Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

1984. április 30., hétfő NAGYVILÁG NÉPÚJSÁG Akár jelkép is lehetne ez a felvétel. Munkát, békét, szabadságot! — olvasható a transzpa­renseken, amelyek alatt amerikaiak sokasága vonul Washingtonban, tiltakozásul a Reagan- kormány politikája ellen (Fotó: Newsweek, U. S. News and World Report. UPI, AP — MTI — KS) Szocialista országok Gazdasági növekedés, külkereskedelmi aktívum A szocialista országok gaz­dasági helyzetéről, terveiről, feladatairól szólva az elem­zésekben szinte kivétel nél- - ‘vfeül visszatér a megállapítás: a?í %LttlúIt időszakban a szil­éi alista élőmunkához nem, javultak a feltételek, mi több évről év­re nehezebb körülmények között kell növekvő felada­tokkal megbirkózni. S mita­gadás, az olyan szervezetek gazdasági jelentéseit tanul­mányozva, mint a Világbank, fehéren-feketén megállapít­ható, nemcsak a szocialista 'országok küszködnek nehéz­ségekkel, a tőkés világ orszá­gai is meglehetősen nehezen lábalnak ki a háború utáni évek legmélyebb gazdasági válságából. vedelem, s a' -gfizdaságban folytatódnak azok- a kedvező tendenciák, arpíelyek 1983 közepén indulK'ak meg. A szocialista ,“közösség orszá­gai szátnrára ez pjég akkor *“Ts örvendetes tény, ha figye­lembe vesszük, még mindig jelentékeny az elmaradás 1978-hoz, a lengyel gazdaság hanyatlásának kezdete előt­ti évhez képest. Közgazda- sági szakértők az NDK tel­jesítményét elemezve első­sorban azt emelik ki, hogy miközben tavaly az ország nemzeti jövedelme több, mint négy százalékkal emel­kedett, a termelés növelését — tavaly először — sikerült abszolút mértékben is keve­sebb anyaggal és energia- hordozóval elérni. ország — külső gazdasági helyzetének megszilárdítása érdekében — kénytelen volt mérsékelni vásárlásait a tő­kés piacokon. E teljesítmények önma­gukban is állják az összeha­sonlítást a tőkés országok eredményeivel, ám értéküket kétségvívül növeli az, hogy a szocialista országoknak ebben az időszakban nem­csak a külső, hanem a belső nehézségekkel is meg kell birkózniuk. A szocialista or­szágok ugyanis most élik át az extenzív korszakról az intenzív korszakra való átté­rés korántsem egyszerű idő­szakát. Nem kisebb feladat­ról van manapság szó, mint hogy a gazdasági struktúrát a kor követelményeihez kell Acélmunkás-tüntetés Párizsban. Franciaországban heves tiltako­zást váltott ki az acélipar le­építési terve, amelynek kereté­ben 30 ezer munkás elbocsátá­sát irányozták elő. Franciaor­szágban a munkanélküliek szá­ma meghaladja a kétmillió főt C saknem . harminc- millió ember! Szin­te elképzelni is nehéz ezt a hatalmas tö­meget, hát még azt, hogy valamennyien mun­ka nélkül vannak. A tő­kés országokból szinfe naponta érkeznek hírek — s mind nagyobb számban arról, hogy mi­ként alakul az állást ke­resők száma és hányán vannak azok, akik talán már holnap, holnapután nem mehetnek dolgozni, mert elbocsátották őket. Látszólag majdnem egy­formák ezek a hírek, ezek a képek — mégis megrendítsek. A Thatcher-kabinet 1979., te­hát hatalomra kerülése óta már 39 szénbányát bezárt és 48 ezer bányászt tett utcára. Most a sztrájkolok ellen példátlanul nagy rendőri erőket vetettek be. A képen: az egyik tiltakozó bá­nyászt hurcolják el a rendőrök Sheffieldben „Jogunk van a munkához!” — olvasható a tiltakozó hamburgi hajógyári munkások transzparensén. Esőben, hóban, napsütésben, nappal és éj szaka — otthonuk az utca. A képen: ameri kai hajléktalanok San Franciscóban Reményüket vesztett állásnélküliek a mexi kői fővárosban az utcán árulják munkacre jüket A nemzeti jövedelem növekedése a szocialista or­szagokban az előző évhez képest, százalékban: 1976—80 81 82 83 Bulgária 6,1 5,0 4,2 3,0 Csehszlovákia 3,7 1 0,1 0,2 2,2 NDK 4,2 ' 4,8 2,2 1,4 Magyarország 3,2 2,5 2,3 0,5 Lengyelország 1,2 —12,0 —5,5 5,0 Románia 7,3 2,2 2,6 3,4 Szovjetunió 4.3 3,3 4,0 4,0 Összesen: 4,2 1,7 2,7 3,8 (Forrás: az ENSZ lentése 1983-ról.) Európai Gazdasági Bizottság je­Sokatmondó 3,8 százalék Nem mindegy persze, hogy a gazdasági nehézsé­gek leküzdéséért ki milyen árat fizet. A Nemzetközi Valuta Alap jelentése sze­rint például a tőkés orszá­gok tavaly átlagosan 2,3 szá­zalékos gazdasági növekedést értek el, miközben az inflá­ció tizenöt éve legmélyebb pontjára, öt százalékra süly- lyedt. Ha úgy tetszik, ez a kép fényesebb oldala, de az az ár, amit ezért a koránt­sem szemet kápráztató csil­logásért fizetni kell, a mun­kanélküliek számának pél­dátlanul magas aránya: a tőkés országokban átlago­san a munkaképes lakosság kilenc százaléka volt tavaly munka nélkül, s egy tized- ponttal sem jósolnak kisebb munkanélküliségi arányt az előrejelzések erre az eszten­dőre. Ha csupán a munkanélkü­liség növekedése árán elért gazdasági eredményeket ha­sonlítjuk össze, nyilvánvaló elismerésre méltó az a tel­jesítmény, amelyet a szo­cialista országok produkál­nak. Miközben valamennyi országban szigorú és terv­szerű keretek között tartják az inflációt, tavaly például az európai szocialista orszá­gok átlagosan 3,8 százalék­kal voltak képesek növelni nemzeti jövedelmüket az elő­ző évhez képest. Egy kicsit részletesebben elemezve a képet kiderül: a Szovjetunió például jelenle­gi, XI. ötéves tervidőszaká­nak egyik legsikeresebb évét zárta tavaly. Az ország nem­zeti jövedelme 4 százalék­kal emelkedett, az ipari ter­melés értéke pedig az egy évvel korábbi" mérsékelt nö­vekedés után, a 3,2 százalé­kos tervet is meghaladóan négy százalékkal lett több 1983-ban, a mezőgazdasági termelés pedig hat száza­lékkal emelkedett az előző évhez képest. A munkater­melékenység növekedése a népgazdaság valamennyi ágazatában meghaladta a tervezett három százalékot. Csehszlovákiában és Bul­gáriában a gazdasági növe­kedés tavalyi felgyorsulása mellett elsősorban a gazda­ság szerkezetében bekövet­kezett kedvező változások érdemelnek figyelmet. Bul­gáriában például az átlagos­nál gyorsabb 'ütemben nőtt a gépgyárfás és az elektronika, a vegyipar, vagyis azok az ágazatok, amelyek a népgaz­daság intenzív fejlesztésének alapját jelentik. Csehszlová­kiában pedig — miközben a bruttó ipari termelés 2,7 szá­zalékkal nőtt — a gépipar és az elektronikai ágazatok 4,8, illetve 8,4 százalékkal bőví­tették termelésüket az előző évhez képest. II lengyel fordulat Ugyancsak a biztató je­lenségek sorába tartozik, hogy Lengyelországban — négy év után először — is­mét növekedett a nemzeti jö­Mindezekben az eredmé­nyekben nem kis szerepet játszott az, hogy az elmúlt időszakban a szocialista or­szágok között tovább erő­södtek a gazdasági, kereske­delmi kapcsolatok. Szinte valamennyi gazdasági je­lentés a kereskedelmi for­galom növekedéséről számol be, s különösen igaz ez a ke­let-európai szocialista or­szágok és a Szovjetunió kö­zötti árucserére, amely gyor­sabban nőtt, mint a többi szocialista országok egymás közötti forgalma. Korszerűbb gazdaságirányítás Figyelembe véve azt a kö­rülményt, hogy a világgaz­dasági helyzet az elmúlt idő­szakban alig-alig változott, s a tőkés országok gazdasági fellendülése igencsak nehe­zen indul be, nem kis telje­sítmény, hogy a szocialista országok legtöbbje aktív kül­kereskedelmi mérlegről szá­molhat be a tőkés országok­kal folytatott kereskedelmé­ben. Az európai szocialista országok pedig egészében vé­ve aktívummal zárták keres­kedelmüket a tőkés világgal. Ez még akkor is nagy ered­mény, ha figyelembe vesz- szük, hogy az aktívum nem elsősorban a tőkés országok­ba irányuló export növeke­désének volt az eredménye — noha az eladások a leg­több országban növekedtek —. hanem annak, hogy több igazítani. Mindez azonban nemcsak a termelésben, ha­nem a gazdaságok irányítá­sában is a korábbi évekhez képest más, korszerűbb mód­szereket követel. E szükség- szerűség belátását jelzi egye­bek között például a Szov­jetunióban elkezdődött át­fogó, az ipari gazdaságirá­nyítás megújítását szolgáló munka. De hasonlóképpen van ez Csehszlovákiában, Bulgáriában és az NDK- ban is — hogy hazánkról ez­úttal külön ne ejtsünk szót —, mindenütt a helyi sajá­tosságoknak megfelelően igyekeznek az intenzív kor­szak követelményeihez szab­ni a gazdaság irányításának rendszerét. A statisztikák arról ta­núskodnak, hogy a korábbi évek lassúbb fejlődése után a szocialista országokban most némiképp felgyorsult a növekedés. S ellentétben a tőkés országokkal, e javuló teljesítményeket nem kísé­ri a munkanélküliek növek­vő hada. Sőt, nem kis ered­mény, hogy több szocialista országban az elrhúlt időszak­ban sor kerülhetett az élet- színvonal mérsékelt emelésé­re, vagy legalábbis a koráb­bi eredmények megőrzésé­re. Ám az is nyilvánvaló: minden egyes országban, a KGST keretein belül is nagy erőfeszítéseket igényel vala­mennyi szociálisa népgazda­ságtól az a feladat,. hogy a szocialista közösség tovább haladjon az elmúlt időszak­ban megkezdett úton. K. Nyirő József Krasznodarban kidolgozták a napraforgóhibridek gyorsított kitenyésztésének módszerét. Jelenleg folyik az új, nagy ter­méshozamú napraforgóhibrid, a „Szkif” állami fajtaminősíté­se. A képen: Leonyid Voszkobojnyik növénynemesítő, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa és Tatjána Hatyit fő- laborásnő a fitotron-üvegház komplexumban az új szárma­zéksorok közötti hibridet, a „Szkif”-et vizsgálja (Fotó: TASZSZ — APN — KS — J, Supelova felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom