASTYASÉTANY 77 Móricz-bérlet 20 órakor Orosházán: AZ ÁRNYÉK MOZI Békési Bástya: István, a király. Békéscsabai Szabadság, 10, 6 és 8-kor: A kéjnő Kaliforniába készül, 4-kor: Kisapák és nagyapák. Békéscsabai Terv, fél 6- kor: Tintin és a cápák tava, fél 8-kor: Zsaru vagy csirkefogó. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Gyilkosság a tajgán, fél 8-kor: Biciklitolvajok. Gyulai Petőfi, 3-kor: Hüvelyk Panna, 5 és 7- kor: Eltűntnek nyilvánítva. Orosházi Béke: Gallipoli. Orosházi Partizán: Kincs, ami nincs.
