Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

anulópénz Békésszentandrási Zalka Tsz Beruházás a kötöipari szövetkezetnél Aki tanul halad, aki lusta larad! — így tartja a szó­ás és ki vonhatná kétségbe régiek bölcsességét. Tanul- i azonban — még ha meg i van a szándék — nem önnyű és ezt saját bőrén apasztalja most a Gyoma- ndrődi Kötőipari Szövetke- et. — Az OKISZ felhívására- mondja Kiszely Lajos, a zövetkezet elnöke — 1982 lején bérmunkát vállaltunk Budapesti Harisnyagyár Ital kihelyezett gépeken, lét dolog miatt: egyrészt, ogy többféle legyen dolgo- óink munkalehetősége, más­észt, hogy megtanuljuk ezt munkát, különösebb koc- ázat nélkül. Iz érdekek találkoznak Később, de ugyancsak ’82- len és ismét az OKISZ ösz- onzésére megpályázott a zövetkezet egy 15 millió fo- intos kölcsönt, amit zokni- yártó gépek vásárlására ordított. Zokniból közismer- en hiány van Magyarorszá- on, ezért jó választásnak űnt a gyártás indítása. An- iál is inkább, mivel a szö- etkezetre a sokféleség és az laprózottság a jellemző. — Az általunk is készített ötőipari termékek sajátos­ága — magyarázza az el­lök — a rövid piaci életgör- ie. Egy, legfeljebb két év latt „lefut” a divat és va- ami másra kell átállnunk. Ivi 200—220 új mintát, új azont gyártunk síkgépi áru­lói. A zokni kevésbé van ki­téve a divat változásainak, mint a pulóverek, a lakos­sági jövedelem változására se olyan érzékeny termék. Job­ban építhetünk rá. A szövetkezeti és a nép- gazdasági érdek tehát sze­rencsésen összetalálkozott. De vajon a folytatás is ilyen szerencsés? áru. A tervezett termelési érték — a termékösszetétel­től függően — 18—20 millió forint évente, a nyereség pe­dig mintegy 3 millió forint. Vagyis a beruházás megté­rülési ideje körülbelül öt év. Tapasztalatszerzés Egv év késés — A Technoimpexen ke­resztül, az OKISZ kölcsöné- re számítva — folytatja Ki­szely Lajos — felvettük a kapcsolatot egy nyugati cég­gel, amelytől a zoknigyártás fejlesztéséhez szükséges használt gépeket szerettük volna megvásárolni. Az üzlet létre is jött. Ám kiderült, a tőkés partner sem olyan megbízható, precíz és pontos, mint amilyen maga­tartást tőlünk elvár. — A gépek 1983 január­jában érkeztek meg a szö­vetkezetbe. A szerelés — a Gyulai Harisnyagyár szak­embereinek közreműködésé­vel — márciusra megtörtént. Ám közben kiderült, az üze­meléshez jó néhány alkatrész hiányzik, amit csak többszö­ri reklamálásunkra szállított le az eladó cég. Végül is csak jóformán egy év késés­sel kezdhettük meg tényle­gesen a gépek beüzemelését. összesen 67 gépet vásárolt a gyomaendrődi szövetkezet. Számításaik szerint ezek 2 —2,2 műszakban üzemeltet­ve 1—1,2 millió pár zokni előállítására képesek. Ennek fele gyermek-, fele felnőtt Ebből egyet sajnos a kez­deti nehézségek már elvet­tek, pontosabban hozzáad­tak, késleltetve a jövedelme­ző termelés beindítását. A nehézségek sora azonban a szükséges alkatrészek, tarto­zékok beszerzésével nem ért véget. — A feldolgozandó fonal­fajták, a szabványok, az ár­képzéshez szükséges adatok kidolgozására megállapodást kötöttünk a Budapesti Ha­risnyagyár egyik szakembe­rével, hogy ezzel is segítsük a gyártás elindulását. Ám munkahelyén nem járultak hozzá ehhez a „vállalkozás­hoz”. Mint ahogy nem volt módunk a gépekhez konkré­tan értő szakemberekkel va­ló megegyezésre sem. A gépek bonyolultak, a szövetkezet számára ismeret­lenek voltak. Belföldi se­gítséget sem a technológiá­ban, sem a műszaki ismere­tekben nemigen kaptak. Ma­guknak kellett, keserves ta­pasztalatok árán, rájönniük a gyártás „titkaira”. Mond­hatni, megfizették a tanuló­pénzt, de bíznak benne, hogy megérte. Ez év végére sike­rül növelni termelésüket a vállalt mennyiségre. — szj — Haszonnal járó hobbi Krizsán Mátyás, a békés- sabai 100-as ABC-áruház izletvezető-helyettese a fe- eségével és két gyermeké- 'el ma már Békéscsabán egy zép, háromszobás családi lázban lakik. Anyagi gondjai üncsenek, az élete kiegyen- úlyozott. A kezdet azonban más volt. Cdesapja az egyik tsz-ben lövénytermesztőként, édes- myja háztartásbeliként ott- íon dolgozott. Hét gyerme­kük miatt az asszony nem udott máshol is munkát vál- alni, s az egy kereset mel- ett bizony nehéz volt az élet. * * * Amint nőttek a gyerekek, így léptek az életbe, s vál- ak önálló emberekké. Elő- izör Krizsán Mátyás nővére, íztán a bátyja, majd a többi- ;k következtek. Akik keres­ek, már nem a családi kasz- iza terhére élték. Mátyás, a egfiatalabb volt az utolsó, iki kereskedőként a pesti isemegeüzletben kezdte a aályafutását. Szerette ezt a loglalkozást. Gyermekkorá- aan sokszor járt a piacra i nagymamájával. Tetszett leki a sok ember, az áruk :arkasága, az alkudozás. 1970 őszén megnősült. Részletre egy kis kertes épületet vásárolt, amelyben :supán egy szoba, konyha volt. Ebből a helyzetből akart „kiszabadulni”. Ezért határozott úgy, hogy sertés­neveléssel és -hizlalással is Eog foglalkozni. Erre a ház körül lehetőség van. Az induláshoz kevés pénz állt rendelkezésére. Először tehát csak két malacot ne­velt, amit a következő évek­ben újra és újra megkétsze­rezett. Az eladott hízók és malacok árából folyamato­san építette az ólakat, vil- lanydarálót vásárolt és meg­felelő környezetet alakított ki. Ma három anyakocát, hat hízót, hét 15—20 kilós és ti­zenegy szopós malacot tart. Nemrég adott el 14 malacot, és hamarosan fial az egyik anyakoca. Krizsánék a háztáji gaz­daságból származó bevé­telt évről évre megtakarí­tották. Ebből az összegből kezdték el háromszobás csa­ládi házuk építését, majd még 65 ezer forint OTP-köl- csönt is felvettek. 1978-ban költözhetett be az időköz­ben négytagúra fejlődött család: a férfi, az asszony, valamint a két gyerek, Krisztina és Matyika. A lakásban minden ké­nyelem megvan. Nagyon szép a berendezés is, és már a színes tévé sem hiányzik. Igen mutatós a házat körül­vevő vaskerítés és a lakás bejáratához vezető széles betonjárda. * * * Az építkezés befejeződött. Csak az utolsó simítások vannak még hátra. S ha most Krizsán Mátyás visz- szaemlékszik a sok-sok gond­ra, nem is igen tudja meg­határozni, hogy mi volt a nehezebb: az építkezéssel já­ró rengeteg utánjárás, vagy a munka. Egy dolog különö­sen nyomja a lelkét. Az a 27 ezer forint bírság, amit azért kellett fizetnie, mert az épí­tési engedélytől eltérő mó­don alakította ki a házát. — Megfizettem a tandíjat. Nem ajánlom senkinek, hogy hasonló helyzetbe kerüljön — jelenti ki. — Mi a további célja? — érdeklődöm. — Harminchét éves va­gyok. Még nem volt lehető­ségem, hogy üdüljek. Most majd megyek a családdal, a feleségemmel, és az immár 11 éves kilányommal, Krisz­tinával és az ötéves Matyi- kával együtt. — És mi lesz a háztáji gazdasággal? — Folytatom csinálom. — Érdemes? — Ha az ember jól gaz­dálkodik takarmánnyal, ebből az állományból szá­mításom szerint évi 25—26 ezer forint tiszta hasznot le­het elérni napi két órai el­foglaltság mellett. — Mire szándékozik for­dítani az így keresett pénzt? — Jobban akarok élni. Nem szeretem a szegénysé­get, amiből gyermekkorom­ban eléggé kivettem a ré­szem. És itt vannak a gye­rekek. Ha az általános isko­la 8. osztályának befejezése után tovább akarnak tanul­ni, annak a lehetőségét igyekszem megteremteni. Ké­sőbb pedig nekik is szüksé­gük lesz lakásra. — Mint üzletvezető-he­lyettesnek nincs elég gond- ja-baja? — Nagyon szeretem a munkakörömet. Nem mon­dom, elég sok a tennivalóm, néha alaposan el is fáradok. Itthon aztán a munka — mivel egészen más jellegű — pihentet. És pihentetni fog a horgászat is. Most váltottam ki az engedélyt. Már meg is próbáltam a halfogást, de egyelőre nem járt sikerrel. Talán majd legközelebb. * * * Megeteti az állatokat, s elgyönyörködik bennük. Úgy gondolom, aligha fog tudni megszabadulni ettől a haszonnal is járó hobbitól. Miért is kellene? Senkit sem bélyegeznek meg azzal, hogy „kétlaki”. Pásztor Béla Öntözés közben — esőre várva A legértékesebb, fűmagot hozó területet a MA-bercndezéssei öntözik Fotó: Fazekas László lentős állami támogatás jár, a Zalka Tsz-ben azt hitték, valamit elsiettek. — Már megvettünk három Turbómat öntözőgépet, egy­millió-kétszázezer forint ér­tékben. Szerencsére közben kiderült, hogy utólag is meg­kapjuk az állami támogatást, 680 ezer forintot. Más üzem ezt a saját — különben zá­rolt — tartalékalapjából fe­dezi, mi nem, mert teljesen felhasználtuk az alapot a múlt évi veszteségrendezés­re. — Ezek szerint még töb­bet öntöznek mint tavaly... — Igen. Egyszeri öntözést számolva 1200 hektárt, vala­mivel többet, mint a terüle­tünk felét. Most már kilenc gépünk van. A vizet egyszeri átemeléssel tudjuk kiöntözr ni. Kis üröm az örömben, hogy a három új Turbomat- ból egy már az elején el­romlott, ez ötven hektár ön­tözési veszteséget jelent. Pe­dig nagy szükség van a víz­re, -mert nagyon sok hiány­zik. a földekből. Nem szere­tem a pánikhangulatot, de ha két hétig nem esik, akkor nem sok jóra számíthatunk. Mert olyan a mi öntözésünk, hogy egyszerre kijuttatjuk az említett területre a vizet, de ez még csak arra jó, hogy utána várjuk az esőt. Nem könnyű az öntözés most sem, komoly szervezési feladat, de . reméljük, megjön az eső és azzal együtt valóban haté­kony lesz. i M. Szabó Zsuzsa A békésszentandrási Zalka Tsz elnöke, Hrabovszki Mi­hály szórvavető gépével szer­zett nevet a szakmában. Az utóbbi időszakban nem egy tanácskozáson felszólalt és az öntözés szükségességéről be­szélt. Már akkor is mellette kardoskodott, amikor nem volt ilyen kedvező a közgaz­dasági megítélése a mester­séges esőnek. Arra kértem, beszélgessünk a vezetése alatt álló szövetkezet öntözé­ses gazdálkodásáról. Az elnök először egy kö- teg lefényképezett újságcik­ket tesz elém, valamennyi a szövetkezetről szól. Kiválaszt egyet: . — Ez tizenhat .éve jejent meg, az van benne, hogy 1968-ban őszi búzát öntöz­tünk, s a tsz-ben emiatt va­lóságos palotaforradalom tört ki. Nagyon ellenezték a tagok, dé. a termelés bizonyí­tott. Azóta sok idő eltelt, most már töretlen az öntö­zés hagyománya nálunk. Öntöztek a múlt évi nagy aszályban is. Aki csak tu­dott, kiment a berendezések­hez. Nem hiányzott az el­nök, a főagronómus, vagy az állatorvos sem. — Kilencszáz hektárra juttattuk el a vizet, ha nem tesszük, még nagyobb kár ért volna. így is vesztesége­sek és alaphiányosak lettünk, de sikerült ezt saját forrá­sokból rendezni, sőt arra is jutott, hogy ha szűkösen is, de zavartalanul kezdjük az idei évet. Az elnök papírt vesz elő, összead, kivon, majd közli az eredményt: — Mindig azt kalkuláljuk veszélyhelyzet esetén, mit veszítünk, ha nem öntözünk. Tavaly például százszázalék­ban elvesztettük volna a műtrágya, a vetőmag, a vegyszer és a munka költsé­gét, hektáronként 15 ezer fo­rintot, ha még nem fordí­tunk rá újabb hétezret. Eny- nyibe került az egyszeri, tűz­oltó jellegű öntözés. A haté­konyságáról is meggyőződ­hettünk, mert volt egy kont- rollterület, amit nem öntöz­tünk, az bizony semmit nem termett, cső nélkül maradtak a kukoricaszárak. így a hét­ezer forint ráfordítással 15 ezret megmentettünk, a tisz­ta nyereség nyolcezer forint volt. Inkább plusz hétezer költség, mint 15 ezer veszte­ség, azt vallottuk. Az idén végre fordult a kocka, változott a szabályzó, az öntözés egyszerre olcsóvá vált. — Meg vagyok róla győ­ződve — folytatja az elnök —, hogy az állami támogatá­sok összegénél jóval többet ér az az áru, amit a mező- gazdaság többletként meg­termel. Jelentős javulást vá­rok már csak azért is, mert korábban volt, aki direkt nem öntözött, bántották az önérzetét az öntözés szigorú közgazdasági szabályzói. Amikor a közelmúltban napot látott a rendelet, mely szerint az öntözőgépekre je­Uj, korai szőlőfajta Kutyavásár Esztergomban Május 6-án, vasárnap az esztergomi Vadvirág kem­ping területén kutyavásárt és ügyességi bemutatót szervez az esztergomi idegenforgal­mi hivatal. Kutyákon kívül macskákat, tengerimalacokat, papagájokat, fehéregereket is bemutatnak. Lesz csere­bere-akció és tombola, amelynek főnyereménye egy törzskönyvezett kutyakölyök. Az idegenforgalmi hivatal a Széchenyi térről közvetlen buszjáratot indít a kutyavá­sár színhelyére. A vásár reg­gel 8 órától este 6 óráig tart. Üj, korai szőlőfajtát neme­sítettek ki a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem ker­tészeti tanszékének tudomá­nyos munkatársai. A Nektár nevű fajta a legkorábbi ha­zai borszőlő: augusztus vé­gén már szüretelhető. Az eny­hén illatos szőlő bőtermő, át­lagosan 20 dekás fürtöket hoz, jól cukrosodik, s ami még javára írható: nem rot- hadékony, tehát jól bírja a csapadékos időjárást. Az egyetem kísérleti tele­pén és a Balatonboglári Me­zőgazdasági Kombinátban megkezdték az új szőlőfajta szaporítását. Az utóbbi he­lyen laboratóriumban törté­nik ez a művelet: a rügyek­ből előállított sejtteriyészet különleges táptalajon fejlő­dik növénnyé. Az apró haj­tásokból három és fél ezer növekszik az üvegházakban, ezek a jövő tavasszal már alkalmasak lesznek az ülte­tésre. Az intenzív szaporí­tással több évvel rövidítet­ték meg az üzemi telepítés­hez elegendő dugvány előál­lítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom