Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

1984. április 10-, kedd Véget ért az országos nemzetiségi úttörőfesztivál Békéscsabán síikért érdemelnek dicsére­tet. A bratislavai együttes fellépéséről, bravúros tech­nikai tudásáról is csak a lel­kesedés hangján szólhatok. A román nemzetiség hagyo­mányait a méhkerékiek mu­tatták be a legszebben, vé­gül a délszlávok közül, hadd emeljem ki a felső-szentmár- toni kórus és zenekar telje­sítményét .. . * * * Aztán félhomály lett a zsúfolásig telt nagyteremben, s színpadra lépett a vendég­látó város Rábai Úttörő Együttese ... A külföldi cso­portok közül először egy NDK-ból érkezett zenekar mutatkozott be, hangulatos gyermekdalokkal. Szívesen hallgattuk a körösapátiak énekét, majd az ezt követő kedves bábjelenetet . . . Megyénket a méhkeréki táncosok képviselték a gá­la első részében. A gála szünetében elbe­szélgettünk volna néhány fesztiválra érkezett gyerek­kel, ám fesztelen viselkedé­sük, lelkes készülődésük a fellépésre egyaránt bizonyí­totta: itthon érezték magu­kat Békéscsabán. Minek hát ide a szó? Inkább visszaül­tünk a helyünkre, s vártuk a hangulatos, jól megszer­kesztett előadás második ré­szét . . . Nagy Agnes Koto: Ka/.t'kas Lrts/lO Ez a hatodik országos nemzetiségi úttörőfesztivál a rendezőknek sokáig bizonyá­ra arról lesz emlékezetes, hogy az utolsó percig aggód­niuk kellett. fogadóképes lesz-e n békéscsabai Kulieh Gyula Ifjúsági és Úttörőhöz nagyterme? A felújítás vé­gül is'— úgy, ahogy — be­fejeződött, s így április 2-án Fekete Jánosné megnyitó beszédét tartja. délután szokásos helyén nyílhatott meg az országos seregszemle. ,.A fesztivál fontos fóru­ma, műhelye a nemzetiségi kultúra megnyilvánulásá­nak. Annak a törekvésnek egyik kifejezője, hogy az ifjú nemzedék számára élő. alkotó- módon biztosítsuk a nemzetiségek kulturális kincsének ápolását, kifejez­ve egyben a generációk kö­zötti ' folytonosságot is". Mindezt Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyette­se fogalmazta meg ünnepi beszédében. A program va­lóban e nemes célkitűzés je­gyében zajlott három napon át. Az első délutánon a , né­met és a román nemzetiség ifjú képviselői mutatkoztak be. a másikon pedig a dél­szláv és a szlovák nemzeti­ségi csoportok léptek szín­padra. Műsoruknak szép számmal akadt nézője: hi­szen a fesztivál éppen fel nem lépő részvevőin kívül, a város • folklórkedvelő la­kossága is figyelemmel kí­sérte a délutáni bemutató­kat. Ha éppen szünet volt, ak- J<or is akadt látnivaló, mert mint Fekete Jánosné mond­ta megnyitójában a részve­vő pajtásoknak: „Szép ha­gyománya a fesztiválnak, hogy minden alkalommal egy-egy nemzetiség tárgyi kultúrájába is bepillantást kaptok ..." S valóban, a ta­tai német nemzetiségi mú­zeum gazdag anyagot muta­tott be „Vannak városok, közsé­gek, ahonnan vissza-vissza- térnek a csoportok, új ta­gokkal gyarapodva, meg­újulva, továbbfejlesztve mű­vészeti tevékenységüket és őrizve a városunkhoz, a fesz­tiválhoz kötődésüket" — idézhetnénk ismét a meg­nyitó szavakat, mikor a fesz­tivál egyéb, kulturális prog­ramjaira emlékezünk. Sokan már ismerősként üdvözölték egymást megérkezésükkor. Aztán az ismerkedési esten, a közös programokon új ba­rátságok szövődtek, s a ta­vasz jegyében megrendezett játszóházra — szerdán délT előtt — már igazi összeszo­kott kis társaságnak tűnt a fesztiválra érkezett több mint 300 gyerek. A legnépszerűbb elfoglalt­ság a labdarúgás volt. Ne­mezből. szappanos víz segít­ségével készültek a labdák, némi ügyesség és nagv-nagy kitartás eredményeként. S hogy oda is Jutott a szappa­nos vízből, ahová nem kel­lett volna? Hogy „fülig" ha­bosak voltak a kis alkotók? Ki figyelt oda? De készült ott papírból nyuszi és kiscsibe, társaság­nak ott voltak a raffiaálla- tok . . . Aki inkább a tojás­festés mellett döntött, arra is lehetőség nyílt, s hogy le­gyen mibe rakni, filctarisz- nvát készítettek hozzá . . . * * * Amíg a gyerekek a ját- szóházban foglalatoskodtak, a csoportok vezetői is útrava- lót kaptak, mert az előző napok bemutatóit zsűri is fi­gyelemmel kísérte. A dél­szláv szövetség részéről Bo­ros Józsefné. a német szö­vetségtől Kiinger Lőrinc, a szlovák szövetség részéről Medvegy András, a román szövetségtől Sztán Péter, az úttörőközpont képviseleté­ben F. Tóth Mária, a Nép­művelési Intézet képvisele­tében pedig Eredics Gábor nézte végig a produkciókat. Keszler Máriát — immár ha­gyományosan — a zsűri el­nökeként láttuk ismét vi­szont. A csoportvezetők és a zsűritagok e délelőtt ren­deztek tanácskozást. Aztán véget ért ez is, és lassan elérkezett az utolsó, nagy ünnepi esemény, a gá­la ideje. A kezdés előtt volt néhány percünk arra, hogy elbeszélgessünk Keszler Má­riával az eddigi fesztiválok tapasztalatairól. — A korábbi évekhez ké­pest nagy fejlődést figyel­hettünk meg, amely a mű­vészi színvonalban, s a vise- letek újraélesztésében egy­aránt tapasztalható — mond­ta.—. Előtérbe került a gyer­mekek számára oly fontos játék. Az éneklésről is csak jót mondhatok, örömünkre, különböző művészeti ágak­kal — bábozás, mese — gaz­dagodott a fesztivál, ame­lyek az anyanyelvi kultúra ápolásának fontos területei. A zsűri elnöke, aki nyug­díjba vonulása előtt a Nép­művelési Intézet munkatár­sa volt, a különösen kiemel­kedő produkciókról is szólt: — A német nemzetiségiek közül a véméndi táncosok játékos előadásmódját és stílusos népviseletét emel­ném ki. A szlovák nemze­tiség képviseletében jöttek el a püspökhatvaniak, akik gondos színpadi megjelené­KÉPERNYŐ Buják, Hajós, Öriszentpéter . . . Majd egy hét után sem fe­lejtem a Nógrád, Bács-Kiskun és Vas megyei falukat. Akkor nyomban pedig, mikor a múlt szerdán, éjjel 11-kor véget ért az ünnépi adás, csak egyetlen szó jutott az eszerpbe: üdeség. É^ olyan is volt a műsor, akár a tavasz maga, vagy egy fi­nom, csupa friss hozzávalókból készített kiadós étel. De egy jó lakodalomnak is mondhatnám, ezt az április 4-i Jó napot — Jó estét, Magyarország! című műsort, mely ebéd utántól kivilágos kivirradatig, azaz tévés időt nézve, záróráig tartott. Ünnepre készült, de nem előre, s így az élő adás minden esetlegességét — varázsát és buktatóit — bekalkulálva. A varázsa dominált, s ennél nagyobb dicséret nem kell. Bár alig lehet elképzelni, hogy az érintetteken kívül mások is mintegy 10 órát a készülék mellett töltöttéit, a „részidősök” is teljes élményt kaptak. Külön jól jött ki, hogy a nap sport­műsorát — a török—magyar meccset — is bele lehetett ol­vasztani, a nagy arányú győzelem már csak ráadás volt, igaz, nem akármilyen. Jó ötlet: a fórum. Az országos diskurzusa három helyszínről, amelyen felelős vezetők vettek részt az egészségügy, a belkereskedelem, a közlekedés és a mezőgaz­daság részéről. És a bemutatkozás, meg az esti kedves-játé­kos műsor, melyben a fellépő művészek maguk is élvezték a produkciót, annak ellenére is, hogy már ők is elszoktak — hiszen oly ritka — az élő adástól. Pedig a siker titka, az egészre vonatkoztatva is pont ez volt. Az elsuhanó, az egy­szeri pillanat, maga az élet természetessége. Hogy ebben mennyi előzetes munka, jó szervezés, nagy adag helyszíni odafigyelés, s állandó'összehangolás volt. azt igazán a műsor gazdái tudják. Mi „csak” élveztük, olyan önfeledten, mintha magunk is szereplői lettünk volna. Talán azok is voltunk, együtt, egész Magyarország. S ez különösen illett felszabadu­lásunk ünnepéhez, ezért is olyan jó érzés, hogy így összeho­zott bennünket, mint egy óriási nagy családot a tévé. Alfred Hitchcock neve nem ismeretlen a magyar moziked­velő közönség körében. Tavaly épp a Manderley-ház asszonya című filmjét mutatták be — több évtized után — újból a mozikban. Aki olvasta Daphne Du Maurier regényét — a harmincas évek végének nagy bestsellerét —, esetleg látta is annak idején a belőle készült filmet, az talán még nagyobb várakozással ült be, mint aki csak egy Hitchcock-filmre vál­tott jegyet. Vajon a történet feszültsége, a sorozatos baljós dolgok, az egész fenyegető légkör, annyi év után is érezhető még? A hatás a régi-e? Az volt, négy évtized után is. pedig az említett, múltat kereső odafigyelés nem a legjobb nézési módszer, akadálya lehet az élménynek. De itt szó sem volt erről. Más azonban egy sorozat, az életműből történt váloga­tás, mások a veszélyei; bár összképet nyújt, de pont ezért nem tudja kielégíteni a fölfokozott várakozást. Nem is tud­hatja, mert gyengébb művek keverednek a kiválóakkal. Ez utóbbit képviselte a Madarak, ez a méltán világhíres alkotás, mely az előbb említett írónő novellájából készült, s a fenye­getés, fenyegetettség iskolapéldája. S milyen fokozatosan fel­építve éri el a hatást, hogy válik egyre komorabbá a szóra­koztatónak induló szerelmi történet, és lesz csupa titokzatos­ság, melyre végül sem derül fény. Miért a madarak szinte tudatos támadása az emberek ellen? S ettől válik olyanná az egész, mint egy természeti csapás, tűnik oly.ok nélkülinek, akár a rossz sors, amikor rászakad az emberre. S ha már a Madarak-at említettem, érdekes volt a kései vetítés időpontjának bekonferálása, ugyanis azzal végződött, hogy a gyengébb idegzetűek talán jobb lenne, ha meg sem néznék. Nos, aki a borzalom ezt indokoló fajtáját várta, vagy megkönnyebbült, vagy rosszul járt. Annál inkább megkapta ugyanazon nap este 8 órakor a Nagyúri mesterség című má­sodik világháborús kémtörténetben előforduló kínzások so­rán. Megérne egy külön elemzést: miért? Egy biztos; a sok és rgjtenetes kegyetlenséget produkáló századunk — szeren­csére — nem tudta annyira eltompítani az emberi érzékeny­séget, hogy ne fájjon, ne riasszon vissza az embernek em­ber általi célzatos és kíméletlen kínzása. Ehhez képest a madarak dühödt támadása csak a mesék borzalmát idézte. Azt pedig a gyermekek is megrázkódtatás nélkül elviselik évezredek óta. Hasonló élvezettel, mint a felnőttek a krimit, amelyből szintén kiválót láthattunk a Mester régi munkái közül szombaton. Vasárnap késő este pedig egy kalandos belső-ázsiai uta­zást tettünk egy kiváló előadás kapcsán. Mert annak felelt meg, amint a Magyar tudósok sorozatban Ligeti Lajos aka­démikus, a híres orientalista beszélt egy hosszú élet munká­járól. A keletkutatás hazai kialakulásáról, a magyar nyelv és őshaza kereséséről, s a nagy elődök — Lóczi Lajos, Vám- béry, Körösi Csorna — hitéről, eredményeiről, s a mai napig folyó, céljában ugyan változáson átment munkáról. Minden tudományos hókuszpókusz nélkü], vonzón, egyszerűen, és hétköznapi, mindenki számára érthető nyelven. Magyarul. Vass Márta Mai műsor KOSSl/TH RADIO 0 .27 : Lukáesy Sándor irodalom­történész műhelyében. (ism.) 0 .57 : Hangleme ?z MK. D .00: Debussy: Metszetek. 9 .30 : Operaáriá k. 9 .44 : V íz i zene. 10 .05: MH 10—1­L 10. .35 ; IMerre Bt >ulez vezényel. 11. 23 : Dunántúli népdalkörök rel­vételeiből 11. .42: Glemba (regény) XV'il., (ism.) 12 .45 : Törvényk önyv. 13, .00: Egy éj 1 Velencében (epe­reit). 14 .40: Elő világ in >da lom. 15, ,05: Az M RT szimfonikus z,C­ne ka rónai c hangversenye. 15, .33: Nyitni k é k 16. 05: Ha hinni tudnál (rádinjá­tok). 17. 05: nevezetes a filozófiába. 17. 35: Howarth: Három svájci dal. 17. 45 : A Szabó család. 19. 15 : Népzenei feldolgozásokból. 1U. 50 : A költészet hete. 20.19: Tudomány es gyakorlat. 20.4SI: Régi hires énekesek mű­sorából. 21.10: Nyugdíjasok lázadása (hang játék). 22.20: Ti/, perc külpolitika. 22.30: Telemann: Esz-dúr ver­senymű. 22.40: Hétköznapok kutatói. 22.5»: Népzene. PETŐFI RÁDIÓ 0.05: Verbunkosok. 0.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 0.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelött. 30.45: I.áttuk. hallottuk. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 32.35: Melódiákoktól. 13.25: Látószög. 13.30: Gyermekkórusok. 14.00: Operaslágerek. 34.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. Hí.35: Csúcsforgalom. 30.00: Kamasz-panasz. 30.35: Operettfelvételekből. 30.55: Zenei Tükör. 19.35: Csak fiataloknak. 20.35: Magyar anekdotakincs. 21.04: Nóták. 21.30: Vangeli.s összes lemeze. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Bluesfelvételek. 9.45: Kamarazene. 10.20: Zenés játékokból. 11.05: Magyar művészek opera- felvételeiből. II. 41): Zenekari muzsika. 13.07: A magyar nyelv hete. 13.27: Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből. 14.51: Keiser: Croesus (opera). 10.45: Labirintus. 17.00: Kamarazene. 17.30: Külpolitikai arcképcsar­nok. 10.00: Durkcf Zsolt müveiből. 10.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Galsay Ervin operaéne­kessel beszélget. Boros At­tila. (ism.) 20.42: Szimfonikus zene. 22.10: Borisz Godunov (opera). SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00 r*toüsorismertetés. Hírek. 17.05: A rock mesterei. A Slade együttes dalai. 17.20: Nők negyedórája. 17.55: Sanzonok női előadókkal. 17.45: Közgazdasági kislexikon. 17.50: Szolnoki hangversenyek­ből. III. 00: Alföldi krónika. lil.15: Világslágerek magyar éne­kesek tolmácsolásában. 10.20—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelözetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 0.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: világnézet. 9.00: Francia nyelv. 9.15: Fizikai kísérletek. 9/25: Aki mer, az nyer. VII. 9.55: Ártatlan hazugságok (olasz film), (ism.) 15.00: Iskolatévé: pedagógusok­nak ajánljuk. 15.35: Deltácska. 15.50: Adni. kapni jó. 10.05: Magyar irodalom. 16.40: A mi emberünk (NDK té­véfilm). VII/2. 17.40: Kisfilm. 18.00: Színházat játsszunk. VI/5. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: A Laurent család (NSZK tévéfilm). Xfl. 20.55: Stúdió *84. 21.55: Népzene zenekarra. 22.00: Kockázat. 22.35: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 17.50: Csak gyerekeknek! 18.20: A sündisznó (svéd fcilm). 18.50: Nicaragua — választások előtt (riportfilm). 19.20: Mozart: Esz-dúr diverti­mento. 20.00: Képmagnósok, figyelem! 20.30: Autó-motorsport. 20.50: Madeira, az Atlanti-óceán kertje (francia rövidfilm). 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Utazás Alcarriába „ (spa­nyol tévéfilm). BUKAREST 15.25: Diákfórum. 16.10: Szünidei matiné. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Népzene. 20.50: A híd. Tv-játék. 21.50: Nemzetközi tv-hírek. 22.15: Tv_hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A neretvai csata. 17.00: Magyar nyelvű tv_napló. 17.10: Macva — művelődési adás. 17.40: Hírek. 17.45: A tarka autóbusz — adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Conrack — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 10.15: Nyitott könyv. 18.45: Világnézet. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Könnyűzenei adás. 20.45: Nagy vásári tv-iroda. 20.50: A forradalom emlékművei — dokumentumadás. 21.00: A szabadság útjain. 21.35: Zágrábi körkép. 22.00: Dzsessznapok ’83. SZÍNHÁZ 1984. április 10-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN Hófehérke-bérlet 19 órakor Békéscsabán: az Árnyék Vörösma rty-bérlet 1984. április ll-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Arany János-bérlet 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Móricz-bérlet M órakor Mezőberényben: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4_kor: Tenger­szem, 6 és 8-kor: Adj király katonát! Békéscsabai Szabadság: Az óriás. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A versenyző, fél 8-kor: Tű a szénakazalban. Gyulai Erkel: Cecília I—II. Gyulai Petőfi, Kincs, ami nincs. Orosházi Par­tizán, fél 4-kor: Honda-lovag, fél 8-kor: Forró vérű kísértet. Véméndi táncoslányok sok látnivaló akadt a német nemzetiség kiállításán

Next

/
Oldalképek
Tartalom