Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS R MEGYEI TRNACS LAPJA 1984. MÁJUS 22.. KEDD Ara: 1.40 forin XXXIX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Múzeumigazgatók országos konferenciája 11 műszeripar helyzetéről és új törvénytervezetről tárgyalt az Országgyűlés Ipari Bizottsága A műszeripar helyzetéről és az ágazat fejlesztési lehetőségeiről tanácskozott hétfőn az Országgyűlés Ipari Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnöke is. A testület ülésének ezúttal a hazai műszeripar élvonalába tartozó MMG Automatika Művek adott otthont, az a vállalat, amely az elmúlt évek fejlesztései és gyártmánykorszerűsítései nyomán finommechanikai vállalatból elektronikai gyárrá fejlődött. Gorjanc Ignác elnöki megnyitója után Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettes egészítette ki az Ipari Minisztériumnak a műszeripar helyzetéről készített írásos jelentését. Megállapította, hogy az ágazat az utóbbi időben a gépipar átlagánál jóval gyorsabb ütemben növelte termelését és fokozta konvertibilis elszámolású exportját. Az elektronika alkalmazása folyamatos gyárt- mányszerkezet-változást is eredményezett, bár a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására ez a folyamat lelassult. Ilyen okokra vezethető vissza az is, hogy a gyártástechnológia műszaki színvonala tovább romlott. A műszeripari termékek egy része eléri a fejlett európai színvonalat, más területeken viszont, mint például az elektronika alkalmazásában és a finommechanikai termékek gyártásában, jelentős az elmaradásunk. Az utóbbi időben a kibontakozást »lassították az importnehézségek s a belföldi anyagellátás hiányosságai is, különösen rúdanyagokból és lemezekből. A műszeripari vállalatok, mint felhasználók, egyre gyakrabban panaszkodnak az alapanyaggyártók laza szállítási fegyelmére. A miniszterhelyettes arról is tájékoztatta a képviselőket. hogy a legtöbb ilyen terméket előállító Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat alapvetően termelésszervezési problémák miatt meglehetősen nehéz helyzetbe került, s a következő években alapvető feladat a meglevő kapacitások gazdaságos kihasználása. Mérőműszerekből és -eszközökből sokfélét gyárt a magyar ipar, de jó néhány típus. nem eléggé pontos, s ezért nem is kelendő a piacon. A következő időszakban előtérbe kell helyezni a felügyelet nélkül is használható és minimális karbantartást igénylő irányítástechnikai berendezések és műszerek gyártását. A jövőben a műszeripari fejlesztési munkák a pontos, nagy megbízhatóságú műszerek az automatikaelemek és a i .bottechnikai eszközök irán ába tolódnak el. Ezek a korszerű műszerek a gépipari termékekbe beépülve egész i párunk versenyképességét befolyásolják. A minisztérium a különböző társadalmi szervekkel együtt már megkezdte nemcsak a műszeripar, hanem más hasonló ágazatok, így a híradástechnikai ipar fejlesztési koncepciójának összeállítását, mégpedig az elektronika gyorsabb ütemű elterjesztésével összhangban. Ezután a bizottság tagjai meghallgatták Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyet- tes beszámolóját a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmának szabályozására tervezett törvényerejű rendelet előkészítéséről, tervezetéről. Az új jogszabályt mindenekelőtt az indokolja — mondotta —, hogy a jelenlegi „versenytörvény” 1923- ban született, 1968-tól azt jól vagy rosszul alkalmazzák a bíróságok. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban s a belföldi gazdálkodás során is szükség van a tisztességtelen verseny elleni védelem jogi szabályozására. Ez a jogszabály egyúttal a fogyasztói védelmet is szolgálja majd, ami a leginkább hiányzott az elmúlt évtizedekben. Sokan szóvá teszik, hogy legyen előbb verseny, aztán alkossanak törvényt, de a legjobb megoldás az, ha a versenyt már megfelelő és szabályozott keretek között bontakoztatják ki. Múzeumigazgatók tanácskozása kezdődött hétfőn Tatabányán a Művelődési Minisztérium rendezésében. A háromnapos konferencián valamennyi országos és megyei múzeum, az egyházi gyűjteményi központok vezetői, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok képviselői — mintegy százhúszan — vesznek részt. Az első napon Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást a magyar múzeumok helyzetéről, a fejlesztésükkel kapcsolatos tennivalókról. A Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztálya intézkedési tervet dolgozott ki a múzeumok biztonsági helyzetének javítására. Kötelezték az intézmények vezetőit, hogy azonnal gondoskodjanak a vagyonbiztonság elemi feltételeinek megteremtéséről. E téren még az első félévben tájékoztatást készít az Állami Tervbizottságnak a múzeumok helyzetéről, felújításukkal kapcsolatos gondokról. Erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a legnehezebb helyzetben levő intézmények, mint például a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum elhúzódó felújítását meggyorsítsák. Az év végéig felülvizsgálják a Központi Múzeumi Igazgatóság és a hozzá tartozó múzeumok szervezeti rendjét és szükség szerint változtatnak rajta. Megkezdődtek a közös érettségi—felvételi vizsgák Hétfőn az ország középiskoláiban megkezdődtek a két napig tartó közös érettségifelvételi vizsgák. Matematikából több mint 18 ezer, fizikából mintegy 13 ezer, biológiából csaknem 8 ezer, kémiából 2900 fiatal írja dolgozatát. A szakközépiskolákban csak a főiskolára jelentkezettek számára szerveztek összevont érettségi-felvételi vizsgát, és ott, ahol azt legalább 15 tanuló kérte. így az idén összesen 1600 szakközépiskolás tesz a felvételi vizsgával összevont érettségit. A gimnáziumok nappali tagozatán az idén csaknem 22 ezer, a szakközépiskolák nappali tagozatán majd 27 ezer tanuló ad számot a négy éven át tanultakról. A gimnáziumban érettségizők egy idegen nyelvből és három kötelező tárgyból - magyar nyelv és irodalom, történelem. matematika — adtak számot tudásukról. Ötödikként olyan fakultatív tárgyat — például fizikát, kémiát, biológiát — kellett választaniuk a diákoknak, amelyet a harmadik és a negyedik osztályban tanultak. A szakközépiskolások írásban és szóban vizsgáztak magyar nyelv és irodalomból, csak szóban történelemből. Szaktól függően kötelező vizsgaanyag lehetett a matematika, a biológia, a fizika vagy más tantárgy. Minden szakközépiskolásnak érettségiznie kellett a szakmai elméleti tantárgyból és a gyakorlatból. Szabadon választhattak egy olyan idegen nyelvet, amelyet rendes vagy rendkívüli tárgyként tanultak az iskolában. Azok a gimnazisták, akik a gyakorlati fakultatív tantárgyak valamelyikét nagy óraszámban tanulták, záróvizsgát tehettek. Erre az érettségin is módjuk nyílott, ám ha valaki nem élt ezzel a lehetőséggel, az érettségit követő két éven belül záróvizsgázhat. Gimnáziumi érettségi, illetve szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványt azok kapnak, akik a követelményeknek minden tárgyból megfeleltek. A szakközépiskolákból jelentkezőknél a magyar nyelv és irodalomból, a matematikából, a történelemből és az intézmény képzési irányának megfelelő tantárgyakból a harmadik, negyedik osztály végén szerzett érdemjegyekből alakítják ki az eredményt. A 12, tanév végi osztályzat alapján hatvan pontot vihetnek a tanulók a középiskolából. A felvételi vizsgán is hatvan pont szerezhető: ebből 15—15 a két felvételi tárgy írásbeli vizsgáján. A megye szakközépiskolásai és gimnazistái közös felvételi és érettségi írásbeli vizsgára gyülekeztek tegnap, május 21-én Békéscsabán a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, a Vásárhelyi Pál Ipari és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában, valamint a Kemény Gábor Szakközépiskolában. Képünk a Vásárhelyi Pálról elnevezett szakközépiskolában készült, ahol az agrár- tudományi és az orvostudományi egyetemekre jelentkezők írták ezen a napon felvételijüket. Ma újabb diákok ülnek az írásbeli vizsgához Fotó: veress Erzsi Tegnap, hétfőn tizenegy termék kapta meg a BNV Nagydíját, köztük az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet Alukorit K—5 oxidkerámia szálvezetője. Surányi András, a szövetkezet elnöke azért vehette át a nagydíjat (képünkön), mert az alukorit textilszálvezető hazai alapanyagból készül, importot pótol, műszaki színvonala egyenértékű a világ legjobb hasonló gyártmányaiéval. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, a Vásári Díjbizottság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy nőtt az érdeklődés a BNV díjai iránt, az idén 180 javaslat közül választották ki a díjra érdemeseket. A jövőben a BNV-díjak rangjának emelése érdekében bevezetik, hogy külföldi termékek is pályázhatnak. A nagydíjakon kívül 43 vásárdíjat is átadott Kelemen Lajos. A díjazottak között van a Körös Kazángyártó Vállalat is, mely az ÉTI 25 Szuper kazánért kapott elismerést. (A nagydíjas termékről szóló riportunk az 5. oldalon olvasható.) Fotó: Lónyai László Ünnepélyes megnyitó a Hilton Szállóban Ünnepség keretében nyitották meg a Nemzetközi Közlekedési Balesetmegelőzési Szervezet (PRI) háromnapos budapesti rendezvény- sorozatát hétfőn a Hilton Szállóban. Léon Nilles, a PRI elnöke üdvözlő szavai után Horváth István belügyminiszter, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke mondott megnyitó beszédet. Egyebek között szólt arról: — Régóta nem tapasztalt mértékben zaklatott a világ, amelyben élünk és a nemzetközi feszültség megnövekedése egy veszélyes ponthoz juttatta el az emberiséget. Ilyen időszakban méginkább fontos, hogy a különböző kérdésekben a különböző világnézetet valló, különböző társadalmi rendszerekhez tartozó tényezők a lehetséges területeken és a lehetséges eszközökkel a kapcsolatok fenntartásáért, ápolásáért építő jelleggel működjenek közre. Hazánkban ilyen alapállásból közelítjük meg a nemzetközi érintkezések különböző formáit és ez a szemlélet vezeti nemcsak gondolatainkat, hanem tetteinket is. A belügyminiszer ezután ismertette közlekedésünk fejlődését, s az ezzel együtt járó problémákat. Kijelentette: — Meglévő gondjaink ellenére megfelelő a közlekedés- biztonságunk. Ehhez mindenekelőtt el kellett fogadtatni a hozzáértő szakembereknek azt a véleményét, hogy a gépjárműpark növekedésével nem szükségszerűen jár együtt a balesetek számának emelkedése, lehetséges eredményesen dolgozni a közlekedés biztonságát zavaró jelenségek ellen. Ezért széles körű összefogás, a társadalmi erők mozgósítása, a balesetmegelőzés szervezetszerű kiterjesztése, korszerű közlekedéspolitikai koncepció, a közúti közlekedés korszerűsítése, a felvilágosító és a propagandamunka hatásfokának fejlesztése és sok más intézkedés vált szükségessé. Így hazánkban a közlekedés biztonsága társadalmi üggyé vált, annak egyik legfontosabb szervezője, irányítója az 1972-ben életre hívott Országos Közlekedésbiztonsági Tanács. Ennek jelenleg 156 területi társadalmi tanácsa van. s ezek több tízezer társadalmi aktivista közreműködésével szervezik és végzik a balesetmegelőzési munkát. Az OKBT megalakulása óta részt vesz a Nemzetközi Közlekedési Balesetmegelőzési Szervezet munkájában. Ezután Urbán Lajos közlekedési államtitkár hazánk közúti közlekedési helyzetét ismertette. Többek között elmondotta : Magyarország közúti közlekedését az elmúlt 15—20 évben a tervszerűen irányított, gyors ütemű fejlődés jellemezte. Az 1960-as évek elejének néhány tízezer darabos személygépkocsi-állománya napjainkban mintegy 1.3 millióra emelkedett. Országunk úthálózata, ha nem is azonos ütemben, de együtt fejlődött a gépjárművek számával. A 30 000 kilométer hosszú országos közúti hálózat többsége műszaki szempontból megfelel a közlekedési igényeknek, burkolatuk állapota, biztonsági felszereltsége jó. A közlekedésbiztonság kérdéseivel foglalkozva az államtitkár kiemelte a gyalogosok és kerékpárosok érdekében teendő intézkedéseket. Az ünnepség után Horváth István megnyitotta a nemzetközi közlekedésbiztonsági propagandakiállítást a Hilton Szálló előcsarnokában. A közgyűlés után Pullai Árpád közlekedési miniszter fogadást adott a PRI küldötteinek tiszteletére a Hilton Szállóban.
