Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

Nemzetiségi munka a TIT-ben 1984. április 26., csütörtök __________ Lát hatatlan szereplők — A csiriz a világ legjobb ragasztója — mondja Biró anyu­ka díszletkészítés közben Fotó: Juhos János HANGSZÓRÓ Móra Ferenc, akár Jókai, mesemondó, volt. Nála ugyan nem emberfeletti, démoni harcok folynak, nem a nagyra nö­velt jó és rossz csap össze, s így alakjai sem óriássá nőtt fér­fiak, asszonyok. Szinte mindig kisemberek, a nép egyszerű gyermekei. A direkt mesének írt meséiben sem királyfiak, királylányok, meg óriások szerepelnek, s hiányzik a hétfejű sárkány is, akárcsak az Óperenciás tenger, vagy az Üveg­hegy. A színtér a lakás, főszereplő pedig a saját Panka lá­nya, akinek mulattatására írta meséit, a kedves, bájos, kis történeteket. Mind olyat, amelyet bármely kislány naponta játszik, vagy lejátszhat. Mert ugyan melyik ne rendezne a sok szép játéka között egy általa elképzelt vendégséget, amin meg is jelennek a babafigurák. S ahol a cica bánatában el akar bujdosni, mert ő nem kapott meghívót, s a kutya is ezért húzza fel az orrát. Kiengesztelésük viszont egy csomó bonyodalommal jár. És ha az egyik mesében Panka a ven­déglátó ház úrnője, mért ne lehetne a másikban a világhíres szakácsnő? Takaros kötényben, fején pöttyös kendővel, ke­zében hatalmas fakanállal, hogy íziben elkészítse a tengeri herkentyűtől kezdve a sok finomságot. És így tovább, hogy a babaszobában történtek ma is elbűvöljék a hallgatókat, ki­csiket, nagyokat. Kit csupán a mesevilág, kit meg annak elővarázsolása, mely során Sinkó László hangja az ősz írót idézi elénk, Avar István meg Móra belső lényét, melyben az a régi kisfiú is ott van, aki a padlásukon motozó szelekben, a szélfiúkat vélte fölismerni, s szerette volna meglesni. A sokféle címmel ellátott rádiós beszélgetések azt sejtetik, hogy el kell adni a műsort, s ehhez ma már nem elég a puszta tény — a párbeszéd—, csalogató cím is szükségeltetik. Ilyen volt a Hangfotó. Találó is, mert a magnófelvétel képe a hangnak, meg aztán csak egy idő után került elő a képze­letbeli albumból. Egyszerre kettőt emelt ki Bánkúti Gábor, először egy tavalyit, amikor Zilahy Lajos özvegyével beszél­getett, a Fatornyok várszínházi bemutatója alkalmával ha­zalátogató idős asszonnyal. Az interjúban az volt a jó, hogy tiszteletkörök nélkül a lényeggel foglalkozott, s valódi in­formációkat nyújtott. A darab keletkezésének okát és körül­ményeit az átdolgozásokkal együtt; az író szerepét a háború utolsó éveiben; a család bújkálását a németek bejövetele után és a felszabadulást. S hogy a mai Budapestet dicsérő Zilahyné lánya annak a Bárczy Istvánnak, aki mint főpol­gármester, tíz éven keresztül sokat tett a fővárosért. Az egy­órás műsor nagyobbik felét azonban egy régebbi beszélgetés tette ki, a már akkor is beteg Zelk- Zoltánnal. A jó barat József Attiláról volt szó, s a kérdezősködés nyomán nem a tankönyvek, hanem az élet költőjéről kaptunk portrét. A na­gyon is ember zseniről. Aki pedánsan tiszta volt, nyakkendőt hordott, s három kávéházba járt naponta. írni, kártyázni, sakkozni. Francia kaszinózni szeretett, de mint a sakkban, ebben sem volt mester. Az ő nemzedékük — mint Zelk meg­jegyezte — nem volt alkoholista, bár jártak kiskocsmákba is, mert szerettek énekelni. József Attila is, pedig igaz a boldog­talansága. Látta, hallotta sírni, zokogni és pont nagy bete­gen, tüdőgyulladás közepette, amikor Moszkvában a magyar emigránsok azt írták róla, hogy fasiszta. Tanúja volt legna­gyobb örömének is, ő vitte el ugyanis hozzá azt az Esti Ku­rírt, amelyben Ignotus hosszan és elismerően méltatta költé­szetét. S ahogy beszélt egyre tovább Zelk, mintha magának mondaná, úgy lett egyre megrendítőbb a kép. És egyre való­dibb, teljesebb. Mindig kétség fog el viszont, ha egy kerekasztal-beszélge- tés, amibe a hallgatók is bekapcsolódnak, csak egy szűk órá­nyi időt kap. Ülnek a stúdióban majd tízen és befut több száz kérdés . . ., mint az ön kérdez, a Honvéd és az Újpesti Dózsa válaszol című műsor esetén is. Mit tehetnek a klub­elnökök, edzők, játékosok? A rengetegből kiválasztott kérdé­sekre előbb megpróbálnak részletesen reagálni, aztán a mű­sorvezető, Molnár Dániel közbelépésére jóval rövidebbre fog­ják magukat, ami csak hasznára válik a mondanivalónak. De ez sem elég és megkezdődik a versenyfutás az idővel. A cél pedig, minél többre válaszolni. Csak ízelítőül párat a kér­désekből. Ki lesz a bajnok? Ott van-e minden meccsen a klubelnök? Mikor lesz világítás a Honvéd-pályán? Milyen stílusban játszanak és az mitől függ? Mi van Törőcsikkel? A csapatok lelkileg hogy bírják a felelősséget? Erre mondta szó szerint az egyik játékos: minden demokrácia ki van füg­gesztve a falra. De az sem volt kevésbé mulatságos, amikor a fiúk kijelentették, hogy nincs tivornyázás, mert ez a ré­gies szó humorosan hatott. Igaz, az előbbivel együtt épp ezért közvetlenné, családiassá tette az egész versenyfutást. Mert ez az ötvenöt perc az volt a javából, ezért is kellett végig arra gondolni, ha így rohannának a pályán futballistáink, mint amilyen iramban — a riporter és időhiány „jóvoltából” — ez a műsor, akkor verhetetlenek lennénk. Csak hát, mint jól tudjuk, a stúdió nem futballpálya. Vass Márta Megyénkben négy nemze­tiség él együtt. A románok, a németek, a szlovákok és a szerbek minden településen lehetőséget kapnak arra, hogy anyanyelvűket, kultu­rális hagyományaikat ápol­ják. A folklorisztikus örök­ség a legtöbb helyen nem vész kárba, hisz az ének-, tánc-, zenei csoportok gon­dosan őrzik azokat. Nincs baj a tárgyi emlékekkel sem: sorra létesülnek a tájházak, hogy ízelítőt, nyújtsanak az adott nemzetiség egykori életmódjából, szokásaiból. De milyen lehetőség nyílik a legfontosabbra, a nyelv ápo­lására, gyakorlására? A nemzetiségi iskolákban iro­dalmi nyelven tanítanak. És hogyan fejleszthetik anya­nyelvi ismereteiket a felnőt­tek? Néhány könyv a könyv­tárban, néhány folyóirat... Mindössze ennyi a hétközna­pi beszéden kívüli gyakorlá­si alkalom. És van még egy lehetőség: az anyanyelvi is­meretterjesztés. Olyan lehe­tőség ez, amellyel két legyet lehet ütni egy csapásra. Hisz az előadások biológiai, poli­tikai, irodalmi vagy más té­makörben nyújtanak korsze­rű ismereteket, tehát gazda­gítják a műveltséget, s mindezt anyanyelven. A nemzetiségek számára anyanyelvi témajavaslatot a TIT valamennyi szerve kö­zül országosan csak Békés megye ad ki rendszeresen, mind a négy itt élő nemze­tiségnek. Az összeállított té­majavaslatok általában ta­lálkoznak a nemzetiségi la­kosság igényével, az érdek­lődés a társadalomtudomá­nyok iránt a legélénkebb. Hogy miért igénylik kevésbé a természettudományi elő­adásokat, arra egyszerű a magyarázat: az új technikai kifejezések még nem gyöke­reztek meg nyelvünkben. Az egészségügyi. vagy a jogi kérdések magyarázatára gyakran merül fel igény, ám — az említett ok miatt — ezeket célszerűbb a nemzeti­ségi mellett magyar nyelven is megtartani. Az előadások számában ta­pasztalható némi ingadozás; a statisztika tükrözi a nem­zetiségek arányát, területi megoszlását. A legtöbb elő­adás román és szlovák nyel­ven hangzik el. Az anyanyel­vi ismeretterjesztő rendezvé­nyeknek jórészt a művelődé­si házak, az iskolák, a nem­zetiségi klubok adnak he­lyet. Az előadók nem csu­Az Életünk című, Szombathe­lyen megjelenő irodalmi folyó­irat áprilisi száma bő teret szentel a költészetnek. Elsőként említhetjük a nemrég elhunyt szombathelyi lírikust, Cs. Nagy Istvánt: humoros, csipkelődő négysorosai jeles kortárs alko­tókról, illeve alkotókhoz szól­nak. Takács Imre, Pécsi Gabri­ella. I.ezsnk Sándor melleit pub­Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Katonadalok. 8.46: örökzöld dallamok. 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Diákfélóra. 10 35: Operaáriák. 11.09: Bosnyák falvak Baranyá­ban. (riport) 11.24: A podolini kísértet, (rádió­játék) X/2. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Csurka István: Hamis ta­nú. 12.55: Zenekari muzsika. 13.30: Irodalmi világjárás. 14.10: A Magyar Hárfás Trió ját­szik. 14.31: Daloló, muzsikáló tájak. 15.05: Operettfelvételekből. 15.28: Művelődéstörténet gyere­keknek. 16.00: Néptáncok. 16.17: Délutáni Rádiószínház: Az autókereskedő. 17.05: Szabolcsi majális, (riport) 17.20: A zene is összeköt. 18.07: Filmzene. 19.15: Rádiószínház: A diótorta. 19.34: Az MRT szimfonikus zene­karának hangversenye. pán az adott téma jó isme­rői, hanem a nyelvet magas szinten beszélő szakembe­rek is. A hallgatóság sorai­ban sok a fizikai dolgozó, de részt vesz a helyi értelmiség többsége — akár mint elő­adó, akár mint hallgató — ezeken az ismeretterjesztő rendezvényeken. Az előadá­sok mellett más formákkal is kísérletezik a TIT; az elmúlt évben például román nyelv­tanfolyamot szerveztek. Mivel a nemzetiségi is­meretterjesztés iránti igény egyre növekedett, a TIT me­gyei szervezetén belül létre­jött a téma gazdája: 1980­ban önálló bizottság ala­kult, amely vállalta az anyanyelvi ismeretterjesz­tés színvonalas megszerve­zését, az éves témaajánlat összeállítását. A bizottság — amely egyetlen az országban — létrejötte óta jelentős koordináló munkát végzett. Megkereste az érdeklődésre számot tartó témákat, meg­kereste a közönséget, s nem utolsósorban az előadókat, akiknek képzésére különös gondot kell fordítani, hisz az anyanyelv gazdagításá­nak igen fontos forrásai ők. Vajon, nekik milyen alkal­muk nyílik a nyelvgyakor­lásra ? Megyénk minden évben fogad olyan neves külföldi előadókat, akik magas szin­tű szakmai ismeretek nyúj­tása mellett segítik a nem­zetiségi kultúra hagyomá­nyainak ápolását is. Az évente megrendezett előadói konferenciák, az idegen nyel­vi folyóiratok, a Békési Élet nemzetiségi tárgyú cikkei ugyancsak módot adnak a nyelvtudás fejlesztésére. Nem véletlen, hogy épp Békés megye ad otthont — 1985-ben már harmadik al­kalommal — a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciának. Olyan fó­rum ez, amely lehetőséget teremt a hazai nemzetiségek életmódjának, kultúrájának tanulmányozására. Az eddigi konferenciáknak jelentős nemzetközi visszhangjuk volt: az előadások anyagát magyar és idegen nyelven is kinyomtatták. Az anyanyelvi ismeretter­jesztés olyan lehetőség, amellyel vétek lenne nem élni. Hisz a nyelv — a kul­túra alappillére — csak úgy maradhat friss, ha állandó­an csiszolják, formálják, gazdagítják. G. K. likál a folyóiratban a Vas me­gyében élő és alkotó Káldi Já­nos és Balló László. Verseket olvashatunk Héra Zoltántól, Ku- korelly Endrétől és Szepesi At­tilától. Ágh István folytatja Dani ura­ságnak című sorozatát. Száraz György nagy figyelmet keltő életrajzi esszéjének, A táborno­koknak újabb fejezőiét közli. 21.10: Nóták. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Pápai Húskombinátban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.44: Saját könyve — adja el. 23.04: Barokk muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Fúvós polkák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.32: Négykezes zongoramuzsi­ka. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanzániai műsor. 18.00: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.15: Joao Gilberto és A1 Jar- reau énekel. 23.20: István, a király, (részletek a rockoperából) — Anikó, ne fessetek ba­juszt Palkónak! A Kerekes- kút guruljon beljebb! A tűzre több piros fény kelle­ne! Hova lett már megint Fityfiritty szakálla? Gye­rekek, nyugalom, azonnal kezdhetünk! — a mezőberé- nyi művelődési ház színpa­dán színes gyereksokada- lom, zsibongó, tarka forga­tag. Balról legények készü­lődnek, mellettük bőszok­nyás lányok huncutkodnak, a sarokban favágó bekecs­ben falatozik néhány nagy­étvágyú. Tündérek suhan­nak át a színpadon, a bokor mögül lila sünsapka villan elő. Tucatnyi szebbnél-szebb jelmez és gazdája vár jele­nésre. A békési zeneiskola és az ének-zenei általános iskola közös gyermekopera- produkciójának főpróbáján vagyunk. A megye egyik legújabb művelődési háza adott helyet a békésieknek, akik előadóterem hiányá­ban örömmel éltek ezzel a lehetőséggel. A színpad előtt a majdnem félszáz énekkaros elhelyezésén fára­dozik a kórusvezető tanárnő. A karmester a zenekar tag­jaival tart megbeszélést. A hegedűsök között egy kisma­ma hangol, a pianinónál fia­tal főiskolás gyakorolja a szólamot, mindketten a zene­iskola egykori tanítványai, egyikőjük végzett ének-, a másik leendő zongoratanár. Hónapok óta sokan, sokat tettek azért, hogy előbbre vigyék ezt a vállalkozást, melynek hagyományai van­nak a zeneiskola életében, s mely a közös hangversenyek után a két intézmény újabb testvérprodukciójának ígér­kezik. A segítők nélkül nem születhetett volna meg ez az előadás. * * * Tavaly szeptemberben a szereplők kiválasztásával kezdődött a dolog, s folytató­dott heteken, hónapokon át tartó, rendszeres próbákkal, énekkari, zenekari munká­val, hangképzéssel, színpa­di helyzetgyakorlatokkal, táncórákkal, egyéni és cso­portos foglalkozásokkal. A gyerekek irigylésre méltó III. MŰSOR 9.00: Decsényi János müveiből. 9.44: XIX. századi operákból. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: Zenekari muzsika. 12.38: Az esküvői köntös. 13.07: Külföldi táncdalok. 13.47: Klasszikus operettekből. 15.00: Berkes Kálmán hangverse­nye. 15.59: Zenei Lexikon. 16.55: Pophullám. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Kamarazene. 19.34: Szakonyi Károly: Holdtöl­te. 21.06: Aida. (opera) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Klasszikusok a dzsesszben. 17.25: Munkásélet. Szerkesztő: Benkő Imre. 17.45: Madarász Kati kunsági népdalokat énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna. 8.10: Iskolatévé: földrajz. frisseséggel és lelkesedéssel dolgoztak egy-egy zenei vagy prózai részlet kimun­kálásán, míg végül a sok apró mozaikból összeállt az egész darab. És itt léptek színre a lát­hatatlan szereplők, akik — figyelve a gyerekek boldog készülődését — két kezük munkáját adták önként, hogy a tervezett elképzelés szerint valósulhasson meg minden. A szocialista brigá­dok tagjainak felajánlása nyomán a szabad szombato­kon megszülettek az első jelmezek, a színes pruszli- kok, táncszoknyák, a fehér tündérruhák, az erdei ál­latkák kezeslábasai, meg­annyi csodálatos ruha, mely mind-mind a gondos kezek munkáját dicséri. A raktá­rakból hulladékanyag ke­rült elő a díszletekhez, a műhelyekben ördöngős gyor­sasággal készültek a kellé­kek. Fűzfakerítés, kerekes- kút, köcsögfa formálódott az anyagból, mindenkiről ki­derült, hogy mesterember módjára ért valamihez. Az apukák, az anyukák, az is­merősök, de még az idege­nek is a rohanó hétközna­pok gondjai közepette egy kicsit újra gyerekké váltak, s átadták magukat az önfe­ledt alkotásnak, az öröm­szerzésnek. Sok-sok eltöl­tött munkaóra, odafigyelés, törődés és szeretet húzódik meg segítségük mögött. Az előadás nyomdai meghívó­ja — mely szintén felaján­lás nyomán készült — felso­rolja mindazok nevét, akik a meseopera előkészületi munkálatainál bábáskodtak. Május tizennegyedikén, a Jókai Színházban az ő tisz­teletükre gördül majd fel a függöny, Békefi Antal: Fe­neketlen tó című gyermek­operájának ifjú énekesei ne­kik dalolnak majd. „Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fia­tal lelket a zenének”. A meghívón olvasható Ko- dály-sorok lehet, hogy nem csak a gyerekekre vonatkoz­nak? F. P. Zs. 8.20: Földrajz. 8.30: Élővilág. 8!50: Fizika. 9.00: Környezetismeret. 9.20: Magyar nyelv. 9.30: Kamera. 10.00: Itt az otthonod, (amerikai tévéfilm, ism.) 15.00: Iskolatévé. 16.50: Alkonyat, (balettfilm) 17.10: Tízen Túliak Társasága. 18.00: Tévébörze. 18.05: Pulzus. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Csak ülök és mesélek. 21.05: Telesport. 21.30: Hatvanhat. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Ünnep a nepáli serpáknál. (NSZK ismeretterjesztő film) 18.50: Koszalini filmtalálkozó ’83. 19.10: A szegedi körzeti 'stúdió műsora. 19.30: Fuvola-gitárszonáták. 20.00: Csiky Gergely: A kalap. Közben: 21.25: Tv-híradó 2. BUKAREST 15.35: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Tények és tervek. 21.10: Elvtársak. Film. 2. rész. 21.55: Dokumentumok. 22.10: Dalok. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.45: Videooldalak. 16.55: Védekezés a vízbefulladás ellen. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Pályaválasztási tájékozta­17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.00: A Zeneakadémia bemutat­ja önöknek . . . 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor — politikai maga­zin. 21.05: Koldusok és fiúk — hu­moros sorozat. 22.00: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Időszerű a kultúrában. 19.00: A fiatalok szava — ifjúsá­gi adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. április 26-án, csütörtökön. 19.00 órakor Békéscsabán: BÁSTYASÉTÁNY 77 Szakmai bemutató 1984. április 27-én, pénteken 19.00 órakor Békéscsabán: bástyasétány 77 Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: A holdla­kók titka, 6-kor és 8-kor: Gal­lipoli. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor és du. 6-kor: Mexikó lángokban, I—II.. 4-kor Boszor­kányszombat. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Te rongyos élet, fái 8-kor: Blöff. Gyulai Erkel: A sárkány éve. Gyulai Petőfi: Ist­ván, a király. Orosházi Béke: 5-kor: A Jó, a Rossz és a Csúf, I—II. Orosházi Partizán fél 4- kor: A férfiak pedig nem sír­nak, fél 6-kor és fél 8-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Szarvasi Táncsics: Halál a felszálló ág­ban, 22-kor: A Szentév. Bemu­tató Klubmozi: Átkozottak, sze­retlek benneteket. flz Életünk áprilisi száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom