Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

1981. április 25., szerda Megkésett sorok Gáti Oszkár önnálló estjéről „Hz én műhelyem” Gaburek Károly kiállítása Engedtessék meg nekem, hogy a kiállítás katalógusá­ba írt bevezető szavaimból idézzek néhány mondatot: másképpen és jobban ma sem tudnám megfogalmazni azt, ahogyan Gaburek Ká­rolyt ismerem, ahogy festő- ségét tudom és felfogom, ahogyan ő éli ezt a köny- nyűnek bizony nem mond­ható művészéletet, amelyhez máris odafűzhetem, hogy el­kötelezett művészeletet. „Tudom a festőről, hogy nyaranta útra kél, kiköt itt, a mi pátriánk egy-egy szeg­letében, csöndes zugában, és őszre, télre gyűjti az anya­got, az élményeket, koptatja a ceruzáját, rostirónját, szí­nes krétáit. Sorra vette Szarvast, Békést, tavaly, a nyolcvanhármas nyáron pe­dig egy Köröstarcsa környé­ki horgásztanyán töltötte- múlatta idejét, a mostani ki­állítás képeinek legtöbbje ot­tani. Víz, fasorok, kelő és nyugvó nap, tiszta levegő. Impresszionizmus? Ha az, akkor eredendően és erede­tien Gaburek-féle. De minek itt ez a minősítés? Hiszen „drága testvéreim”, csak jó kép van és rossz kép. Csak lelket-hordozó kép van és üres, hideg, semmitmondó”. Az, hogy „csak jó kép van és rossz kép” — igaz. Még akkor is igaz, ha túlságosan leegyszerűsíti a dolgokat. Viszont mi magyaráznivaló van ott, ahol nem lehet ma­gyarázat? Másképpen mond­va: rossz képből, gyenge képből semmiféle magyará­zat sem csinál jót. Ez kike­rülhetetlen alapigazság, és Mit számít, hogy más nyelven beszélnek? Mit szá­mít, hogy otthonaik több száz kilométerre vannak egy­mástól? Fittyet hánynak a korkülönbségre is, pedig a vendéglátók tizenévesek, a vendégek pedig már a hú­szon ... éven is jócskán túl vannak. Hogy mi az, ami mégis összehozta őket? A tánc. s a népi hagyomá­nyok szeretete. Knud Polycarp Dániából érkezett Békéscsabára az el­múlt hét elején. Egy percig sem volt tanácstalan — merre induljon kis csoport­jával —, hiszen immár ha­todik alkalommal jár ha­zánkban. Várták is őket: a Békés megyei Művelődési Központ próbatermében már bekészítették a székeket szá­mukra. A kedd estét arra szánták a Koppenhágából érkezett vendégek, hogy megtekintsék a Balassi nép­táncegyüttes próbáját. Előbb a technikai gya­korlatokat nézték végig, me­Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Bruckner: II. szimfónia. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Vendég-látó. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Mika bácsi levelesládája. 15.05: Kóruspódium. 17.05: Az anyag körforgása. 17.30: Farkas Gyula: Csárdás rapszódia. 19.15: Mariján Matkovic: Klütaimnésztra. (monodráma) 20.02: Mozart-müvek. 21.00: Draskóczy László népzenei feldolgozásaiból. 21.30: Prizma. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kovács Lóránt fuvolázlk. 22.45: Fachat József professzor­ral és Biacs Péter kutató­intézeti igazgatóval beszél­get Patay László. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: A Modern Rézfúvós együt­tes játszik. mennyi mellébeszéléstől, rá- hazudástól szabadulhatna meg művészeti közéletünk, ha idáig sikerülne egysze­rűsíteni a dolgokat, mellőz­ve a körülírásokat, esztéti- záló handabandázást és tár­sait. Tudniillik nincs olyan kép, amiről első rá tekintés­re (megkockáztatom, hogy műértő és nem műértő) ne mondaná meg, ne érezné, hogy műalkotással áll-e szemben, vagy színesre pin- gált rostlemezzel, vászonnal? Ha azonban ilyen nyilván­valóan minősítenénk, hová tehetnénk az (esetleges) „ízlések és ...” mindig köny- nyedén alkalmazható teóriá­ját, vagy hová lennének azok az ítészek, akik olda­lakon át képesek arról be­szélni, amiről két-három szó­ban kimondhatnák vélemé­nyüket. Gaburek Károly békéscsa­bai, „Az én műhelyem” tár­latán a múzeumban alig két- három tucatnyi olajképet ta­lál az érdeklődő, de ebből a két-három tucatból is ponto­san érzi és érti, hogy Gabu­rek nyílt festő; hogy Gabu­rek nem beszél mellé, és szí­ve van. Szíve van abban, amit és ahogyan fest, „lel- ket-hordozók” a képei (külö­nösen a tájképei), melyekről véletlen-e, hogy így mond­ja: „Ha szépet látok, itt, mifelénk, a mi drága, ara­nyos hazánk szépségeit lá­tom. Van olyan szép, mint a világ bármely sarka, tája, amiről himnuszokat zenge­nek ! Ezek a képek az én kis himnuszaim. A műhelyem, az életem kohójából kiömlő forró fényű vallomások.” lyek mint köztudott, arra hivatottak, hogy a táncosok legmélyebb izomkötegeit is alaposan megmozgassák, az­tán kezdődött a jelmezes próba. A siker nyilvánvaló: az arcokon tetszés tükröző­dött. aztán mikor a levegő a szó szoros értelmében fel­forrósodott — hisz a hely szűkös, s a lendület egyre sodróbb —, már a kezek is mozgásba lendültek, s ettől kezdve minden koreográfiá­nak taps volt a jutalma. Hát kellett ide tolmács? Hacsak azért nem, hogy a szünetben az együttes mű­vészeti vezetője, Born Mik­lós szavait lefordítsa, aki az utánpótlásról, a próbák rendjéről tájékoztatta a vendégeket. Aztán, mikor a próba nehezén túl voltak a mieink, táncra invitálták őket is. Közel éjfélig állt a bál. . . * * * Délelőttönként maguk vet­ték birtokukba a próbater­met. Míg a többiek a „szat­PETÖFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Útikalauz üdülőknek. 13.30: Labirintus. 13.45: Zenés délután. 14.00: Csikor Margit gordonká- zik. 14.15: Sullivan operettjeiből. 15.00: Diákfoci. 15.10: Fúvószenekari hangver­seny. 15.40: Fiataloknak! 16.35: Tudományos könyvespolc. 16.40: Zenés játékokból. 17.00: ötödik sebesség. 17.55: Közvetítés a Szovjetunió— Magyarország labdarúgó olimpiai selejtező mérkőzés­ről. 18.55: Magyar népzene. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: A Nazareth együttes fel­vételeiből. 20.35: Tükörképek. 20.45: Nemzedékek. 21.35: Körmendi Vilmos szerze­ményeiből. 22.05: Offenbach: A szép Heléna. 23.20: A tegnap slágereiből. Pedig milyen egyszerűek! Értelmesen egyszerűek ezek a képek. De hát ha „egy­szerűek”, akkor talán már nem is lehetnének „forró fé­nyű vallomások”? Nem ta­gadom, hogy ilyen piktúrát látva, mint amilyen a Ga­burek Károlyé, fokozottab­ban felgyülemlenek bennem a raffináltak, a közönség kárára modernkedők elleni tiltakozások, hiszen olyan világos minden: Gaburek igényt tart arra, hogy el­mondjon valamit önmagáról, és azt meg is értsék azok, akikhez szól. A másik ol­dal inkább önmagának, a szakma ügyeletes divat- irányzatának fest, és sokad- rangúan a képnéző ember számára. Milyen furcsa hely­zet! Biztos vagyok benne, hogy kiállítónk soha nem keveredne ilyen zsákutcába, mert aki olyan képeket ál­lít „műhelyének” fő helyei­re, mint a Tanya virágok között, a Vízparti fények, a Fűzfák reggel, a Reggel a vízparton (képünk), az egy­értelműen elkötelezte ma­gát az emberarcú világ mel­lett, az ember mellett, aki ennek a világnak alkotóré­sze, formálója, aki ebben a mári lassún” munkálkodtak, válthattunk néhány szót Knud Polycarppal, aki ott­hon 10 néptánccsoport mun­káját irányítja. — Lépcsőfokonként taní­tom a különböző népek tán­cait, a legifjabbaktól az idő­sebbekig. Aki tanul, vagy dolgozik, este próbál, akik már nem dolgoznak, azok délelőtt jönnek össze. Látva megrökönyödésün­ket, még hamar hozzátette. Ez náluk egyáltalán nem életkorhoz kötött dolog, a fontos, hogy szeressék a né­pek tánchagyományait. S a nyomaték kedvéért még hozzátette, négy ilyen, idő­sebbekből álló csoportja van. Eddig ők csodálták a Ba- lassiék ügyességét — mert ezt tőlük hallottuk: magas­ra értékelik a bemutatott produkciók színvonalát —, most rajtunk a sor elcsodál­kozni. — E csoportokban 65-től 78 éves korig járnak, az át­III. MŰSOR 9.00: Fiatal zeneszerzők a szo­cialista országokban. IV/3. 9.59: Zenekari muzsika. 11.05: Bioritmus. 11.25: Zenés játékokból. 12.21: A Magyar Fúvósötös fel­vételeiből. 13.07: Tóth Béla és a magyar anekdotakincs. 13.32: Bach-művek. 15.00: Gomeg: A rabszolga. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A rocktörténet nagy elő­adói. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05 r iskolarádió. 19.35: Triólemezeinkből. 20.15: Hol tart a reumatológia? 20.30: Francia sanzonok. 21.00; Zenekari muzsika. 21.49: Részletek Lautréamont: Maldaror énekei c. művé­ből. 22.07: Magyar zeneszerzők. 23.35: Reneszánsz vokális muzsi­ka. XXX/26. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Stev Niller Band ját­szik?. világban élvezettel gyönyör­ködik, érti a valóság színeit, hangulatát, harmóniáját. Igen, a harmónia is sajátja ennek a festészetnek, és jó, hogy az! Nem kíván lehetet­lenségekkel meghökkenteni, nem akar idegpályáinkon üvöltözve végigszáguldani, megnyugtatni akar és derű­re ösztönözni: látod, szép a táj, ami körülöttünk léleg­zik, és emberek az emberek. Szépek, tiszta szeműek, iga­zak. Miként a portrék sar­kában kiállított képek arcai is azok, a Guszti bácsi, a Békési tanulmányfej és a többiek. ©abureket a múlt is ér­dekli, hogy néhány képpel figyelmeztessen: a tiszta kék egek is elborulnak olykor, ez fájdalmas, szörnyű. Le­írja ezt az In memóriám ’44- ben és a Vihar előtt című tájképén: szinte egyenlő erővel, hatással. Kiállítónk és vendégei szá­mára jelentős alkalom ez a mostani bemutatkozás, mely — kívánjuk — legyen újabb kiindulópont még magasabb felszárnyalásra, további el­ismert sikerekhez. Sass Ervin lagéletkor 70 év. Elsősorban a skót tánchagyományokra s a hegyvidéki táncokra specializáltuk magunkat, de más népek táncait is szíve­sen bemutatjuk egy-egy kö­zös fellépés alkalmával. Mert ez a tíz társulat azért nem válik szét teljesen, hi­szen előadásaink közösek, s egy-egy ilyen út alkalmával, mint ez a mostani is, mind­ből választunk egy-két embert, akik majd tovább­adják a tanultakat. * * * Ezalatt a próbateremben próbáltak a többiek. Voltak köztük fiatalok, középkorú­ak, a legidősebb — egy 78 éves ősz asszony — a „friss” után leült egy kicsit kifújni' magát, aztán folytatta, hisz azért jött, hogy is állhatna meg félúton. — Egy-két-há és... — kezdték, ki tudja, hányad­szor. Otthon várják őket, le­gyen mit bemutatniuk, ha szombaton hazaindulnak — gondolhatták a szűkre sza­bott szünet ideje alatt.. . Nagy Ágnes 17.15: Napjaink. Palatínus Ist­ván jegyzete. 17.20: A Kecskeméti pedagógus- kórus énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő : Tamási László. (A tar­talomból: Aszfaltmozaik — Ütinform — Kresz-vetélke- dő — Autók és árak.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: iskolatévé: orosz nyelv. 8.30: Magyar irodalom. 9.05: Fizika. 9.30: Magyar nyelv. 9.40: Technika. 10.00: Delta'1 fjsm.) 10.30: A látogatók, (francia sci- fi-sorozat) VI/1. (ism.) 14.45: Iskolatévé. 16.45: Hírek. 16.55: Szovjetunió—Magyarország olimpiai selejtező labdarú­gó-mérkőzés. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Napsugár fiúk. (amerikai film) 21.55: Unokáink sem fogják lát­fli. 22.25: Tv-híradó 3. Most könnyen bajba ke­rülhettem volna az idő mú­lása miatt, ha a szóban for­gó április 11—i est nem nyújtott volna számomra olyan hosszú időre szóló, fe­lejthetetlen élményt. A két rendező intézmény e jeles napon irodalmi estre invi­tálta a nézőket. A Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalat művelődési háza és a békéscsabai ifjúsági és úttörőház helyesen döntött az újjávarázsolt ifjúsági ház klubterme mellett, amikor méltó környezetet kívántak nyújtani Gáti Oszkár Ha megérintenélek című önálló estjéhez. Mert a megyeszék­helyen az ő műsora ígérke­zett igazi csemegének. A Vak Béla király Gellértje, a Komámasszony hol a stuk- ker? Cukija, az öt este Iljinje, azaz Gáti Oszkár színművész ezen az esten először lépett pódiummű­vészként megyénk színház- és irodalomszerető közönsé­ge elé. Aki e sajátos műfajra vál­lalkozik, annak halasztha­tatlanul fontos közölnivalója van az emberekkel. Hiszen köztudomású, hogy a pódi­umművészet embert próbáló, önvallomásos műfaj. Hogy Gáti Oszkár fontos gondola­tokat kívánt átadni, azt az is bizonyítja, hogy Kuczka Judit mellett szerkesztőként is részt vállalt — a György László rendezte — műsor­ból. Segítségül pedig a ma­gyar és a világirodalom nagyjait sorakoztatta fel. József Attilát, Nagy Lászlót, Karinthy Frigyest, Kosztolá­nyit, Ingmar Bergmant, Dina Buzzattit, és még so­kan másokat. A nagy írók, költők ön­magukban azonban még mit sem jelentettek volna a gon­dolatok közlésére vállalkozó művész és a közönség szá­mára, ha a válogatás nem egyetlen fontos cél érdeké­ben születik meg: nevezete­sen, Gáti Oszkár önmagunk­ra, ember mivoltunkra akart ráébreszteni. Oly korban, amikor fellazultak emberi kaípcsolataink, elsekélyese- dett érzelmi világunk, mikor befelé fordulunk anélkül, hogy legalább önmagunkat látnánk, s amikor egykori álmainkkal, hitünkkel már nem merünk szigorú-szá- monkérőn szembenézni. Gáti Oszkár nem má- konyt kínált számunkra. Nem romantikus, röpke fe­ledést, amely ideig-óráig fel­mentést adhatott volna az előbbi hibák szemérmes el­fedésére. Ügy harcolt ér­tünk, hogy kimondta mind­azt, amit igyekszünk elrej­teni. Dacos gyermeki ellen­állásunkat a felnőttek erő­szakos világával szemben, a szerelem felébredését, vi­rágzását és vállalását, a há­II. MŰSOR 18.35: Gyerekeknek! 19.25: J. s. Bach: Magnificat, (ism.) 20.00: Tudósklub ’84. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Vén malmok nyomában. 22.30: Periszkóp. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: 40 éves a munkásegység. 21.05: A falanszter. Film. 1 rész. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. " 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. zasság megannyi, magunk előtt is takargatott kudarcát, s benne légszomjunkat, amely az egykori önmagun­kért vívott harc hevében kí­noz bennünket az apró, praktikus kompromisszumok vállalása közben is. Szólt a barátság embert nemesítő szentségéről, a testvéri sze­retet géneken túláradó ere­jéről, az ifjúi álmok kö­nyörtelen számonkéréséről, s arról a megalázottságról, amikor tudjuk, nem teljesí­tettük ezeket az álmokat, de azt, aki számon kéri, még megalázó hazugságok árán is szeretnénk megtartani. S a számonkérő lehet ifjúi képmásunk is ... Születés, élet, elmúlás. Milyen rövid, semmitmondó ez így. Pedig mi minden van előtte, közben, s egyez­kednénk az utolsó pillanat­ban, hogy legyen utána is, mert mennyire nem elég egy élet arra, hogy akár hibáin­kat is kiteljesítsük ... Három különböző mére­tű szék állt a pódiumon. S a művész. Néhány percnyi ze­ne, szerény fényjáték se­gítségére hagyatva. S az írók megszenvedett gondolatai. Mindez azonban kevés lett volna a katartikus élmény­hez, ha Gáti Oszkár nem végtelen hittel, alázattal, az előadóművészet teljes szak­mai vértezetében nyújtja át számunkra. Nem engedte bámészkodni, csodálkozni a nézőket. Az általa diktált ér­zelmi-gondolati tempóban kellett haladni. Tiszta kiej­tése. minden érzést, gondo­latot más árnyalatban kife­jezni tudó beszéde a mon­danivaló pontos közvetítését szolgálta. A különböző korok ha­sonló emberi kínjait, kéte­lyeit és örömeit megfogal­mazó írói, költői gondola­tokat Gáti Oszkár úgy tol­mácsolta, mintha az ő élete, kínjai, örömei és kudarcai csak nekünk mondatott volna el. S ez az önvallomás olyan bensőséges kapcsolat­ba juttatta közönségével, amely alkalmas kulccsá vált a titkok kapujához. Gáti Oszkár azon a szép estén megérintett bennün­ket. Finoman, mégis figyel­meztető újakkal. Hogy má­sokra és önmagunkra is lás­sunk. Hogy megtorpanjunk, s ne mosódjon el száguldás közben körülöttünk és ben­nünk mindennek a képe, ami egykori önmagunk volt, s az, ami másokban érték. Hogy legalább akkor, ott, amikor őt halljuk és látjuk, kinyúljon kezünk a mellet­tünk ülő idegenek felé. A költészet napján így ülhettünk egymás mellett — ismerősök és idegenek — összefogódzva. B. Sajti Emese 20.00: Sportszerda. 22.00: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Pályaválasztási tájékozta­tás — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gigi — játékfilm. 21.40: Zágrábi körkép. 22.00: Zenei események. 22.50: Alkalmak és nyomok — adás a kultúra köréből. MOZI Békési Bátya: 4-kor és 6-kor: Boszorkányszombat, 8-kor: Lo­la. Békéscsabai Szabadság: Ist­ván, a király. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Hüvelyk Panna, fél 8-kor: Kína szindróma. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Fitzcarraldo, I—II. Gyulai Petőfi: 3-kor és 5- kor: E. T., 7-kor: Bizonyítási eljárás. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Kisapák és nagyapák, fél 6-kor és fél 8-kor: Nevem: Senki. Szarvasi Táncsics: Ha­lál a felszálló ágban. Koppenhágai táncosok Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom