Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-31 / 126. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Losonczi Pál tárgyalásai Mongóliában Mongol—magyar tárgyalások Ulánbátorban. A képen (jobbra) a magyar küldöttség Losonczi Pál vezetésével, (balra) a mongol delegáció, amelynek élén Jumdzságin Cedenbal áll (Telefotő) Tegnap az ulánbátori kormánypalotában hivatalos tárgyalásokat folytatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Jumdzságin Cedenbal, a mongol Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, az MNFP Központi Bizottságának főtitkára. A tárgyalásokon részt vettek Losonczi Pál kíséretének tagjai: Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes és Taraba János ulán- bátori nagykövet. Mongol részről megjelent: Dzsambin Batmönh miniszterelnök, az MNFP Politikai Bizottságának tagja, Tümen- bajárin Ragcsa miniszterelnök-helyettes, a párt Politikai Bizottságának tagja, Nyamin Dzsagvaral, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökhelyettese, a Politikai Bizottság póttagja, Damdingin Gombodzsav, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Mangalin DügerszÜTen külügyminiszter, Zs. Dolmá külkereskedelmi miniszter, D. Dazan, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok állami bizottságának elnöke, G. Erdene, az MNFP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Badamtarin Baldo, budapesti mongol nagykövet. Mindkét részről jelen voltak a szakértők. A szívélyesség és baráti egyetértés légkörében lezajlott megbeszéléseken a felek tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, népüknek a szocializmus építésében elért sikereiről, a párt és a kormány előtt álló feladatokról. (Folytatás a 2. oldalon) Adottságokhoz alkalmazkodva Kutatók mezőgazdaságunk lehetőségeiről Hét évvel ezelőtt, 1978-ban indult az a nagyszabású fölmérés, amelynek célja az ország mezőgazdaságát jellemző természeti adottságok, a termelés növeléséhez szükséges biológiai feltételek és lehetőségek teljes körű feltérképezése volt. A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében folyó munkálatokhoz többek között társult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, meg az Országos Vízügyi Hivatal is. A 3 éves kutatás az agrárágazatra vonatkozó, s az ezredfordulóig tartó fejlesztési elképzeléseket alapozta meg azzal a legfőbb eredményével, mely szerint az ország természeti adottságai a megfelelő egyéb feltételek megteremtésével, kialakításával lehetővé teszik a növénytermesztés és állattartás teljesítményének növelését gazdasági céljaink teljesítéséhez. Megyénk, Csongráddal karöltve, elsők között vállalkozott arra, hogy az országos felmérésre alapozva, saját körzetében — Délke- let-Alföldön is — számba vegye a mezőgazdaság azon természeti adottságainak ösz- szességét, amelyek a táj termő-termelő képességét meghatározzák. s amelynek ismeretében kijelölhetők a legfontosabb teendők 1990- igA két megye államigazgatási szerveinek, tudományos intézeteinek, és az Akadémiának az összefogása ebben az ügyben is eredményre vezetett: a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet szervezésében a Szegedi Akadémiai Bizottság elvi irányításával az 1982. januárjától napjainkig nyúló kutatás nyomán megszületett az a tanulmány, amelyet gyakorló mezőgazdák meghívásával tegnap, május 30-án délelőtt bocsátotak tudományos vitára Békéscsabán, a munkában részt vevők. Dt. Láng István akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese vezette ez alkalommal a vitát, melynek résztvevőit — köztük dr. Berecz- ki Elemért, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettesét — dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. A vitaindítót dr. Kiss Károly, az ÖKI igazgatója, a kutatómunkát irányító bizottság elnöke tartotta, s a felszólalók — Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnökhelyettese, Hornos Zsolt, az OMFB osztályvezetője, Szatmári Antal, a MÉM—STAGER munkatársa, Gyáni Lajos, a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezetének képviselője — hasznos észrevételekkel járultak hozzá a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának előkészítéséhez. K. E. P. Lazár Györgv Kőbányára látogatott A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága tegnap Mezőhegyesen, a József Attila Általános Művelődési Központban tartotta kihelyezett, kibővített ülését. A dr. Mizó Mihály elnökletével folyó testületi ülésen jelen volt megyei párt- és tanácsi képviselők, valamint a vendéglátó település képviselői mellett dr. Kosává dr Kovád Magda, a központi vezetőség titkára is. Első napirendi pontként Punyi Lászlóné, a pedagógusok szakszervezete mezőkovácsházi körzeti titkára és Pántya lmréné osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést a Minisztertanács—SZOT 1982-ben hozott 1049-es határozatának végrehajtásáról szóló beszámolóhoz. A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére hozott határozat megvalósulását a körzeti bizottság tevékenységén belül vizsgálták meg. Többek között a beszámoló megállapította: a demokratikus fórumrendszernek egyetlen rendeltetése van, hogy erősítse a rendet és a fegyelmet, s mindenekelőtt a legtöbbet, legjobban dolgozóknak legyen szavuk ezeken a fórumokon. A jelenlevő demokratikus fórumok a munkahelyeken elegendőnek bizonyultak. A megvalósítás pedig sokban függ az állami partnerrel kialakított együttműködéstől. A gyakorlatból leszűrt következtetéseket a bizottság tagjai megvitatták és elfogadták a beszámolót. A következő napirendi pontban dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei titkára ismertette a Békéscsabán megrendezendő országos apparátusi értekezlet elé kerülő megyei bizottsági anyag téziseit és vázlatát. A testületi ülés bejelentésekkel zárult. (bse) Sajtótájékoztató a nyári ivóvíz-ellátásról Az Országos Vízügyi Hivatalban tegnap a vízellátási és csatornázási főosztály vezetői sajtótájékoztatón ismertették a nyári ivóvízellátás fejlesztésére tett erőfeszítéseket. Elmondották, hogy a közüzemi szolgáltató vállalatok a múlt évi nyári vízellátás tapasztalatai alapján feltárták az ellátásnak azokat a gyenge pontjait, amelyek ősztől tavaszig megszüntethetek. Különböző javítási munkákkal és egyéb beavatkozásokkal 3500 kút teljesítményét növelték, s 24 ezer kilométer hosszú vízvezetéket tisztítottak meg a lerakódásoktól. A múlt év nyara óta 1500 kilométer hosszú új vezetékkel bővítették a városok és a falvak ivóvízhálózatát, s 86 újabb települést, több mint 90 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízellátásba. Az ország vízmüveinek teljesítménye napi 170 ezer köbméterrel növekedett, s ezzel a nyáron eléri a napi 4,3 millió köbmétert. A műszaki szemle tapasztalatai alapján összességében megfelelő nyári vízellátás várható, s egyes területeken javul a szolgáltatás, de még 330 településen — ebből 38 városban — ellátási gondokkal kell számolni. Budapesten a peremkerületekben szükség lehet locso- lási korlátozásra. A Balaton környékén az idén a vízművek naponta 5000 köbméterrel több ivóvizet szolgáltatnak, s ezzel főként Balatonkenese, Keszthely és Siófok ellátását javítják, a többi part menti településen viszont a tavalyihoz hasonló gondokkal kell számolni. A Velencei-tónál jelentősen megnövekedett idegenforgalom ezen a területen is növeli a gondokat. A nyári nagy vízigények idején átmenetileg feszült ellátási helyzet alakulhat ki Pest megye fővárosi övezetében, Hajdú-Bihar, Heves és Békés megye területén, valamint Nógrád megye néhány településén. A városok közül főként Kaposváron, Békéscsabán, Salgótarjánban, Szolnokon, Keszthelyen, Szekszárdon, Miskolcon, Egerben okoz gondot a vízellátás. Ám az utóbbi időben végrehajtott fejlesztések eredményeként 651 községben és 13 városban, köztük Kecskeméten. Kiskunfélegyházán, Hajdúszoboszlón, Nagykőrösön, Esztergomban, Tatabányán, Tapolcán ezen a nyáron már a korábban tapasztalt kisebb vízellátási zavarok is megszűnnek. Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas díszlet- és jelmeztervező munkáiból nyílt meg kiállítás májas 30-án, tegnap délután Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállítást dr. Keczer András, a Békés megyei Jókai Színbáz igazgatója nyitotta meg Fotó: Gál Edit MESZŰV-elnökségi ülés Fejlődik a gyulai lakás- és üdülőszövetkezet Többek között a Gyulai Lakás- és Üdülőszövetkezet munkáját elemezte tegnapi, szerdai ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Megállapította a testület, hogy több gond, nehézség ellenére sokat fejlődött a szövetkezet. Nem könnyű megfelelni a követelményeknek, hiszen a lakások építésén, fenntartásán kívül nagy hozzáértést, szervezőkészséget követel az üdülőépítés, amely az országos program része. A szövetkezet jelenleg a belvárosban és Törökzugban 432 lakást tart fenn. Az üzemeltetés műszaki, technikai színvonala megfelelő, alig fordult elő meghibásodás. A 10 emeletes házak némelyike viszont még mindig beázik, a DÉLÉP ezt a hibát végérvényesen nem tudja megszüntetni. Az elmúlt évben megkezdték a Szőlőskert utcai lakások építésének szervezését. Mind a 80 lakás gazdára talált, eddig 65-en fizették be az előleget, 24-en pedig megkötötték az OTP- vel a hitelszerződést. Ebben az évben 48 lakás építéséhez fogtak, közülük 32-t jövőre adnak át. Az üdülőszövetkezetnek 1981-ben 50 tagja volt, ma már ez a szám eléri a 887et. Az üdülők építését 1982 szeptemberében kezdték. A munkát a vízügyi igazgatóság, a megyei állami építőipari vállalat és a bélmegyeri Üj Barázda Tsz vállalta. Tavaly a határidőket csak a KÖVIZIG tartotta meg, a termelőszövetkezet létszám- és anyaghiányra hivatkozva késett az építéssel. így kénytelen volt a szövetkezet saját brigádjára bízni a munka egy részét. Nehezen találtak kivitelezőt az épület- gépészeti és az elektromos munkákra is. Mindent egybevetve: a tervek szerint az első 92 üdülőegységet 1985. június 30-ig átadják a tulajdonosoknak. Egyébként megkezdték a második ütem szervezését is. Megkötötték a COOPTOURIST-tal a szerződést és az érdeklődésből ítélve bíznak abban, hogy újabb 400 taggal gyarapodik a szövetkezet. Ezután áttekintették a takarékszövetkezetek területi fejlesztésének a lehetőségeit, elfogadták a szövetkezeti pénzintézetek munka- és üzemszervezésről szóló jelentést. Végül jóváhagyták a kistelepülések üzlethálózatának 3 éves rekonstrukciós programját. S. S. Barátsági szerződés Csorvás és a lengyel Zamarszki között Május 29-én a lengyelországi Zamarszkiból szövetkezeti küldöttség érkezett Csorvásra, a Lenin Tsz-be. A delegációt Henrik Niedo- ba, a zamarszki Barátság Tsz elnöke vezeti. Látogatásuk célja a magyar—lengyel barátság erősítése, a magyar szövetkezeti eredmények tanulmányozása és a csereüdültetés megszervezésé — mondotta Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke. A csorvásiak bemutatták kedves vendégeiknek a szövetkezetét, érdeklődésükre tájékoztatták a háztáji termelés szövetkezeti szervezéséről őket, majd Békéscsabán, a tsz-szövetségben folytatták a látogatást. A programot Gyulán fejezték be az üdülővárosrészek megtekintésével. A barátság kölcsönös ápolását szövetkezeti okmányba foglalták és azt a két elnök kézjegyével látta el. D. K. Bz utolsó szakmai nap a BNV-n Tegnap az utolsó szakmai napot tartották a 79. BNV-n; Sok hazai és*külföldi kiállító értékelte vásári munkáját, számot adva az elmúlt napokban kötött üzletekről és tárgyalásokról. A tavaszi BNV-n 34 budapesti gépipari és vegyipari szövetkezet, köztük két, az elmúlt évben alakult kisszövetkezet mutatja be termékeit. Képviselőik elmondották, hogy elsősorban a műszeripari és híradástechnikai újdonságok váltottak ki nagy érdeklődést. Több szerződést kötöttek a vásáron. A Híradástechnikai Szövetkezet 1985-ben 6,5 millió rubelért szállít a Szovjetunióba a televíziógyártásnál alkalmazott mérőberendezéseket. (Folytatás a 3. oldalon) Beszámoló egy fontos szakszervezeti határozatról Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap a főváros X. kerületébe látogatott. A program a kerületi pártbizottság székházában kezdődött. Itt Zamóczi József első titkár és Barta Györgyné tanácselnök tájékoztatta a vendéget a 100 ezer lakosú Kőbánya életéről, gazdálkodásának eredményeiről, a közhangulatot formáló tényezőkről. Ezt követően a kormány elnöke a hazai szerszámgépek 60 százalékát előállító Szerszámgépipari Művek egyik üzeme, a Budapesti Szerszámgépgyár tevékenységével ismerkedett. Jakab Mátyás, a SZIM vezérigazgatója, s a vállalat más vezetői kalauzolták Lázár Györgyöt, bemutatva a korszerű CNC-vezérlésű forgácsoló-szerszámgépeket. A program a délutáni órákban a nagyrészt társadalmi munka eredményeként született sportligetben, majd a városrész hét pártkörzetének új székházában folytatódik.
