Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-25 / 96. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. Április 25., szerda Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 96. SZÄM Hazánkban tárgyal az algériai elnök Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Sadli Bend- zsedid, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszaba- dítási Front (FLN) Pártja főtitkára. Az algériai vezetőt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál fo- godta. Jelen volt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint Havasi Béld, hazánk algíri, valamint Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. Az első ízben hazánkba látogató magas rangú vendég különgépe á délutáni órákban érkezett a légikikötőbe. Rövid, szívélyes üdvözlés után Sadli Bendzsedid Losonczi Pál társaságában gépkocsiba szállt, s díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. Az Országház előtt, az Algériai Demokratikus és Né- pj Köztársaság és a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóival díszített téren a vendég tiszteletére felsorakozott a magyar néphadsereg díszzászlóalja; budapesti dolgozók, a hazánkban tanuló algériai diákok gyűltek össze a küldöttség üdvözlésére. A Losonczi Pál társaságában érkező Sadli Bend- zsedidet és kíséretének tagjait Kádár János, Várkonyi Péter külügyminiszter, Abraham Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, s az állami, a társadalmi élet számos más vezető képviselője fogadta. Ott volt az ünnepélyes fogadtatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője, illetve tagja is. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta 1984. évi rendes közgyűlését. Megjelent Hetényi István pénzügy- miniszter, jelen voltak továbbá az állam, mint részvény- tulajdonos képviselői, az igazgatóság és az elnökség tagjai, valamint a számvizsgálók. Timár Mátyás, a bank elnöke nyújtotta be az 1983. december 31-i mérleget, az 1983. évi eredménykimutatást és az elmúlt üzletévről készített jelentést. A mérleg aktívái közül az arany-, valuta- és deviza- készletek és látraszóló követelések állománya 39,6 milliárd forinttal, 78,5 milliárd forintra nőtt. A közép- és hosszú lejáratú kihelyezések állománya 1983 végén 389,6 milliárd forint volt; 1,6 milliárd forinttal több az egy évvel azelőttinél. A rövid lejáratú kihelyezések záróállománya 155,1 milliárd' forint, ami 2,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év végeit. E hitelállományok kialakulására ható hitelpolitika alapján a bank az export miatt felmerülő forgóeszköz-hitelnyújtást kedvezőbbé tette. Elő kívánta mozdítani a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatoknak azt a tevékenységét, amelynek keretében felvásárolják és újra forgalomba hozzák az egyes vállalatoknál elfekvő, más vállalatoknál viszont még felhasználható készleteket. Ezért e vállalatok a múlt év közepe óta hároméves lejárattal, árbevételből visszafizethető középlejáratú hitelt kaphatnak. A bank egységesítette az addig eltérő kamatlábakat. A kedvező folyamatok támogatása mellett — az egyensúly javítását célzó — szigorítások is jellemezték a hitelpolitikát. A bank az év elején felülvizsgálta a már kihelyezett beruházási hitelek felhasználását, és ahol kitűnt, hogy az ígért mutatókat nem teljesítik — ott a vállalatokkal megállapodva — módosította, sőt fel is bontotta a hitelszerződést. Ahol lehetett, több vállalati forrást vontak be a finanszírozásba. A bank a korábban engedélyezett forgóeszközhiteleket is felülvizsgálta, indokolt esetekben rövidítette a hitellejáratot. A beruházási hitelek elsősorban a népgazdasági terv kiemelt programjait segítették. A legjelentősebb hiteleket a bank a konvertálható exportárualapok bővítésére, az idegenforgalom fejlesztésére, az energiaracionalizálásra, az anyagtakarékosságra és hulladékhasznosításra, valamint a fogyasztási szolgáltatások javítására folyósította. A világbanki programokban szereplő beruházások belföldi hitelellátása folyamatosan történt. A forgóeszközhitelek iránt több okból nőtt az igény: emelkedtek az exportkintlevőségek; egyes termékekből túlzottak a készletek; az aszály több mezőgazdasági üzemnek hitel-visz- szafizetési gondokat okozott, nőtt a szanálások, veszteségrendezések száma stb. Megmutatkozik a mérlegben a kül- és belföldi árak kapcsolatát és az export ösztönzését szolgáló árfolyampolitika keretében a forintnak — a konvertibilis valutákhoz képest — többszöri, összesen 8,2 százalékos leértékelése is. Az eredménykimutatás szerint 1983-ban a Magyar Nemzeti Bank összes bevétele és jövedelme 60,9 milliárd forint, összes kiadása és ráfordítása 47,9 milliárd forint, s ezek különbözete- ként nyeresége 13 milliárd forint volt, 5,5 milliárd forinttal több az előző évinél. A devizagazdálkodást 1983- ban a nemzetközi fizetőképesség javítására tett erőfeszítések jellemezték. Ezek mindenekelőtt a folyó fizetési mérleg aktívumát elősegítő, az előző évit meghaladó külkereskedelmi kiviteli többlet révén vezettek sikerre, igen nehéz körülmények között. Ugyanis a külpiaci értékesítési lehetőségek nem javultak, az árak az exportban jobban csökkentek, mint az importban, a cserearányok romlottak, s ez árveszteséget okozott. Az aszály is mérsékelte az aktívumképződést. E külső okokon kívül a hazai termékek versenyképességének elégtelensége is gátolta a nagyobb aktívum elérését. A külkereskedelmi mérleg növekvő aktívuma e fékező tényezők ellenére alakult ki. Emellett — a feszült nemzetközi hitelpiaci viszonyok között — külföldi források bevonásával is sikerült növelni devizatartalékainkat. (A külföldi hitelfelvételekről a sajtó az év folyamán folyamatosan hírt adott.) A bank hitel-visszafizetési kötelezettségeinek folyamatosan és időben eleget tett. A közgyűlésen a számvizsgálók — felülvizsgálatuk alapján — a mérlegnek és az eredményelszámolásnak a törvényes előírások szerint történt helyes elkészítéséről, s ezeknek a bank könyvvitelével való egyezőségéről nyilatkoztak. Ezután a bank elnöke javasolta, hogy a közgyűlés a tartalékalapot a nyereség terhére egymilliárd forinttal 5,5 milliárd forintra, a részvénytőkét pedig 4 milliárd forinttal tíz- milliárd forintra emelje fel. Egyben felkérte a pénzügy- minisztert, hogy az állam, mint részvénytulajdonos képviseletében intézkedjék: a költségvetés a részvénytőkeemelés összegét fizesse be a Magyar Nemzeti Banknak. Javasolta továbbá, hogy a közgyűlés a következőképpen módosítsa az alapszabályt: „A bank alaptőkéje 10 milliárd forint, amely 500 ezer darab, egyenként 20 ezer forint névértékű részvényre oszlik”. A közgyűlés a benyújtott számadásokat és javaslatokat megvitatta, majd szavazással egyhangúlag elfogadta. Megállapította : a megnövekedett alaptőke és tartalék, azaz a bank nagyobb tőkeereje javítja a hitel útján forgalomba kerülő pénz fedezetét, fokozza a bank saját hitelforrásainak részvételi arányát a taftós kihelyezésekben. Felgyorsult az AFÉSZ-ek fejlődése Az ÁFÉSZ-ek, szövetkezeti vállalatok fejlődése az elmúlt hónapokban felgyorsult, mind többen ismerik fel közülük, hogy fokozott rugalmassággal, szervezeti korszerűsítéssel fokozhatják eredményeiket — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén, amelyen az ÁFÉSZ-ek helyzetét vitatták meg. Az idei tervek szerint a fogyasztási szövetkezeti szervek árbevétele 7,3 százalékkal nő, a takarék- szövetkezetek betétállományukat csaknem tíz százalékkal, azaz 2,4 milliárd forinttá) akarják emelni. Az ülés foglalkozott a tartósan alacsony hatékonyságú ÁFÉSZ-ek és szövetkezeti közös vállalatok helyzetével is. Ülésezett az ÓIT Kedden Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az ÓIT elnöke vezetésével ülést tartott az Országos Idegen- forgalmi Tanács. Egyebek között tárgyaltak Budapest hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepciójáról, melynek fő célja a fontosabb fejlesztési irányok és az alapvető követelmények meghatározása az ezredfordulóig. A továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg az ÓIT a Vám- és Pénzügyőrség idegenforgalmi tevékenységéről, az idei szezonra történő felkészülésről. Külön napirendi pontban foglalkoztak az első negyedévi idegenforgalmi tapasztalatokkal. A szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet termálvíz-szivattyútelepén szűrőkarbantartáshoz készülnek. A termálvizes fűtés közel 12 millió forintos olajmegtakarítást tesz lehetővé Fotó: Fazekas László Elismerő oklevelet kapott az Univerzál A Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat az elmúlt évi gazdasági eredményei alapján elnyerte a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnökségének elismerő oklevelét. A vállalat 1983-ban 2 milliárd 700 millió forintos forgalmat bonyolított le, amely 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Arra törekedtek, hogy az áruellátás színvonalát javítsák, bővítsék a választékot. Nagy figyelmet fordítottak a tömegigényeket kielégítő ruházati cikkek beszerzésére. Ezen kívül kínáltak korszerű, divatos, könnyen kezelhető ruhaneműket, lábbeliket is. A nagykereskedelmi tevékenység megszerzése lehetővé tette a kereslet-kínálat egyensúlyának a közelítését. Egy esztendő alatt több mint 110 millió forint értékű árut értékesítettek ily módon. Hűtőszekrény, kályha, kerékpár, üvegáru érkezett a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból. " Ugyanakkor a hazai ipartól közvetlenül is kaptak árut, amely csökkentette a költségeket. Így a nyereség elérte a 86,6 millió forintot. A szocialista cím elnyeréséért 50 brigád versenyzett 608 taggal. Közülük 43 kollektíva érdemelte ki a legjobbnak járó elismerést. A vállalat kiváló brigádja lett a békéscsabai Univerzál Áruház méter- és cipőosztálya, valamint a gyulai 28-as számú bolt. A kiváló bolt címet 20 üzlet érdemelte ki- A vállalások nyomán jobb lett a gazdálkodás, az áruforgalmi munka. Sok időt fordítottak a bolt és környezetének tisztán tartására, az óvodák, az iskolák, az idős emberek megsegítésére. A dolgozók szakmai ismereteinek fejlesztésén kívül a nevelési program alapján lehetőséget teremtettek az általános műveltség és a politikai ismeretek bővítésére. S. S. Úttörőkből KISZ-esek A ma úttörői a holnap ifjúkommunistái lehetnek. S hogy valóban KlSZ-tagok- ká válnak-e, hogy a „mozgalmi átmenet” zökkenő- mentes lesz-e, vagy nehézkes — ez nem kis mértékben attól függ, hogy az úttörőközösség miként készíti fel a mai 13—14 éveseket a KISZ-életre. Erről a fontos témáról tárgyalt április 24-én, tegnap délelőtt Békéscsabán Varga Sándor megyei úttörőelnök vezetésével megtartott ülésén az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége. A testületi ülésen ezúttal részt vettek a megyei úttörőelnökség mellett működő tagbizottságok vezetői is. Az ülésen az orosházi úttörőcsapatok KISZ-életre felkészítő tevékenységéről, és a 7—8. osztályos rajokban a differenciált programajánlás tapasztalatairól Koltai Zoltánná megbízott városi úttörőelnök terjesztett elő beszámolót. Az orosházi úttörőcsapatokban lassan hagyománnyá válik, hogy egy-egy ünnepről akadályverseny, vagy tábortűz keretében emlékeznek meg, november 7. tiszteletére pedig megrendezik az orosz nyelv hetét. Így a gyerekek aktív résztvevői a rendezvényeknek. A közösségi élet alakításának hatékony formája a munkacsapatgyűlés. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok e téren a Martos Flóra és a Ku- lich Gyula úttörőcsapatban. Ezeken a munkacsapatgyűléseken az úttörőtanács szervezésében és irányításával a gyerekek az egész csapat előtt mondják el tapasztalataikat, véleményüket. A közösség összetartó erejét növelik a társadalmi munkák. Az ebben rejlő nevelési lehetőségeket igen jól használják ki a Bem József úttörőcsapatban. Az új tagfelvételi rendszerrel folyamatossá vált a KISZ-tagfelvétel a középfokú tanintézetekben. A 7—8. osztályos őrsvezetők, rajtitkárok számára a városi úttörőelnökség évente felkészítést szervez; itt tájékozódnak a gyermek tisztségviselők arról, hogyan ismerhetik meg közelebbről a KISZ-t. Nem kis mértékben támaszkodnak az úttörőcsapatok a KISZ-életre való felkészítésben a testvérkapcsolatokra. A városban 58 raj és KISZ-alapszervezet között van ilyen élő kapcsolat. A KISZ-szervezetek gyakran mutatják be az úttörőknek munkahelyüket, iskolájukat. Különösen a kőolajipari gépgyár és a Radnóti Miklós úttörőcsapat, az üveggyár és a Martos Flóra úttörőcsapat, valamint az Űj Élet Tsz és a Bem József úttörőcsapat közös tevékenysége igen eredményes. Jól szolgálja az ügyet a vas-, műanyag szövetkezet és a Kulich Gyula úttörőcsapat barkácsszak- köre, az úttörőgárda-képzés- ben pedig a határőrség segíti példásan a Petőfi Sándor úttörőcsapat szakaszát. Kiemelkedően fontos a szerepük az úttörőcsapatokban az ifivezetőknek. Orosházán 72 ifivezető tevékenykedik, közülük 14 a dolgozó fiatal, a többiek középiskolások. Az ülésen a napirendnek megfelelően ezután a megyei elnökség következő évi munka- és üléstervét vitatta meg, és fogadta el a testület, majd a „Gyermekekért” elismerő plakettek odaítéléséről döntöttek. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége!
