Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984. április 21., szombat 1 ^ 1 -M11 r-f *• 1 kl H J.'JK/lVVJ fl cigányok életforma-változása Lassan mozdult, de halad Az igénytelenséget, a máról-holnapra élést, a „gyermekem se legyen másmilyen” gondolkodást, s minden fegyelmet, rendszerességet nyűgnek tekintő magatartást nem könnyű megváltoztatni. Igen sokszor ezek és a hasonló szokások, máskor meg az előítéletek rángatják vissza a múltnak hátat fordítani akaró cigányokat. Ellentmondásos ez a folyamat, de a meghatározó tendencia mégis a beilleszkedés. Ez az előnyös számukra és a mi számunkra is. Elkülönülésük a gondok százait fakasztja naponta környezetünkre. Felemelkedésük egyetlen útja: integrálódniuk a társadalomba! Nálunk cigánykérdés nincs — mondták a múlt héten a battonyai vezetők, miután ismételten áttekintették a nagyközségben lakó cigányok helyzetét. Végegyházán ezzel éppen ellentétes a vélemény. Szeghalmon joggal bi- zakodnak, hogy a cigányok ügye náluk véglegesen megoldást nyert sok éves munkájuk eredményeként. Sarkadon többen néhány cigány- család vandál magatartására panaszkodnak. Szarvason meg a cigánykupecek irritálják a közvéleményt. Mindannyian könnyen hajiunk a rossz példák alapján az elítélő általánosításra: a cigányokkal még egy utcában sem lehet nyugodtan élni, vagy a munkát is csak azért tartják számon, hogy minél messzebb elkerülhessék, legjobb lenne messze tudni őket. És még sok ehhez hasonló véleményt írhatnánk ide. De azt is, hogy mindannyian az ellenkező példák hosszú sorát tudnánk említeni, ám az nem feltűnő, azt természetesnek vesszük, s így könnyen meg is feledkezünk róluk. A vágyak helyett a valóságot kell nézni: együtt kell élnünk! Ezen, ha akarnánk se változtathatunk. A feladat csakis az lehet, hogy minél kevesebb súrlódással történjen ez. Megoldás van: integrálni kell őket a társadalomba, hogy a többség szokásai, magatartásformái, életvitele szerint éljenek ők is mindannyian. Három fontos körülmény Ma még a cigányokról alkotható kép igen vegyes. Lassan mozdul' berögzött állapotuk, de gyorsuló ütemben. Milyen tényekre alapozzuk ezt a véleményt? Életmódváltoztatásuk érdekében három körülményre kell különösen figyelmet fordítani: munkaviszonyukra, iskolai végzettségükre és lakáshelyzetükre. Az előbbi kettő, de különösen az első meghatározza sok tekintetben a harmadikat, illetve sok más egyéb körülmény alakulását is.- Ma már közismert igazság, hogy az embert rendszeresen végzett munka tette emberré, ugyanígy a cigányokat is csak az így végzett munka emelheti fel társadalmi színvonalunkra. Ez talán a legnehezebb feladat. A kezdetben kevésbé látványos eredménymorzsák az elmúlt negyedszázad alatt jelentőssé nőttek. Ha csak a legutóbbi három évet vetjük össze, gyorsuló ütemű eredmények tűnnek elő. A meghatározó ezen belül is az állandó munkaviszonyban állók aránya. Persze az időszakos vagy alkalmi munka sem elhanyagolható körülmény, de az életváltozás feltétele mégis az állandó munkavégzés, hiszen az alkalmi munkaviszony nem egyszer csak porhintés a munkakerülés ellen. Állandó munkaviszony A munkaképes korú cigánylakosság férfi tagjainak 62 százaléka rendelkezett állandó munkával 1980- ban, s mára ez az arány 70 százalékra emelkedett. Még gyorsabb a változás a munkaképes korú cigány nők körében: 38 százalékról 60 százalékra változott. Nem mentes konfliktusoktól ez a biztató változás. Nemegyszer komoly gondot okoz a munkahelyen történő magatartásuk. Hat a mozdulni nem akaró cigányközösségek visszahúzó ereje, nem könnyű a rendszeres munkára történő átállás, a munkahelyi fegyelem megszokása, de nemegyszer a nem cigány dolgozó gúnyolódása, megjegyzése is nehezebbé teszi ezt a folyamatot, miként az is, ha létszámleépítésre kerül sor valahol, általában ők az elsők, akik kézhez kapják a munkakönyvét szakképzetlenségük folytán is. Törekvéseinkhez legtöbb helyen nagy segítséget nyújtottak a szocialista brigádok, a feladat társadalmi fontosságát megértő vezetők türel- messége. Az eredmény nem csak a rendszeres munkát végzők arányának javulásában mérhető, hanem abban is, hogy ma már a cigány férfidolgozók 17 százaléka szakmunkásként teljesíti teendőit és közmegelégedésre. A szakmunkások aránya a nők körében is csaknem a 6 százalékot közelíti. E mögött legtöbb esetben nemcsak a szakmunkásvizsga letétele húzódik meg, hanem a hiányzott általános iskolai osztályok elvégzése, mert az általános iskolai végzettség feltétel. Jóval nagyobb arányú ennél a betanított munkások köre. Iskolázottság Nem új igazság: amelyik szülő maga is tanul, annak a gyermeke is jobban, hiszen érzi fontosságát, becsüli a tanultságot és gyermekeire is jobban figyel. Az életmódváltás másik nagyon fontos feltétele az iskolázottság, amely nemcsak tudást jelent a benne részt vevőknek, hanem életmódformáló tényező is. A cigánygyermekek iskolázottságáról, iskolába járásáról még nem mondhatjuk el, hogy frontáttörést sikerült elérni a megszokott régi gyakorlaton, de az eredmények itt is javulók. Jelen tanévben már az óvodás korúak csaknem 60 százaléka több-kevesebb rendszerességgel óvodába jár, főleg az ötévesek. Nem kell bizonygatni jelentőségét, hogy az ilyen korban megszokott igényesebb környezet, amelyet később az iskola is erősít, meghatározó az esetek nagy többségében egy egész életre szólóan. Nem lebecsülendő, hogy mára a cigánytanulók fele elvégzi az általános iskolát — és nem hagyja abba a hatodik, hetedik osztálynál szülői segédlettel vagy túlkorosság miatt. És nem csak elvégzik, hanem a végzettek 68 százaléka középfokú tanintézetekbe beiskolázásra is került: gimnáziumba, szakközépiskolákba és zömmel a szakmunkásképzőkbe. Igaz, lemorzsolódásuk itt is folytatódik még. Ezek a gyermekek már nem vagy csak igen szerencsétlen körülmények összejátszásának a hatására kanyarodnak vissza szüleik, nagyszüleik életformájához. Lakásviszonyaik A harmadik körülmény, amelyről szólni kell: lakás- helyzetük. Társadalmunkban általában is komoly gondokat okozó kérdés ez. Senkinek sem könnyű otthont teremteni az egyre emelkedő lakásárak, építőanyagárak miatt. A pályáján elinduló fiatal egyedül, csak a saját erejére támaszkodva nem is képes. Fokozottan érvényes ez a cigánycsaládokra. Állami támogatással, lakásvásárlásokkal és igen kedvező hitelfeltételekkel mintegy nyolcszáz cigánycsalád sorsán sikerült eddig javítani. Azokén persze, akik munka- viszonnyal rendelkeztek. De nem minden esetben egyértelmű az eredmény. Volt hely — ne soroljuk itt most —, ahol e támogatási lehetőség segítségével felszámolták ugyan a régi putritelepeket, de újra egy tömbbe telepítették őket: új cigánytelep jött létre, csak a régihez képest magasabb szinten. A cigányközösség visszahúzó ereje így azokat sem engedte vagy engedi kiszakadni a régi életformából, akik szeretnének, de elég erejük még nincs hozzá. Vannak helyek viszont, ahol széttelepítették őket a lakosság kezdeti ellenkezése ellenére is. Itt jártak el helyesen, hiszen a szomszédok fékező, életformájukat folytonosan módosító hatása — a tapasztalatok mutatják — kedv zően érvényesült. A részükre megvásárolt házak között van, amelyet tönkretettek, a mi fogalmaink szerint nem rendeltetésszerűen használtak. Meg aztán a lakóházaknál törvény- szerű felújításokról, a folyamatos tatarozásról nem gondoskodtak, magyarán szólva: elhanyagolták. A többségre azonban nem ez a jellemző. Az új lakóhely és az új körülmény új utakra is vezette őket: közeledés a társadalom felé. Figyelemmel a negatív példákra is, nem volt felesleges anyagi áldozat a társadalomtól, amit körülményeik javítása szándékából ezen a téren is tett. A lakásproblémák a felnövekvő új nemzedékek, korosztályok családalapításával újratermelődnek. Nagyrészt a korábbi lehetőségek is eldugultak: nemigen van megvásárolható ház, s főleg nem annyiért, amennyit az állam nyújtani tud. Állampolgári fegyelmük Hiányos lenne a kép — bár ezzel sem teljes —, ha nem szólnánk állampolgári magatartásukról, amely leginkább alapja pejoratív ítéletünknek. Az eddig leírtakból következik, hogy egyre nagyobb többségük életmódjában, életformájában a lakosság zöméhez igazodva úgy, vagy közel azonos módon él. Egy részük még cigánymúltjukat is tagadják, azt elítélő jelzőnek tekintik. Egy szűk réteg körében azonban — településenként néhány családot érint ez — számos probléma jelentkezik. E csoportok szélsőséges magatartásukkal, munkakerülő, garázda, némely esetben bűnöző életmódjukkal, szélsőséges viselkedésükkel sok gondot, esetenként feszültséget okoznak. Ezek a csoportok azok, amelyek a többiek hitelét is rontják, s nehezítik integrálódásukat a társadalomba. Velük szemben az eddiginél sokkal határozottabb — kimondhatjuk azt is, hogy keményebb — fellépésre, következetesebb szigorra van szükség. Elsősorban ezek köpött vannak, akik jogaikat fennen hangoztatják, szociális és egyéb támogatásokat követelnek, de a társadalommal szemben levő kötelességeikről minduntalan megfeledkeznek. Egyenlő jogok és lehetőségek A mi szocialista társadalmunk világnézeti meggyőződésre, fajra, nemre, a bőr színére tekintet nélkül egyforma jogokat és lehetőségeket, de egyforma kötelezettségeket is biztosít. Ez alól a cigányok sem kivételek. De látnunk kell mindannyiunknak, hogy támogatásra, segítségre szorulnak, hogy évszázados kivetettségük keserű emlékéből kiléphessenek és a magyar társadalom szerves részévé olvadva mindannyian hasznos, egyenrangú, a mi életformánk szerint élő állampolgárokká lehessenek. Minden olyan tett, szervezés vagy magatartás, amely elkülöníti őket a társadalom más csoportjaitól: magában hordja a pejoratív megkülönböztetést, törekvéseink ellenében hat. Az eddigi eredmények pedig éppen azt mutatják, hogy érdekükben jó úton járunk. Mint minden életformaváltás, az övéké is lassan mozdult, de elindult és jó irányba halad. Enyedi G. Sándor Megjelent a Csorvási Híradó Megjelent az ez évi első száma a nagyközség életét rendszeresen bemutató Csorvási Híradónak. Első oldalain Széli László, a nagyközségi pártbizottság titkára ismerteti a bizottság állásfoglalását a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséről, a pártszervek ezzel kapcsolatos feladatairól. A KISZ nagyközségi bizottsága levonta a tanulságokat az alapszervezetek munkájával kapcsolatosan a X. kongresz- szus határozatainak tükrében. összességében megállapították, hogy az ifjúsági szervezet betölti szerepét a lakóhelyi politikai közéletben. A meglevő problémák ellenére sokat tesznek a fiatalok művelődéséért és sportolásáért. A fiatalok megítélése nem egységes a községben. Néhány rendbontó viselkedése alapján általánosítanak néhányan. A fiatalok döntő többsége azonban eleget tesz kötelességének. Tar Ferenc, a szakigazgatási szerv vezetője a februári tanácsülésen elhangzottak alapján ismerteti meg az olvasókkal a szakigazgatási szerv munkáját. Tájékozódhatunk a Lenin Tsz elmúlt évi szociális és kulturális alapjának felhasználásáról, majd a szokásos jogszabályismertetővel fejeződik be az újság. B. Zs. Tegnap, pénteken Ritmus néven étterem és ételbár nyílt Gyulán, az autóbusz-pályaudvar közelében. A gyulai ÁFÉSZ kezelésében *e- vő új étterem csaknem 700 négyzetméter alapterületű, és a gyors étkezésen kívül mód lesz arra is, hogy a közeli iskolák diákjai itt ebédeljenek. Mintegy 16-féle ételt főznek-sütnek, a már hagyományosokon kívül a közkedvelt belsőségekből készült étkeket is kínálják. A diák- és csoportos étkezéseken kívül biztosítják a kihor- dásos étkeztetést is. Az étterem reggel 5 órától este 22 óráig tart nyitva Fotó: B. O. II kereskedelem és vendéglátás fejlesztése Békéscsabán A megyeszékhely kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatának fejlesztése, valamint a lakosság áruellátásának helyzete volt a fő napirendi pont azon az ülésen, amelyet a Hazafias Népfront helyi gazdaságpolitikai munkabizottsága tartott a közelmúltban Békéscsabán. Ezen Kovács Jánosné, a városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályának csoport- vezetője tájékoztatta a jelzett témákról a HNF aktíváit. Az egyik legfontosabb kereskedelempolitikai célkitűzésről szólva megemlítette, hogy az életszínvonalban mutatkozó különbségek mérséklése szempontjából differenciált kereslethez igazodó differenciált kínálat szükséges. Ami a múlt évi kiskereskedelmi forgalmat illeti, ez — folyó áron — országosan nagyobb lett annál, amit konala „kívánnivalót hagy maga után”. Noha a Halász- csárda szanálásával és a ligeti sörkert bezárásával egyidejűleg sajnos más hasonló létesítmény nem épült a városban, az ételbár, a Kakas és a Korzó étterem mégis javítja az ellátást. A fiatalabbaknak szeszmentes szórakozóhelyekre, a 20—30 éves korosztályoknak hangulatos vendéglőkre, és a középkorúnknak, valamint az idősebbeknek pedig a már említett kávéház jellegű vendéglátóhelyekre lenne szüksége. A tájékoztatóban külön is szó esett az V. és VI. ötéves tervidőszakban esedékessé vált kereskedelmi és vendéglátó-hálózat fejlesztéséről. Az előbbi ciklusra csaknem 26 ezer négyzetméter üzlet- és raktártér létesítését irányozták elő a szakemberek, amit azonban nem sikerült megAz előző tervidőszakban készült el a vásárcsarnok szabadtéri piaca az üzletsorral rábban terveztek. Az aszály ellenére is jó volt az árukínálat, viszont ruhaféleségekből; így például pamutból készült termékekből, téli kabátból, egyes csecseműruhá- zati cikkekből választék-, női harisnyanadrágokból pedig mennyiségi hiányt lehetett tapasztalni az egyes üzletekben. A vegyes iparcikkek iránt mutatkozó igényeket sem a termelés, sem az import útján nem tudták kielégíteni mindenütt, a különböző építőanyagokról nem is beszélve. Köztudomású, milyen tényezők okoztak több problémát. Mindezeket figyelembe véve most arra kell törekedni, hogy elsősorban az alapvető árukból legyen színvonalas az ellátás. Itt különösen az alacsony jövedelműek és a nagycsaládosok, továbbá a különböző rétegek igényeinek kielégítése számít elsőrendű feladatnak ebben az évben. A kereskedelmi vállalatok főként úgynevezett közvetlen beszerzéssel, a hiánycikkek termeltetésével, valamint a kishatármenti árucsere fokozásával kívánnak javítani a helyzeten. A LV. és az V. tervidőszak eredményeivel kapcsolatban elhangzott a következő megállapítás is: Békéscsaba vonzása nem csökkent, az üzlethálózat minden árufőcsoportban több embert látott el, mint amennyi a város lakossága. A 219 kiskereskedelmi üzlet összalapterülete eléri a 38 ezer négyzetmétert. Az utóbbi tíz év alatt többek között két áruház, hat ABC-áruház, illetve ABC- kisáruház épült fel, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy javultak a vásárlási körülmények. A csoportvezető ezután a vendéglátás helyzetét ismertette, s itt a városi tanács vb által tárgyalt előterjesztést elemezte. Egyébként a népfront képviselője szintén részt vett az anyagot kidolgozó ideiglenes bizottság munkájában. A hálózat szerkezetére és minőségére vonatkoztatva megállapították, hogy Békéscsabán hiányoznak az olyan - kedvelt üzlettípusok, mint például a kávéházak és a cukrászdák. Vagy például a második osztályba sorolt vendéglátóegységek színvovalósítani. Akadnak olyan üzletek, amelyek csak a következő, azaz a VI. ötéves terv idején nyílhatnak meg, illetve vannak olyan beruházások, amelyeknek kivitelezése még el sem kezdődött. Nem lehetett növelni a tervezett mértékben a vendéglátóhelyek együttes alapterületét sem, sőt mi több, a melegkonyhás egységek száma is csökkent, s ez a város lakosságát érintette a legérzékenyebben. A tanács az ellátás javítása céljából összesen 22 millió forint támogatást adott a kereskedelmi és vendéglátó üzletek építéséhez. A VI. ötéves tervhez kapcsolódva részletekbe menően rögzítették a rekonstrukciós, fejlesztési elképzeléseket. E szerint: a volt ÁFÉSZ kis ABC-t át kell alakítani melegkonyhás étteremmé, a lakótelepen pedig piacteret létesítenek. Az utóbbi körzetben lehetőséget teremtenek arra is, hogy 8—10 kiskereskedő és iparos nyithasson üzletet. Ugyancsak szükségessé vált, hogy az Élővíz-csatorna keleti oldalán kialakult település ellátása céljából megépüljenek az üzletek. Ez a felsorolás korántsem tartalmazza valamennyi tervezett ABC-t és egyéb üzletet, de egy nemrég készült ösz- szesítés alapján máris megállapítható, hogy á bolti kiskereskedelmi egységek összalapterülete várhatóan mintegy ötezer, a kereskedelmi vendéglátóké pedig ezer négyzetméterrel lesz kevesebb. Az 1981—1985. évi fejlesztések támogatására .a tanács is előirányzott bizonyos keretet. így az alapellátást szolgáló létesítményekre 8 millió forintot, (például a Gyulai úti ABC, a Lencsési lakótelepen étterem és piac, peremkerületi üzletek stb.), míg az úgynevezett felsőfokú szakjellegű épületekre (például híradástechnikai szaküzlet, belvárosi cukrászda) hétmillió forintot terveztek eredetileg. Különben a 10 millió, forintot is meghaladja a már kifizetett, illetve a várható költségek együttes összege. Kép, szöveg: Bukovinszky István
