Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

1984. április 10-, kedd

Véget ért az országos nemzetiségi úttörőfesztivál

Békéscsabán

síikért érdemelnek dicséretet. A bratislavai együttes fellépéséről, bravúros technikai tudásáról is csak a lelkesedés hangján szólhatok. A román nemzetiség hagyományait a méhkerékiek mutatták be a legszebben, végül a délszlávok közül, hadd emeljem ki a felső-szentmár- toni kórus és zenekar teljesítményét .. .

* * *

Aztán félhomály lett a zsúfolásig telt nagyteremben, s színpadra lépett a vendéglátó város Rábai Úttörő Együttese ... A külföldi csoportok közül először egy NDK-ból érkezett zenekar mutatkozott be, hangulatos gyermekdalokkal. Szívesen hallgattuk a körösapátiak énekét, majd az ezt követő kedves bábjelenetet . . .

Megyénket a méhkeréki táncosok képviselték a gála első részében.

A gála szünetében elbeszélgettünk volna néhány fesztiválra érkezett gyerekkel, ám fesztelen viselkedésük, lelkes készülődésük a fellépésre egyaránt bizonyította: itthon érezték magukat Békéscsabán. Minek hát ide a szó? Inkább visszaültünk a helyünkre, s vártuk a hangulatos, jól megszerkesztett előadás második részét . . .

Nagy Agnes

Koto: Ka/.t'kas Lrts/lO

Ez a hatodik országos nemzetiségi úttörőfesztivál a rendezőknek sokáig bizonyára arról lesz emlékezetes, hogy az utolsó percig aggódniuk kellett. fogadóképes lesz-e n békéscsabai Kulieh Gyula Ifjúsági és Úttörőhöz nagyterme? A felújítás végül is'— úgy, ahogy — befejeződött, s így április 2-án

Fekete Jánosné megnyitó beszédét tartja.

délután szokásos helyén nyílhatott meg az országos seregszemle.

,.A fesztivál fontos fóruma, műhelye a nemzetiségi kultúra megnyilvánulásának. Annak a törekvésnek egyik kifejezője, hogy az ifjú nemzedék számára élő. alkotó- módon biztosítsuk a nemzetiségek kulturális

kincsének ápolását, kifejezve egyben a generációk közötti ' folytonosságot is". Mindezt Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese fogalmazta meg ünnepi beszédében. A program valóban e nemes célkitűzés jegyében zajlott három napon át.

Az első délutánon a , német és a román nemzetiség ifjú képviselői mutatkoztak be. a másikon pedig a délszláv és a szlovák nemzetiségi csoportok léptek színpadra. Műsoruknak szép számmal akadt nézője: hiszen a fesztivál éppen fel nem lépő részvevőin kívül, a város • folklórkedvelő lakossága is figyelemmel kísérte a délutáni bemutatókat.

Ha éppen szünet volt, ak- J<or is akadt látnivaló, mert mint Fekete Jánosné mondta megnyitójában a részvevő pajtásoknak: „Szép hagyománya a fesztiválnak, hogy minden alkalommal egy-egy nemzetiség tárgyi kultúrájába is bepillantást kaptok ..." S valóban, a tatai német nemzetiségi múzeum gazdag anyagot mutatott be

„Vannak városok, községek, ahonnan vissza-vissza- térnek a csoportok, új tagokkal gyarapodva, megújulva, továbbfejlesztve művészeti tevékenységüket és őrizve a városunkhoz, a fesztiválhoz kötődésüket" — idézhetnénk ismét a megnyitó szavakat, mikor a fesztivál egyéb, kulturális programjaira emlékezünk. Sokan már ismerősként üdvözölték egymást megérkezésükkor. Aztán az ismerkedési esten, a közös programokon új barátságok szövődtek, s a tavasz jegyében megrendezett játszóházra — szerdán délT előtt — már igazi összeszokott kis társaságnak tűnt a fesztiválra érkezett több mint 300 gyerek.

A legnépszerűbb elfoglaltság a labdarúgás volt. Nemezből. szappanos víz segítségével készültek a labdák, némi ügyesség és nagv-nagy kitartás eredményeként. S hogy oda is Jutott a szappanos vízből, ahová nem kellett volna? Hogy „fülig" habosak voltak a kis alkotók? Ki figyelt oda?

De készült ott papírból nyuszi és kiscsibe, társaságnak ott voltak a raffiaálla- tok . . . Aki inkább a tojásfestés mellett döntött, arra is lehetőség nyílt, s hogy legyen mibe rakni, filctarisz- nvát készítettek hozzá . . .

* * *

Amíg a gyerekek a ját- szóházban foglalatoskodtak, a csoportok vezetői is útrava- lót kaptak, mert az előző napok bemutatóit zsűri is figyelemmel kísérte. A délszláv szövetség részéről Boros Józsefné. a német szövetségtől Kiinger Lőrinc, a szlovák szövetség részéről Medvegy András, a román szövetségtől Sztán Péter, az úttörőközpont képviseletében F. Tóth Mária, a Népművelési Intézet képviseletében pedig Eredics Gábor nézte végig a produkciókat.

Keszler Máriát — immár hagyományosan — a zsűri elnökeként láttuk ismét viszont. A csoportvezetők és a zsűritagok e délelőtt rendeztek tanácskozást.

Aztán véget ért ez is, és lassan elérkezett az utolsó, nagy ünnepi esemény, a gála ideje. A kezdés előtt volt néhány percünk arra, hogy elbeszélgessünk Keszler Máriával az eddigi fesztiválok tapasztalatairól.

— A korábbi évekhez képest nagy fejlődést figyelhettünk meg, amely a művészi színvonalban, s a vise- letek újraélesztésében egyaránt tapasztalható — mondta.—. Előtérbe került a gyermekek számára oly fontos játék. Az éneklésről is csak jót mondhatok, örömünkre, különböző művészeti ágakkal — bábozás, mese — gazdagodott a fesztivál, amelyek az anyanyelvi kultúra ápolásának fontos területei.

A zsűri elnöke, aki nyugdíjba vonulása előtt a Népművelési Intézet munkatársa volt, a különösen kiemelkedő produkciókról is szólt:

— A német nemzetiségiek közül a véméndi táncosok játékos előadásmódját és stílusos népviseletét emelném ki. A szlovák nemzetiség képviseletében jöttek el a püspökhatvaniak, akik gondos színpadi megjelenéKÉPERNYŐ

Buják, Hajós, Öriszentpéter . . . Majd egy hét után sem felejtem a Nógrád, Bács-Kiskun és Vas megyei falukat. Akkor nyomban pedig, mikor a múlt szerdán, éjjel 11-kor véget ért az ünnépi adás, csak egyetlen szó jutott az eszerpbe: üdeség. É^ olyan is volt a műsor, akár a tavasz maga, vagy egy finom, csupa friss hozzávalókból készített kiadós étel. De egy jó lakodalomnak is mondhatnám, ezt az április 4-i Jó napot — Jó estét, Magyarország! című műsort, mely ebéd utántól kivilágos kivirradatig, azaz tévés időt nézve, záróráig tartott. Ünnepre készült, de nem előre, s így az élő adás minden esetlegességét — varázsát és buktatóit — bekalkulálva. A varázsa dominált, s ennél nagyobb dicséret nem kell. Bár alig lehet elképzelni, hogy az érintetteken kívül mások is mintegy 10 órát a készülék mellett töltöttéit, a „részidősök” is teljes élményt kaptak. Külön jól jött ki, hogy a nap sportműsorát — a török—magyar meccset — is bele lehetett olvasztani, a nagy arányú győzelem már csak ráadás volt, igaz, nem akármilyen. Jó ötlet: a fórum. Az országos diskurzusa három helyszínről, amelyen felelős vezetők vettek részt az egészségügy, a belkereskedelem, a közlekedés és a mezőgazdaság részéről. És a bemutatkozás, meg az esti kedves-játékos műsor, melyben a fellépő művészek maguk is élvezték a produkciót, annak ellenére is, hogy már ők is elszoktak — hiszen oly ritka — az élő adástól. Pedig a siker titka, az egészre vonatkoztatva is pont ez volt. Az elsuhanó, az egyszeri pillanat, maga az élet természetessége. Hogy ebben mennyi előzetes munka, jó szervezés, nagy adag helyszíni odafigyelés, s állandó'összehangolás volt. azt igazán a műsor gazdái tudják. Mi „csak” élveztük, olyan önfeledten, mintha magunk is szereplői lettünk volna. Talán azok is voltunk, együtt, egész Magyarország. S ez különösen illett felszabadulásunk ünnepéhez, ezért is olyan jó érzés, hogy így összehozott bennünket, mint egy óriási nagy családot a tévé.

Alfred Hitchcock neve nem ismeretlen a magyar mozikedvelő közönség körében. Tavaly épp a Manderley-ház asszonya című filmjét mutatták be — több évtized után — újból a mozikban. Aki olvasta Daphne Du Maurier regényét — a harmincas évek végének nagy bestsellerét —, esetleg látta is annak idején a belőle készült filmet, az talán még nagyobb várakozással ült be, mint aki csak egy Hitchcock-filmre váltott jegyet. Vajon a történet feszültsége, a sorozatos baljós dolgok, az egész fenyegető légkör, annyi év után is érezhető még? A hatás a régi-e? Az volt, négy évtized után is. pedig az említett, múltat kereső odafigyelés nem a legjobb nézési módszer, akadálya lehet az élménynek. De itt szó sem volt erről. Más azonban egy sorozat, az életműből történt válogatás, mások a veszélyei; bár összképet nyújt, de pont ezért nem tudja kielégíteni a fölfokozott várakozást. Nem is tudhatja, mert gyengébb művek keverednek a kiválóakkal. Ez utóbbit képviselte a Madarak, ez a méltán világhíres alkotás, mely az előbb említett írónő novellájából készült, s a fenyegetés, fenyegetettség iskolapéldája. S milyen fokozatosan felépítve éri el a hatást, hogy válik egyre komorabbá a szórakoztatónak induló szerelmi történet, és lesz csupa titokzatosság, melyre végül sem derül fény. Miért a madarak szinte tudatos támadása az emberek ellen? S ettől válik olyanná az egész, mint egy természeti csapás, tűnik oly.ok nélkülinek, akár a rossz sors, amikor rászakad az emberre.

S ha már a Madarak-at említettem, érdekes volt a kései vetítés időpontjának bekonferálása, ugyanis azzal végződött, hogy a gyengébb idegzetűek talán jobb lenne, ha meg sem néznék. Nos, aki a borzalom ezt indokoló fajtáját várta, vagy megkönnyebbült, vagy rosszul járt. Annál inkább megkapta ugyanazon nap este 8 órakor a Nagyúri mesterség című második világháborús kémtörténetben előforduló kínzások során. Megérne egy külön elemzést: miért? Egy biztos; a sok és rgjtenetes kegyetlenséget produkáló századunk — szerencsére — nem tudta annyira eltompítani az emberi érzékenységet, hogy ne fájjon, ne riasszon vissza az embernek ember általi célzatos és kíméletlen kínzása. Ehhez képest a madarak dühödt támadása csak a mesék borzalmát idézte. Azt pedig a gyermekek is megrázkódtatás nélkül elviselik évezredek óta. Hasonló élvezettel, mint a felnőttek a krimit, amelyből szintén kiválót láthattunk a Mester régi munkái közül szombaton.

Vasárnap késő este pedig egy kalandos belső-ázsiai utazást tettünk egy kiváló előadás kapcsán. Mert annak felelt meg, amint a Magyar tudósok sorozatban Ligeti Lajos akadémikus, a híres orientalista beszélt egy hosszú élet munkájáról. A keletkutatás hazai kialakulásáról, a magyar nyelv és őshaza kereséséről, s a nagy elődök — Lóczi Lajos, Vám- béry, Körösi Csorna — hitéről, eredményeiről, s a mai napig folyó, céljában ugyan változáson átment munkáról. Minden tudományos hókuszpókusz nélkü], vonzón, egyszerűen, és hétköznapi, mindenki számára érthető nyelven. Magyarul.

Vass Márta

Mai műsor

KOSSl/TH RADIO

0

.27 :

Lukáesy

Sándor irodalomtörténész

műhelyében.

(ism.)

0

.57 :

Hangleme

?z MK.

D

.00:

Debussy:

Metszetek.

9

.30 :

Operaáriá

k.

9

.44 :

V íz i zene.

10

.05:

MH 10—1L

10.

.35 ;

IMerre Bt

>ulez vezényel.

11.

23 :

Dunántúli

népdalkörök relvételeiből

11.

.42:

Glemba

(regény) XV'il.,

(ism.)

12

.45 :

Törvényk

önyv.

13,

.00:

Egy éj 1

Velencében (epereit).

14

.40:

Elő világ

in >da lom.

15,

,05:

Az M RT

szimfonikus z,Cne ka rónai

c hangversenye.

15,

.33:

Nyitni k é k

16.

05:

Ha hinni

tudnál (rádinjátok).

17.

05:

nevezetes

a filozófiába.

17.

35:

Howarth:

Három svájci

dal.

17.

45 :

A Szabó

család.

19.

15 :

Népzenei

feldolgozásokból.

1U.

50 :

A költészet hete.

20.19: Tudomány es gyakorlat. 20.4SI: Régi hires énekesek műsorából.

21.10: Nyugdíjasok lázadása (hang játék).

22.20: Ti/, perc külpolitika.

22.30: Telemann: Esz-dúr versenymű.

22.40: Hétköznapok kutatói.

22.5»: Népzene.

PETŐFI RÁDIÓ

0.05: Verbunkosok.

0.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 0.35: Társalgó.

10.00: Zenedélelött.

30.45: I.áttuk. hallottuk.

12.25: Gyermekek könyvespolca. 32.35: Melódiákoktól.

13.25: Látószög.

13.30: Gyermekkórusok.

14.00: Operaslágerek.

34.35: Tánczenei koktél.

15.20: Könyvről könyvért.

15.30: örökzöld dallamok.

Hí.35: Csúcsforgalom.

30.00: Kamasz-panasz.

30.35: Operettfelvételekből.

30.55: Zenei Tükör.

19.35: Csak fiataloknak.

20.35: Magyar anekdotakincs. 21.04: Nóták.

21.30: Vangeli.s összes lemeze. 23.20: A mai dzsessz.

III. MŰSOR

9.00: Bluesfelvételek.

9.45: Kamarazene.

10.20: Zenés játékokból.

11.05: Magyar művészek opera- felvételeiből.

II. 41): Zenekari muzsika.

13.07: A magyar nyelv hete.

13.27: Az Amadeus vonósnégyes

felvételeiből.

14.51: Keiser: Croesus (opera).

10.45: Labirintus.

17.00: Kamarazene.

17.30: Külpolitikai arcképcsarnok.

10.00: Durkcf Zsolt müveiből.

10.30: Szerb-horvát nyelvű műsor.

19.05: Német nyelvű műsor.

19.35: Galsay Ervin operaénekessel beszélget. Boros Attila. (ism.)

20.42: Szimfonikus zene.

22.10: Borisz Godunov (opera).

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00 r*toüsorismertetés. Hírek.

17.05: A rock mesterei. A Slade együttes dalai.

17.20: Nők negyedórája.

17.55: Sanzonok női előadókkal.

17.45: Közgazdasági kislexikon.

17.50: Szolnoki hangversenyekből.

III. 00: Alföldi krónika.

lil.15: Világslágerek magyar énekesek tolmácsolásában.

10.20—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelözetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

0.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé: világnézet.

9.00: Francia nyelv.

9.15: Fizikai kísérletek.

9/25: Aki mer, az nyer. VII. 9.55: Ártatlan hazugságok (olasz film), (ism.)

15.00: Iskolatévé: pedagógusoknak ajánljuk.

15.35: Deltácska.

15.50: Adni. kapni jó.

10.05: Magyar irodalom.

16.40: A mi emberünk (NDK tévéfilm). VII/2.

17.40: Kisfilm.

18.00: Színházat játsszunk. VI/5. 19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-hiradó.

20.00: A Laurent család (NSZK tévéfilm). Xfl.

20.55: Stúdió *84.

21.55: Népzene zenekarra.

22.00: Kockázat.

22.35: Tv-hiradó 3.

II. MŰSOR

17.50: Csak gyerekeknek!

18.20: A sündisznó (svéd fcilm). 18.50: Nicaragua — választások előtt (riportfilm).

19.20: Mozart: Esz-dúr divertimento.

20.00: Képmagnósok, figyelem! 20.30: Autó-motorsport.

20.50: Madeira, az Atlanti-óceán kertje (francia rövidfilm). 21.00: Tv-hiradó 2.

21.20: Utazás Alcarriába „ (spanyol tévéfilm).

BUKAREST

15.25: Diákfórum.

16.10: Szünidei matiné.

20.00: Tv-hiradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.35: Népzene.

20.50: A híd. Tv-játék.

21.50: Nemzetközi tv-hírek.

22.15: Tv_hiradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videooldalak.

16.50: A neretvai csata.

17.00: Magyar nyelvű tv_napló. 17.10: Macva — művelődési adás. 17.40: Hírek.

17.45: A tarka autóbusz — adás gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adás.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Belpolitikai adás.

20.45: Lottósorsolás.

20.55: Conrack — játékfilm. 22.35: Tv-napló.

II. MŰSOR

10.15: Nyitott könyv.

18.45: Világnézet.

19.00: Népszerű-tudományos film.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Könnyűzenei adás.

20.45: Nagy vásári tv-iroda.

20.50: A forradalom emlékművei — dokumentumadás.

21.00: A szabadság útjain.

21.35: Zágrábi körkép.

22.00: Dzsessznapok ’83.

SZÍNHÁZ

1984. április 10-én, kedden 15 órakor Békéscsabán:

FEHÉR SZERECSEN

Hófehérke-bérlet 19 órakor Békéscsabán:

az Árnyék

Vörösma rty-bérlet

1984. április ll-én, szerdán 15

órakor Békéscsabán:

AZ ÁRNYÉK Arany János-bérlet 19 órakor Békéscsabán:

AZ ÁRNYÉK Móricz-bérlet

M órakor Mezőberényben: BOLHA A FÜLBEN

MOZI

Békési Bástya, 4_kor: Tengerszem, 6 és 8-kor: Adj király katonát! Békéscsabai Szabadság: Az óriás. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A versenyző, fél 8-kor: Tű a szénakazalban. Gyulai Erkel: Cecília I—II. Gyulai Petőfi, Kincs, ami nincs. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Honda-lovag,

fél 8-kor: Forró vérű kísértet.

Véméndi táncoslányok

sok látnivaló akadt a német nemzetiség kiállításán