Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

\ 1984. május 26., szombat ii a n vui i fi t% r J Hüb Y VILÁG — ígéretes fejlődés Mongóliában Mongóliába — hiába, a tá­volság nagy úr — ritkán jut el magyar turista. Talán ez­zel magyarázható, hogy ben­nünk szívósan tovább él az a néhány sablonkép, amely a távol-keleti ország nevének említésekor az átlagember­ben rendszerint „beugrik". A jurta, ez a díszes, lakóházat helyettesítő nemezsátor, a te­veháton iskolába tartó gye­rekek, a végtelen, lakatlan homoksivatagok, a kumisz (erjesztett lótej), mint nem­zeti ital. Korszakos előrelépés S valóban: a jurta ma is a mongol települések képét meghatározó látvány, a gye­rekek pár esztendős korban „nyeregbe szállnak", s az állattenyésztés napjainkban is a népgazdaság alapvető szektora. De az is tény, hogy a mai mongol valóságot a gyors, nem egyszer gyökeres változás jellemzi. Ez vonat­kozik mindenekelőtt a tár­sadalmi és gazdasági életre. Az ország 1924-ig, a szocia­lista átalakulás kezdetéig nemhogy a kapitalizmus kor­szakáig nem jutott el, ha­nem szinte prefeudális vi­szonyok között élt. A most már hat évtizednyi fejlődés egyik fő sajátossága éppen az, hogy történelmi léptékkel viszonylag rövid idő alatt év­százados utat jártak be, kor­szakos előrelépést tettek meg. Mongólia messzemenően ki­használta a Szovjetunióval, majd később a többi szocia­lista állammal folytatott gaz­dasági együttműködés elő­nyeit. (1962 óta teljes jogú tagja a KGST-nek), s az ér­vényben levő hosszú távú tervek a korszerű ipari-agrár struktúra kialakítását tűzik ki célul. Az ipar jelenleg a nemze­ti jövedelem egynegyedét ad­ja. Legjelentősebb a gazdag hagyományokkal rendelkező könnyűipar (például a bőr­feldolgozás), de számottevő­en erősödött a fűtőanyag- és energetikai szféra is. Jelen­leg ezek az ágazatok büsz­kélkedhetnek a legfejlettebb műszaki bázissal. A nehéz­ipar másik ígéretes ága a szí­nesfém-kitermelés és -fel­dolgozás. Alig néhány hó­napja, hogy teljes kapacitás­sal üzemel az erdeneti réz- és molibdénkombinát, ahol 1700 dolgozó évente 16 mil­lió tonna koncentrátumot ter­mel. (A felhasznált villa­mos áram a Szovjetunióból érkezik.) Gyors ütemben fo­lyik az ország egyéb ásvány­kincseinek, nyersanyagtarta­0 Vj $p: 1 $ J:­F 1 Hűskomhinál a fővárosban lékainak feltérképezése, a feltárás előkészítése. A népgazdaság fő felada­tai ugyanakkor a mezőgaz­daság terén jelentkeznek — itt dolgozik a foglalkozta­tottak döntő többsége. A nö­vénytermesztésnek — föld­rajzi. történelmi és vallási okok miatt — nincsenek ha­gyományai; gyakorlatilag csupán az ötvenes évek vé­gétől fejlődött ki. Az új kul­túrák meghonosításában el­sősorban az állami- és szö­vetkezeti gazdaságok mutat­nak példát. Annál ősibb időkre tekinthet vissza az állattenyésztés: az állatállo­mány évtizedek óta magas szinten stabilizálódott. (Kö­rülbelül 24 millió juhot, szarvasmarhát, kecskét, lovat és tevét tartanak — ez az alig másfél milliós népesség­számmal egybevetve világel­sőséget jelent!) A háztáji szerepe A fő gond jelenleg az idő­járásból eredő ingadozások leküzdése, a takarmányellá­tás állandó biztosítása, az átteleltetések megoldása, az elhullás csökkentése. Ehhez az itatórendszerek építésére, színvonalas állat-egészség­ügyi szolgáltatásra van szük­ség. Nagy erőfeszítéseket tesznek az állattenyésztők nem ritkán mostoha életkö­rülményeinek könnyítésére, a lakás- és kulturális feltéte­lek javítására. Az elmúlt években a korábbinál töb­bet foglalkoznak a háztáji gazdálkodás kérdéseivel. Ez — Magyarországtól eltérően — szinte kizárólag állattar­tást jelent: az ország külön­böző adottságú vidékein egy- egy pásztorcsalád 50—75 sa­ját állatot nevelhet — jó­részt egyéni fogyasztásra. Kormányhatározat mondja ki, hogy a háztáji állomány számára ugyanúgy biztosíta­ni kell a tápszert. takar­mányt és más segítséget, mint az állami, vagy szövet­kezeti gazdaságok tulajdo­nában levő állatok számára. A népgazdaság egyik fontos ága: az állattenyésztés összességében elmondható: Mongóliában tovább folyta­tódik a népgazdaság tervsze­rű bővítése. Az ország hosz- szabb ideje a KGST egyik legdinamikusabban fejlődő tagállama. (Külkereskedelmi forgalmát is szinte teljes egé­szében a szocialista közösség kebelén belül bonyolítja le.) A történelmi örökség, az ala­csony kiindulási szint ma­gyarázza. hogy számos terü­leten még lehetőség nyílik a fejlődés extenzív módszerei­nek alkalmazására is, de több ágazatban már előtérbe került a munka minőségi jel­Ma már korszerű gépek se­gítségével készül a gutul, a hagyományos mongol nemez csizma (Fotók : MTI Külföldi Képszolgálat — KS) lemzőinek javítása. Az eddi­ginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az arányos fejlődés­re, az elmaradottabb ipar­ágak felzárkóztatására. Demográfiai robbanás Mongol megítélés szerint a lendületes előrelépést akadá­lyozó egyik tényező a szük­séges munkaerő hiánya. Ért­hető tehát, hogy a kormány­zat minden eszközzel segíti a népességszaporulat emelé­sét. Nem csekély eredmény­nyel : a gazdaság fellendülé­sével párhuzamosan az or­szág sokáig stagnáló lakos­sága a hatvanas évek elejé­től napjainkig ugrásszerűen, mintegy 50 százalékkal nőtt. A népességszaporulat jelen­leg eléri az ázsiai viszonylat­ban is kiugrónak számító 30 ezreléket. Az átlagos család- nagyság 6-7 fő, vagyis egy- egy famíliában általában 4- 5 gyermek van. A lakosság fele manapság 30 évesnél fiatalabb! A pillanatnyi munkaerőgondokat ez persze nem oldja meg. de biztosíté­kot jelenthet arra, hogy a mostani demográfiai hullám az elkövetkező évtizedekben elősegíti a távol-keleti bará­ti állam ambiciózus fejlesz­tési terveinek valóra váltá­sát. Szegő Gábor A jénai egyetem jubileuma Az egyetem, melynek 17 tanszékén hatezren tanulnak (Fotó — ADN’ZB — KS) Még az elnökválasztási év- tavaszán is belpolitikai szen­zációnak számított, hogy az Egyesült Államokban hétezer oldalnyi titkos dokumentu­mot szabadítottak fel bete­kintésre a történészek és új­ságírók számára. Nem akár­milyen okmányokról van szó. A dokumentumok a hírhedt Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investi­gation — FBI) páncélszekré­nyében feküdtek. Az FBI egyik tisztségviselője így nyi­latkozott: „Eddig úgy őriz­tük ezeket a szekrényeket, mintha rákkeltő szérumot rejtenének". A megjegyzés magyarázata az volt, hogy nemcsak titkos FBI-okmá- nyokról van szó, hanem egyenesen olyanokról, ame­lyek az iroda hírhedt és 1972- ben elhunyt igazgatójának, J. Edgar Hoovernek a bizal­mas magánfeljegyzéseit tar­talmazták. Mindenekelőtt azt kell le­szögezni, hogy a hétezer ol­dal — amely az úgynevezett „információk szabadságát biz­tosító törvény” alapján ke­rült nyilvánosságra — nem az FBI tevékenységének lé­nyegét érinti. Hoover ma­gánfeljegyzéseiből ugyanis tízezer oldalt visszatartottak, azzal az indoklással, hogy az „nemzetbiztonsági érdeke­ket" érint és így nem esik az említett törvény hatálya alá. Minden ok megvan arra, hogy feltételezzük: az igazi titkokat a lakat alatt ma­radt oldalak rejtik. Hiszen az FBI (amelyet 1908-ban a központi kormány által ül­dözendő, tehát az egyes ál­lamok hatáskörén túlmenő köztörvényes bűncselekmé­nyek üldözésére hoztak lét­re) már az első világháború után az Egyesült Államok Bz FBI titkai 0 Kémfonök — 50 évig Az ifjú Hoover — Roosevelt elnök mögött (Fotó: US News and World Report) kémelhárító és belbiztonsági szervezetévé vált. 1919-ben, az első világháború utáni forradalmi fellendülés idején alakították meg úgynevezett „antiradikális osztályát”. En­nek lett első vezetője Hoo­ver, aki csakhamar az ame­rikai radikálisok, szocialis­ták, kommunisták, anarchis­ták, szabadkőművesek elleni harc „fővadászává” vált. Az FBI élére 1924-ben került. Jellemző, hogy az amerikai polgári demokráciában, amely négy esztendőként gondosan újraválasztja elnö­keit, Hoover csaknem ötven évig, 1972-ben bekövetkezett haláláig ült a kémelhárítás és belbiztonság főnöki ka­rosszékében. Számlájára e fél évszázadban félelmetes ügyek kerültek. Az anarchis­ta merénylettel vádolt, 1927- ben ártatlanul kivégzett Sac­co és Vanzetti esetétől kezd­ve a hidegháború csúcsán ugyancsak ártatlanul perbe fogott Rosenberg-házaspár kivégzésén át a vietnami há­borút kísérő letartóztatási hullámig. Ezeknek az ügyeknek a titkairól a páncélszekrényben maradt tízezer oldal beszél (illetve hallgat.) A nyilvá­nosságra hozott hétezer oldal azonban mégis jellemző és leleplező fényt vet az FBI te­vékenységére. Pontosabban arra, hogy milyen módsze­rekkel uralkodott, az FBI és személyesen Ho<i/er az ame­rikai politikán, sőt a Fehér Ház főnökein is. A dokumentumok egy nagy csoportja arról szól: mikép­pen verte szét a második vi­lágháborúban az FBI a had­sereg kémelhárító szerveze­tét, amelyet Hoover nemkí­vánatos konkurrenciának te­kintett. A katonai kémelhá­rítás emberei mikrofonokat helyeztek el az elnök felesé­gének, Mrs. Rooseveltnek a szállodai szobájában. Az ott készült felvételek arról „ta­núskodtak", hogy az elnök felesége szerelmi légyotton fogadott egy fiatal repülő­tisztet, aki a Fehér Házban teljesített szolgálatot. Az FBI megszerezte a felvételt és Hoover lejátszotta az akkor még viaszlemezre vett hang- dokumentumot magának Roosevelt elnöknek. Utána azt is elárulta, hogy a had­sereg kémelhárító szolgálata tévedett. A szobában valójá­ban nem az elnök felesége, hanem a repülőtiszt meny­asszonya tartózkodott. Mi­után azonban a First Lady szobája is „be volt mikrofo- nozva”, a hangot torzító vi­aszlemezek elcserélése okoz­ta az ügynökök tévedését. Az eredmény: Roosevelt utasítá­sára néhány hónap alatt fel­számolták a hadsereg külön kémelhárító szervezetét és az FBI egyedül maradt a poron­don. I _i__e. ( Következik: 2. Hatalmi harcok) A hagyományokban gaz­dag, krónikájában híres jé­nai Friedrich Schiller Egye­tem néhány hete ünnepelte alapításának 425. évforduló­ját. Az NDK legrégibb egye­teme gazdag programmal várta a jubileumra érkező hazai és külföldi vendégeket. A „bölcsek söre” A konferenciák, hangver­senyek, kiállítások és ünnepi ülések mellett sor került a hagyományos sörkimérésre is. Talán furcsán hangzik, de e rendezvénynek történelmi alapja van: a XVI. század­ban maga a császár adott en­gedélyt arra, hogy adómen­tes sörfőzéssel foglalkozza­nak a Saale menti „felsőbb iskolában”, jóllehet az enge­dély szerzője úgy vélte, hogy csupán a tanárok és a diá­kok szomját oltja majd az olcsó itóka. Ám az egyetem hamarosan tekintélyes bevé­teli forrásra tett szert a sör­főzéssel, mivel Jéna polgá­rainak is megízlett a „böl­csek söre”. A patinás alma mater év­könyveiben sok nagy névre bukkanunk. A XVII. század­ból például Erhart Weígelére. A kiváló matematikus és filozófus Descartes francia filozófusnak azt a tanítását hirdette, hogy a tudományo­kat a matematikára kell ala­pozni. Az elsők között volt, aki latin helyett német nyel­ven tanított. A XVIII. szá­zad második felében Wolf­gang Goethe és Friedrich Schiller kötődött az egyetem­hez. Az utóbbit professzorrá nevezték ki, Goethét pedig, aki felelős volt az egyetem ügyeiért, miniszteri köteles­ségei szólították gyakran Jé­nába. Marx Károly 1841-ben szerzett doktori címet az egyetemen. Berlinből (ahol korábban tanulmányait vé­gezte) küldte el kézzel írott tudományos értekezését Bachmann professzornak, a filozófiai fakultás dékánjá­nak, aki így vélekedett a munkáról: „Ez a disszertáció tehetségről, éleselméjűségről és olvasottságról tanúskodik. A jelöltet különösen méltó­nak tartom a doktori cím viselésére. Együtt a Carl Zeiss-Müvekkel A Saale menti város egye­temének jellege és légköre lehetővé teszi a legkülönbö­zőbb intézményekkel, példá­ul a Carl Zeiss mechanikai­optikai üzemmel való tudo­mányos együttműködést. Ez a gyümölcsöző együttműködés Ernst Abbénak, a híres fizi­kusnak (az üzemek résztu­lajdonosának) a kezdeménye­zésére jött létre. Tulajdon­képpen e hasznos hagyo­mányt ápolják ma is az egye­tem hallgatói, akik közül a leendő matematikusok — ta­náraik irányításával — a Carl Zeiss-Művek kutatási megbízatása alapján soft- ware-fejlesztéssel foglalkoz­nak az elektronikus adatfel­dolgozás céljaira. A gépészek és közgazdászok pedig a ro­bottechnika fejlődésének ten­denciáit vizsgálják. Persze nem csupán ezzel az egy nagyvállalattal állnak szoros kapcsolatban. Megem­líthető a Natali ne.vű, kor­szerű számítógépes szülésel­lenőrző rendszer, amely az egyetem szülészeti klinikájá­nak és a drezdai Robotron Kombinátnak a közös alkotá­sa. Segítségével első ízben si­került grafikusan kimutatni a magzat szívműködését és az anya szülési fájdalmainak alakulását. —e—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom