Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. Április 13., péntek Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a téli ülésszak óta végzett munkáról és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat; 2. az országgyűlés ügyrendjének kiegészítése az Alkotmányjogi Tanács működéséről; 3. a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat; 4. a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programja; 5. interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően az ország- gyűlés az első két napirendi pontot együttesen tárgyalta. Elsőként dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Tegnap délelőtt 10 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi, népképviseleti testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban foglalt helyet a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a téli ülésszak óta elhunyt dr. Guba Sándor képviselőről. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Dr. Markója Imre expozéja — Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az országgyűlés a legutóbbi ülésszakán törvényt hozott az alkotmány módosításáról. Ez a törvény egyebek között azt az új rendelkezést is az alkotmányba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából létrehozza az alkotmányjogi tanácsot. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő — a Miniszter- tanács megbizásából — az alkotmányjogi tanácsról szóló törvényjavaslatot, amely részletesen szabályozza e nagy jelentőségű alkotmányvédő, a törvényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását — mondotta bevezetőben Markója Imre, majd emlékeztetett rá: az alkotmány elvei és konkrét rendelkezései nyomán — és annak végrehajtásaként — az elmúlt évtizedekben kiépült a szocialista magyar jogrendszer. Különösen történelmünk utóbbi negyedszázadában léptünk e tekintetben jelentősen előre. Ez mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt munkájának köszönhető. Pártunk az elmúlt évtizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az alkotmányosság és a törvényesség ügyének, amelynek állapota és fejlődése nagymértékben múlik azon is, hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reálisan tükröző, azt magas színvonalon szolgáló jogrendszerrel. Jogrendszerünk továbbfejlesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredményeket értünk el. A társadalmi és a gazdasági fejlődés által megszabott követelmények alapján korszerűsített jogrendszerünk segítette az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését; biztosította a törvényes rendet, az alkotmányosság érvényre juttatását. Szilárd kereteket és ösztönzést adott a gazdasági élet terén felmerült új, megnövekedett feladatok megoldásához. Előmozdította a lakosság széles körét érintő, különböző típusú igények kielégítését. Markója Imre utalt olyan jelentős törvényhozási aktusokra, mint amilyenek az alkotmány módosítása, a választási és közigazgatási rendszer politikai és jogszabályi reformja, a jogtanácsosi és az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényi szintű szabályozások, a központi gazdaságirányításra, az állatni vállalatokra és szövetkezetekre, valamint a természetvédelemre, a társadalom- biztosításra, vagy a lakás- gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi korszerűsítések voltak. Markója Imre szólt a kormány jogalkotási tervében szereplő számos fontos elképzelésről is, majd hangsúlyozta: nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jogalkotás alkotmányossága, törvényessége szilárd legyen. Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy összhangban legyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmánynyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok a magasabb szintűekkel, a jogi iránymutatások pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvényesség követelményének érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük — mondotta —, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkalmazás irányítását is — általában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti gondok azonban e tekintetben is nem egyszer észlelhetők. Az egyre bonyolultabbá, differenciáltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szempontból is sok hibalehetőséget rejt magában. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmének jogrendszerünkben már kiépített állami és jogi biztosítékait továbbfejlesz- szük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmányosság érvényre juttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkotmányjogi Tanácsnak a létrehozását rendelje el. Az alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jogszabályok és a jogi irány- mutatások alkotmányosságát ellenőrzi. Ennek megfelelően a javaslat egyrészt — általánosságban — úgy határozza meg az Alkotmányjogi Tanács feladatát, hogy az közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. Utólagos ellenőrzésről van szó. Az Alkotmányjogi Tanács tehát nem kapcsolódik a jogszabály-előkészítő tevékenységbe. Nem foglalkozik majd a bíróságok, továbbá az államigazgatási szervek és egyéb más szervek által elbírált egyedi ügyekkel, s az ilyen ügyekben hozott esetleges törvény- sértő döntésekkel és határozatokkal sem. A jogalkalmazás során felmerülő ilyen jellegű problémák megoldására jól kiépített jogorvoslati rendszerünk van, amelynek keretében minden érdekelt a megfelelő felettes szervhez, illetve fellebbezési fórumhoz fordulhat sérelmével. Az Alkotmányjogi Tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Ennek szükségessége, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat, mégpedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kellene. Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlésnek számol be tevékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai választására és visszahívására is az országgyűlés jogosult. A tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát, és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. A miniszter végül az Alkotmányjogi Tanács eljárásáról szólt A testület saját kezdeményezésére, vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű állami szervek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok közvetlenül nem is fordulhatnak az Alkotmány- jogi Tanácshoz. Ha azonban valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányosságának felülvizsgálatát tartják szükségesnek, akkor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabályok szerint tehetnek indítványt .az arra illetékes szerveknek. Ha az Alkotmányjogi Tanács a jogszabály, illetve a jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg, ennek megszüntetése végett először magához a jogszabályt, illetve a jogi irány- mutatást kibocsátó szervhez fordul. Ezzel egyidejűleg felfüggesztheti az alkotmányellenes rendelkezés végrehajtását. Ha a jogszabályt, illetőleg a jogi iránymutatást kibocsátó szerv nem, vagy nem megfelelően intézkedik az alkotmányellenesség megszüntetésére, akkor az Alkotmányjogi Tanács a szükséges intézkedés megtételére jogosult szervhez fordul. Az országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok esetén az alkotmányellenesség kérdésében végső soron az Elnöki Tanács és az országgyűlés dönt. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatását, és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. A miniszteri expozét követően dr. Antalffy György (Csongrád m., 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető (Folytatás a 3. oldalon) Magyar—olasz tárgyalások Lázár György, a Minisz- teranács elnöke és a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Bettina Craxi olasz miniszterelnök tegnap reggel a magyar kormányfő parlamenti dolgozószobájában szűk körű megbeszélést folytatott. Megbeszélésükön a kölcsönös érdeklődés előterében álló nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatainak helyzetéről, azok további bővítésének és fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Várkonyi Péter külügyminiszter és olasz partnere, Giulio Andreotti a Külügyminisztériumban szintén tárgyalóasztalhoz ült. Bettino Craxi tegnapi hivatalos programja során a délelőtti órákban megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, s ugyancsak koszorút helyezett el az első világháborúban meghalt olasz katonák emlékművén a rákoskeresztúri temetőben. Bettino Craxi a délelőtt folyamán a vácszentlászlói Zöld Mező Termelőszövetkezetbe látogatott. A Pest megyei mezőgazdasági nagyüzem központjában Marjai József miniszterelnök-helyettes, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes fogadta, majd Furulyái János tsz-elnök tájékoztatta a mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet tevékenységéről. A tájékoztatást követően Bettino Craxi köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a látogatás is hozzájárul az országaink közötti együttműködés formáinak bővítéséhez. Elismeréssel szólt a mindkét országban jól funkcionáló szövetkezeti mozgalomról. (Folytatás a 2. oldalon) Településhálózat-fejlesztés, környezetvédelem Milyen elképzelések szerint fejlődik a jövőben megyénk településhálózata? — elsőként erről volt szó a Békés megyei Tanács település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottságának Győri Imre elnök vezetésével április 12-én, tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott soros ülésén. A megye településhálózat-fejlesztési tervének korszerűsítéséről Kom- lódi Elek megyei főépítész tájékoztatta a résztvevőket. Az általa elmondottakat kiegészítette néhány friss információval Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese, aki részt vett a bizottság ülésén. A napirendnek megfelelően ezután Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője terjesztett elő jelentést az 1982-ben hozott azon tanácshatározat végrehajtásáról, amely a környezet- és természetvédelem megyei távlati fejlesztési koncepcióját tartalmazza. Törökországba utaztak a gyomaendrődi táncosok A gyomaendrődi Körösmenti szövetkezeti tánc- együttes úttörőcsoportja ma, április 13-án hajnalban nagy útra indult. Törökországba hívták meg őket, az ottani rádió és televízió által megrendezett gyermek világ folklórfesztiválra. Az első éjszakát Bulgáriában töltik, s holnap kevés idejük lesz arra is, hogy megtekintsék a rilai kolostort. Ezt követően továbbutaznak végső úticéljuk, Ankara félé, ahová előreláthatóan április 15-én a késő délutáni órákban érnek. Ankarában évente rendezik meg azt a fesztivált, melyen az idén többek között a Szovjetunióból, Lengyelországból, 'Romániából, Líbiából, Egyiptomból és Magyarországról érkezik csoport, hogy ízelítőt adjon hazája tánc-, ’illetve zenei hagyományaiból. Hazafelé április 27-én indul a 28 gyomaendrődi fiatal. Ütba ejtik Isztambult — megismerkednek nevezetességeivel —, s április 29-én érnek majd haza. Elutazásuk előtt, a hét elején Gyomaendrődön szüleiknek és az együttes fenntartóinak még egy előadást tartottak a műsorból, melyet Törökországban mutatnak be. A siker teljes volt. Reméljük, a fesztiválon is ilyen lelkesedéssel ünnepli majd őket a közönség. Virágba borultak a barackfák Fotó: Veress Erzsi
