Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
1984. május 17., csfitőrtők Kinőtték a gyermekbetegséget A belső ellenőrzést vizsgálta meg a NEB Orosházán Egy ideig úgy tűnt, hogy a belső ellenőrzés nem leli a helyét. Egy-egy gazdasági egységen belül mostohagyermekként bántak vele, szükséges rossznak tekintették. Olykor azért, mert feltárta a negatív jelenségeket, melyekről a szövetkezet vagy a vállalat egyébként is tudott. Néha meg azért, mert nem tett semmi érdemlegeset. Tehetetlensége legalább nem okozott konfliktusokat. Ügy látszik, ezt a gyermekbetegséget kinőtték a gazdasági egységek. Egyre inkább felismerik, hogy a belső ellenőrzésnek nem csak a hiányosságok megállapításában, hanem a tartalékok feltárásában, a hatékonyság növelésében, a végrehajtás szervezettségének és fegyelmezettségének javításában is fontos szerepe van. Erre utal az orosházi népi ellenőrök tapasztalata. A városi Népi Ellenőrzési Bizottság a Vetőmag-termeltető és Ellátó Vállalat délmagyarországi központjában, az Építőipari, Kútfúró és Kazánépítő Szövetkezeti Vállalatnál, továbbá a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a vegyesipari, valamint a Kazánépítő Szövetkezeti Szövetkezetben vizsgálta meg a belső ellenőrzés munkáját. Arra is választ keresett a bizottság, hogy a belső ellenőrzés hogyan segíti a vezetést. A belső ellenőrzés rendszerét jogszabály határozza meg. Ennek alapján valamennyi gazdálkodó egység köteles a belső ellenőrzés szervezeti és működési szabályzatát elkészíteni. A vizsgált egységek rendelkeznek ilyen szabályzattal, amelyben rögzítették a vezetői ellenőrzés feladatát, továbbá a műszaki gazdasági és egyéb tevékenység ellenőrzését és a függetlenített belső ellenőr munkáját. A vezetők ellenőrzési feladatainak meghatározása részletesen tartalmazza az ellenőrzés tárgyát és módszerét. Magába foglalja az adatszolgáltatás értékelését, elemzését, az aláírási, utalványozási jogosultság gyakorlását, a társadalmi tulajdon védelmét, a beszámoltatás rendszerét, a közvetlen személyes ellenőrzést. A vezetői értekezletek, beszámoltatások, amelyeken üzemvezetők és osztályvezetők vesznek részt és értékelik a gazdasági információkat, megbeszélik a tervfeladatokat és a szükséges intézkedések végrehajtását, hatékony ellenőrzési formának bizonyulnak. A felmerült hiányosságok és a határozatok végrehajtását akadályozó tényezők megszüntetésére többségében igazgatói utasítás kerül kiadásra. A vezetők helyszíni ellenőrzéséről a feljegyzési naplóban bejegyzést a népi ellenőrök nem találtak. A hiányosságok felszámolására szóban történnek intézkedések. A vezetői ellenőrzés sokat javult a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetben. Példa arra is, hogy a hatékony ellenőrzés serkentően hat a termelésre is. A tevékenységi folyamatokba épített ellenőrzés fő jellemzője, hogy kényszerítő ereje van. Nem ad lehetőséget az ellenőrzés megkerülésére. A rendszeres ellenőrzések a hibák, a szabálytalanságok felhalmozódását megakadályozták. . A szervezeti és működési szabályzatban a rendeletnek megfelelően rögzítették a belső ellenőrzés szervezetére, hatáskörére és eljárásra vonatkozó szabályokat. A belső ellenőr közvetlenül az első számú vezető irányítása alá tartozik. A baromfifeldolgozó vállalatnál azonban a belső ellenőrt az igazgatási és ellenőrzési osztályvezető irányítása alá helyezték. Megbízólevelét viszont az igazgatótól kapta, s jelentései is az igazgatónak címezve kerülnek leadásra. Vajon kellően ismerik-e a belső ellenőrök a gazdasági tevékenységet, a vezetői döntéseket? Erre is választ kerestek a népi ellenőrök. A vetőmagtermeltető vállalatnál és az ÉKSZÖV-néi a belső ellenőr nem kellően tájékozott, állapították meg. A vállalat gazdasági tevékenységét ténylegesen befolyásoló értekezleteken, tanácskozásokon ugyanis nem minden esetben vesz részt, írásos anyagot is csak ritkán kap. A többi vizsgált egységnél a belső ellenőrök részt vesznek a feladatkörüket érintő vezetői értkezle- teken. Megkapják a különféle utasításokat, intézkedési tervek egy-egy példányát, a társosztályok tájékoztatóját, valamint a külső ellenőrző szervek vizsgálatairól az írásos feljegyzést. Valamennyi gazdasági egységnél készítenek ellenőrzési programot, melyet az igazgató, illetve a szövetkezet elnöke hagy jóvá. A belső ellenőri megállapítások megalapozottak, a jelentések alkalmasak arra, hogy a feltárt rendellenességek megszüntetésére intézkedések szülessenek. Többnyire körültekintően és jól hasznosítják ezeket a jelentéseket. Sőt, 1982-höz képest jelentősen emelkedett azoknak a száma, akiket éppen a belső ellenőrzési jelentések alapján vontak felelősségre. Sajnos, a vizsgált egységeknél kevés az utóellenőrzés. A belső ellenőröket az üzemi demokrácia különböző fórumain, valamint évente egy alkalommal írásban számoltatják be. Jó a munkakapcsolatuk a felügyelő, illetve az ellenőrző bizottságokkal. összegezve a vizsgálat tapasztalatait, az orosházi népi ellenőrök megállapították, hogy a belső ellenőrzés működése, hatékonysága és színvonala sokat javult. A vezetők igénylik, figyelemmel kísérik ezt a fontos tevékenységet. Egyre több az olyan vizsgálati program, melyet a gazdasági döntésekben is hasznosítanak. (serédi) A megye 58. takarékszövetkezeti egysége nyílt meg Békésen Néhány nappal ezelőtt arról írhattunk, hogy az End- rőd és Vidéke Takarékszövetkezet dolgozói 1983. évi eredményeik alapján nyolcadik alkalommal vehették át a Kiváló címet. Május 15-én újabb eseményre invitálta lapunkat a szövetkezet igazgatósága. Ez esetben Békésre, ahol a város központjában kirendeltséget nyitott a szövetkezet. Róza Vendelné, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke arról szólt, hogy az endrődi takarékszövetkezet a megyében másodikként alakult meg. Ezután a 14 ezres taglétszámmal, a 310 millió forintos betétállománnyal, az évenkénti 50 millió forintos kölcsönnyújtással és a különböző pénzügyi szolgáltatásokkal bizonyította, hogy hol tart jelenleg az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet. Ezt követően köszönetét mondott a város vezetőinek, akik felfigyeltek arra a lakossági igényre, hogy Békésen is működjön takarékszövetkezet és segítették annak létrejöttét. A takarékszövetkezeti kirendeltség megnyitása iránti igényt bizonyítja, hogy rövid két hét alatt több mint 900-an kérték tagfelvételüket és fizették be tagsági részjegyüket. A kirendeltséget Mako- viczki János, Békés város Tanácsának elnöke adta át és a nyitás után 48-an kérték felvételüket a takarék- szövetkezetbe. Kép, szöveg: B. I. Zsadányi óvodások Zsadányban 90 kisgyermek befogadására alkalmas az óvoda, ám jelenleg a 3 csoportban mindössze 74 óvodás van; mindegyikük napközis. Jók a személyi feltételek az intézményben: öt képesített óvónő, egy képesített gondozónő és négy dajka látja el a kicsinyeket. A dolgozók átlagéletkora igen alacsony, mindössze 33 év. A tárgyi feltételekkel már több a gond. A csoportszobák olajjal fűthetők, igaz tervezik a központi fűtés bevezetését. A helyiségek szépen bútorozottak, hiány van viszont a szemléltetőeszközökben: a szerény költségvetés miatt nem tudnak minden szükséges felszerelést megvásárolni. Igen szép udvara van az óvodának. Gondozásában sokat segítenek a szülők ; nemrég társadalmi munkában homokozót alakítottak ki. Az óvoda igen jó kapcsolatot tart az általános iskolával. A nagycsoportos gyerekek (jelenleg 29-en vannak) rendszeresen látogatják az intézményt, s az iskola más módon is részt vesz »a leendő első osztályosok iskola-előkészítésében. Továbbképzés gépjárművezetőknek A TIT Békés megyei szervezete és a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács az 1984. július 1-én hatályba lépő KRESZ-módosítás szabályainak egységes értelmezése, illetve gyakorlati alkalmazása miatt június elejétől 6 őrás továbbképző előadás-sorozatot szervez egy alkalommal az üzemek, illetve intézmények valamennyi hivatásos és azon magángépjármü vezetőjének, akik gépjárművüket hivatalos célra is használják. Az előadók az illetékes minisztériumok és főhatóságok közlekedési szabályértelmezését és a közlekedési bírói gyakorlat állásfoglalásait használják fel előadásaik során. A TIT megyei szervezete ily módon is szeretne segítséget adni a rendelet hatályba lépésekor a bizonytalanság elkerülésére. MtretkáOsZ Válogatok a pultra tett pólók között. ízlésesen csomagolt áru, tetszik a színe is, nem kell itt sokat gondolkodni, bele a kosárba! Az eladó megállít. Arra int: ne ha- markod jam el a vásárlást, nézzem meg jobban, mert a számozással valami baj van. Sorra hozzák vissza a divatos bolmit. Szomorúan ballagok ki a boltból és nosztalgiát érzek a régi mérettáblázat iránt. Igaz, az új sem kisded már, hiszen betöltötte a hetedik életévét, csak hát sehogyan sem akar fejlődni. Olyan csenevész fajta, pedig hány ember bábáskodott a születésénél, még a bölcsőjét is ringatták, később mintha elfeledték volna. Meglehetősen hamar véget ért a premierláz. Lekerültek az üzletek faláról a látványos plakátok, a figyelmeztető táblák, az okos táblázatok. A szimbólumnak tekinthető bűvös háromszög sincs már a középpontban. Senki sem emleget kudareot, sikert, az illetékesek nagyvonalúan levették a napirendről, mintha minden rendben lenne. Nincs, aki kimondja: az 1976-ban bevezetett méretrendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Némi kárpótlást nyújtott az elszalasztott vásárlásért a Fogyasztók Tanácsának legutóbbi felmérése, amely megállapítja: a méretkáosz egyik oka, hogy ez a táblázat túl bonyolult, és nem mindig tükrözi a lakosság méreteit. Jelenleg az importáruk, illetve az eredetileg exportra szánt hazai termékek háromféle jelölésén kívül a hazai piacra szánt magyar áruk között kellene kiigazodni. Csoda-e, hogy az árubőség ellenére a vásárlók nagy része egyáltalán nem vagy csak sok utánajárással találja meg a keresett ruhát. Ráadásul a magyar ipari vállalatok nem egységesen használják az új méretrendszert. A leányka- és a kamaszruhákat elfuserálták. Mell- és derékbőségük, váll- szélességük, karhosszuk nagyobb a mérettáblázat készítői által elképzelt méreteknél. A férfiingeknél valaha az extraméret a nyakbőségtől függött, most a testmagasságtól, de ehhez már nem megfelelő a bőség. A magas kamaszoknak való ing dereka bő, az ujja pedig rövid. Ugyacsak felkötheti a fehérneműt, aki alsó- és felsőruházati termékeket szeretne venni. Gyakori panasz, hogy ezek a ruhadarabok mellben és derékban szűkek. A HÓDIKÖT pulóverjeinek a mellbősége jó, de az alja túlságosan hosszú. Nem feleltek meg a tényleges testméretnek többek között a Budapesti Habselyemáru-gyár és az ugyancsak fővárosi Finomkötöttáru-gyár alsónadrágjai, az Elegant dzsekijei. És a férfi konfekció! Leírni is szégyellem, hogy a zakó és a nadrág méretei nincsenek összhangban. Ha a zakó megfelel, akkor a nadrág túl hosszú. A nagysághoz képest szűk a nadrág dereka, a szára pedig feszül a combon. Persze, a nőket sem kényeztetik el túlságosan. Kosztümöknél nem egyezik meg a szoknya és a kabát mérete. Az utóbbi ujja és a karöltője meglehetősen szűk. Kabaréba illő a kamasz atlétatrikók esete is. Olyannyira szűkek és rövidek, hogy a 176—43-as méret a 134 centiméter magas fiúnak jő. Képzeljük el, meddig tart a vásárlás, mennyi vita, idegeskedés származik abból, ha 10—15 ruhát is felpróbálunk, míg egy igazi akad, és akkor nincs szó a fazonról, a színről, a minőségről. Egyszerűen megdöbbentő, hogy az említett felmérés szerint tíz vevőből mindössze hármat tudnak kiszolgálni. Mindenesetre elhatároztam: az új méretválaszték bevezetésének tizedik évfordulójára méretes öltönyt készíttetek és benyújtom a számlát. Csak azt nem tudom, hogy kinek? (seres) Emberré nevelni Csecsemőotthon Gyulán Harmincegy évvel ezelőtt 35-ös ágylétszámmal alakították ki Gyulán a Békés megyei csecsemőotthont. A kastélyépület birtokba vétele után fokozatosan 205-re nőtt az itt nevelhető gyermekek száma. Ma már több mint 150-en gondoskodnak a kisgyermekekről, sajnos évente elég sokan elmennek és új dolgozók jönnek az intézménybe. A fluktuáció oka részben az, hogy a három műszakos gondozónői munka és a viszonylag alacsony bér nem eléggé vonzó a fiatal nők számára. Másokat családi körülményeik kényszerítenek egy műszakos munkahelyekre. Remélhető, hogy a délutáni műszakpótlék bevezetése javítani fog a helyzeten. Az utóbbi években csökkent az itt elhelyezett gyermekek száma, mert a megyei egészségügyi gyermekotthonba többen átkerültek. Két épületben található a csecsemőotthon, az Ady Endre utcában és a Kossuth utcai kastélyépületben. Egészséges gyermekek nevelésével foglalkoznak, életüknek egész személyiségüket meghatározó, nevelő időszakában. Az intézeti nevelő munka csak átgondolt szervezési, személyi és tárgyi feltételek mellett valósulhat meg. A nevelési rendszer alapkövetelménye a személyi állandóság, amely szerint a gyermekek kevés számú felnőtt- höz kötődjenek hosszú távon. Egy gyermekcsoportot három, illetve négy gondozónő lát el a felvételtől a távozásig. Ök már megértették, hogy nem a helyhez és a felnőtt kollektívához, hanem a gondozásukra bízott gyermekekhez kell elsősorban kötődniük. Kialakították a saját gyermekrendszert, így minden csoportban két vagy három úgynevezett saját gyermeke van a gondozónőknek. A csoportok létszáma nem haladja meg a he- tet-nyolcat. így ismerhetik meg jól, gondozhatják, nevelhetik ezeket a kicsiket. A nevelési szemlélet alakításában döntő szerepet játszik a gondozónők rendszeres képzése, továbbképzése és a budapesti módszertani intézet segítsége. Kölcsönös tapasztalatcsere-látogatásokon vesznek részt az ország három vidéki csecsemőotthonának vezetői és dolgozói. A módszertani intézet irányelveinek megfelelően alakították a megyei csecsemőotthon tárgyi és _személyi feltételeit. Az Ady utcai részleg szobáiban gondozási egységeket választottak le és növelték a játszóterület nagyságát. Megoldották a gyermekek egész éves szabad levegőn altatását és levegőztetését mindkét épületben. Központi fűtést kapott a kastély is, kicserélték a régi berendezéseket és a korszerűtlen ágyakat. A játszószobákban óvónők foglalkoznak a kicsikkel. Felújították és bővítették a nővérszállást, a konyhát. A megyei egészség- ügyi osztály anyagi segítségével kicserélték a kastély tetőszerkezetét, ablakait, szigetelték a falakat és felújították a mosodát is. Nagy segítséget jelentett a megye 32 vállalatának csaknem 70 szocialista brigádja által nyújtott társadalmi munka, illetve anyagi segítség, valamint saját dolgozóik társadalmi munkája. A módszertani intézet minősítése szerint a dr. Hor- váthné dr. Raska Júlia irányította Békés megyei csecsemőotthon a szakmai rang^prban az elsők között foglal helyet. Továbbra is szeretnék megőrizni szakmai rangjukat. A pályakezdők intenzív képzésére, továbbképzésére, új szervezési, nevelési formák bevezetésére hangsúlyozottan figyelnek. Az örökbe és haza adható gyermekek számát növelni szeretnék, hiszen minden igyekezetük mellett sem tudják biztosítani a családi élet komplex hatásait. Javaslatuk szerint fontos lenne a csecsemőotthon környezetében legalább 4 éves korig hagyni a gyermekeket, hogy a pszichés károsodásokat sikerüljön náluk kiküszöbölni. A csecsemőotthoni és az óvodásotthoni nevelési elveket közelíteni kell egymáshoz, így az átmenet nehéz időszakát megkönnyíthetnék a gyermekeknek. B. Zs.
