Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * 1984. ÁPRILIS 6., FENTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM BÉKÉS MEGYEL Ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen Szerdán délelőtt a Gellért­hegyen — a hagyományok­hoz híven — koszorúzás! ün­nepségen, majd ifjúsági nagygyűlésen emlékeztek meg a fiatalok Magyaror­szág 39 évvel ezelőtti felsza­badulásáról. A Felszabadu­lási Emlékmű talapzatán a KISZ központi és budapes­ti bizottsága, valamint a ke­rületek képviselői helyezték el a hála koszorúit, kegye­lettel és tisztelettel emlékez­ve azokra a hősökre, akik életüket áldozták hazánkfel- szabadításáért. A Gellérthegyre vezető ka­nyargós lépcsőkön hosszú so­rokban vonultak a fiatalok a körös-körül zászlódíszben pompázó Jubileumi parkba, az ifjúsági nagygyűlés szín­helyére. Mintegy 15 ezren népesítették be a hegyoldalt, amikor díszlövés dördült, s zászlót vivő lovasok felvonu­lása után megkezdődött az ünnepi megemlékezés. A résztvevők között ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, és a KISZ Központi Bizottságának képviseletében Szandtnerr Iván, a KB titkára. Jelen voltak a társadalmi és a tö­megszervezetek képviselői, s részt vett az ünnepségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője és Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport po­litikai csoportfőnöke. A nagygyűlésen Nyitrai István, a KISZ KB titkára mondott beszédet, s többek között kiemelte: — Népünk több évtizedes építőmunkájának eredmé­nyei igazolják, hogy kis nem­zetek is alkothatnak nagyot, s a világ élvonalába tartoz­hatnak. Talán sohasem szol­gáltattunk erre annyi bizo­nyítékot, mint ma, amikor a szocialista Magyarország vívmányai elismerést válta­nak ki barátainkból és el­lenfeleinkből egyaránt. Ez nekünk, magyar fiataloknak természetesen nemcsak tar­tást, és hitet ad, hanem igazi, embert próbáló fel­adatokat és lehetőségeket is. A mai fiataloknak a szocia­lizmus változásokkal teli időszakában kell helytállni­uk, olyan körülmények kö­zött, amikor mind nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Közös feladatunk, hogy job­ban kiaknázzuk a fiatal nemzedékek alkotóerejét, hogy a haladás szolgálatába állítsuk a változás, a meg­újulás igényét és képességét. — Ezekben- az ünnepi pil­lanatokban tisztelettel haj­tunk fejet a felszabadítók, az ellenállók, a neves és a névtelen hősök emléke előtt. Nagyra becsüljük mindazok hitét és életművét, akik élni tudtak a szabadsággal, s le­rakták a szocializmus alap­jait Magyarországon. Most rajtunk a sor. Nekünk kell megoldani az új és újabb feladatokat. Nekünk kell megvédenünk a békét, együtt, közös akarattal az idősebb korosztályokkal, ha­zánk barátaival, szövetsége­seivel. Mi vállaljuk ezt a feladatot, ezt a harcot, mert múltunk erőt, példát ad, s olyan jövőt képzelünk, ame­lyért élni érdemes — hang­súlyozta végezetül. Az ünnepi rendezvény után — késő délutánig — színes műsorok, népszerű együttesek koncertjei, nép­táncbemutatók szórakoztat­ták a fiatalokat. Állami gazdaságok értékelése — Ha egy kicsit az idő jobban szolgái, a mi üze­münkben a tavalyinál 35— 40 millió forinttal több nye­reség reálisnak tűnik — mondotta tegnap a békési állami gazdaságok munka- értekezletén Supala Pál, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a Szarvasi Állami Tangazda­ságban. A hét mezőgazdasági nagy­üzem közül a mezőhegyesi is azok közé tartozik, ahol a gondok ellenére az 1982. év­vel azonos termelési értéket állítottak elő. Csökkent a termelési érték a békéscsa­bai és a Hidasháti Állami Gazdaságban, növekedett vi­szont — mintegy 14 száza­lékkal — a szeghalmi üzem­ben. A megyei gazdaságok­ban a növénytermesztés tel­jesítménye 10 százalékkal maradt el az 1982. évitől, az állattenyésztésben — megyei szinten — termelésnöveke­dés ellensúlyozta a növény- termesztési ágazat kieséseit. Az áthúzódó pénzügyi ter­hek nehezítik a gazdálko­dást, a mezőgazdasági válla­latok eredménye 32 száza­lékkal esett vissza. Az év közben hozott intézkedések lehetővé tették, hogy egyet­len nagyüzem sem zárta veszteséggel az évet, rom­lott viszont a hatékonyság. A hatékonyságra hívta fel a figyelmet Szigeti Ernő, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központjának vezérigaz­gató-helyettese is. A gazda­ságok munkáját értékelő be­szélgetésekből kitűnik, is­merik a továbbhaladás útját a gazdaságokban. Számba ve­szik az üzemek azt is, hogy a jól gazdálkodó üzemek ko­moly szociális, kommunális terheket cipelnek, a szabá­lyozás súlyosabban érinti őket. Magas színvonalon, ala­csony termelékenységgel drágán termel a szektor — nyert megállapítást. A költ­ségek csökkentése mellett látható, hogy a veszteséges üzemágakat vagy igyeksze­nek kimozdítani a holtpont­ról, vagy sorra leépítik. Mert ugyan szép a kocká­zatvállalás, de veszteséggel járhat, és a sok kicsi, sokra megy _elve csak a nyeresé­ges ágazatok esetén előre­mutató a gazdálkodásban. —ó—a Lézer, algák, innovációs alap Ülésezett a megyei tudományos koordinációs szakbizottság Tegnap -délelőtt Mezőhe­gyesem a mezőgazdasági kom­binátban tartotta idei ülését a Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának tudo­mányos-koordinációs szak- bizottsága. Dr. Becsei József, a szakbizottság elnökének megnyitó szavai után dr. Kö­teles Lajos, a szakbizottság titkára értékelte a múlt év munkáját, majd a ’84. év fel­adataira tett javaslatot. Fel­hívta a figyelmet néhány új lehetőség megyei kipró­bálására. Szóba került például a lézer bevonása a rizs- és ga­bonatermelésbe. Laborató- riumilag már kimutatták, hogy a lézerrel kezelt vető­mag a rizs esetében három héttel előbbre hozza a virág­zás időpontját. Ez azért ér­dekes, mert hazánkban a rizs virágzásakor gyakori a köd, ami rossz hatással van a nö­vényre. Érdekes vitát váltott ki az algatermesztés kérdé­se. Rég bizonyított, hogy az algák — életműködésüknél fogva — képesek a szennye­zett vizek megtisztására, ám ennek nagyüzemi technoló­giája, s így hasznosítása ná­lunk még ismeretlen. Ezt a lehetőséget azért is fontos alaposan tanulmányozni, mert a Békés megyében le­vő számtalan Körös-holtág, valamint belvízcsatorna vi­ze, a mezőgazdaságban hasz­nált nagy mennyiségű mű­trágya miatt nitráttartalmú. A szakbizottság javaslatot tett a megyei tanácsnak me­gyei innovációs alap létreho­zására, valamint olyan me­gyei tudományos ösztöndíj alapítására, amely fiatal szak­emberek tudományos mun­káját segíthetné fél évig ha­vonta 5 ezer forinttal. Ugyancsak élénk visszhan­got váltott ki a titkár javas­lata a központi mezőgazda­sági innovációs telep létreho­zásáról, amely lehetőséget adna tudományos újdonsá­gok bemutatására, és tudo­mányos eredmények népsze­rűsítésére. Érdeklődésre tart­hat számot a biológiai (vagy­is vegyszer nélküli) termelési rendszer nagyüzemi mére­tekben történő meghonosítá­sa megyénkben. A második napirendi pont a társadalomtudományok to­vábbfejlesztésével foglalko­zott. Elhangzott, hogy éven­te megjelenő, sokszorosított kiadvány formájában újra fórumot kell adni a honis­mereti kutatások eredmé­nyeinek. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy országos szempontból is hasznos volna az 1968-ban Békés megyében végzett életmódvizsgálat megismét­lése. Mindenki egyetértett abban, hogy minden lehetsé­ges eszközt fel kell használ­ni annak érdekében, hogy a fiatal tehetségeket „megkös­sük”, illetve hazahozzuk a megyébe. A vitában részt vett dr. Bereczki Elemér, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese. Az ülés végén dr. Szabó István, a kombinát kutatója ismer­tette a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátban fo­lyó munkát, és körbevezette a résztvevőket a laboratóri­umban. u, Április 4-én dr. Bcrcczky Loránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja nyitotta meg az idei békéscsabai alkalmazott grafikai biennálét a Munkácsy Mihály Mú­zeumban. A megnyitó után átadták a rendező szervek — nemzetközi zsűri által odaítélt — díjait. A kiállítást május 20-ig tekinthetik meg az érdeklődök Fotó: Veress Erzsi Két munkaiilés a Parlamentben Csütörtöki ülésén a Parla­mentben a köz- és a felső- oktatás fejlesztési program­járól szóló téziseket vitatta meg az országgyűlés kultu­rális bizottsága. A nagy je­lentőségű témáról készült — kutatók, gyakorló szakembe­rek és társadalmi szerveze­tek vitái nyomán kikristá­lyosodott — tervezethez Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter fűzött szóbeli kiegé­szítést. Mindenekelőtt hangsú­lyozta annak jelentőségét, hogy az oktatás helyzete, gondjai és javításának lehe­tőségei első alkalommal ke­rülnek dokumentum formá­jában a képviselők elé. Ki­emelte, hogy a köz. és a felsőoktatás korszerűsítése csalj folyamatként, a társa­dalmi, a gazdasági és a kul­turális összefüggések figye­lembevételével mehet végbe. A parlament tavaszi ülés­szakának napirendjére tű­zött két törvényjavaslatot vi­tattak meg és ajánlottak be­terjesztésre csütörtökön az Országházban rendezett bi­zottsági munkaülésen. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága először közösen tanács­kozott a terv- és költségve­tési bizottsággal a népi el­lenőrzésről szóló, 1968-ban megalkotott törvény módosí­tásáról. Ennek szükségessé­géről és céljairól dr. Markó­ja Imre igazságügyi minisz­ter tájékoztatta a képviselő­ket, kommentálva a módo­sításra váró jogszabály új rendelkezéseit. Mint elmondta: a népi el­lenőrzésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végre­hajtási rendelkezések módo­sítását mindenekelőtt a gaz­daságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért vi­selt felelősség következete­sebb érvényesítésére, a tör­vényesség és az állampolgá­ri fegyelem erősítésére irá­nyuló igények indokolják. A szabadszállási néptáncsoport, a legjobbak egyike Fotó: Gál Edit Szakmunkástanulók néptánc- és népzenei bemutatója Gyulán Gyulán rendezték meg áp­rilis 5-én, tegnap a Műve­lődési Minisztérium által a szakmunkástanulók részére meghirdetett néptánc- és népzenei együttesek területi bemutatóját. Délelőtt 10 órakor kezdő­dött a bemutató az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban. Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődési osztályának vezetőhelyette­se tartott megnyitó beszédet. Ezt követően az együttesek és a szólisták mutatták be műsorukat. Az eredményhir­detésre délután 3 órakor ke­rült sor a rendező intéz­mény, a 613. számú Ipari Szakmunkásképző Szakkö­zépiskola tornatermében. A zsűri — melynek elnöke Monoki Lajos, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola tanszékvezető tanára volt — értékelte valamennyi felnőttegyüttes, illetve szólis­ta produkcióját. A területi bemutatón részt vevő népze­nei együttesek közül a szak­emberek kiemelkedőnek ítél­ték a gyulai 613. sz. Munká­csy Mihály Ipari Szakmun­kásképző Szakközépiskola és kollégium citeraegyüttesét, valamint a kecskeméti 607. számú Autószerelő Szakkö­zépiskola és Ipari Szakmun­kásképző Intézet citerazene- karát. A szólisták közül a legjobbnak értékelték Ko­vács Lajos gyulai és Krone- roff Gizella budapesti szak­munkástanulók produkcióját. A néptánccsoportok közül kiemelkedett a szabadszállási Magyar Néphadsereg Gép­járműtechnikai Tiszthelyet­tes- és Szakmunkásképző Is­kola, valamint a jászberényi 606. számú Klapka György Ipari Szakmunkásképző In­tézet tánccsoportja. Az eredményhirdetés után a csoportvezetők részére szakmai értékelést tartottak. Este a szakmunkástanulók Délibáb ifjúsági klubjában klubestet rendeztek a részt­vevő együtteseknek. G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom