Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS Hogyan lehet a legkisebb költséggel a legkisebb területen a szükséges legtöbb takarmányt előállítani? Erre dolgozott ki intézetünk a BAGE-val közösen számítógépes programot, ame­lyet immár harminc üzem hasznosít Tudomány - a termelés szolgálatában Gyep — lucerna — rizs Hármas együttműködés keretében — Csehszlovákiával és az NDK-val folytat intézetünk közös öntözési kísérleteket és kutatásokat Vízelvezetés — vfzpétlás Az intézet húsz államilag elismert gyepalkotó fű- és pillangós fajta birtokosa. A 15 különböző takarmány-, valamint öt parkfűből álló kollekcióból a hazai elit- vetőmagigények 70—75 szá­zalékát képes ma már part­nerüzemeivel karöltve kielé­gíteni. Az angol, holland, dán, kanadai és új-zélandi fajtákkal egyaránt vetekedő szarvasi füvek nemcsak a behozatalt teszik fölösleges­sé, hanem kaput nyitottak maguknak minőségükkel a külföldi piacokon, és meg­alapozták az olcsó gyepre alapozott abraktakarékos húsmarha- és juhtartás tech­nológiájának elterjesztését. Lucernából az intézet két fajta fenntartásával foglal­kozik. A nagyszénási állami­lag elismert tájfajta az egyik, amely extenzív körül­mények között és aszályos években is kitűnő termést ad. A Szarvasi—4-es intenzív lucernafajta a vetésváltásos növénytermesztés közkedvelt növénye, amely kiváló mag- termőképességét száraz kö­rülmények között is megőr­zi. Szaporítása az utóbbi esz­tendőben nagy lendületet vett, s így 1985-től lehetővé válik majd a termelési rend­szerek igényeinek kielégíté­se. Ehhez az ÖKI szakta­náccsal segíti hozzá a ma­gas szaporulati fokú vető­magtermesztésre vállalkozó­kat. Az országos rizstermeszté­sét, a jó minőségű hazai rizsellátást szolgálják az in­tézet rizsnemesítési és -ter­mesztési kutatásai. Az utób­bi években két új, jó termő­képességű és kiváló minősé­gű fajta — a korai érésű Mutashali és a szuperkorai Oryzella — kapott állami minősítést. Elterjesztésükhöz, a több fajtás termesztés elő­nyeinek kihasználásához a kellő mennyiségű vetőmag­alapanyagot az intézet folya­matosan előállítja. Ebben az évben egy újabb fajtát is­mertek el, a Szarvasi 27-et. A kísérletekben és az üze­mi próbákon jól szereplő újabb fajtajelöltjeink (példá­ul a Karolina) a közeljövő­ben előnyösen tovább bővít­hetik a hazai fajták válasz­tékát. Gyakorlatban hasznosítható eredményeket hoztak búzaöntö­zési kísérleteink Együttműködés — vetőmagtermelés A Békés megyében folyó meliorációs program tapasz­talatai ráirányították a fi­gyelmet a komplex vízgaz­dálkodás, vízháztartás jelen­tőségére. A Szarvasi Öntözé­si Kutató Intézet a prog­ramhoz kapcsolódva nem­csak a különböző talajtípu­sokon és növényfajtákkal végzett öntözési kísérleteinek eredményeit ajánlja a mező- gazdasági üzemek gyakorla­ti hasznosításra, hanem vál­lalkozik az öntözéses gazdál­kodás üzemi megszervezé­sére, a döntéselőkészítéstől az üzemeltetés rendjének ki­alakításán át, egészen az ön­tözés vízszükségletének és optimális idejének meghatá­rozásáig, a talajok nedves­ségkészletének felmérése alapján. Kidolgozott az intézet egy számítógépes, kalkulációs el­járást az öntözéses gazdál­kodás tervezéséhez, illetve az öntözés üzemi hatásának ki­mutatására, amelyet az idén már 15 gazdaság alkalmaz. Abból kiindulva, hogy az utóbbi 50 év elemzése alap­ján tájegységünkön három­szor nagyobb a vízhiányos évek gyakorisága, mint a víztöbbletes esztendőké, az ÖKI az üzemek felkérésé­re vállalkozik a meliorációs programban épülő víztelenítő rendszerek célirányos véle­ményezésére. Jelesen annak megállapítására, hogy az adott rendszer alkalmas-e, vagy alkalmassá tehető-e szükség esetén a vízpótlásra is. Az FLR szaktanácsainkkal és fajtáinkkal fennállása óta a legnagyobb vetőmagtermést érte el 1983-ban Intézetünk a kutató- szak- tanácsadó munka mellett mi­nőségi vetőmag-termeltetésre és -termelésre is berendezke­dett, saját vetőmagüzemet fenntartva. Fűmagot hat, rizsvetőmagot három part­nergazdaságban termelte­tünk, ezenkívül lucernama­got négy, kukoricát pedig két üzemben. Így a részben sa­ját területen, részben a part­nereknél termeltetett minő­ségi vetőmagvakból már 1982- ben is jelentős mennyiséget értékesíthettünk, ami az el­múlt esztendőben még to­vább növekedett. Az elmondottakon túl meg kell említenünk, hogy az ÖKI nyolc termelési rendszerrel, egyesüléssel és gazdasági társulással alakított ki ered­ményes együttműködést. Ezen együttműködések kere­tében — a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­süléssel, a Füzesgyarmati Lucerna-, Szálastakarmány- termelési és Juhtenyésztési Rendszerrel, a Tiszai öntö­zőgazdaságok Egyesülésével, az Alföldi ®yepvetőmag Ter­melési Rendszerrel, a Dunán­túli Fű- és Aprómag Terme­lési Rendszerrel, a Ceglédi Fehérjetakarmány Terme­lési Társulással, a Sabona- tröszttel, meg a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködéssel, a KITE- vel — az intézet különböző növényfajták vetőmagját, termesztési technológiáját, vízgazdálkodási eljárásait, műszaki-technikai megoldá­sait és gépeit, hasznosítási módszereit, ökonómiai érté­keléseit, és vállalatfejlesztési modelljeit adja át a terme­lési rendszereknek, folyama­tos művezetés, szakmai ta­nácsadás, adaptáció kíséreté­ben. (X) II Szarvasi Öntözési Kutató Intézet az öntözéses gazdálkodásért Kísérleti telepünk Vetőmagüzemünk A Békés és Szolnok megyei GMV forgalmazásával évente 70—80 tonna elit rizsvetőmaggal jutnak el fajtáink a rizstermesztő üzemekebe, ahol hozamaikkal igazolják kitűnő termőké­pességüket. Képünkön: a Mutashali fajták elitvetőmagját takarítják be

Next

/
Oldalképek
Tartalom