Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. MÁJUS 6., VASÁRNAP Ára; 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Nemzetiségi nyelvoktatás unkaerö-szolgálati irodák segítsége pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséhez Még néhány hét, és megkezdődnek a vizsgák, ami sok fiatal számára egyben a diákévek végét is jelenti: az idén várhatóan több mint százezer pályakezdő áll munkába. A végzősök elhelyezkedését az országszerte működő munkaerő-szolgálati irodák is segítik. Munkatársaik a tanácsokkal közösen felmérték, hogy megyéjükben milyen szakmákban hány fiatal végez, s milyenek az elhelyezkedési kilátásaik. A várható munkaerő- kereslet és -kínálat ösz- szevetése alapján általában, biztosított a pályakezdők többségének elhelyezkedése választott szakmájában. Az eddig jelzett igények szerint a vállalatok nagyobbrészt fizikai munkakörbe várják az alap-, illetve középfokú végzettségű fiatalokat. Az idén is faként. ífzok válogathatnak a különféle munka- alkalmak között, akik a hagyományos ipari szakmákat tanulták ki. Egyebek mellett nagy a keletjük a lakatosoknak. esztergályosoknak, s a vállalatok tárt kapukkal fogadják a melegüzemi szakmunkásokat, öntőket és kovácsokat is, akikből az iskolák már évek óta nem tudják az utánpótlást biztosítani. A gimnazista lányoknak több megyében az irodák segítsége ellenére is hosszas utánjárással kell számolniuk, ha változatlanul az író- asztalos munkakörhöz ragaszkodnak. Márpedig a felmérések szerint többségüknek ilyen az elképzelése jövendőbeli munkahelyéről, miközben a vállalatok egyre kevesebb adminisztrációs munkakört ajánlanak fel. Legkönnyebb a fiatalok dolga a nagy ipari centrumokban. azonban itt is többségében fizikai munkásokat keresnek a vállalatok, ©yőr- Sopron megyében úgy számítanak, hogy az idén 5200 fiatal áll munkába, s számukra a győri munkaerő- szolgálati irodában 5600 betöltésre váró munkahelyet tartanak nyilván. A felkínált állások háromnegyed - része fizikai munka, nagyobbrészt az ipari, építőipari és szállítási vállalatoknál. A megyében az idén is a hiányszakmák közé tartozik az öntő, a. kovács, a forgácsoló, a szövő és a vasbetonkészítő. Szegeden nyáron csaknem ezer fiatal kapja meg diplomáját, s közülük a jogászok, a pedagógusok és az élelmiszeripari szakemberek aligha helyezkedhetnek el képzettségüknek megfelelő munkakörben ebben , a városban. Ezért az itteni munkaerő-szolgálati iroda munkatársai ilyen állások után érdeklődnek más megyei irodáknál. A szegedi üzemek ugyanis inkább villamos- és gépészmérnököket, valamint közgazdászokat keresnek. Pécsett is hasonló a helyzet. A pécsi iroda munkatársainak tapasztalata szerint a végzősök többsége itt is maradni szeretne. Ennyi diplomásnak azonban nem tudnak helyben állást biztosítani. A pedagógusjelöltek az idén nem számíthatnak arra. hogy Pécsett felső tagozaton, vágy netán középiskolában taníthatnak, viszont szívesen fogadnák őket az aprófalvas megye több kisebb településén. A végzős jogászok részére pályázat útján Pécsett mindössze egyetlen állást hirdettek meg. A helyben maradni kívánó jogászokat az iroda munkatársai úgy próbálják végzettségüknek megfelelő munkához' juttatni. hogy a jelentkezőket nyilvántartják, s ha időközben megüresedik egy-egy munkakör, arról értesítik a jelölteket. Ezzel ’a módszerrel a múlt évben valamennyi, hozzájuk forduló fiatal jogász megfelelő munkahelyre talált. A nyelvoktató iskolák továbbfejlesztéseként a következő években a nemzetiségi területeken két nyelvű oktatást vezetnek be — ,tájékoztatták az Országos Pedagógiai Itnézetben az MTI munkatársát. Az alsó tagozatban a környezetismeretet, az ének-zenét, a későbbiekben pedig a felső tagozaton a történelem és a földrajz tananyagának egyes témáit nemzetiségi nyelven tanítják. Arra törekszenek, hogy az anyanyelv a tanórán és az iskolán kívüli nevelésben is jelentős szerepet kapjon. Ezzel az új oktatási formával egyszerre lehet a nemzetiségi nyelvet ápolni és a felsorolt tantárgyak ismeretanyagát elsajátítani. Az új oktatási formát fokozatosan kívánják elterjeszteni. A következő' tanévekben csak azokban az iskolákban vezetik be, ahol a feltételek már adottak. A két nyelvű oktatás feltételeinek kialakítását egyelőre a német, a szlovén és horvát nemzetiségi területeken szorgalmazzák. A szakemberek véleménye, szerint ez nagy hiányt pótolhat, hiszen e nyelvterületeken kevés helyen működnek úgynevezett nemzetiségi tannyelvű iskolák, amelyekben minden tantárgyban szerepet kap a nemzetiség nyelve. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A Kevermesen Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Gál Több erdőre van szükség Mindenki által köztudott tény, hogy az országban Békés megye rendelkezik a legkisebb erdőterülettel. 1980-ban ez az adat 3,7 százalék volt, az országos 18- cal szemben, jelenleg pedig a megyei mutató 4,2 százalék. Vagyis mondhatnánk, javul a helyzet, de korántsem éri el a kívánt szintet. A 23 ezer 510 hektárnyi erdőterület az erdőgazdaság, az állami gazdaságok, a vízügyi igazgatóság, a termelőszövetkezetek gondozásában van, és rendelkezik a megye mintegy 1327 hektár , állami erdővel is. A- Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 8 ezer 400 hektáron gazdálkodik, és mintegy 800 hektár erdősítéséhez elegendő szaporítóanyagot állít elő. Bánkúti telepéről ebben az esztendőben 350 ezer csemetét értékesített, a megyei erdőfelújításokhoz mintegy 60—70 ezer csemetét használnak fej. Ficzere István <jrdőművelési műszaki vezető elmondotta, hogy még mindig nem kapnak elegendő hangsúlyt a meliorációs'tervekben az ütés csatornakísérő fasorok, amelyek védenék a termőterületeket a hófúvás és ho- mokhordásos károktól. Nem beszélve arról, hogy a szél a kevés eső híján a leszórt vegyszereket is elhordja, koncentrálja egy-egy ponton, károsítja á földterületeket. Ez a gazdaság ebben az esztendőben erdőfelújításra és -pótlásra koncentrálja erejét mintegy 150 hektárnyi területen. Főként tölgyféléket, nyárfákat ültetnek, amelyek 5—6 év múlva ki- termelhetővé válnak, és megfelelnek az éghajlati, területi viszonyoknak. Ismét komoly kártételeket okoz a gyűrűspille és az aranvfarú. lepke. Már megkezdték a lombrágók irtását, az elmúlt esztendőben 1200 hektárnyi területet vegyszereztek. ebben az esztendőben 150Ö hektár mentesítése a cél. Főként biopreparátumokat, környezetkímélő vegyszereket. de alkalmaznak Ditrifon 50 WP vegyszert is. Mastala Gergely, a megyei -tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának erdészeti, természetvédelmi szakfelügyelője a megyei helyzetről elmondotta. hogy évente 80 ezer köbméter fát termelnek ki Békés megyében, tehetik ezt az üzemek és a fafeldolgozó gazdaságok azért, mert van hozzá megfelelő utánpótlás. A megye gabonatermelő megye, ezzel együtt is azonban az elmúlt négy évben fél százalékkal növekedett az erdőterület. A mezőgazdasági üzemek is komoly figyelmet fordítanak az erdőfelújításokra, -telepítésekre. Segít a természet- és környezetvédelemben a Hazafias Népfront évek óta folyó tevékenysége, amellyel gazdagítják akcióik során növényvilágunkat. 1985-re 110 hektárral gyarapszik az erdőterület és 187 hektáron folytatnak felújítást. Érzékeltetheti az élőfakészlet megoszlását a megyében, hogy a mezőgazdasági üzemek is hangsúlyt helyeznek erre a tevékenységre. Az állami gazdaságok 14. a tsz-ek 15 százaléknyi fával rendelkeznek a megyében. A megye erdővel borított területének növelésére azonban továbbra is szükséges társadalmi akciókat, szervezett edőtelepítéseket végrehajtani, hiszen utódaink érdekében ez kötelességünk. —ó — * Főtt): Gál Edit Anyák A világ legokosabb asszon^m. édesanyám, a tudományokban meglehetősen járatf .yŰrf* koromban kezembe nyomta a seprőt, £*'ií^oánal magyarázott: ..Hogy meg tudd majd mutatni másoknak, hogyan kell söpörni...” Hat gyerekét látta szegény a mózeskosárban kézzel-lábbal dolgozni, később a homokban várai építeni, fára mászni, majd dolgozni. Ha én most pedagógus lennék, a tudományokban eszményképemül természetesen a nagy öreg Coménius Jánost választanám. De a munkára nevelés pedagógiájában a Coméniusról sosem hallott édesanyámat követném. Módszerét ugyan nem volt szerencséje kicserélni kortársaival, Makarenkóval sem, mégis, gyakorlata felettébb hasonlított a nagy nevelőére. Néha megbukott és kudarcot vallott velünk, de fáradhatatlan volt és kitartóan bízott bennünk. Tudta, hogy az emberi élet egyedül lehetséges és üdvözítő létezési formája a munka. Amikor az iskolában év végén kicsengettek — ő becsengetett nekünk. Vitt, zavart nyári munkára, amit szívből gyűlöltünk, de csináltuk. És: szeptemberben új ruhában mentünk az iskolába. A világ legokosabb asszonya Pavlovot sem ismerte persze, de gyermekei feltételes reflexeit feltétlenül kifejlesztette. A jól végzett munka után simogatással. zsíros kenyérrel és örömével fizetett. Nem a naptári véletlen hozta, hogy május elsejét, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét rögtön vasárnap az anyák ünnepe követi. Azok a munkások, akik 1896-ban kibontották május elseje vörös lobogóját, megnyitották az emberiség felszabadításáért folyó harc frontját, lehet, maguk is arra gondoltak, hogy harcuk természetes következményeként legyen jobb élete a szenvedő anyáknak. Annak is több mint ötven éve már, hogy minden év május első vasárnapján emberi tisztelettel, gyermeki szeretettel és csókkal, meleg szavakkal, virágerdővel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepeken, különösen az édesanyák ünnepén áhítattal beszélünk, írunk róluk. E sorok szerzője most átnyújtja a virágot, és köszöntőként állampolgári minőségben egy elfogadható javaslattal is él: legyen az év mind a háromszázhatvanöt nájfja az anyáké. A virág május első vasárnapján csupán hálánk többlete legyen a kínokért, amellyel világra hoztak bennünket, szívük melegéért, féltő jó szavukért, a hajnali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, a gyengeségükben is a mienknél sokkal nagyobb erejükért. Tegyük könnyebbé életüket. Elismerem, e gondolat és ezzel együtt javaslatom is plagizáció. Hiszen az újságírónál sokkal korábban és hatásosabban a kormány is erre gondolt, amikor bevezette az anyasági segélyt, s törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozatokat, soron kívül napköziket, óvodákat teremtett, olcsóbbá tette a gyermekholmik árát, könnyítette a terhes anyák munkáját, tetemesen felemelte az iparban dolgozó nők bérét, orvossal és orvossággal i’édi egészségüket, a szülő nőt, az új ember születését. Igen, a kormány. . . Csakhogy rajtunk a sor, ezért nem állok el a javaslatomtól. Ezért hangsúlyozom, az édesanyák ünnepén, hogy holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, amennyit lehet. Hiszen gyenge vállaikon tartják az egész világot, minden pillanatban újraszülik az emberiséget. (SUHA)
