Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
NÉPÚJSÁG PINORÍMI 1984. április 30., hétfő / Keresztrejtvény II munkáról Függőleges 29-ben elrejtett nagy magyar államférfi mondta a munkáról: vízszintes 1., függőleges 13., 15. és 36. (A sarokkockák betűi: C, I, L, A.) VÍZSZINTES: 1. (Beküldendő.) 13. Ragadozó tengeri emlős. 14. Becézett Anna. 16. Fa kivágásánál alkalmazott (irányító, vagy döntő) bevágás. 17. Számnév. 19. Termelőszövetkezet. 20. Élesít. 21. Gyümölcsnedv. 23. Felesége van. 25. Kihalt germán törzs. 26. Ki- lociklus röv. 27. Névelős csapadék. 30. Néprajz. 33. Egyéb 34. . . . -fere. 35. Rakosgat. 36. Fakó, sápadt. 37. Kettészel. 39. Zuhany. 40. Seregek. 41. Kétes! 43. Hím juh. 44. Gyakori fém. 45. Kubai és osztrák autók betűjele. 46. Móka. 48. Vonatkozó névmás. 50. Alkohol. 52. Nemzetsége. 53. Helyhatározó névutó. 55. Vissza: a teanövény alkaloidja. 56. Megyeszékhely. 57. Keresgél. 58. Érzékszerve. 59. Ébred. 61. Talál. 62. Fordított napszak. 63. Feszítőeszköz. 65. Részesrag. 67. Vissza: pláne. 68. Társadalombiztosítási Tanács. 69. Macskakergető szó. 71. Elkészült. 73. Hosszasan. 74. Tejtermék. FÜGGŐLEGES: 2. Ételízesítő. 3. Ruhátlan műalkotás. 4. Bibliai férfinév. 5. Jelenleg. 6. Megelégelt. 7. Nitrogén. 8. Kisipari szövetkezet. 9. Névelők. 10. Táplálkozhat. 11. Hónapnév röviden. 12 TJ. 13. (Beküldendő.) 15. (Beküldendő.) 18. Felfőz! 20. Előny. 22 Hegyesszögű hasábbal szétfeszít. 24. Gléda. 25. Hálóban a labda. 26. Vízi növény. 28. Kutya „nyaklánca”. 29. (Beküldendő.) 31. Észrevett. 32. ... Angeles.33. Lehetőség. 36. (Beküldendő.) 38. Államocska Indiában. 40. Pocak. 42. Rézsútos, ferde. 45. Erdei fafajta. 47. Sértetlenek. 48. Lent. 49. A víz is ez! 51. Írország. 53. A A A. 54. Azonos mássalhangzók. 60. Máz. 62. Kamatozó pénzösszeg. 64. Kinek a tulajdona. 66. Sulfur. 67. Lakoma. 68. Hajó része. 70. Római százötvenes. 72. Szintén ne. 73. Mint az előbbi sor. 74. Fordított esztendő. G. Gy. Beküldendő: a függőleges 29.. a vízszintes 1., függőleges 13.. 15. és 36. számú sorok megfejtése. 4 i 3 9 S 6 7 8 9 40 44 41 IL_ 43 GD 79 45 GD 46 1 GD a te GD 19 GD 10 0 H n GD 13 19 GD GD 15 GD 16 17 í» 19 30 34 3Z GD 33 2>*f GD 35 CD 36 37 38 GD 39 GD h0 94 1,1 GD 93 GD GD 99 GD 95 96 97 GD 98 99 GD 50 54 51 GD 53 59 GD 55 56 GD 57 GD 58 f|“ CD 59 60 GD 64 GD 61 dD 63 69 GD 65 66 GD GD 67 GD 68 69 I 70 71 71 73 79 —td Beküldési határidő: 1984. május 8. Helye: Békés megyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba. Pf.: 111. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. Az április 14-i rejtvény helyes megfejtése: — Proletárcsalád — Lovasok — Nemzedékek — Dunai homokszállítók — Dózsa-sorozat. v Nyertesek: Lévai Ferenc, Vésztő; dr. Csomos Imre, Gyula; Harsányi József. Orosháza; Békefi Mihályné; Békéscsaba; Szabó Eszter, Szeghalom; Németh Lászlóné. Tótkomlós. Ásványi kincsek felfedezése a világűrből Az elmúlt években a Szovjetunióban feltárt ásványi kincsek legnagyobb lelőhelyeit az űrhajózási technika segítségével fedezték fel. Az ürfényképezés lehetővé tette olyan struktúrák megtalálását, amelyek szénre, kőolajra és még több kilométeres rftélységben rejtőző ércre is engednek következtetni. Ily módon tudták például Nyugat-Szi- béria kőolajat tartalmazó területeit és a Szovjetunió más, kitermelésre alkalmas vidékeit pontosan behatárolni. A szakértők kiszámították, hogy az űrhajózási technikának az ásványi kincsek kutatásánál történő felhasználása révén a kutatási ráfordítás a hagyományos módszerekkel szemben mintegy 15—20 százalékkal csökkenthető. A szakértők véleménye szerint a világűrből különösen kedvezően kutathatók a fiatal geológiai struktúrák. Mire való az erkély? Szerencsére mind több lakás tartozéka az erkély, loggia, balkon. Akár a városi lakótelepeken, vagy a falvak új településén látunk igen szép. csupa zölddel-virággal borított erkélyeket. ahoi asztalka, ülőbútorok szolgálják a kényelmet, a kellemes szellőzködést. De — sajnos — még mindig több az olyan erkély, amit inkább lomtárnak lehetne nevezni. Másutt pedig pontosan fejmagasságban drótszálak vannak hosszában kifeszítve,' télen-nyáron oda teszik ki száradni a mosott ruhát, köztük a család intim ruhadarabjait is. Pedig az erkély nem erre való! Két funkciója van: a várostervezők szándéka szerint a virágos soroknak az utcaképet kellene díszíteniük, a lakásban élőknek pedig kitágítani a lakóterületet. Ehhez pedig az erkélyt — akárcsak a lakás többi részét — be kell rendezni, igaz, hogy pénzbe kerül — egyszer. De ha átgondoltan, ízléssel végezzük, hosszú évekig mit sem kell változtatni rajta, illetve két-három évenként az erkélyládákban kicseréljük az elhasznált virág- földet.. Ügyes megoldás, ha valamelyik oldalfalhoz rácsos faállványt erősítünk a falba, s az ezekbe vert szegekre lehet akasztani az olcsó színes cseréptartóba helyezett virágokat. Ügyszintén nem hiányozhat a korlátról a faláda. Nem kell teljes hosszában felrakni, hagyjunk helyet a kikönyököléshez. Az erkélyre — nagyságától függően' — néhány könnyebb bútordarabot Vs érdemes tenni. Natúr vagy színesre festett nádülőkéket. asztalkát. Ha a loggia keskeny, falba erősített lehajtható asztallap is megteszi. Nagyon fontos az erkély tisztán tartása. Ha rücskös, kővel fedett a padozata — mint a házgyári épületeknél — érdemes rá színes műanyag lapot teríteni, felesleges ragasztgatni. A lényeg, hogy egy mozdulatttal nedves ruhával a port felszedhessük. Városi lakásban különösen megfizethetetlen egy ilyen kis tartózkodóhely. k. m. Az alkohol öl,... Talán nem érdektelen egy kicsit közelebbről megismerkedni az alkohol pusztító hatásával, azt vizsgálni, milyen is az alkohol közvetlen, akut hatása. Tény az, hogy az alkoholtól csökken a fájdalomérzés, a félelem, megszűnnek bizonyos szorongások, jókedvű hangulat lép fel, összezsugorodnak a problémák, megszűnnek a gátlások. De az akut hatás elmúlik! Az alkohol egy része az izzadás- sal, kilégzéssel elpárolog, más részét a máj semlegesíti. Ez egyik oka annak, hogy az alkoholisták mája betegszik meg igen gyakran. A részegséget, ha ez egyszer fordul elő, másnapra ki lehet aludni, de az ismételt ivások után olyan idegrendszeri károsodás következik be, mely nem ritkán még enyhébb esetekben is életre szóló káros következményekkel járhat. A rendszeres ivó és a rendszeresen sokat ivó előbb- utóbb megbetegszik. A gyomor, bélrendszer, máj, az idegek kezdetben kivédik az alkohol hatását. Ez az ellenállás azonban fokozatosan csökken. Egy idő után kezdődnek a panaszok. Gyomor-, bélhurut, étvágytalanság, lesoványodás. A máj, amely a méregtelenítést végzi, kifárad, kezdi felmondani a szolgálatot, megduzzad, fontos sejtjei pedig sorvadásnak indulnak. Hasonló sors vár a vesékre is, megbetegednek az erek, sőt maga a szív is. Remegéssel járó, idültté váló ideggyulladás fejlődik ki, ezt bénulások követik, végül elmebetegség következik be. A felszívódott alkohol azonban nemcsak a májban, de a központi idegrendszer sejtjeiben is gyorsan ' felhalmozódik. Az emberi máj azonnal oxidálni, bontani kezdi a bejutott alkoholt. Egy óra alatt a májsejtek körülbelül 8 gr. alkoholt képesek feldolgozni. Ennyinek felel meg 1 kis pohár pálinka, vagy egy pohár sör. vagy kis- fröccs. Az elfogyasztás- után az el nem bontott alkohol már 15—20 perc múlva az agysejtekből is kimutatható. Csakhogy míg a máj rendelkezik egy fermentummal. amely képes elbontani az alkoholt, az agysejtek nem. így az idegrendszer szövetei nem képesek kivédeni az alkohol támadását. A központi idegrendszer mindenképpen károsodik, a sejtek élet- képessége csökken, a tartós italozások után végleges, maradandó torzulások keletkeznek bennük. Ha még figyelembe vesz- szük az alkoholista romlott erkölcsi világát. felborult családi életét, csökkent munkaképességét, megértjük, hogy az alkoholista életmódjával rövidíti meg saját életét, és sajnos, közvetve másokét is. És jól jegyezzük meg: különösen veszélyes a fejlődésben levő gyermekek ideg- rendszerére. Azok a szülők, akik alkoholt adnak gyermekeiknek, súlyos bűnt követnek ellenük. A gyermek értelmi fejlődése elakad, érdeklődése tompul, tanulásában ha- nyatlani kezd, egyszerűen nem képes az új ismeret- anyagok elsajátítására, befogadására. Humor — Mi a férjed hobbija? — Nyulakat tenyészt. — Ért hozzá? — ö nem — a nyulak annál inkább! * * * Egy rendőr csenget: — A férje rádiós? — Igen, ártatlan amatőr! — Még hogy ártatlan — most fut ki az egész NATO- flotta! * * * — Mit müveitek odalent? — kiabál le az anya a pincebárba. — Csoportszexet rendezünk! — Én meg már azt hittem, hogy megint cigarettáztok, gyerekek! * * * A fiatal lány meséli barátnőinek: — Az egész múltamat bevallottam a vőlegényemnek! — Micsoda őszinteség! — kiált fel az egyik barátnő. — Micsoda bátorság! — így a második. — Rossz az emlékezőtehetséged — állapítja meg a harmadik. Uj tavasz, új vonal Már a tavaszra gondolunk, amikor a meglévő fonalkészletünket nézegetjük, szortírozzuk, esetleg a kirakatok legújabb-kínálatát egyeztetjük, a meglévő maradék készletünk kiegészítéséhez. Az előrejelzések szerint, az újvonalú pulóverek végződése a deréktájon kezdődik, és a vissza-visszatérő .szexisen” feszes pulóverekkel ellentétesen bő-bő-bő, vagyis szettében lötyög a viselőjén. Bár ez az új módi első látásra kicsit bizarr, a véleményem, s a már elkészült modellek próbaviselete tanulságaképpen, bátran mondhatom, a méreten felüli lezserség is lehet sikkes, a rövid derék pedig határozottan előnyös a széles csípővel rendelkező, de a kötött holmit szívesen - viselők részére. Hozzávalók: 20 dekagramm világoszöld, 20 dekagramm sötétzöld, 30 dekagramm piros RÓMA félgyapjúfonal. 5-ös. 6-os kötőtű. Patentminta: 5-ös kötőtűvel 2 piros szál összefogásával dolgozunk : l síma. 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: 3 szál. összefogásával (piros, világos-, sötétzöld) 6-os kötőtűvel kötjük. 1 sor sima. l sor fordított. Szempróba: 12 szem X 21 sor = 10 centiméter. Csavart minta: 3 piros szál összefogásával, 6-os kötőtűvel kötjük (9 szem): 1. sor: 9 síma, 2. és minden páros sor: fordított, 3. sor: 3 szemet segédtüre veszünk, mögötte simán lekötjük a soron következő 3 szemet, a segédtűn levő szemeket simán lekötjük, 3 sima. 5. sor: 9 sima, 7 sor 3 sima, 3 szemet segédtűre veszünk, előtte simán lekötjük a soronkövetkező 3 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket is simán lekötjük. Az 1—8. sor ismétlődik. Munkamenet. Eleje: piros színű fonálból 63 szemre kezdjük, 8 centiméter patentmintás derékszél után a következő szín-, és mintaelosztással folytatjuk a munkát: 27 szem alapminta. 9 szem: csavart minta, 27 szem : alapminta. A kezdéstől számított 29 centiméter elérése után. a munka középrészén nyakkivágást kezdünk, lefogyasztunk i szemet, majd e belső nyakszélen, mindkét oldalszélen, minden 8. sorban 1 szemet lefogyasztunk. A külső oldalszélen, a kezdéstől számított 32 centiméter eltérése után raglánfogyasztást kezdünk: a munka jobb oldalán piros színű fonálból 3 szemet simán lekötünk, 2 szemet simán összekötünk. 1 szem sima. A fogyasztást minden 2. sorban megismételjük. Háta: az elejerésszel azonos szem-, és sorszámmal, patent, és alapmintás munkafelülettel készül. A raglán-oldalfogyasztás elkészülte után, a munka középrészén 15 szem van, ezeket simán, lazán lefogyasztjuk. a kezdéstől számított 55 centiméter elérése után. Ujja: piros színű fonalból 28 szemre kezdjük, 8 centiméter magas patentmintás kezdőszélt kötünk.- A munkát alapmintáival folytatjuk, az első sorban, arányos elosztással 8 szemet szaporítunk (36). Az oldalszéleken, minden 8. sorban szaporítunk 8x1 szemet (52). 36 centiméter elérése után raglánfogyasztást kezdünk. Eleje: váltakozva 4-szer minden 2- sorban 1, minden 4. sorban 1 szem. Végül minden 2. sorban 2x6 szem. A hátoldalon folyamatosan minden 2. sorban 1 szemet fogyasztunk. összeállítás: az oldalszéleket sortalálkozás szerint melírozott (3 különböző szín), a raglánszé- leket piros színű fonallal sortalálkozás szerint összevarrjuk. A nyakszélen piros színű fonallal, 5-ös korkötőtűre felszedjük a szélszemeket (88), patentmintával 7 sort kötünk, végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk P. V. iszka, a megzöldült tengerészbaba kedveszegetten lógatta az űrbe a lábát a babapolc széléről. Ügy tűnt, mindjárt a mélybe veti magát. Igaz, a padlószőnyeg mintázata hullámokra emlékeztetett: de hát egy tengerészbaba sosem úszik, amíg hajó is akad! Csicsika, a világszép alvóbaba aggódva kérdezte: — Mi van veled, Piszka? — de a megzöldült tengerészbaba csak a vállát vonogattá. És hű maradt az igazsághoz: nem tudta, mi van vele. A Dóra apukája eközben az íróasztalánál kornyazodott. Fölemelte a tollát: jaj, de nehéz!, s visszaejtette. Borzas haja úgy állt ezerfele, akárha egy kopasz fa koronája hajolna az asztal fölé, télen. Hejhó, Dóra apukája nem merte megrázni a fejét — félő volt, hogy nagy káro- gással varjak verődnének el róla. — Legalább verset tudnék írni — gondolta Piszka, aki titokban verseket írt, ha tudott. — A bánat táptalaja a zöld ágra vergődő verseknek. — Legalább Piszka tudna verset írni — gondolta Dóra dpukája, s felpillantott a babapolcra. — Legalább te találnál ki valamit — nézett le a megzöldült tengerészbaba. És srr! — a Dóra apukájának és a titkos költőnek a tekintete sisteregve egybefonódott. — Hát, te vagy az! — gyűlt világosság Piszka fejében. — Hát, temiattad! — kapcsolt Dóra apukája. A megzöldült tengerészbaba vicsorított egyet. — Nem elég, hogy te találsz ki, illetve te nem találsz ki nekem semmit, nem elég, hogy így megzöldí- tettél, meg verseket íratsz velem, még verseket se Íratsz velem?! — a keze úgy táncolt a levegőben, mint egy izgatott papírsárkány. De Dóra apukája se hagyta ám ennyiben! — Ügy! Szóval te, akit a szórakoztatásomra találtam ki! Te, bú- valbélelt klapanciagyártó, rímfaragó fűzfapoéta, bökverseket ciká- koló megzöldült! Ahelyett, hogy! Több se kellett Piszkának! — Hát idefigyelj, te babakontár! — süvöltőt te. — Te kaptatón baktató oktató! Te orrodat vagy lógató, vagy fennhordó, tehetségtelen mesegyáros! Hogy mered a rosszkedvedet a babapolcra rakni?! Haha! Dóra apukája kezdte élvezni a szóváltást! Vissza is vágott, miközben az agya kereke már egy mese dűlőútján forgott: — Te moszatzöld tengerszalajtot- ta! — legyintett rá Piszka replikájára. — Te ódagyártó kisiparos! Te balkezes rímesztergályos?! Neked áll följebb? Ahelyett, hogy te írnál végre egy mesét? Hogy felvidíts, ha már egyszer kitaláltalak?! — Még hogy én! — háborgott a megzöldült tengerészbaba. — Én, aki a te rosszkedvedbe zöldültem bele! Én igyam meg a levertséged tengernyi levét?! Én, akinek a kisujja is többet ér nálad? Dóra apukája erre már dühbe gurult. — Hát nem érted, te öntelt korallzátony?! Ha mesét írnál, kiírhatnád rríúgadból a bánatodat! Jobb kedvre derülnél! És jobb kedvre derítenél engem is! — Derítsen' téged az ivóbaba. Szörpike! — emelte föl a hangját Piszka, de azért szöget ütött a fejébe, amit hallott. — Te ágcsonk- hajú bánatfa! Dóra apukája megfenyegette a megzöldült tengerészbabát. — Na megállj csak, te felhólyagzott zöld festék! Most megírlak! Piszka harciason megrázta az öklét. — Te engem? Majd én téged! Tolira! — adta a jelet, s írószerszámra kaptak mind a ketten. — Hajrá, Piszka! Hajrá, Piszka! — szurkoltak tapsolva a babák. — Hajrá, apa! Hajrá, ápa! —rázta magát Dóra ütemre á járókában. A megzöldült tengerészbaba tolla sebesen szántotta a papírt: „Dóra apukája az íródsztalánál kornyado- zott — írta. — Borzas haja úgy állt ezerfele, akárha egy kopasz fa koronája hajolná az asztal fölé, télen.” S Dóra apukája vajon mit vetett papírra? „Piszka kedveszegetten lógatta az űrbe a lábát a babapolc széléről. Ügy tűnt, mindjárt a mélybe veti magát. . .” — Dóra apukája nem merte megrázni a fejét — szótagolta félhangosan Piszka. — Hé! Te az én mesémet írod! — dörrent rá az asztal mellől Dóra apukája. — Te írod az enyémet! — vil- lámlott rá Piszka. S mert megegyezni sehogyan sem tudtak, ez a mese talán soha nem fejeződik be.
