Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

1984. április 1., vasárnap I Elülte 3 ti Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége Elnökségének Felhívása a mezőgazdasági szövetkezetek, közös vállalatok dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz és munkakollektíváihoz A szocialista brigádok — mindenekelőtt a bányász- és va­saskollektívák — javasolták, hogy induljon munkaverseny hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. A kez­deményezők célul tűzték maguk elé — s ezt a többi brigád­nak is ajánlják —, hogy hatékonyabb munkával, művelődési törekvéseikkel és közéleti tevékenységükkel elősegítik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatá­nak végrehajtását, a Vh ötéves terv sikeres befejezését A termelőszövetkezeti szocialista brigádok közül már szá­mosán csatlakoztak a jublieumi munkaversenyhez, és fogal­mazták meg versenyvállalásaikat. A szövetség elnöksége he­lyesli és támogatja a népgazdaság, ezen belül a szövetkezeti mezőgazdaság feladatainak eredményesebb megvalósítására irányuló szövetkezeti dolgozói törekvéseket. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége Elnöksége fel­hívja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint ezek társulásainak tagjait, alkalmazottait, szocialista brigádjait és munkakollektíváit, hogy csatlakozzanak a kibontakozó mun­kaversenyhez. Az 1984—1985 évek közötti versenyidőszak szövetkezeti vállalásainak középpontjában az ágazat előtt álló legfonto­sabb termelési és gazdálkodási feladatok megvalósítására irányuló helyi tennivalók álljanak. Emellett törekedjenek a szakmai, politikai és általános műveltség folyamatos fej­lesztésére. Szolgálják mindezzel a mezőgazdasági szövetkezetek, azok társulásainak hatékonyabb gazdálkodását, a termelés meny- nyiségi és minőségi követelményeinek eredményesebb telje­sítését, az emberi értékek gyarapítását. Az elnökség felkéri a mezőgazdasági szövetkezetek gazda­sági és társadalmi vezetését, illetékes testületéit, tisztségvi­selőit. hogy biztosítsák a felszabadulási munkaverseny ki­bontakozásának szervezési, érdekeltségi és önkormányzati feltételeit. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók jól is­merjék munkahelyük terveit, a gazdálkodás körülményeit, problémáit, a kezdeményezési lehetőségeket. A dolgozók szé­les körű bekapcsolásának ösztönzésére segítsék elő különbö­ző egyéni és kollektív versenyformák kialakulását. A mező­gazdasági szövetkezetek és a szövetkezetek szocialista bri­gádjai, munkakollektívái éljenek az egymás közötti segítség- nyújtás eszköztárával Képezze e nemes cél a vállalások szerves részét. A felszabadulási munkaverseny országos szintű értékelé­sére — a már hagyományosan kialakult formában — a VI ötéves terv befejezésekor kerüljön sor. Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége Elnöksége Körlevél a mozgáskorlátozottakhoz Tegnap, szombaton dél­előtt Gyulán, a kertészeti vállalat kultúrtermében tar­totta vezetőségi ülését a mozgáskorlátozottak gyulai egyesülete. Elsőként Mekis Pál elnök ismertette a Mozgáskorláto­zottak Egyesületei Országos Szövetsége által a tagegyesü­leteknek kiküldött főtitkári körlevél tartalmát, valamint az intézkedési terveket. Ezt követően szó volt a tavasz- szal esedékes egyesületi köz­gyűlés előkészítéséről. Ügy határoztak, hogy ezt. április 28-án rendezik meg. Elhang­zott az is, hogy az országos szövetség főtitkára. Szakonyi Júlia május közepén Békés megyébe látogat. Ennek so­rán felkeresi Békéscsabát és Gyulát, hogy megismerked­jen a Békés megyei egyesü­letekben folyó munkával. Itt-tartózkodása során talál­kozik majd a megye és a vá­rosok illetékes vezetőivel. Szó volt a vezetőségi ülésen arról is, .hogy a közeljövőben életbe lépő módosított KRESZ oktatását a mozgás- korlátozottak részére díj­mentesen vállalta a gyulai gépjármű-vezető képző isko­la oktatói kara. A vezetőségi ülés bejelen­tésekkel zárult. B. O. Kossuth-napok a szakközépiskolában A FIN keretében rendez­ték meg az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szak- középiskolában a „Kossuth- napok”-at. Az ünnepségsorozatot az iskola igazgatója, Fekete Sándor nyitotta meg. Átadta az iskola jelképes kulcsát Horváth Zoltán IV. B, vala­mint Horváth Klára IV. A osztályos tanulónak, a diák- igazgatónak és helyettesének. Az osztályokban azok a di­áktanárok tartották az órá­kat. akik szaktárgyakból je­les, illetve jó eredményt ér­tek el eddig, mintegy pró­bálva a szaktanári munka szépségét. Az óraközi szüne­tekben elmaradhatatlan program volt a „Miss Mez- gé”, „Herr Mezgé’' és a leg­népszerűbb tanár megvá­lasztása. Délután a már ha­gyományos tanár—diák mér­kőzés vette kezdetét nem kis szurkolótáborral a pálya szé­lein. Az eredmény: 3—3. Nagy vonzó hatása volt a női focinak, ahol a győztes a II. A osztály csapata lett. A következő napon dr. Zi- lahy Lajos, a városi tanács művelődésügyi osztálya ve­zetőjének beszéde után felr avatták . Rajki László szob­rászművész Kossuth-mell- szobrát. Az ünnepségen je­len volt a művész, aki eb­ben az iskolában végzett. 1956-ban. Ezt követően a vá­rosi középiskolások mérték össze sporttudásukat, ügyes­ségüket labdarúgásban és kézilabdában. A FIN Kupa védője ismételten a mező- gazdasági szakközépiskola lett. A rendezvénysorozat har­madik napján a III. A osz­tályos tanulók Hocz János osztályfőnök vezetésével Bu­dapestre utaztak, hogy az iskola nevében megkoszorúz­zák a Kossuth-mauzóleumot. 8 órától ebédig az osztályok kulturális felkészültségükről, s rátermettségükről tettek tanúbizonyságot. Majd ezt követően ünnepélyzárás, a kulcs visszaadásával véget ért a rangos rendezvénysoro- 23Takács Bálint Hiányt és importot pótolnak Békés megyéből elsősor- " ban a szövetkezetek veszik ki részüket a hiánycikkek gyártásából. A körösladányi Metakémia Ipari Szövetke­zet háztartásvegyipari tet- mékei nemcsak hiányt, ha­nem importot is pótolnak. A különböző minőségi vizsgá­latok szerint a körösladányi termékek nemcsak elérik, hanem jobbak is sok, eddig dollárért importált termék­nél. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet az elektromos háztartási gépek gyártásá­ban jeleskedik. A szeletsütő eddig csak tőkés importból volt beszerezhető, a teflono- zott palacsintasütő pedig egyáltalán nem volt kapható hazai üzletekben. Ugyancsak hiányt pótol a kalapácsos háztartási kávédaráló és az elektromos krumphsütő is A kereskedelem igényeire a tsz-melléküzemágaK is igyekeznek rugalmasan rea­gálni. Elsősorban a szűkebb környezet ellátására készíte­nek olyan vas-műszaki cik­keket, melyek beszerzése ré­gebben nehézségekbe ütkö­zött. így kerültek a boltokba különböző mezőgazdasági eszközök, vagy építkezéshez a szükséges anyagok. A hi­ánycikkek megszüntetéséből a Békéscsabai Állami Gaz­daság is kiveszi részét: drót­fonó üzeme sokat segít a la­kosság ellátásában Bolondozások napja Szívesen tréfáló nép hírében állunk. Sokak szerint nincs oly mély kútja a szenvedésnek, ahol vicces kedvünk elillanna mellőlünk. Szerencsés vagyok, hogy a nemzet igazán fájdalmas sorsfordulóit nem kellett megéljem, így viszont magam nem tudhatok visszaemlékezni, vajon volt-e például '44 márciusában humorizálni kedve a pin­cékben lapulóknak, vagy az üldözötteknek. Csak azt tu­dom, hogy valamely furcsa eseményt másfél órával kö­vetően nem ritka a Pest utcáit fénysebességgel beszá- guldó vicc, ami születése napján eljut az ország legtá­volibb csücskébe is. Kik találják ki, hogyan képes eny- nyire gyorsan terjedni, kifürkészhetetlen. Bár a humornak nincs hivatalos ünnepe, április 1-ét sokan hívják „bolondnapnak’’. Ezen a napon gyakrab­ban „bomlanak ki" a cipőfűzők, könnyebben kerülnek rajzszögek a gyanútlan ülepek alá. Szellemesen átvágni a másikat nem könnyű. Mindenütt más az elfogadott, a megszokott, az ízléses tréfa. Iskolások között elmegy, ha valakit önmagáról lesújtóan valló mondattal felcímkéz­nek egy barátságos hátbaverés közben, vagy bevarrják néhány öltéssel kabátujját. Ugyanezek a diákos „meg- szívatások" a tanárok között már idétlenebbek volnának. Munkahelyenként, korosztályonként, ismeretségi körön­ként nagyon különböző a megengedhető tréfa. Ha például egy autószerelő másik szaktársa autójának kipufogóját bedugja egy ronggyal, s az a hibát keresve apróra szétszereli masináját, s csak a legvégső esetben leli meg azt a rongyot, akkor e viccet akár még sikeres­nek is vehetjük. Ha azonban az a rongy egy hozzá nem értő ember kocsijába kerül, s idejét, idegeit, pénzét nem kiméivé javíttatja autóját, akkor már pontosabb, ha a bűn szót használjuk. Egészen más tréfát engedhet meg magának egy férfi férfitársával, mint egy nővel szem­ben, mást a szerelmesek, mást a házastársak, s megint mást a gyerekek a szülőkkel és a nagyszülőkkel szem­ben. S ami még fontos: csak azt illik áthintázni, akivel jóban vagyunk. Nehogy a dolognak bosszúíze legyen. Hi­szen annak a tréfának v>an értelme, ami az első döbbe­net, ijedelem után a másikat is megnevetteti, szórakoz­tatja. Van persze a humornak összekovácsoló szerepe is. Amikor olyan valakit vágunk át, akivel addig nem si­került közelebbi kapcsolatba kerülnünk, de szeretnénk. Egy jól sikerült tréfa csodákra képes. Viccet csak az ember képes kitalálni, más élőlények vagy egy komputer erre képtelen. Legtöbbször az ember maga sem tudja, hogy mitől hu­moros valami. Műveléséhez tapasztalatokra, megérzésre, a másik sorsának, gondolatának, hangulatának ösztönös átélésére, sajátos világszemléletre, talpraesettségre, sti- lusérzékre van szükség. Nem kell hozzá diploma, nagy ész, tájékozottság. Magam leginkább annak a tősgyöke­res népi eset kiagyalóit irigyeltem, akik a korcsmában italozó gazda szekerét szétszerelték, majd a háztetőn ösz- szerakták. A kapatos ember hazaérkezve azt hitte, meg­őrült. Másnap — már a szekér sértetlen földre jutása után — együtt ivott a cseles cimborákkal. Idén április 1-e vasárnapra esik, így a „hintába ülteté­sek" nagy része — az iskolai és munkahelyi táptalaj hiá­nya miatt — jövőre tolódnak. Azt hiszem kár. Tréfálko­zásunk, ami tiszteli a .megtréfált személy érzékenységét, igazodik a helyhez és az időhöz, mindig is mértéke lesz szellemünknek, emberségünknek. Igaz, egymás megtréfá- lása csak része a humor határtalan birodalmának, ám talán legfontosabb része, hiszen kapcsolatteremtő ereje van. S akik. akár mint heccmesterek, akár mint feleslegesen sértődésbe nem burkolódzó hálás befogadók méltó tár­sai a tréfának, azok mindig teljesebbek komorságba csontosodott társaiknál, mert érzelmeink tárháza hideg ürességgel kong a derű jelenléte nélkül. Ungar Tamás Pénteken: lottósnrsnlás Orosházán Az Országos Takarékpénz­tár Békés megyei Igazgató­ságának tájékoztatása sze­rint megyénk ez évi első lottósorsolását — a 14. heti nyerőszámok húzását — áp­rilis 6-án Orosházán, a he­lyi Petőfi Művelődési Köz­pontban rendezi a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság A sorsolást fél 9 órai kezdet­tel vidám, zenés műsor elő­zi meg. Orosházán utoljára 1978 áprilisában volt lottó­sorsolás. Az akkori lottósor­soláson húzott szárnak a kö­vetkezők voltak: 1, 24, 51, 53, 58. Befejeződtek az ellenőrző mérései annak a két gázka­zánnak, melyek gyártását áprilisban megkezdi az oros­házi Űj Élet Termelőszövet­kezet. Közismert, hogy a magán­erős építkezések számának növekedésével nem tudott lépést J,artani a kazángyár­tás, és országosan hiány ke­letkezett korszerű, jó hatás­fokú, energiatakarékos fűtő- készülékekből. A Magyar- országon készülő gázkazánok túlnyomó többségét eddig is Békés megyében gyártotta a Körös Kazángyártó Válla­lat, a hiány enyhítésére most az orosházi Oj Élet Tsz is beszáll az üzletbe. Az orosházi kazán műsza­ki megoldásaiban lényege­sen eltér az ÉTI-től, ezért alkotóik szabadalmaztatták is. Az elkészült mintadara­bok ellenőrző mérései iga­zolták a tervezők által jó­solt magas hatásfokot, és a tapasztalatok szerint könnyű a kazán kezelése is. A szövetkezet a kazánt egyelőre két teljesítményfo­kozatban, 20 ezer és 30 ezer kilókalóriában gyártja. Eb­Szakemberek mérik az új kazán paramétereit ben az évben 2500 darab készül az új termékből, a Skála-Coop már valameny- nyit előre lekötötte. A gyár­tással egy időben folyik majd a termelés bővítésének előkészítése is, így a jövő évben már nagyobb meny- nyiségű, kislakások fűtésére alkalmas gázkazánt adhat a vásárlóknak az Oj Élet Ter­melőszövetkezet. Kép, szöveg: —i—ó Vetik a kendert Számos termelőszövetkezet es állami gazdaság tartozik Békés megyéből a Szegedi Kendertermesztési Rendszer­hez. A taggazdaságok egy részében már megkezdődött egy új fajta, a Kompolti hib­rid vetése. A tapasztalatok szerint ez a növény fél ton­nával több termést hoz elő­deinél, nagyobb a rosthoza­ma, és lényegesen nagyobb a belőle készült fonal szakí­tószilárdsága is. A kendertermesztés leg­munkaigényesebb része a be­takarítás, és ehhez a mun­kához megyénk gazdaságai számos új gépet kapnak az idén. A rendszer 15 új ara­tógépet, 10 szovjet bálarako­dót és nagy számú hazai bá­lázóprést szerzett be. Az intenzívebb fajta elter­jesztése mellett magát a ter­mőterületet is növelik a tag­gazdaságok. A tervek szerint több mint hatezer hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt, ugyanis világszerte nőtt a kereslet a természetes szálasanyagok iránt. Horgásztanya Csárdaszállás határában A Békéscsabai Téglagyári Horgász Egyesület 1979-ben kezdte és 1983-ban fejezte be a horgásztanya építését Csár­daszállás határában, a Hár­mas-Körös gátjánál és a Fél­halmi holtág partján. Az épít­kezéshez főként bontott anya­got használtak fel, és a ter­vezés, valamint a kivitelezés társadalmi munkában tör­tént. A vállalat fuvarral, a szakszervezeti bizottság éven­te 20 ezer forinttal segítette elő a terv megvalósulását. A horgásztanya 400 négy­szögöles területen helyezke­dik el. Van rajta egy 27x5,5 és egy 17x4,5 méteres épü­let. Az elsőben található egy 45 személyes társalgó, egy 8 és egy 6 ágyas szoba, vala­mint közös konyha, zuha­nyozó és W. C. A másik épületben 5 négyágyas szoba van, amely 5 család részére nyújt pihenési, üdülési lehe­tőséget. A szobákban minden kényelem biztosított. Az ud­varon gépkocsiparkoló-hely, továbbá gyermekjátszótér és zuhanyozó van. Az egyesület 130 tagú, kö­zülük 20 nyugdíjas, 25 pedig ifjúsági és gyermekhorgász. A főidényben egy hetet vagy néhány napot tölthetnek itt a horgászok családostól. De mások számára is van hely. Különösen azok részére, akik közreműködtek az építkezés­ben. Közülük egyesek már megkedvelték a horgászatot, és az egyesület tagjai lettek. Az idén kétszer lesz halfo­góverseny felnőtteknek, egy­szer pedig — egyhetes üdü­lés és oktatás keretében — gyermek- és ifjúsági ver­seny. Tervezik még, hogy há­rom csónakot vásárolnak, és folytatják a horgásztanya te­rületének parkosítását. A Hármas-Köröst és a né­hány közeli holtágat orszá­gosan is az egyik legjobb horgászvízként tartják szá­mon. A horgásztanya kör­nyéke természetvédelmi te­rület. Pásztor Béla Áprilisban kezdik gyártani Rajki László szobrászművész — az új Kossuth-szoborral

Next

/
Oldalképek
Tartalom