Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

NÉPÚJSÁG 1984. április 8., vasárnap Az országban több mint 6 ezer tagja van a Képes Üjság által megszervezett Magányosok klubjának. A hetilap főszerkesztője, Gerencséri Jenő, Vágó Judit újságíró, Gábor Ha, a klub háziasszonya és más mun katársak is eljöttek az április 6-i békéscsabai találkozóra a MÁV művelődési házában. A bátyusból jellegű esten jól szórakoztak a meghívottak és talán barátokra, társakra is találtak Fotó: Veress Erzsi Gáspár Sándor Párizsba utazott Gáspár Sándornak, a SZOT és az SZVSZ elnöké­nek vezetésével szombaton magyar szakszervezetig kül­döttség utazott Párizsba, a Szakszervezeti Világszövet­ség Irodájának 31. üléssza­kára. Az SZVSZ Iroda a szak- szervezetek nemzetközi mé­retű akcióegységének lehe­tőségeiről és távlatairól szóló előterjesztést, valamint az ifjúság foglalkoztatásának, oktatásának és szakképzésé-, nek, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos szerepének idő­szerű problémáit vitatja meg. Színjátszó juniális Nagykamaráson A Megyei Művelődési Központ 1983-ban juniálist rendezett Békés megye ama­tőr színjátszóinak. A ren­dezvénynek Nagykamarás adott otthont. Akik részt vettek, szívesen emlékeznek a napra: a nagykamarásiak remek vendéglátóknak bizo­nyullak, az idő kegyes volt a juniálishoz, a 15 csoport jókedvűen játszott és hálás közönségé volt egymásnak. Sikerén felbuzdulva a mű­velődési központ elhatároz­ta, hogy a juniálist idén is megrendezi. A nagykamará­siak újból vállalták, hogy vendégül látják a Boda tó partján a. megye amatőr színjátszóit. Sőt, a juniális ezúttal kétnapos lesz. Idő­pontja június 9—10. A nagy­kamarásiak érdekesen old­ják meg a színjátszók elszál­lásolását: a helyi úttörők látják vendégül azokat, akik mind a két napot kint kí­vánják tölteni. Hogy a rendezvény létre­jön, abban nagy szerepet vállal a helyi tanács és a termelőszövetkezet, de anya­gi támogatást ad a Békés megyei TESZÖV is. A Megyei Művelődési Köz­pont nem titkolt szándéka, hogy a juniálist szeretné minden évben megrendezni. A színjátszószemlén egyéb­ként nincs verseny, a részt­vevők emlékplakettet kap­nak, s megjelenhetnek olyan együttesek is, akik nem kí­vánnak fellépni. Emellett a rendezők játékos szakmai to­vábbképzést biztosítanak a csoportoknak. Hangverseny Gyulán Az Országos Filharmónia április 9-én este 7 órai kez­dettel Gyulán; a zeneiskolá­ban rendezi meg idei, ötö­dik heti hangversenyét. Sud- lik Mária és Gregor József ária- és dalestjén többek között Mozart „A varázsfu­vola”, Verdi „Simone Bocca­ti negra” és Rossini „A sevillai borbély” című operájából csendülnek fel népszerű áriák. Az ária- és dalesten zon­gorán közreműködik Kovács János, a műsort ismerteti Pándi Marianna. A szarvasi Dózsa Tsz fejöházában egyszerre húsz tehenet fejnek a korszerű Alfa-Laval fejőberendezéssel. Téli idő­szakban napi nyolcezer liter tejet szállítanak a feldolgozó Üzemeknek Fotó; Fazekas László Számítógépen a zöldborsó Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság a Békés­csabai Hűtőháznak 16 millió forint kölcsönt adott annak a programnak a megvalósí­tásához, amelytől azt várják, hogy a zöldborsó termeszté­se, feldolgozása minőségében lényegesen javuljon. Ennek érdekében ezen a tavaszon az üzemben számítógépeket állítottak be, s ezekbe táplál­tak minden — a termesz­téssel és feldolgozással kap­csolatos — adatot, mint pél­dául a vetési időpontokat. Ez utóbbiakat azért, hogy két rotáció érési ideje ne követ­kezhessen be azonos napo­kon, ami a feldolgozó ipar­nál igen lényeges követel­mény, mivel az adott kapaci­tás naponta csak meghatáro­zott mennyiségű nyersanya­got bír el. Ha pedig a borsó később kerül a termőföldek­ről a hűtőházba, úgy a mi­nőség, az elöregedés miatt lényegesen romlik. Ezt a ha­zai fogyasztók sem szeretik, az exportpiacon pedig egy­szerűen értékesíthetetlen az ilyen borsó. A számítógépes vezérlés­nek a mezőgazdasági üze­meknél tehát az a célja, hogy a borsótáblák ne érjenek egymásra. Ehhez figyelembe veszik a programozók a hű­tőház kapacitását, a termelő üzemek betakarítógépeinek teljesítményét, a borsó faj­táinak jellemzőit, a termőta­laj adottságait, vízháztartá­sát, a termesztés idején a kö­zéphőmérsékletet és a vár­ható csapadékmennyiséget. Ezeknek ismeretében kíván­ják elérni, hogy naponta csak annyi termés érjen be, amennyit a hűtőipar fogad­ni tud. A borsó termesztésének számítógépes vezérlése ha­zánkban nem új. A nyíregy­házi hűtőházban már kidol­goztak egy programot, s hat­éves tapasztala birtokában igen komoly eredményeket érnek el ebben az üzemben. A Békés megyei termesztési adottságok azonban eltérőek a nyírségitől, így a most in­dított program Békéscsabán, úgymond kísérleti jellegűnek tekinthető.­Orosházi táncosok Dániában (Tudósítónktól) Az orosházi Petőfi Műve­lődési Központ társastánc­klubjának 2 táncospárja: Horváth Ferenc és Horváth- né Kriczki Zita „S” osztályos, Cserven István és Hajdú Hajnalka „B” osztályos Dá­niában nemzetközi táncver­senyen vett részt. A Co­penhagen Open ’84. táncver­senyt 9 ország 300 táncospár­ja részvételével rendezték meg a közelmúltban. Ma­gyarországot az orosházia­kon kívül a kecskeméti tánc­klub 2 párja képviselte. A versenyt a dán sporttáncszö- vetség rendezte. A hazai amatőr táncmoz­galom versenyeitől eltérően nem kategóriák szerint ver­senyeznek a párok, hanem életkor szerinti csoportokban, így a „mini born” — óvodás — korosztálytól a „senior” — idős — korúakig táncoltak a sportcsarnok küzdőterén, illetve néha valóban küzdöt­tek a középdöntőbe való be­jutásért, a helyezésekért. A „harc”, a pontozók izzasztó munkája a nagyon magas színvonalú tánctudás, a lépé­sek tisztasága, a táncok ki­dolgozottsága láttán érthető és természetes is volt. A ver­seny 13 órától éjfél utáni 1 óráig tartott, amely a nem­zetközi pontozógárdára rótta a legnagyobb feladatot, hi­szen a 300 pár tánctudását fel-alá járkálva kellett elbí­rálni, rangsorolni. A monu­mentális verseny pezsgő han­gulata, forgataga különös él­ményt jelentett, ahonnan természetesen az üzlet sem hiányozhatott, „így a legújabb táncruha-, cipőmodellek, kel­lékek óriási kínálata sem. Táncosaink eredményesen vettek részt ezen a nagy nemzetközi versenyen, ahol megízlelhg,tték egy nagysza­bású találkozó minden izgal­mát, munkáját, fáradtságát is. A szinte „maratoni” . ver­seny után másnap reggel már a városban sétáltunk koppenhágai táncos-vendég­látóinkkal. A Glyptotek Mú­zeum csodás ókori és francia impresszonista gyűjteményé­be belekóstolva, műemléke­ket, a királynő testőrségének őrségváltását ' megcsodálva, majd Dragor nevű hc^land halászfalu (Koppenhága mel­lett) sikátoraiban, kikötőjé­ben kószálva telt el a vasár­nap délután. Az estét fagy- laltozóban és diszkóban töl­töttük dán barátainkkal együtt, akik a néhány nap alatt valóban barátainkká váltak. A német, angol, fran­cia nyelvű mondatok szöve­vényében, lázas szótárlapoz­gatások közepette vitattuk meg dolgainkat, beszélget­tünk mindennapi életünk­ről. Az eltöltött napok alatt a. főszerep végül is a táncé volt, mely minden nyelven érthető — szótár nélkül is — és a barátságé, melyet 1985-ben az orosházi nemzet­közi táncversenyen dán ba­rátainkkal is tovább széle­síthetünk. Varjú Katalin A Horváth házaspár egy korábbi versenyen Úttörövezetők küldöttértekezlete Sarkadon és Mezökovácsházán (Tudósítónktól) A múlt hét végén Békés megye két nagyközségében tartottak küldöttértekezletet az úttörővezetők. Sarkad és körzete úttörő- vezetői március 30-án, pén­teken délután a sarkadi pártbizottság épületében ta­lálkoztak. Az elnökség tagjai között volt Varga Sándor, az úttörőszövelség Békés me­gyei elnöke. Írásos beszá­moló és szóbeli kiegészítő ér­tékelte az eddigi munkát. A küldöttek képet kaptak a VIII. országos últörövezető- konferencia. valamint a me­gyei és járási konferencia határozataiból adódó fel­adatokról. A hozzászólók beszéltek a KISZ- és az últörömunka kapcsolatáról. Korács Kál­mán sarkadkeresztúri kül­dött az iskolaszövetkezetek munkájáról, s ezen tevé­kenységekben rejlő nevelési lehetőségekről szólt. Varga Sándor megyei úttörőelnök kiemelte a tervszerű munka fontosságát, s hangsúlyozta, hogy az úttörőszervezetek­nek nagyobb önállósággal kell dolgozniuk, mint eddig. Kérte a küldötteket, hogy a KISZ-munkára való felké­szítés váljon az úttörőmun- ka mindennapos gyakorla­tává. A küldöttértekezlet 11 tagú elnökséget választott, a városi jogú nagyközségi és körzeti szervezet úttörőelnö­kének Vádi Istvánt válasz­tották a küldöttek. Mezökovácsházán, az MSZMP községi székházának tanácskozótermében rendez­ték a mezőkovácsházi úttö­rőelnökség küldöttgyűlését. A Vili. országos úttöröveze- tői konferencia dokumentu­mainak elemzése után szá­mot adtak az országos konfe­rencia. valamint a megyei és járási konferenciák határo­zatainak végrehajtásáról. A beszámolót Botás István megbízott úttörőelnök tar­totta. A hozzászólók megállapí­tották, hogy a középtávú munkaprogram — mely 1987- ig határozza meg a célokat, teendőket — nagy gonddal és felelősséggel készült. A helyesen kialakított progra­mok hozzájárulnak a gyere­kek világszemléletének, szel­lemi és testi kultúrájának, közösségi érzésének fejlesz­téséhez, szabad idejének tar­talmas eltöltéséhez. Fontos feladat az úttörőcsapatok ön­állóságának erősítése, vala­mint a család, az iskola és az úttörőcsapat együttműködé­sének továbbfejlesztése. Az úttörőcsapatok programjuk kialakításakor törekedjenek a differenciálásra, ügyelje­nek arra. hogy a gyermekek érdekei, elképzelései, kíván­ságai és igényei érvényesül­jenek. A válaszadás után az úttörőelnökség újravá­lasztására került sor, mely városi jogú nagyközségi út­törőelnökség néven alakult újjá, és Battonya kivételé­vel a régi területi rendszer szerint irányít majd. A bi­zottságba 15 elnökségi tagot választottak, melynek elnöke Botás István lett. Április 3-án avatták „Kiváló Kollégium”-má a DATE szarva­si Mezőgazdasági Főiskolai Karának Tessedik Sámuel Kollé­giumát. Az ünnepélyen az ország 21 felsőoktatású intézmé­nyének képviselői kötöttek szalagot a Tessedik Kollégium zászlójára Fotó: Fazekas László Gazdaságos földgázbekötés A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szakem­berei a korábbinál gazdasá­gosabb, anyagtakarékos föld­gázbekötési módszert dolgoz­tak ki'. Lényege, hogy a la­kosság költségére készülő — az utcától a lakásig húzódó — bekötő vezetékhez a ko­rábbi 32 milliméteres mű­anyag, csövek helyett 20 mil­limétereseket alkalmaznak. Eddig az országban ilyen vékony gázcső nem készült. Üjabban már ilyenre adtak megrendelést a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnak. A hozzá való Összekötő idomo­kat a DÉGÁZ szakemberei állítják elő. A vékonyabb csövekhez a korábbinál negyven százalékkal keve­sebb anyag elegendő, ami azért is jelentős, mivel ez csak konvertibilis valutáért szerezhető be. A megtakarí­tás ‘évente — a tervezett ti­zenkétezer lakásbekötést szá­mítva — meghaladja majd a három és fél millió forintot, a módszer bevezetése esetén ennyivel kevesebbet kell befizetnie a lakosságnak. Ugyancsak a DÉGÁZ szak­embereinek korábbi újítása a középnyomású acél gázve­zeték felváltása polietilén­nel. Ebből a három megyé­ben már ezer kilométert he­lyeztek a földbe, amivel je­lentős acélanyag- és munka­erő-megtakarítást értek el. A hagyományos vastag csöveknél gazdaságosabbak, olcsóbbak a lakáson belüli szerelésekhez idén először alkalmazott acél- és rézve­zetékek. Ezek olyan véko­nyak, hogy akár a padlósze­gély alá is helyezhetők, így nemcsak gazdaságosak, ha­nem tetszetős' megoldást is lehetővé tesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom